Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-17 / 109. szám

l*ÁKT és PÀBTÆpItÉB Agitátorok harca a régi normák megdöntéséért, * az új normák teljesítéséért sorban a pártszervezetek felelő­sek az agitátorok irányításáért és az agitátoroknak nyújtott tá­mogatásért. Ezért a pártszerve­zeteknek új kezdeményezésekkel kell segíteniük az agitátorokat. A kár ovi körzeti pártbizottság e tekintetben is példamutató. El­határozta, hogy minden válla­latban agitátor-sarkot rendez be, ahol az agitátorok részletes irányítást kapnak, felkészülhet­nek beszédeikre, elolvashatják a beszédeikhez ajánlott irodalmat és megismerkedhetnek a legjobb agitátorok tapasztalata ivat. Ez a kezdeményezés elősegíti és biz­tosítja az eredményes agitáoiót, s ezen keresztül az elavult nor­mák megdöntéséi. lO napja a föld alatt Az aucheli 7. számú tárnában folytatódik a sztrájk Az aucheli 7. számú tárna dol­gozói már a 19-ik napot töltik a tárna mélyén. Jobban el vannak szánva a harc egységes folytatá­saira, unrnt valaha. A CGT páiris környéki Vasas szakszervezet küldöttsége 180 ezer frankot adott ál a sztrájkoló bányászoknak kü­lönféle párisi demokratikus szervezetiek nevében. A chocquesi sztrájk szintén folytatódik. Az aucheli 7. számú tárna és a chocquesi üzem sztráj­koló munkásai szerdán közös küldöttséget menesztettek az ipar- iigyi minisztériumba, hogy sze­mélyesen nyújtsák át követelé­seiket. Az uj belga kormány összetételét a pillanatnyi iielyzet szükségességéhez alkalmaztuk — mondotta Vanseeland Olaszország hivatalosan tájékoztatta Washingtont háborús készülődéseinek fokozásáról Dicsősé g tábla A begyűjtés élén járnak: TISZAKÉCSKE: Varga István (1000 százalék), Varga György (973 százalék). KALOCSA: Horváth János (220 százalék), Horváth Fe­renc (190 százalék). JÁSZSZENTLASZLO: Krupes László (785 százalék). CSÖLYOSPALOS: Sultesz József (443 százalék). KISKUNFÉLEGYHÁZA: Kövesdi Sándor (750 száza­lék), Csendes Mihály (500 százalék). SZABADSZÁLLÁS: Zfartman József (2881 százalék). A koreai események és a nemzetközi munkásosztály A Popolo és a Mes-saggero egy- ' behangzóan jelenti, hogy az olasz kormány an,gusztus 4-én hivata-. 1‘osan értesítette az USA kormá­nyát az olasz miniisz'tertanács jű-. lliius 28-i intézkedéseiről a háborús készülődések fokozása érdekében.! örvény javaslatod terjesztenek áriáim ént elé 500 milliárd iirá kiutalásá­ról fegyverkezési célokra még a jelen költségvetési év ke­retében Az amerikai agresszorok fegy­vere visszafelé sült el; nem tud­tak közös frontot létrehozni a koreai nép ellen. Ezzel szemben az egész világon közös frontot alkot a demokratikus közvéle­mény a koreai intervenció ellen és tömegmozgalom indult meg a ko­reai nép erkölcsi és anyagi segít­ségére. A koreai események példá­ján milliók értették meg, milyen igazuk volt azoknak, akik állan­dóan figyelmeztették az emberi­séget a háborús gyújtogatok gyalázatos terveire. Az amerikai intervenció elleni tiltakozás mozgalma az egész földkerekséget magával ragadta és minden országban — legyen az kis-, vagy nagyhatalom, szabad, vagy függő ország — egymást követik a tömeggyűlések és a tün­tetések Korea védelmében. A szovjet emberek egy ember­ként kiáltják : „El a kezekkel Ko­reától!', a francia gyárak és üze­mek munkásai tiltakozó sztrájko­kat rendeznek, Bombayben 7 ezer ember tüntetett az amerikai agresszió ellen és Haifában együtt tüntetnek az intervenció ellen a zsidók és az arabok. Nürnbergben ötezer hadirokkant, árva és hadiözvegy rendezett né­ma tüntetést, de fejük felett a transzparensek annál hangosab­ban hirdették : „El a kezekkel Koreától I“ És még egy tüntetés, amiről meg kell emlékezni, mely BÁCSALMÁSI JÁRÁSI TANACS éppen Szöulban, Korea frissen felszabadított fővárosában zaj­lott le. Az amerikai hadifoglyok tüntettek az imperialisták ellen, akik gyilkos háború céljaira baj tották az amerikai ifjúságot Ázsiába. A Szakszervezeti Világszövet­ség felhívással fordult az egész világ dolgozóihoz, hogy rendez­zék meg a koreai nép iránti szo­lidaritás betét. Ennek a tömeges, világméretek­re kiterjedő kiállásnak óriási elvi és gyakorlati jelentősége van. A Szakszervezeti Világszö­vetség aktív szolidaritásra1' hívta fel a dolgozókat, ez pedig annyit jelent, hogy gyorsan és energikusan segítsenek, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Ennek a szolidaritásnak pél­dáját mutatták meg az ausztrá­liai tengerészek, akik kijelentet­ték, hogy nem szállítanak fegyvert a koreai nép gyilkolá­sára. A haladó demokratikus nem­zetközi szervezetek, mint a Béke Híveinek Világkongresszusa, a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség és * a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség erejüket arra irányítják, hogy minden egyes ember tudatába bevéssél:: tőlük, maguktól függ a béke ügye. Minden becsületes ember fele­lős most a békéért. Ezért van olyan óriási jelentősége a stock­holmi békefelhívás aláírásának. Az „El a kezekkel Koreától!1' mozgalom pedig szerves része a békelvek aláírási mozgalmának. Magában az Egyesült Államokban is, az 1 millió aláírás nagy része azután gyűlt össze, hogy az ame­rikai imperials'tólk megtámadták Koreát. Érzék ezt az imperia listáik is és napról-napra veszélyesebbnek tartják magukranézve a felhívást- Ezért törekszenek arra, hogy a békeharcot letartóztatásokkal, ül­dözésekkel fojtsák el. Hiába minden! A tapasztalaitok azt bi­zonyítják, hogy nincs az a rend­őrtábor, amivel „Se lehet tiltani“ a békemozgalmat. A nemzetközi munkásosztályra most hatalmas feladatok várnak. A szervezett munkások jelentik azt az erőt, amelyre a békemoz­galom mindenekelőtt támaszkod­hat és kell is, hogy támaszkodjék. Ennek az erőnek kell megfékezni a washingtoni kannibálokat. A koreai nép iránti aktív szolidari­tás hetével a munkásosztály újra hatalmas mértékben járul hozzá az emberiség létérdekeit kifejező békeharchoz. Török-görög katonai és vámszövetség Pta«z'tiraisa, a görög monarch o- f&sészta kormány vezetője hétfőn a 'török sajtó tudósítói előtt tku- jelentetike, hogy Törökország és Görögország kiáltottad és vámszö- vetségre lépnek egymással. Az imperialisták „igazságszolgáltatása** Ar ausztráliai Kom munis''a Párt „Tribüne“ című 'lapjának kiadóját MVnc’navi börtönre ítélték, mert a lap egy cikkében megbélyegezte az Hívesül, Álla­mok koread agresszióját ' Az agitátor a munkaverseny motorja. Jelentős feladatot tölt be a munkaverseny megszervezé­sében, az élenjáró dolgozók ta­paszt a 1 a I a in a k e lie r je s z lé s éb e n. Az agitátor tevékenysége a mun­ka termelékenységének foko­zására, a régi, elavult normák megdöntésére, a technika vív­mányainak kiaknázására, a ter­melés minőségének megjavítá­sára és a munkafegyelem' meg­szilárdítására kelt, hogy irá­nyuljon. Az igazi bolsevik agitáció eredményeit a termelés­ben megmutatkozó gyakorlati eredményekkel mérhetjük. Az agitáció akkor érte el célját, ha a dolgozó még jobban tel­jesíti hazafias kötelességét, még jobban igyekszik, hogy teljesítményét emelje és ki­váló minőségű munkát vé­gezzen. A „Krasznaja Roza*-kombinál egyik műhelyében Krutov elv- társ az agitátor. Jó munkáját bi­zonyítja, hogy a vele együtt dol­gozó szövőmunkásnők vala­mennyien teljesítik, sőt túltelje­sítik normájukat. A moszkvai „Kalinin‘-gyár egyik műhelyé- bei} 12 munkás nem teljesítette normáját. Kuősera elvtársnő, az agitátor, a legjobb sztahánovis- fákra bízta az elmaradottak ok­tatását és ő maga is személye­sen megmutatta, hogyan keli dolgozni ok, ha nem akarnak 1« maradni. Rövid idő múlva tíz munkás nemcsak teljesítette, ha­nem túl is teljesítette a normá­ját. Nem elegendő ha az agitátor csak megállapít­ja a lemaradást. Fel kell kutat­nia a lemaradás okait is. Jó pél­dát mutat erre a moszkvai „Kaij- nin‘-gyár szerelőműhelyének agi­tátora: Kotibanov elvtára. Meg­állapította, hogy a szerelőmű­hely olykor nem tartja be a napi tervelőirányzatot és így lassítja a gépszerelés ütemét, Felkutatta a munkát hátráltató okokat és az üzemvezetőség se­gítségévet kiküszöbölte ezeket. Azóta az üzem bét gépet szerel be öt helyet. A moszkvai Kirov nevét viselő ..Dinamó* üzem agitátorai is jó munkát végeznek. Különösen ki­emelkedik közülük Zaikin elv- társ, a műszaki ellenőrző osz­tály egyik dolgozója. Májusban a tekercselő-szigetelő üzem egyik mühelyxésziege nem teljesítette a tervet. Kiderült, hogy a részleg azért maradit le, mert tiz elő- gyárló lakatos késleltette a szi­getelési anyag átadását. Zaikin elvlárs hatásos agitációval meg- szilárdílota az előgyártó lakato­sok munkafegyelmét és ezzel el­érte azt is, hogy a tekercselő- szigeteid üzem lemaradóit mű- helyrészlege megfelelő meny- nyiiségű szigetelési anyagot kap­jon. Az agitélor lelkiismeretes munkája azzal az eredménnyel járt, hogy a nemrég még lemara­dóit dolgozók teljesítették normájukat, sőt rövidesen, mini elavultakat, meg is döntötték a régi normákat. A normák teljesítésében és túlteljesítésében jelentős része van a jól megszervezett szem­léltető agitáciőnak. Ezt bizo­nyítja a moszkvai ,,Kalbir“-gyár példája is. Az üzem forgalmas részén felállították a kiválóak tábláját, amelyre rendszeresen feljegyezték a munkaverseny győzteseinek nevét. Ugyanitt so­rakoznak azok a statisztikai táb­lázatok is, «melyek adatokat tar­talmaznak arra vonatkozóan, hogy hogyan teljesítette az üzem termelési tervéi tíz ötéves terv kezdete éta, hogyan ala­kon a znunkaverseny menete az egyes műhelyek és a műhelyeken belül az egyes részlegek között. A régi elavult, normák meg­döntéséért, a termelékenység emeléséért folyó harcban első­Vanseeland ismertette az új belga kormány listáját. Hangsú-i lyozta, hogy az új belga kormány összetételét a pillanatnyi helyzet szükségességéhez alkalmazták. A kormánynak a miniszterelnö­kön kívül 15 tagja van, mind ka­tolikus-párti. Miniszterelnök: Joseph Pholien, külügyminiszter: Vanseeland, ‘bel­ügyminiszter: Maurice Brasseur. BÁCSALMÁSON, egy csendes utcában, fekete üvegtáblán olvashatjuk, hogy itt dolgozik a Járási Pártbizottság. A fekete üvegtábla a pártjelvénnyel, az arangbetükkel azt jelenti, hogy Bácsalmáson és a járásban eltűntek a grófok, az egyházi latifun­diumok. A felszabadulás elsöpörte a kizsákmányoló- kat, a nép zsírján élősködőket, a tiszttartóikkal, a botos ispánokkal együtt. Eltűntek a grófi világ kiszolgálói: a szolgabíró urak is. A föld azé lett, aki megműveli. Augusztus 15-én nagy napra ébredtek a bács­almásiak. Fel pántlikáz ott szekereken, traktoros pótkocsikon özönlött a dolgozó nép a járási szék­helyre. Augusztus 15-én mérte a népi demokrácia a megmaradt korhadt, feudális közigazgatást építmény roncsára az utolsó csapást. Augusztus 15-én meg­alakították Bácsalmáson a magyar és délszláv dol­gozók a Járási Tanácsot. Amikor még a reggeli harmatcsepp csillogott a gyep bársonyán, már útnak indult sok dolgozó. Fej­kendős parasztasszonyok, a gépállomások munkásul, keményvonású, napszltta-arcú földművesek,, öreg dolgozó parasztok, akik sarlóvá görbültek a földes­úri kemény munkában, értelmiségi dolgozók, fiatal lányok, fiúk, délszlávok, magyarok vegyesen, mind a megyeszékhelyre özönlöttek, ünneplőbe öltöztek, igy jöttek el az alakulásra.'Komolyak, tudják,' hogy nagy út áll még előttünk. De büszkék azokra az eredményekre is, amelyek az elmúlt napokban az aratási és begyűjtési csatában vívtak ki. Büszkék a Járási Pártbizottságra, amely jól szervezte meg a dolgozó parasztság versenylendületét. VISSZAEMLÉKEZNEK arra, hogy az aratás első szakaszában a bácsalmási járás hátul kullogott. A Járási Pártbizottság összeült és megállapította: a politikai munka gyengesége az ok, itt kell javí­tani, de azonnal. — Abból indultunk ki, hogy amit jobban meg kell fognunk, az a népnevelő munka — meséli az egyik küldöttnek Patkós elvtárs. — Ezért neveltük a népnevelőket szervezettebb, jobb munkára. I Minden községet körzetekre osztottak, a kör­zetek felelőseit a pártszervezet népnevelő-felelőse fogta össze, aki közvetlenül a párttitkár útmutatása alapján dolgozott. A községek párttltkárai viszont hetenként egyszer Bácsalmáson tárgyalták meg az agitáció napi kérdéséit. Levonták a tanulságot, hogy hatalmas tartalékok vannak d dolgozó parasztság­ban. PATKÓS ELVTÁRS nézi a körülállókat. öröm és ígéret csillog szemükben. Ezek mind a dolgozó nép hatalmas tartalékát képviselik. Itt van Pintér Lajosné, Zábori Zoltán, Keresztesi Julia, Burai Já­nosáé és még- többen. De ezek a hatalmat is képvi­selik. Azt a hatalmat, amelyet a felszabadító Vörös Hadsereg a kezükbe adott és amelyet az Alkot­mány biztosit számunkra. A Járási Tanács a hata­lomból azt a részt rakja a dolgozók kezébe, amely szükséges, hogy a bácsalmási járás ügyeit vihessék. Munkásokból, dolgozó parasztokból, értelmiségiek­ből áll a tanács. Tóth László elvtárs, a járási párttitkár beszél. Beszéde pontot tesz a feudális rothadás után. Vég­leg letűnt a régi urak huncutságának a világa. Vég­leg elsuhant az az idő, amikor csak a nemesi dol­mányok és a papi talárok szabása változott — a lényeg megmaradt. A dolgozó nép kis kunyhókban továbbra is tengette nyomorúságos életét. A nyo­mor már nem havazza be a dolgozók otthonát. BÁCSALMÁSON is kijegeoesedett egy új világ­nézet, amely súlyos pörölycsapásokkal vetett véget a korhadt feudális építménynek, a járási elavult közigazgatási szervnek. Most végleg eltűntek a régi formák, az ügyele yyors intézését gátló hivatalok, a múlt. Felolvassák a tanácstagok névsorát. A széke­ken sorban egyenesednek a hátak, aki nevét hallja, a büszkeségtől kihúzza magát. Azok a dolgozók, akiket a feudális rendszer pofozott a nehéz élet gö­röngyös útján, most sűrűn emelgetik arcukhoz zseb­kendőjüket. Sírnak a meghatottságtól. Már nem ke­ringenek az élet forgószelében, már nem félnek, hogy üstökön ragadják őket a grófok kiszolgálói, a főjegyzők, vagy szolgabíró urak, hanem már tud­ják, hogy életük most biztosabb és szélesebb me­derben hömpölyög tovdbb. Érzik, iiogy ott állnak a boldogabb jövő küszöbén, ' ‘ A felszólalásokban a nép hangja csendül meg. A tanácsteremben már nem a történelmi galéria alakjai ütik agyon az időt toroköblögető mondások­kal, már nem játszanak érzelgős cigánybárókon a nép felé. A Járási Tanács megalakításával az anyagi örömök fékevesztett habzsolóinak utolsó kiszolgálóit, azok szekértolóit füstölték ki a járási élet porond­járól. A FELSZÓLALÓ érces hangja már a tárgyi­lagosság fényével világította meg a napi kérdést. Valamennyi felszólalásból kicsendült, hogy ezernyi széttéphetetlen szál fűzi egybe a közigazgatás új formáját, a Járási Tanácsot a dolgozók minden rétegével. És a jelenlévő dolgozók áj fegyvert kap­tak: a Járási Tanácsot. Jól forgassák azt.

Next

/
Thumbnails
Contents