Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-12 / 105. szám

Versenyben Koreáért, a győzelemért Lelkes verseny a Lakatosipari N. V. dolgozói között Lázas készülődés mutatja a be­lépőnek, hogy az Épületlakatos üzem ma valami nem mindennapi dologra készül. A kultúrterem már zsúfolásig megtelt, nincs egyetlen szabad szék sem, akik nem iparkodtak eléggé, bizony álldogálhatnak. A fiatalok indulót kezdenek, átveszik az idősebbek is és csakhamar hangos dalolás adja hírül a környéknek, ■ hogy megkezdődött az értekezlet. Ma tartja a Lakatosipari NV a félévi kiértékelő termelési értekezletet. Tartottak már ők egy sztaháno- vista hetet a koreaiakkal való szolidaritás jeléül, de ezt kévé­seitek, újabb hetet szentelnok Ko­reának, hogy minél jobban meg­mutassák, mennyire gyűlölik az imperialistákat. A félévi eredmények kiértékelése után bármasával-ué- gyesével állnak fel a dolgozók, hogy kiegészítsék az előadást, de inkább azért, hogy megbeszéljék a koreai* hót alapos, jó megszer­vezését. Komoly, nagyjelentőségű felajánlások születnek. Tóth elv- társ csoportvezető áll fel első­nek. Bejelenti, hogy olyan újítást vezet be a koreai hét alatt, amellyel kétszeresére tudja fokozni a termelékenységet. Ez a biztosítéka annak, hogy az új norma győzelmet arasson. ! Tó|h Albert DlSZ-titkár tudja, hogy a normák rendezése újabb lendületet ad, a már lassan el­szunnyadó versenylendületnek. Az,t is tudja, hogy a szocialista ter­melés elengedhetetlen feltétele a munkaversenyzés. Ezért vállalta bü nkén azt, hogy a fiatalok kö­réből J/0 hosszúlejáratú verseny- szerződést indít be. Szabó József gyárgondnok az üzem lehető leg­nagyobb méretű tisztántartásáról gondoskodik a koreai héten. Most Hladics István az üzem egyik villanyhegesztője áll fel és hívja, versenyre az autogénhegesztöket. A dolgozók hatalmas tapssal fogadják a be­jelentést. Az autogénhegesztők pedig örömmel veszik tudomásul és gondolkodás nélkül fogadják el a versenykihívást. Nemcsak a szakmunkások de a Segédmunkások és egyéb beosztású dolgozók is megteszik a maguk felajánlását. Morvái Jenő az Udvaron dolgozik. Ö is hozzá akar járulni a hét sikeré­hez. Azt ígéri meg az értekezleten a dolgozóknak, hogy elősegítse a szakmun­kások termelését a nehezebb nyersanyagot kiskocsival a kezük alá fogja szállítani. Ennek különösen a szakmunkások örülnek, mert így biztosítva van, hogy még a reméltnél is nagyobb százalékot érhessenek el, mert az anyag jelentős részéért nem kell járkálniok. Az üzem csaknem minden dol­gozója izgatottan várja, hogy rá is sor kerüljön. Az értekezlet már a vége felé jár, amikor Gubacsi László áll fel, hogy a nagykőrösi fiákiizem nevében versenyre hív­ja az anyavállalat valamennyi dolgozóját. Hatalmas tapsorkáu fogadja a bátor kezdeményezést, így háf ettől a héttől kezdve újabb komoly versenytárssal áll szemben a kecskeméti üzem. így indulnak a koreai hétnek az üzem dolgozói. A terv megvan, most már csak a megvalósításra vár. Jó kedvvel, lelkesen fejezik be az értekezletet és azzal a meggyőződéssel tódul­nak harcba a koreai liét sikeréért, hogy ezt is, mint minden harcu­kat, sikeresen, győzelemmel fe­jezik be. Az új normák és a munka termelékenysége A munka termelékenysége nö­velésének egyik legfontosabb eszköze, az ötéves terv határ­idő előtti teljesítésének legko­molyabb szervező ereje a he- ] lyesen megállapított technikai I teljesítménynorma. „A techni- kai norma hatalmas szabályozó erő, amely a termelésben a munkástömegeket a munkásosz tál y élenjáró elemei köré tö möríti.“' — mondotta Sztálin. A Bolsevik Párt Központi Bi­zottságának decemberi plénuma 1935-ben erősen elítélte a régi ú. n. tapasztalati-statisztikai normák — az elavult normák túltengését, amelyek olyan dol­gozók teljesítményét veszik fi­gyelembe, akik nem urai a ter­melési technikának. A plénum rámutatott arra, bogy* a régi tapasztalati-statisztikai normák nem helytállóak és ártalmasak. Hangsúlyozta, hogy az új lelje- sítménynormák megállapításá­nál szigorúan figyelembe kell venni a műhely és az üzem ter­melési lehetőségeit, valamint az élenjáró sztahánovisták termelé­si tapasztalatait. Molotov 1948 november 6-án, a moszkvai tanács előtt mondott beszédében rámutatott arra, hogy „az üzemek termelési és építési terveit most a felszere­tés és az anyagok kihasználásá­nak progresszív technikai-gazda­sági normáiból kiindulva állít­ják össze, ami az ipar, közleke­dés és a népgazdaság többi ágá­nak fejlődési ütemét meggyor­sítja“. Ez útmutatások vonatkoztat­hatók a teljesítménynormákra is. A progresszív technikai nor­mák elősegítik a munka terme­lékenységének növelését és a termelés ütemének fokozását. Ezzel szemben a régi, tapaszta­lati-statisztikai normák, amelye­ket az elmúlt időszak alapján állapítanak meg, nem veszik te­kintetbe a technika, a munka- szervezés legújabb módszereinek és a sztahánoivisták élenjáró ta­pasztalatainak növekedését. Te­hát elavultak. Ezenkívül a régi normákban kifejezésre jut az egyik-másik üzemben előforduló olyan hiba, mint a munka rossz szervezése, gépek veszteglése, a rossz szerszámokkal való mun­ka, az elemi termelési feltételek hiánya egyes munkásoknál és részlegben. Világos, hogy az ilyen elemeket tartalmazó nor­mák egy sereg termelési lehető­séget és tartalékot rejtenek ma­gukban és mesterségesen akadá­lyozzák az üzemekben a munka termelékenységének növekedé­sét. Minél határozottabban oldjuk meg az új normák bevezetésé­nek ügyét, annál gyorsabban seperjük, tisztára a munka ter­melékenységének növelésére szolgáló új tartalékok felhasz­nálásának útját. Erről tanúsko­dik néhány szovjet éJiizem ta­pasztalata. Az egyik gépgyárban, ahol a pártszervezet és az igazgató nagy figyelmei fordít az új nor- j mák alkalmazására, az üzem ' összes normájának 51 százaié- ’ kát váltották fel új, haladó ’ technikai normával. Az erednie- j nyék azonnal megmutalköztak. j. Egy sereg alkatrész megmunká­lásánál állapíthattak meg új időnormát, mely sok munkafo­lyamatnál 20—30 órával is csökkeni. A gyárban az egyes j gyártmányokra fordított mun- ; ka mennyiség csökkenése együtt j járt a munka termelékenységé­nek növekedésével. 1948 első 8 hónapjában az új normák szá- I A szabad cseh Xépkőzíársasághól Farkas Genovéva megdönti az elavult normákat Farkas Genovéva 20 éves mull. Azelőtt' .igen szűkös viszonyok közölt élt. Ölen voltak testvérek, ö a légi-atalabb. Az apjuk már rég meghalt. Édesanyjuk mosás­sal tartotta el őket. Gena már öt éve dolgozik. Második éve a Fi­nom Mechanikai NV bratiszlavai üzemének alkalmazottja. Itt csi­szoló munkát végez. Eleinte nem nent a munka sehogy. Kézzel .mirgíipapirrai fényezte a termé­keket. Közben Sztojan elvtárs újítási terve alapján a fényező munkát gépesítették. Gena egy nap alatt megtanulta a gép keze­lésének módját, pedig az elvtár­sak erre egész hónapot szántak. Genovéva az egyedüli lány, aki fényező munkát végez. A többiek tartózkodnak ettől. Félnek, hogy lemaradnak a férfiak mögött. — Én nem félek a munkátóll — m on dia mosolyogva Béna. Megállapították az új normát. Háromszáz darabot kellett na­ponta lefényeznie. Ezzel rövid idő alatt készen lett, utána csak lézengett a műhelyben. — Miért dolgozol olyan gyor­san? Felemelik a normádat és nem tudsz majd annyit keresni — mondogatták neki egyesek. De Gena kedvvel dolgozott. Emelkedett a fizetése. Amikor az egyik munkatársa megbetegedett, szabadjára engedte teljesítőképes­ségét és egy nap alatt ezer dara­bot is lefényezett. Többet kellett termelnie és 6 örömmel tett en­nek eleget. Kihasználta teljesen a munkaidőt. Amikor Neuman és Széli elv- társak bekapcsolódtak a munka­versenybe, Genovéva is szocialis­ta szerződést írt alá. A teljesítmé­nyek emelkedtek, a normák la­záknak bizonyultak. Megszilárdí­tották a normát. Először 15 szá­zalékkal, s újabban 20 százalék­kal emelte normáját és ennek el­lenére továbbra is 260 százalékra teljesíti munkatervét. — Én a százalékokat nem na­gyon számíthatom — mondja — keresetem szerint igazodom. A normarendezés előtt 30-30 koro­nát kerestem óránként s utána to­vábbra is kiérdem'.em ezt a ma­gas fizetést. Havonként 5200 ko­ronát is megkeresek. — Mindenkinek olcsóbban kell termelnie — folytatja ezután Far­kas Gena. — Ezt a régi norma megdöntésével, új normák létesí­tésével érthetjük el. így természe­tesen mi is olcsóbban vásárolha­tunk és jobban élhetünk. Ehhez csak akarat szükséges. Farkas Gena élmunkásnő az üzem egyik legjobb dolgozója. Megkapta az élmunkáskönyvecs- két is. Most kérte a Pártba való felvételét. Jól tudja, hogy hoi a helye. A nagy munkaközösség harcos tagja akar lenni. — Azelöt csak leliportak ben­nünket, most a népi demokrácia biztosította jogainkat. Mi ezért a rendszerért küzdünk! Olyan em­berek, mint mi munkások, akik szeretünk dolgozni, csak a í»é- kéért, a szocializmus megvalósiiá- sáért küzdhetünk. — A szabad Korea népének harca a mi harcunk is, együtt ér­zünk velük, mert a koreai nép is olyan, mint mi vagyunk, ők is a népi demokratikus rendszert vé­dik és biztos győzelemre is jut falják egész Koreában, A Sztálin-díjas Pavel Bikov gyorsfémvágó legújabb teljesítménye: percenként 2300 méteres sebesség Bjkov elvtárs új önműködő szer­számgépe lehetővé teszi, hogy a világon eddig nemlátott gyorsa­sággal, percenként 2300 méteres sebességgel vágja a fémet. Az önműködő szerszámgép a mosz­kvai ipar legújabb terméke­Koreáért, a győzelemért Kedves Elvtársak! Már több ízben kaptam levelet (öletek, hogy megindulhasson a Szerkesztőség és az üzemek kö­zött a muukáslevelezés. Eddig nagy elfoglaltságom miatt, csak ritkán tudtam írni. Most azonban úgy érzem, kell, hogy Írjak arról, ami a „Koreai Héttel** kapcsolat, ban a mi kicsiny üzemünkben történik. Megalakítottuk az előkészítő bizottságot, amelyik természete­sen a legjobb dolgozókból tevő­dött össze. Az összehívott elvtár- sak és munkavállalók előtt Tom­pos Sándor elvtárs, a vállalat ve-} zelője, Ismertette a koreai hét lé- ! nyegéj. Megvilágította, hogy az J imperialisták most aljas módon i azt állítják, hogy mint „reudesi-• nálók“ léptek be a háborúba és most ezzel az ürüggyel égetik fel és veretik széjjel a koreai lako­sok békés íalvait. Tudjuk, hogy a Szovjetunió és a béke frontja, ezúttal is, mini mindig, azzal válaszol, hogy még jobban emeli teljesítményét, még jobban megszilárdítja a béke bás­tyáját. Ezek közölt, a békééit harcoló országok között 'agyunk mj is, akik eddig is szilárd bás­tyaként álltuk meg helyünket és továbbra is a béke erős osz opa akarunk maradni. Munka társaink megértették, hogy miről van sző. Mint annak idején a gyüj esnél, így most « megmutatták áldozatkészségüket. A koreai kórház javára a 22 dol­gozó 255 forintot adott össze. Hangoztatták, hogy ezekkel az áldozatokkal bizonyítják együtt érzésüket a koreai munkásosz tállyal. Mumkafelajánlást tettek. Megígér' ték, hogy a koreai hét alalt két ciklont és egy pörkölőt készíte­nek el addig, amíg az üzem terü­letén a szerelési munkák folynak. A béketábor ereje tehát újra növekedett a Kecskemét Növény­olajipari NV lelkes dolgozóinak erejével is. Szabadség! Varga Rózsa a Növényolajipari N. V. dolgozója. Az ércolvasztásnál visszamaradt salakból téglát gyártanak Romániában A resicai I. számú kohó dolgo­zói Velcsov János kohómüves él- munkás találmányának alkalma­zásával b okk-léglaanyagol ter­melnek. Yelosov, a kohóból izzó állapotban lecsapolt salakot vas­beton larlályba gyüjlölle össze s vízzei lehütöíte. A salak a büiés á: : aI szemcséssé váll, ez1, finomra őrölve pormé'sszel keverle, u'.ána kipréselte. Az így elkészített tég­la 20 százalékos cementtartalmá- nái fogva kbűnő építőanyagnak bizonyul!. Száz új iskola Az Orosz Föderáció területén száz új középiskolát építenek. Az új iskolák-legnagyobb részét mái szeptemberben átadják rendelte­tésüknek. ma 19.5 százalékkal, a munka termelékenysége 31.7 százalék­kal nőtt, ugyanakkor a gyártás­ra fordított munkamennyiség 20.5 százalékkal csökkent. Je­lentősen csökkent az önköltség. Az új normák bevezetését ko­moly szervezéstechnikai rendy szabályok megvalósítása kísérte. Az esetek nagy részében gyöke­resen megváltoztatták a gyártá­si eljárást, hogy a gyár egyik vagy másik készítményénél csökkenlsék az előállításra foí- dított munka mennyiségét és nehézségét. Komoly változáso­kat hoztak az új normák a vál­lalat munkájának megszervezé­séhen is. A műhelyek vezetőitől és a gyár vezetőségétől megkí­vánták a munka észszerűbb megszervezését és azt, hogy a munkásokat fennakadás nélkül lássák el alkatrészekkel, szer­számokkal és eszközökkel. Men­tesítették a termelésben résztve­vő munkásokat mindenfajta ad­minisztrációs munkától és még sok hasonló rendszabályt vezet­tek be. Egy másik szovjet üzem pél­dáján is látható a technikai­lag megalapozott új norma forradalmasító ereje. A moszk­vai Kisautó gyárban néhány- száz új normát dolgoztak ki. Jelentőségük felmérhető az alábbi számadatokból. A mo- tormühelyben 290 munkaütem­re dolgoztak ki új normát és e szerint a gyártási idő 3.70 óra, a régi norma 6.89 óra volt. Az automata műhelyben 200 munkaütemre dolgozták ki az új normát; az eredmény: 1.53, a régi 2.86 órával szem­ben, A technikailag megalapo­zott új norma elterjedése a gyártási idő jelentős csökken­tésével. a munka termelékeny­ségének növeléséhez, a gyár és a dolgozók anyagi helyzetének nagymértékű megjavulásúhoz vezetett. Hogy az új normák mennyi­re megfelelnek a termelés és a dolgozók érdekeinek, erre csak példaként hozzuk fel, hogy a leningrádi 2. sz. óra­gyárban a teljesítménynormák felülvizsgálata után az új nor­mákat egész sor műhelyben 150—200, sőt ennél is maga­sabb százalékra teljesítették. A megalapozatlan, elavult, „szemre“ és a „rátartással“ összeállított normák kikerül­hetetlenül az „előnyös“ és „előnytelen“ munkák rendsze­réhez vezetnek és ahhoz, hogy igen sokan, akik odaadóan dol­goznak, néha kevesebbet ke­resnek, mint azok, akik nem igyekeznek a munkában. A Szovjetunióban, az új öt­éves terv teljesítése során az par minden ágában eredmé­nyesen tértek át az új techni­kai normák rendezésére. En­nek eredményeként teljesítik a szovjet üzemek százai határ­idő előtt a tervet és érnek el hatalmas lúlteljesítményeket. Íjítás a kábelgyártásban A brassói Ancora Bomana ká­begyárban a kábeleket eddig két gépen készítették. Az egyik gépen íöllölték meg a kábelt, a .mási­kon készítették . a burkolatot. Ez az eljárás igen sok időt és beru. húzást veit igénybe. A gyár egyik dolgozója olyan gépe! szerkesz­tett, amelyen egyezerre lehet el- régem] a két munkafolyamatot. Az új módszer felére csökkenő a kábelgyártás idejét, csökkenti a imnkaerőfe Jhasznáiást és mát eddig is 50 százalékkal növelte a ermelékenységet

Next

/
Thumbnails
Contents