Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-13 / 106. szám
FÜLÖP PÉTER, A MAGYAR PARASZTKÜLDÖTTSÉG TAGJÁNAK BESZÁMOLÓJA A KIRGIZIAI ÉLENJÁRÓ SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG MÓDSZEREIRŐL 1A Szovjet Tájékoztató Iroda ' közli Fülöp Péter, a magyar parts ztkülcLö:! ség egyik vezetőjének nyilatkozatát: A magyar panasztiüidőttség Budapestről a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság fővárosáig több unhat 7000 kilométert utazott. Rendkívül érdekes és változatos utunk volt. Láttuk a Szovjetunió virágzó termőföldjeit, Kazahsztán és Kirgizia szabad sztyeppéit, aboi a kolhozok é* azovhozok millió szarvas- marhája legelészik. A magyar paraautküldOttaéget meleg testvéri fogadtatásban részesítették. A kirgiz nép nevében lszakov elvtárs, a Kirgiz Köztársaság minisztertanácsának elnöke üdvözölt bennünket, ezután Razzakov elvtáns, a kirgiz Kommunista Párt központi bizottságának titkára és Szuerkulov elv- társ, 4 minisztertanács elnöke fogadott bennünket. Meleg, baráti légkörben zajlott le a Köztársaság földművelésügyi minisztériumában tartott fogadás. A földművelésügyi miniszter beszámolt nekünk Kirgizia állattenyésztésének szocialista átalakulásáról. A kolhozokban tudományos alapra helyezték az állattenyésztést. A szovjet hatalom évei alatt Kirgiziában úij, nagyt- produktivitású szarvasmarhákat tenyésztettek ki Ezek • szarvasmarhák élősúlyban átlagosan 500 kg súlyúak évente mintegy 5200 kg. tejet adnak. Kitenyésztettek új, íínomgyapjai és göndörgyapjas juhokat, valamint olyan lófajtákat, amelyek megfelelnek a hegyi viszonyoknak. Az új és javított fajtájú szarvasmarha fajták további keresztezése sikeresen folyik. A Köztársaságban a tudományos intézetek, kísérleti állattenyésztő telepek egész hálózatát építik ki. A Köztársaságban szilárd takarmánybázist létesítettek. Tudományos alapra helyezték a szocialista mezőgazdaság más ágait is, így a zöldségtermelést, gyümölcstermelést és szőlészetet, A Kirgiz Köztársaság vezetőivel való találkozás után küldöttségünk egész sor kolhozt és mezőgazdasági intézetet látogatott meg. Nagy érdeklődéssel ismerkedtünk meg Kirgizia gyümöios- és zöldségtermelő ki série ti állomásával. A kísérleti állomás dolgozóinak kollektívája különféle fajták keresztezése útján egész sor fagyálló gyümölcsfajtát termesztett ki. Ezenkívül olyan ' fajtákat is kitermesz tettek, ame- i lyiek alkalmasak arra, hogy a Köztársaság déli területeinek száraz éghajlatú kolhozaiban termeljék. Bennünket különösen érdekeltek a miosurini szőlőfajták. Láttunk például egy fagyálló szőlőfajtát, amelyet a legkiválóbb déli fajtának az amuri szőlőfajtával való keresztezése alapján hoztak létre. Ez a fajta 2200 méter magasságban is megterem. Az állomáson kitermesztett sz&'Jőfajták évente tövenként átlagosain 10—10 kg., sőt még ennél is több termést hoznak. Saját szemünkkel látjuk a kirgiz szőlőkben a tökéletes agrotechnika alkalmazását. A talaj megjavítására a szőlősorok közé évelő füvet vetettek. Téli időkben ezt a füvet a szőlőtőkék betakarására használják. A Kirgizia gyümölcs- és zöldségtermelő állomás új módszert alkalmaz a.föld trágyázására. A trágyát közvetlenül a növény alá teszik és ezzel az észszerűslíéssel kiküszöbölik, hogy a trágya a sorok közé kerüljön. Műtrágyát és organikus trágyát használnak a talaj- és növényfajtától függően. A magyar paraastkülddttaég meglátogatta a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság gabonakísér- I lett állomását is. Itt tapasztaltuk, hogy a tudósok a kolhozistákkal együttműködve, új, bőséges termést adó búza, árpa, zab, tengeri fajtát hoznak létre. Meggyőződtünk arról, hogy a szovjet kirgiziai szocialista földművelésnek tapasztalatait nagysikerrel használhatjuk fel Magyarország mezőgazduságában is. Vltontal István elmondja t Miért lépett be a csoportba 1945. nyara. Hatalmam amélvlhar tépázza a ladánybenei határt. A feneketlen portenger szinte a levegőben úszik. Sehol semmi fény. Idős Visontai István mellét nekifesziti a szilnek § a kapa nyelét szorosabbra fogva, igyekszik hazafelé. — Nem élet ee igy! — robban ki belőle otthon. *- Egyedül nem boldogul az ember... — Egész nap csak turom-furom azt a rossz homokot s eredmény semmi. Pedig nem mondhatják, hogy nem dolgozom. Dolgozom én veletek együtt látástól vakuldsig, dehdt nem megy... Egyikük sem szól egy szót sem. Némán kanalazzák az ételt a fiúk. Az asszony feljebb csavarja a idmpabeilet. engem ennyire előmozdított ez a hitel, moyen könnyen mehet a táblásoknak. Nagy figyelemmel olvassa az újságot az első betűtől az utolsóig s közben-közben odafordul a vacsorát készítő asszonyhoz : — Itt van lat — olvassa. — Tenyészállatokkal, traktorral, vetőgéppel, aratógéppel segíti őket az állam. Én meg 5t éves fejemmel napolcig aratok. — Nem megy ki a fejemből ez a szövetkezést Nem tehet az olyan rossz, mint ahogy a kulák.meg a pap mondja. 1.949. november 16. Vlqontaiéknál együtt ül a család. — Határoztunk végre. Megvan a csoport — mondja a családfő. — Nem kis dolog ez asszony! Van oft S3 hold szántó, igaz, hogy fenékig homok, de majd megjavítjuk. Meg három hold szőlő. Ezzel már lehet valamit kezdeni. — Saját szemmel még nem láttam, hogy hogyan is dolgoznak « táblások —- gondolkodik ei. — De Seregélyest elmondó, hogy mit látott kint « Szovjetunióban. Meg az újság is Írja, hogy jobban boldogulnak a csoportban. — Fog ez menni. Most még mind a 11-en kü Un vetettük el az őszit. Jövőre már együtt vetünk. — Meglátod asszony, hogy könnyebben létegzünk mi is! «— Öft van az a tzőllő is — tér vissza Visontai István arra, ami legjobban fáj. — Telepítgettük, de hogyan, A gyerekeknek más igáját kellett húzni, hogy vesszőket vehessünk. Aztán, ha, jön egy jég, mehetünk koldulni. — A gabona is silány, Trágya kéne, pénz kéne. De honnan f Ezen azután mindannyian élgondolkodtak. 1950. augusztus 8. A ladánybenei Petőfi-csoport udvarára ferde kévékben bocsátja sugarait a leáldozó nap. A tiszta ólból messzire hallatszik a süldők visítása. Idős Visiontai István készíti már a moslékot. A többi csoporttag még kint van a földön. Kapálnak. Tóth- né egy kékszemü apróságot ringat a karján. — Sok szép dolgot láttunk vasárnap a kecskeméti Dózsa csoportnál — fordul hozzá Visontai bácsi. — Azok aztán halnának. A vetemeny gyönyörű, de én inkább az állatok körül nézelődtem. — Tudod-e, mit mondott az egyik asszony? Azt, hogy nekik se lett egyszerre tele a szekrény, meg a kamra. 48-ban még ök is csak ott voltak, ahol mi vagyunk. Nem volt ott se politikai munka, meg aztán voltak nézeteltérések is. Most már azonban jól megy a soruk. Megnézheti azt a csoportot bárkiI — Meglátod, mi Is fogunk boldogulni — jelenti ki bizakodón. S már látja maga előtt, hogy ősszel a traktorok hasogatják a földet, hogy közösen vetnek, hogy Nagy Mihály kecskeméti ügyvéd volt majorjában minden csoporttag bent lakhat, hogy a látott tapasztalatokat felhasználva, még szebb eredményeket érnek el. !194«. nyara. _ Hát eut ae gondoltam volna amikor 1belevágtuk a műtrágyát a földbe, hogy ez a rossz homok nyolc és fél mázsás termést adjon !— mondja idős Visontai. — Nagy segítség volt az a hitelre kapott műtrágyát 8 nekem az üt szöget a fejembe, — áll tnee a Szabad Nép olvasása közben, — hogy ha * így lett í erm e ISau B vei kezet l tag, a jövőben bizakodó, megelégedett ember idős Visontai István. S egyre több dolgozó paraszt választja ezt az utat, lép a közős gazdálkodás, a boldogulás áljára. Egyre többen lépnek be a már meglévő csoportokba, vagy alakítanak újakat, hogy Pártunk útmutatásával szebbé, jobbá tegyék életükéi. Úttörő írja Balatonboglárról A felszabadulás óta minden esztendőben több és több munkás és szegényparaszt gyereknek biztosítja a város az ingyenes nyaralást. Ebben az évben már 12C kecskeméti úttörő tölti nyári szünidejének egy részét Balafon melletti üdülőkben. Innen, a balaton- boglári üdülőből írja Kovács Béla 10 éves kisfiú szüleinek az alábbi levelet. Kedves Apuka és Anyuka! Nagyon jól érzem magamat itt, Balatonboglúron, csak most egy pár napig nem lehet fürödni, meri nagy a szél és esős idő van. A koszt nagyon jó. Emeleten lakunk, jó fekvőhelyem van, fehér lepedőm és fehér párnám és éjjeli- szekrényem is van, meg vízcsap. A tanítóbácsi mindent elkövet, hogy minél vidámabbak legyünk, igaz, hogy az úton az autó elpusztult, de éppen a Gumiragasztó NV-ndl. Villanyunk is van. Már egy szép emléket is vettem Apukának, Anyukának mégpedig egy szép tájképet. A pénzem elfogyott és így nem tudok többet venni, de. azért Tityú, Zoli, Aranka, Öcsi és a kis Bziliender se legyen megijedve, mert azokról is gondoskodtam valamivel. Sokszor bemegyünk a városba és ha az idő megjavul, még hegyet is fogunk mászni. Bemegyünk a földalatti kis folyosóba és ott töltünk egy napot jó kedvvel. Sokat futballozunk a pályán, de a cipőnkéi nem rongáltuk el, mert tornacipőben játszunk. Sokszor csókolom Ferikét és öcsikét, ne legyen Anyuka izgatott, mert mindig jól viselem magam és Zoli bácsi is vigyáz rám; csak az a baj, hogy \apukáé knak nem írnak. Sokat versenyezünk futásban, helyesírásban és tornában, de egyikben sem maradok le. Nagyon jól érzem magam, csak az a kár, hogy a három hét hamm eltelik. Szeretettel csókollak benneteket Bcla Díszbemutatót rendezett a Magyar-Szovjet Társaság az Árpád-moziban „El a kezekkel Koreától !" Csütörtök este 8 órakor zsúfolásig megtöltötték a nézőteret üzemi dolgozóink, dolgozó parasztjaink, hivatali dolgozóink, ifjúsá. gunk. Markó Mária az MNDSz megyei titkára a koreai helyzet ismertetésével vezette be a díszbemutatót. A Bartók Béla.kórus mozgalmi dalai és szavalat színesítette a műsort. Majd bemutatták a kallóin, grádi terület gyorsiramú újjáépítését. A csodálkozás moraja futott végig a nézőtéren a nagyszerű gépek, a kolhozok szarvasmarhái, tenyészbikái láttán. „Az erdő és aratás'* című kísfilm szemléltetően mutatta be az erdősávok hatalmas jelentőségét. „El a kezekkel Koreától!1* — kiáltja ma a világ minden becsű, letes embere az imperialisták felé. Korea a koreaiakéi — s ez még- jobban megérlelődik a dolgozókban a felszabadult Eszak.Korea hatalmas fejlődésének, békés, építő munkájának láttán, amit a következő film tárt eléjük. — Most világosan láttam, —> mondja társának Nagy István gyá. rlmunkás, amint az előadás végén a tömeggel kifelé sodródik, — hogy milyen eredményeket lehet elérni a sztálini terv alapján. Mert nem hagyják békén azokat a ko- reaikat, hogy ők is szabadon épít. hessenek, mint mi. — En azt hittem, hogy háborút, csatát fogok látni — mondja Mészáros Eszter, a Pedagógiai Gim_ názium tanulója. — Se helyett a békés építő munka nagyszerű eredményeit láttam. — Sokat tanultam a filmekből — magyaráz ifjú Molnár Sándor a városföldi Dózsa.csoport tagja. — Lám, milyen eredményeket érnek el közösen, összefogva. A Hild-pusztal állami gazdaság vezetője Kelemen József Góg La. jóssal, a kalocsai állami gazdaság vezetőjével beszéli meg a látottakat: — Hiába, csak gépekkel lehrt valamire menni. Nem is gondol, tam eddig, hagy az erdosávoknak ilyen nagy jelentőségűk van. — S ezeket a szép eredményeket, a fejlődést, a boldogulást akarják megsemmisíteni az Imperialisták t Ez azonban nem fog nekik sikerülni. A koreaiak győzni fognak, mert igaz ügyért küzdenek éa mert a világ minden jóérzésű dolgozója segíti őke* munkájával, mindent legyőző békeakaratával. Fa 811 nap Katona-telepen Vasárnap ünnepnapja volt a katontelepi dolgozó parasztságnak. Falunapot tartottak. Az állomás melletti parkban mintegy 350—400 ember sereglett az egyik kis tisztáson felállított szabadtéri színpad köré. Fiatalok és öregek örömmel várakoztak a műsorra. Katonatelepen ritkán akad egy. egy ilyt-n nap. A jövőben azon- bau lehetőség nyílik arra, hogy itt is rendszeres kultúráiét foly- iyék : tanyaközpontot építenek. A helye már ki is van jelölve, rövidesen megkezdik az építkezés munkáit. » Sok dolgozó paraszt latolgatja itt is, hogy vájjon érdemes-e társasgazdálkodásba kezdeni. A»t már felismerték, hogy egyedül nehéz, azt is tudják, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink milyen kimagasló, soha nem látott eredményeket éritek el. de még nem tettek lépést annak érdekében, hogy ők is összefogjanak, közösen lendítsenek életük folyásán. Ezekről a kérdésekről beszéli Szelapcsényt Imre polgármester a katonatelepi falunapon a kis úttörő pajtások köszöntője és éneke után. Majd megkezdődött a műsor. A helyi DISZ-, a kecskeméti Lakatosipari KV knttúrcsoporija és [ a fővárosi Hnémek küldöttei egy- ! felrónásoa darabokkal, ének- é* I táncszámokkal szórakoztatták « ! dolgozókat. I A képkiállításnak is sok látogatója volt, egymásnak adták a kilincset a dolgozók a DISZ helyiségében. Este tábortűzzel és tánccal fejezték be a napot. Nem egy résztvevő adott hangot annak a kívánságnak: bárcsak gyakrabban lenne Katonatelepen falunap. Rummal üzérkedett Kedves Népújság! Bors Sándor, a Kiskőrösi Földmű vés szövetkezet volt vendéglő- tulajdonos kocsmárosa a dolgozó parasztság bizalmával visszaélve, súlyosan megkárosítói!la a dolgozó parasztságot. Ugyanis a részére 52 forintra beterh-el't rumot 60 forintért árusított*. A különbözeiét természetesen saját zsebébe rakta ás «zzail a szövetkezetnek nem számolt eL A szövetkezet igazgatósága állásából azonnal leváltotta és a rendőrségi feljelentést ellene megtette, ahol rövidesen elnyeri méllió büntetését a dolgozó paraszttá# becsapása miatt. F v'ársi üdvözlettel: Ferenci E., Bíró G.
