Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-16 / 108. szám

TÍZENNEGY DOLGOZÓ PARASZT lép a I II II közös gazdálkodás útjára Fülöpházán paraszt. Hasonlóképpen véleke­dik Sipka Mihály ii. Az eredmények beszélnek Fülöpházán mind a Petőfi, mind a Szabadság termelőcsoport, a fejlődés útján halad, A Szabad­ság termelőcsoport ez év tava­szán saját erejéből 43 sertést vá­sárolt, hogy állatállományát nö­velje. A Petőfi termelŐcsoport a napokban fejezte be egy 300 sertés befogadására képes hiz­lalda berendezését. A pártszer­vezet jó népnevelő munkával népszerűsíti a 1er.melőcsoportó- k>ad és hozzájárul fejlődéséhez. De állandó felvilágosító munka következményeként 103 százalék­ban teljesítették az október 2-re előirányzott ütemtervet. A jó népnevelő munkáért dicséretet érdemelnek ifj. Nagy Sándor, Borsodi Pál, Tóth Mária, Pál István és Borsodi Margit, akik jó termelő munkával is példát mu­tattak. Panfjorov F.: Megindulnak a traktorok az ösztönösen helyes útra térő, üiuestelén pút a ízt Is tévetÿeg elő» szőr, nem látja tisztán még a falu feladatait. Életében nagy fordulatot jelen; a Párttal ráta találkozás. Mikin égyszéf kirúg a hámból S esze­veszett clárlddzást réiidez a falu­ban, Moszkvába hívják a KËB elé. Szigorúan megdorgálják. Kt- rill meghatódik, úgy érzi, szigo­rúbb büntetést érdemelt volna. Találkozása a Párttal, erőt ad neki további munkájához, kezd világosodni előtte feladnia. Pel-' veszi a harcot a reakciósok, kon­zervatívok, gyávák és a tudatos kártevők ellen. A gyakorlat rá­vezeti h helyes álra. A regény legszebb részlete az a levél, amelyet Kirill Zsdárkin, a még nem ÖnttidaioS, de saját Harcain keresztül egyre üntuda- tdstilö kommunista ír Sztálinnak, biliben megírja, liogy ő hogyan látja helyesnek a mezőgazdáság kollektivizálását annak alapján, hogy ismer; a dolgozó parasztot és szivén viseli érdekeit, s „Kirill ezen az izgalmas reggelen rájött arra, hogy átlépte azt a határt, amelyen túl az ember inár Öntu­datosan gondolkodni kezd. Ami­kor ezt megértette, felegyenese­dett ... de most más szemmel látott mindent“» Még javában toiyiK a negytij- tós Fülöpházán, de a dolgozó parasztság máris egyre fokozot­tabb érdeklődéssel fordul a ter- moiöosoporlok felé. A Petőfi ter- melöcsoporlba például az elmúlt napokban őt dolgozó paraszt kérte felvételét. A jelentkezők körött szép számmal vadnak kö­zépparasztok is. —“ Öt gyerekem van, nelkitk könnyebb lesz az életük, mint az enyém voit, — mondja Ürögdi Károly középparaszt, aki a közeli napokban már tagja lesz a Pe­tőfi ’termelőcsoportnak. — A közős gazdálkodás útjára lépek én is, — mondja Juhász Illés két és fél holdas dolgozó paraszt. — Jobb lesz ez így ne­kem is, jobb ez az egész ország­nak. Közős munkával többét le­het termelni, erről már meggyő­ződtem, — testi hozzá. Kilenc dolgozó lép be a csoportba A nemrégiben alakult „Szabad­ság“ termélőösoport iránt ba- sörilökáppen megnőtt az érdek­lődés. Három hét alatt kilenc dolgozó paraszttal szaporodott a csópoft tagjainak száma. — A múltban csak adóra dol­goztam mindig, a csoport tagjai meg szépen boldogulnak. Mindig figyeltem Öket, most elhatárt»»- tain, :hogV éti is közéjük megyek, — mondja Lángó Istváh 8 holdas dolgozó paraszt. Ha azt akarjuk, hogy ha­zánk gazdag és erős legyen, ak­kor a közös gazdálkodás útjára kell lépnünk. Én is ki akarom venni a magam «részét a szocia­lizmus építéséből, ezért lépek bá a fermelőcsoportba, — mond­ja UjváM Imre 4 holdas dolgozó A bolgár-szovjet barátság SrSkrc megszilárdul Ma van ö! éve, bogy a Bolgár Népköztársaság és a Szovjetunió rendes diplomáciai kapcsolatba lépett egymással. „E* a körUlmétív kivételes fon­tosságú volt a bolgár népnek. A 8*ovje(un4öVBl való baráti kap. esolat és egyiillmfiiködés rendíthe­tetlen alapköve lett az ország né­pének és fejlődésének. Az ország politikai, gaz<lasági és szociális építésében elért hatalmas sikerek elképzelhetetlenek lennének a nagy Szovjetunió barátsága, oltal­ma és támogatása nélkül*' — Írja ebből az alkalomból az Ote- csesElven Front. A szovjet író nagy regény­tetralógiája egyike a szovjet pa­rasztság, a felszabadulás, a falusi osztályharc és a termelőszövetke­zetekért folyó kiizdelom nagy re­gényeinek, amelyeknek örokér- tékű példáját Solohov : „Uj ba­rázdát szánt az eke‘‘ című műve adta meg. Sirokij Bujerák, a kis Volga-melletti falu éli át ebben a műben a nagy sorsdöntő vál­tozásokat. Az eddig már magyarul meg­jelent első két kötet, a ,.Virágzó élet'* és a „Napfényes mezők“ titan a most kiadásra került „Megindulnak a traktorok“ című harmadik részben Sirokij Buje- rák, a szovjet falu fejlődésének az a szakasza lárul elénk, ami­kor a falu kollektivizálásáért fo­lyik a harc a falu reakciósai, a kulákok és bérenceik ellen. Mtg Paníjorov a regénye máso­dik kötetében, a ,,Nftpfétiÿes rné- zők”-ben megnyitja Sirokij Btf- jerák nagyüzemi mezőgazdaságá­nak perspektíváját, ebben a kö­tetben már ä kollektivizálás kü­lönböző formáin keresztül a kol- hozgázdálkodás bevezetéséért fo­lyó harcot ábrázolja. De harcot kell folytatniok a kommunistáknak önmaguk meg­erősítéséért is. Kirill Zsdárkin, Megnyílt a német újságíró- szövetség központi küldött-értekezlete A német újságíró szövetség or­szágos küldöltértekez’.etének el­ső napján számos üdvözlő táv­irat érkezett üzemi dolgozóktól, haladó lapoktól és külföldi fest- vérsZerveZelektől. A Nemzetközi Ujságírószövelség üdvözlő táv­iratában felkéri a német u.jság- írószövCtséget, képviseltesse ma­gát küldődéivel a nemzetközi szövetség szeptemberben Helsin­kiben tartandó tanácskozásán. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY1YYYYYYYYYY1 Egy falu olvasótermében Az alábbi részletet Széfgej Jurlbnak, — a Liiteralur- naja Gazeta különtudósítö- jának — űtínaplójából vet­tük.’ Mielőtt Djehtyankába érünk, fiatal erdősávok parcelláit látja meg ai ember. A juharfák inát embetmagassnyúrá nőttek, mel­lettük még alacsonyabb, de iz­mos tölgyek törzsei emelkednek, A Cselnova folyó jobb part jón több kilométer hosszúságban az egész terület fényévet :»d(t beül­tetve. A sudár fiatal fák egye­beién törnek a mp felé. A djehtyankai olvasóterem egy házbtih VOn ö községi lá- ttácssdl. ftappat tíőtös iÚszló pótnpázik a ház tetején, éjjel pedig messzite világit a vörös csillag. . j0-. A BEJÁRAT MELLETT kerék* pár áll. Ezen jött ide Lizá Zel- jepakina, az olvtísóterem fiatat, 20 éves Vezetőnője, aki éppen időit érkezeti à sztyeppéről, és olt újságokat olvasóit tel a me­id, szállósokoh. Közben beesteledik .és az ol­vasóterem egészen nveaváltozik,. Lien „megszállja'1 a községi ta* ná:s egyik tágas Szobától ii. AZ asztalokon sakktáblák, dominó, friss folyóiratok és újságok van- tiak. Szól a harmonikn. gondo­sán öltözött fiúk és üdearcu fiatal leányok kezdenek táncol­ni. A lányok hajában virág. Ez napjaink új kolhozfigtat- sága. Valamennyien iskolázott emberek — a faluban mát rég­óta működik á ifzoiztdtyos is­kola. Egy fiatalember jön Ms- tátn és bemutatkozik. Az „lljics útjn“~'c.körzeti újság szerke sz­előit ti bluets óiéi ént vhzPtője t Volt, Érdeklődő tekintetű férfi. Mindeh érdekli. ami táviéi Moszkvában történik. Érdeklő­dik a köngvujdonságokról,. a színházról és a kulturális élet ÜrViíf. ti fnegttyllvámtlásártd. A KÖVETKEZŐ rejetai ol­vasóterem munkatérnél is meg­mutatják. A tervet az olvasóié* rent tanácsa bírálta felüt és bagyjn jóvá. Köztük van a köz­ségi tanács elnöké. A tfrbét jól úÜíio'tták össze: előadásokon társadalmi és politikai kérdések szerepelnek, előirányozták az emlékünnepek^ évfordulók meg­ünneplését, könyvek megvitató* iát, kötői félőivastisókitt, kát* lektiv rádióhallgatásokat és kul­turális előadásokat. Az olvasóterem vezetése ko­moly mnnkn. A djehtyankni ol­vasóterem résztveSz a fontosabb kampányokban. így volt ez a Legfelső Tanács választásainak élükőszületeinél és most a me­zőgazdasági munkák során Is. Előadásokat tártának., félkere­sik a kolhozokat és ismertetik az események fontosságát. Liza ZcljepUkina kimegy a szántó­földekre, traktoros csoportak- tókhoz, elbeszélget a mezőgazda­ság dolgozóival. Nemcsak elbe­szélget velük és OlvásAtvalóbál lálja él őkéi, hanem segít niith- haversenÿmozgalmuk kiszélesí­tésében is. AZ olvasóterem aktivájd is agitációs kultürbrigádot szerve­zett és időről időre felkeresi a traktorosokat, az -rdöüUelő,cso­portot és a mezőgazdasági' bri­gádokat. - \ ’ '/ . 2! A kolhozfalu olvasóterme igen fontos tényező, a fdltt ktiHuröIis ele fél) en. A dolgozók jó ’rredmé- Ütényéihck tférísébeh fó'nt'os fésze van az olvasóterem mun­kájának -és az olvasótéréül Ve­zetőjének " Hitlerista módszerekkel irtja a jugoszláv népi kultúrát Tito bandája Bukarest, augusztus 13. A Romania Libera szombati számában párhuzamot von a né­met nácik és Tltö fasisztái „kul­túrpolitikája“ között. A lap megállapítja, hogy a kuHdfát Titó Jugoszláviájában a legdurvább eszközökkel elnyom­ják. Csupán az egykori német ra­jongók hallaitbaíjak hangjukat a dollár szolgálatában. Tit&ék saj­tója és rádiója egyre nyíltabban a Heart! és Mac CÓrmiiik-féle saj- lótröszlök fiókintézményévé vá­lik. A New York Hefald Tribune csak külalakban különbözik a Borbát.ól. Kardelj, Gyilasz és Piá­dé mindenkit kiűzőit a jugoszláv sajtóból, akit a legcsekélyebb mértékben is demokratának tar­tott. Helyükbe ismert fás 1st ta bandájukat ültették. Ilyenek Nikola K.äpefanovics, a Nova Vneirtà eímű fasiszta lap volt szerkesztője, Predrág Miloje­vics, aki ugyanennek ü fasiszta lapnak volt munkatársa, ma a Nova Jugoszlávia szerkesztője, Mihajlo LsJics, egykori cseink és kém. Iván Petrovlcs, egykori klrálypárli liszt, ma a Borba munkatársa. A Borba főmtinka- tánsa Butítsa PefOvics, régi atigo- amerikai kém. Azokat, akik külföldi kommu­nista lapokat olvasfíak, letartóz­tatják és kegyetlenül kínozzák, Viszont a szovjeiellenés rágalma­kat terjesztő burzsttá lapokat egész Bégrádbab terjesztik. Titó kormánya bezáratta a népi demo­kráciák követségeinek olváróter­mett és tájékoztató Irodáit. — Ugyanakkor az amerikai és brit nagykövetségek tájékozlató irodái á legnagyobb szabadságöt élve­zik. Venko Ma.rkovszkit, a neves macedón költőt, a Jugoszláv író­szövetség elnökét bebörtönözték. Rémhírekkel igyeksaik meggátolni a termelőcsoportok fejlődését a reakció, felvilágosító munkával válaszolunk Községíírikben ! emény harcot vívunk az ellenséggel a termelő- csoportok népszerűsítése és fej­lesztése érdekében. A kuiákság és klerikális reakció nálunk sem nyugszik, minden alkalmat meg­ragad, hogy dolgozó parasztsá­gunkat távol tartsa a lermelöeso- pörtoktót Hazug rémhíreket ter­jes Z fenek, hogy elriasszák a dol­gozó parrtsztéúgo'. Mi, kommunis­ták kemény halmot vívunk az ellenséggel, alias, hazug rémhí­reiket megcáfoljuk és bebizonyít­juk annak valótlanságát. Az el­lenség romboló munkájára állan­dó, szívós féívlágösltŐ taünkávhl válaszolunk és ezíel is leleplez­zük az ellenséget. Drágszét köz­ség dolgozó parasztsága a cséplésl augusztus 9-éh befejezte, a be­gyűjtésben pedig eddig október '2-1 ül cm ler'vtik et 152 százalékban telj esti ettük. A begyűjtésben leg­jobb Vida István élv társ, aki 4 holdon gazdálkodik. Mi. kommu- niisták, még nagyobb erővel, több munkával készülünk az Alkot­mány ünnepére ás tovább fokoz­zuk az állandó felvilágosító mun­kát a begyűjtés sikeres befejezé­se érdekében. Boros Ferenc, Drágszél, Rombol és pusietíl Ladánybcnén a kártevő knlákcsalád Az ember, ha Ladánybene felől a tanyák felé igyekszik a dűlö- dlön, már messziről megláthatja äz évek Óta elhanyagolt Bujdosó tanyái. Az első pillanatban azt hiszi az ember, bogy itt valami szírnyü dolog játszódott lé, högv tálán még a hábórű alatt dúlták így fel a lányát. Bedőlt Oldalú, omladozó épületek közölt magávranőtt gaz, szétszórtan fel- haisznáilt edények hevernek. Az udvaron hatalmas fanakás, körül pedig kévékbe rakva nád. Gombos András mezőőr el­mondja, hogy a tanyán a négy Bujdosó testvér „gazdálkodik“. F.z év má jusában a mezőőrük ha" (átjárás közbétl felfedezték, hogy B u j d os á ék n â I nagymennyiségű fa bever az udvaron. A ét)—80 centimélér átmérőjű fatörisekbűl 81 darabot Számoltak meg, mely kiteszi a 330—400 mázsát. Bujdo­sóék ezt a nagymennyiségű fát még 1945-ben termelték ki „saját hasznúlniukra44. A fa azóta is ott hever, legtöbbje már korhadt. A fából a tűzifa tnaég idején nem adtak el senkinek egy darabflt sem, mástól sajnál­ták és inkább korhadni hagy­ták. Ugyancsak így lettek a náddaí, amit kitermeltek ugyan, de fél. nem használták még saját cél­jaikra sem, pedig a:z épületeik úgyszólván tető nélkül vannak. Annakidején sokan kértek Buj- dosÁéttál nádat, hogy házuk te­tejét tnégjávílhasisák, de á külá- kok inkább pusztulni Kagylók a 7000 ké­ve nádat. A nád ma már hasz­navehetetlen állapotban van. Nemrégiben a góró oldalara néhány ellhuloft baromfit doblak. Az elhullott állatok napokig oil rothadtak lemelellènul, ezzel ve­szélyezte lilék a környék dolgozó parasztságának baromfiállomá­nyát, fertőzést akartuk okozni. Az elvetemült kulitok káét okoztak, ahol csak lehetett. Gyümölcsfáikat évek óta nem ápolták, az ágakat letördeilék. A letör! ágak még ma is olt Vannak a fá­kon. A ház körüli kertet parlagon hagyták és a gaz embermagasii- gúra nőtt. A gaz között tartották rejtve a kitermelt .fa nagyirészét. Állataikat behajtó!fák nemcsak a saját, ha,nem a szomszédok veté­seibe is, aihol nggyv pusztítást okoztak a szabadjára engedeti Ól­jaitok. Igv például K. Tóth István 4 holdas dolgozó paraszt kuko­rica és egyéb veteményesében 70 százalékos kátt okoztak, A Itulák testvérek többszöri felszólítás el­lenére sem voltak hajlandók az állatokat megkötni. Kiderült az is, hogy 4 kutyájuk közül csuk kettő utáp fizettek ebadót. — Az ilyenek nem érdemlik meg, hogy rájuk süssön a nap, — mondja Fekete László mézŐöt. A község elöljáróságán többen feljelenileWék kártevő, szabotáló kulákokat, a község elöljárósága a feljeíentösekéf jegyzőkönyvbe tfogfelva ' tóvábbnőbtí; de eddig még semmi intézkedés nem tör­tént, hogy óz az elvetemült, min­iden aljasságra kösz juftfikbandB megtainu,Ihatna, végre, hpgy ej>be» az országban nem lébet liijntetld- nüt tZabo'álnf a nép kwvérét. L^dánvbene beosüiletés dolgezB pársztsága követeli, bo.gy klmé- leldeniil büntessék meg a nép ál­lamát 18.900 fölállttal megkárosító kutúkokal. ............. 1 párlépftés nélkiilöziiefetlen fegyver A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD !

Next

/
Thumbnails
Contents