Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-16 / 108. szám

V Előre a mezőgazdaság oszi]8^1 ér clöhb a 200 százalékhoz? fejlesztésének sikeréért ! Pártunk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a mezőgazdaság területén. Lénye­gesen megerősödött a munkás­osztály és a dolgozó parasztság szövetsége, jelentős mértékben fokozódlak a mezőgazdaságban a terméseredmények. Több ez egyszerű gazdasági sikernél. Győzelem, mely jelentősen hoz­zájárul ötéves tervünk gazdasági megalapozásához. Nem véletle­nül jött létre ez a győzelem. Dolgozó parasztságunknak az államhatalomhoz megváltozott viszonya meílelt mulatja ez a falusi pártszervezeteink jelentős megerősödését, jó munkáját, amellyel az ellenség támadását leküzdve, állandó harcban szer- - ve*lek és biztosították a győzel­met. Megyénkben a csépíés befeje­ződött és — bár á begyűjtés még egynéhány napig tart, — máris új, nagy feladat megoldá­sa vár reánk a falun: az őszi szántási és Vetési terv sikeres végrehajtása. Az őszi munkák feladatait világosan jelöli meg a fó'dinüveléstigvl miniszter új rendeleté. Ez előírja, hogy min­den mczőgazdas ingatlan mű­velője tartozik földterületén 1950 őszén ősziárpát, rozsot és őszibúzát vetni, A bevetendő terület nagyságát a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága által községenként és váfOsonkénl megállapított vetésterv alapján a Magyar Függetlenségi Nép* front helyi szerve határozza meg. Látjuk, a jövő évi vetésterv célja, liogv bőségesen biztosít­suk az ország kenyerét. Ezért a vetést mindenütt velőqéppel kell végezni.- Az ősziárpát az állami gazdaságok szeptember 15-ig, a termelőcsoportdk szep­tember 20-ig, az egyéni gazdál­kodók szeptember 30-ig kötele­sek elvetni. A rozsot pedig az állami gazdaságok október 1-lg, a tszcs október 10-ig. az egyéni gazdálkodók pedig október hó 15-ig. Intézkedik a rendelet a .terméshozam emelését nagy­mértékben elősegítő mélyszántás idejében való elvégzéséről is. ö«zi fejlesztési tervünkben azonban nemcsak az őszi szán l ás-veié sí munkák elvégzése sze­repei, hanem a mezögazdasag szocialista szektorának fejlesz lése is. Pártszers czeleiiiknek széleskörű felvilágosító ltlllii kát kell folytatniuk a termeiö- csoporlok gazdálkodásának is mertetéséről, továbbá meg kell szervezni az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok csopor­tos látogatását a legjobban dol­gozó lermelősZüvetkezélekliez. Szervezetté kell tenni az új ta gok felvételét a működő terme­lőszövetkezetekben azáltal, hogy a csoport mellett megszervezzük az „új belépők cscraortját1*, ahol megtanítják, a belépni szándé­kozókat az alapszabályra és a munkaegységgel való számolás­ra. Ahol peJig új te-rmelőszövet* kezeli csoportok alakulnak, ott életre kell hívni a csoportok alakítását végző „előkészítő bi­zottságokat". Annak ellenére, hogy a mező- gazdaság szocialista szektora őszi fejlesztésének előkészítése érdekében igen kedvezőek me­gyénkben az előfeltételek, azt tapasztalhatjuk, hogy községi pártszervezeteink nem egy he­lyen elhanyagolják az őszi fej­lesztés előkészítését, Jelentősen lemaradtak az őszi fejlesztés előkészítése terén. Különösen Iomaradás tapasztalható a fel- világosító munkában. Nem fo­lyik eléggé szélesen a termelő­szövetkezetek látogatása. Külö­nösen a baj«» járásban indult meg nehezen a termelőszövet-1 kezetek látogatása. Kiderült ugyanis, hogy a bajai járási tit­kár elvtárs nem ismerte a me­zőgazdaság szocialista szektorá­nak az őszi fejlesztésre vonat­kozó rendelkezéseket. A nagyszénási Dózsa csoport kezdemenyezése és a kecske­méti Dózsa felhívása szélesebb mederbe terelte a felvilágosító munkát. Megyénkben eddig ösZ- szesen 135 termelŐCsoport mű­ködik. A tagok létszáma löbb, mint 5000, ha a nagyszénásiuk kezdeményezésére minden ter­melőszövetkezeti csoporttag csak egy-egy dolgozó parasztot győz meg a szövetkezeti gazdál­kodás előnyéről, akkor az azt jelenti, hogy az őssZeí már lübb, mint 10 ezer dolgozó parasztból lesz szövetkezeti paraszt. Ez tovább azt is jelenti, hogy ter­melőszövetkezeteink száma még ebben az évben eléri, de lehet­séges, hogy túlhaladja a 200-at. Nincs azonban ok az elbiza­kodottságra, mert ez súlyos ve­reséghez vezethet. Különösen üzért sincs ok az elbizakodott­ságra, mert bár megyénkben bekövetkezett fejlődés kedvező előfeltételeket teremtett az őszi fejlesztés számára, de a fejlő déssel a nehézségek Is igen nagy mértékben megnövekedtek. Fo kozódik a kulákság ellenállása mivel löbb helyen eltompu az éberség, azért a kuiukságnal sikerült egynéhány dolgozó pa rasztol eltántorítani a szövetke­zeti gondolattól. Így fordulha­tott elő Kiskunhalason, hogy Szalui László. Marionos István és Nacsi Szilveszter a Cséplő gépeknél agitálhattak a terlnelő- Csdporlok ellen. Bőven van olyan tapasztala­tunk, hogy fejlődésünk ma szakaszában az osztálvharc egy­re jobban éleződik. Már egy-kéi jel arra is mutat, bogy a reak ció„a kuíákság már most meg­kísérli a szántási és vetési mun­kák késleltetését. A kalocsai, kiskőrösi és dunaVecsei járás­ban ismét hallani a tavalyról jól ismert szólamot, hogy „rá­érünk még, száraz a főid, vár­juk meg az esőt“. Fokozott éberségle int az is, liogv most a begyűjtés során nem egy he­lyen kiderült: a kulák tavaly ősszel nem tett eleget kötele­zettségének és nem vetette be szántótCfÜlelél kenyérgabonával, ezért most nem tud elszámolni gabonájával. Ilyen Kocsi Gábor dunaszentbenedeki kulák is, aki ősszel azzal szabotálta a vetést, hogy szántójának 35 szá­zalékát nem vetette be kenyér- gnbohávat. A mezőgazdaság őszi fejlesz­tése tehát politikai, harci fel­adat Is, amely jelen tőségénél fogva falusi pártSLcfvezoléilik f«feladata kell, hogy legyen az elkövetkező időben. Ne szédít­senek meg bennünket eddigi si­kereink, dolgozó parasztságunk egyre szilárdabb ragaszkodása és harcos kiállása a :-.épi demo­kráciánk melleit. Ezek melleit átnl kell a hiányosságokat is Felütötte ismét a fejét az a ve­szély, hogy a politikai felvilá­gosító munka elhanyagolásával, elsősorban bürokratikus, köz- tatfisi módszerekkel kíván­ja egynéhány pártfunkcionárius az őszi szántás-vetési terv vég­rehajtását biztosítani. Járási Pártbizottságainknak fel kell lépniük az ilyenféle eljárások-, kai szemben. Fel kell azonban számolni az elbizakodottságot, különösen Félegyházan és to­vábbá minden olyan elképze­lést, amely azt liisZi, hogy a lerv magától is végrehajtódjk. Az őszi munka egyik fónios lendítő kereke: a termelési ver­Izsák maga mögött hagyta Lajosmiz^éf, de Kerekegyháza sem hagyja magái A Ictjosmizsei földmivesszövethezet felhívása a begyűjtési verseny­mozgalom 200 százalékos kiszélesítésévé életem és nem Volt ilyen életé a dolgozók családjának — bólint Buthl elvlérsnö. — Ezt Alkotmá­nyunk biztosította. Ezért az Alkot­mányunk ünnepére még több és még jobb munkával készüljünk. Határozzuk el, hogy mozgalmat indítunk a 200 százalékos teljesí­tésért. A javaslathoz a körülállók helyeslőén bólintanak. És pár órával későob már a nem rég megválasztott új igazga­tóság elé kerül a javaslat. Sédíi József, Szabó Istváh, Paska lm. réné, Szűcs Irén* Nagy József és Bódis Fefenc helyeslik a kezdemé­nyezést, A lajosmizsel földműves, szövetkezet csattaközásra hívja fél a többi földmíivessZÖVetkezetei. A község dolgozói nertt blégëdtlëk meg saját eredményeikkel, hanem a kezdeményezéssel még lelkeseb­ben harcolnak, hogy Alkotmá­nyunk ünnepére a községekben minden felesleges gabona a gyüj- lőraktárakba legyen. Az Izsáki jegyzői irodában Szabi elvlárs az a.szlal fölé hajol. A? előtte lévő papírokon hosszú szám­sorokat ad össze: a napi gabona, átvétel tételei. Néhány perc é: megvan a végeredmény. „33 szá­zalékkal túlszárnyaltuk a lajos- mizseieket“ magyarázza Szabc elvtárs Kovács István elvtársnak a községi párttitkárnak. „29 száza­lékkal a kerekegyháziakat is1’ ál­lapítja még Mayer Lajos esperes az izsáki békevédelmi bizottság egyik tagja. A békevédelmi bizoit, Ság mozgósította a dolgozó pa­rasztságot, hogy minél előbb íe. jezzék be a begyűjtést. És Izsá­kon megértették, hogyha egyene­sen a géptől á szövetkezel! gyűjtő“ raktárakba szállítják a gabonát, akkor megerősítik a nép államát és a béke hatalmas táborát. HiaDa igyekezett magatartásával szabo­tálni T. Nagy Imréné, Ádám Ist­vánná, J. Juhász Józsefné kulék, a község dolgozói Bognár Gákor, Csontos András, Olasz István, Gyenes István, Hangya József pél­dája nyomán adták be felesleges gabonájukat. Még aznap délután 3 tagú bi­zottság érkezett a szerkesztősé­günkbe és felkértek, hegy közöl­jük a verseny állását a lajosmizsel föidmüvesszcvetkezeUel is, amely a napoban Rákosi elvtársnak távi. ratban jelentette, hegy az augusz­tus 20-ra vállalt gabonabeadóstikat 12-én már teljesítették. Késő délután kiutaztunk l.ajcs- mizsére. A szövetkezén központi iroda előtt egész,embergytírű ve­szi körül Néme’h István ügyveze­tőt cs Bllthl Jénőné helyettesét. Arról tanakodnak, hogy Alkotmá. nyűnk tiszteletére még jobban kt kellene szélesíteni a begyűjtési verscnymozgalfflat. Arról van ugyanis szó, hogy több község földmű vés=zövetkezetei már telje­sítették a beadási előirányzatukat 100 százalékig. Ezeken a helyeken már a túlteljesítésért folyik a harc. „Hívjuk ki a földművesszövetke­zeteket a 200 százalékos teljesí­tésért-’, szólnak innen is, onnan is. Az országúton egymást követik a gabonával megrakott szekerek. A csopsft tekintete végig járja a megrakott kocsikat. „Napi 5—0 va­kon czönlik a raktárakba*’ szól csendesen közbe a szövetkezeti ügyvezető. „Azelőtt még egy va­gon sem gyűlt össze.-* — Soha nem volt ilyen szép az Ta^lnmp vzer és eiei* ilj belepő dolgozó paraszt irta alti a belepesi nyilatkozatot A felvilágosító munka nyomán erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk gat. öflíán 37 család 40 taggal, (Jsátalján 24 család 42 taggal, Fe!- SŐSZentivánon 13 csatád 17 tag­gal, A kecskeméti Klűre-termelö- szÖvetkéZétí Csoportba 37 család lépett he. A Szabad Május i-eso- portba 21 család, a Rózsa Ferenc­ié rmetőcsoporthoz S2 család. A hajósi Petőfi-csoportnál 25-en ír­ták alá a belépési nyilatkozatot. A kiskunmajsai előkészítő bizott­ságnál 13 mg jelentkezett. Bács- szentgyörgyün 14 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Csikérián Nemes Rózsa elvtársnő versenyre hívta ki népnevelő tár­sait, A Vasárnapi hatalmas megyei agitáció sikere napnál világosab­ban mutatja, hogy dolgozó pa- raszjságubk a térmetőcsóportok félé, a társas gazdálkodás felé fordul. Megyénkben a legöntuda- tosabb dolgozó parasztok rálép­nek a szövetkezés útjára. A nagyszéuási Dózsa termelő­szövetkezet tagjainak kezdemé­nyezése, amelyhez megyénkben u kecskeméti Dózsa csatlakozott, néhány nap leforgása alatt hatal­mas mozgalommá nőtt. Már az elmúlt hét utolsó napjain Bács* Kiskun megye 135 termelőszövet­kezeténél rendkívüli értekezlet* ken megtárgyalták a nagyszéná- siak kezdeményezését. Átbeszélték a kecskeméti Dózsa felhívását és vasárnap reggel az egész megyé­ben elindult a tertbelőszöve kezeti parasztság, hogy lelkes, alapos, meggyőző felvilágosító munkával minél több dolgozó parasztot meg­nyerjen a késèdëletnnéfkÜiM belé­pésre. Vasárnap ezer és ezer új belépő dolgozó paraszt írta alá a belépési nyila'kozatot. így Nagy- barancskán <‘0 csatád 71 (aggal, Vaskútoo 77 család 135 taggal, Báesborsodón 85 család 121 tag­gal, Csávói y oh 48 család 55 tng­Itákosti clvt&rMink jelentjük: Ezért adtuk be gabonánkat! Dolgozó parasztjaink levelei a begyűjtésről 1043-ben a magyar munkásosz­tály juttatott bennünket földhöz, én azóta kötelezettségemnek tar­tom, hogy felesleges gabonámat a nép államának adjam, mert tu­dom, hogy ezzel hozzájárulok a városi dolgozók zavartalan ke­nyérellátásának biztosításához. Gabonabeadási kötelezettségem­nek 200 százalékban lettem ele­get. ,SOLOCKI JÓZSEF Hajós. Diesőségtáhla A lieçfyiij«'^ élén járnak: KISKUNHALAS: Borsos Antal (531 százalék), Ferenczi Sándor (390 százalék). SÜKÖSD: Baksa János (301 százalék). BACSBORSOD: Knetovics Imre (479 százalék). HOMOKMÉGY: irj. Benedek Péter (287 százalék), Ba­lázs István (253 százalék). BAJA: Hátnári Lipót (’KS százalék), Csóvcsics József (450 százalék). KALOCSA: id. Csonka József (230 százalék), Malik Jó­zsef (190 százalék). Mikor a népnevelő elvtársakkaj szú esett a tcrmé»ybeaűA*főI és a koreai liép igazságos háborújáról, ágy éreztem, hogy ezt a két kér­dést nem szabad elválasztani. Éo a terménybeadásomnak igyekez­tem minél jobban eleget fenni, hogy ezzel erősítsem népgazdasá­gunkat és ezen keresztül a béke­tábort és a koreai nép harcát. Be­adásomnak 520 százalékban tet­tem eleget. GERIJÓZSEF Ilajőí. Tisztelt Elvtársak! Én, Kurls Gáspár, 5 holdas jut­tatott újgatsda, a beszól gdltatdsí kötelezettségemnek eleget téve, még a felesleges Ili kiló bűzd mat is örömmel ajánlom fel, hogy ezáltal is támogassam as értünk is harcoló koreai szabadságharco­sok küzdelmét a bélte megvédésé­ért. Egyúttal én is harsány han­gon kiáltom az imperialisták felé: „El a kezekkel Koreától!“ Elvtársi üdvözlettel: Kurie Gáspár Mélykút setiy, amelynek megszervezését pártszervezeteink útin ulatákái alapján a falusi DËPOSz szer­vezeteknek kell kézbevenni. A verseny eme ú j szakaszában a DÉEÖSz Megyei Titkársága fogja keményebben a gyep­lői. Dolgozza ki a verseny szer­vezeti formáit és módszereit, szokat gondosait hangolja egybe a falu viszonyaival. Vigyázzon arra, hogy a verseny ne admi­nisztratív szervezés legyen, ha­nem fejlessze harci szervekké, Számol ja fel végleg azt az el­képzelést. hogy a versenyt ver­senyfelhívásokkal lehet pótolni. Ne méretezze túl a versenyt, de ne homályodba el verenyfelhí- vásokkal sem. E feladatok jó elvégzésének azt kell eredményeznie, hogy termelőszövetkezeti mozgal­munk ezév őszén újból jelenlős mértékben megerősödik, ezzel közelebb jutunk Pártunk célki­tűzéséhez, a nemzetgazdaság kettős alapjának megszünteté­séhez, a mezőgazdaság . szocia­lista átszervezéséhez..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents