Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-11 / 104. szám

A bácskai községek párosversenyében Jánoshalma megelőzte Bácsalmást, de Mélykúttal szemben lemaradt No, úgylátszik ez a János­halma nagyon büszke valamire — állapítja meg a látogató aki ebbe a városias képet mutató nagyközségbe téved. A falu három főhelyén ugyanis — a községháza, a földművesszövetike- zet és a pártszervezet székháza előtt — lábakra szerelt nagy fe­kete táblák hívják fel a figyel­met és a táblákra írt ökölnyi be­tűk bizony dicsekednek. A be­gyűjtés eredményét hirdetik na­ponta a számok és nevek. Akad is bőven olvasója a táb­láknak. A jánoshalmiak innen tudják meg, hogy hol keli szorí­tani a munka iramát, ha a velük párosversenyben álló Mélykúttal és Bácsalmással szemben tartani akarják magukat. A bácsalmá­siakkal kötött verseny csupán a begyűjtésre szorítkozik és a két födmüvesszövet kezet között fo­lyik. — Ebben bizony megelőztük Bácsalmást“ -— jelenti örömmel á papírra vetett raktárkészletből Király Mihályi ügyvezető. — Ha a kiskunhalasi járás, amelyhez mi i* tartozunk, nem maradt volna le ennyire, most nem Bács­almáson lenne a vándorzászló, hanem nálunk! Másként áll azonban a helyzet Mélykúttal. amely az egész községgel ver­senyben áll. — Igaz, hogy a mélykútiak 92 százalékos tarló- hántásával szemben Jánoshalma 95 százalékig elvégezte, a begyűj­tésben viszont a mélykútiak á.l- nak jobban. Mélykút az e.őirány- zott 177 vagont már 179-ra túl­teljesítette. Jánoshalma a 151 vagonból 122-őt gyűjtött be augusztus 5-:g. — Hát valahol bajok vannak — állapítja meg fejcsóválva Kiss éh-társ, párttitkár, míg a két eredményt összehasonlítja. De ezen a lemaradáson morfondí­roznak a községházai tábla előtt álldogáló dolgozó parasztok is, akik a piacra jöttek be a kör­nyékről. Taskovits Mihálynak és ötvös Istvánnak fáj legjobban ez a lemaradás, hiszen Taskovits 420, Ötvös pedig 360 százalékra teljesítette kötelezettségét. —-No, a mélykútiak lepipál­tak bennünket* — állapítja meg elkeseredetten a 4 holdas Tas­kovits. — Hiába igyekszik ná­lunk egy-kettő ha a többi alszik és annyit sémi számít neki a falu becsülete, mint egy fagaras. Lám, ----- mutat a friss felirású táb­lára, — a 2 holdas Hugyi And­rásnál csak tegnap végzett a gép és 196 bitó beadott feleslegével máris itt van a neve. No, aztán a két Agócs is megmutatta. De hol van a többi?! A többiek szekere kicsit el­akadt. Jánoshalmán sincs hiány Olyanokban, akik ezt az el­akasztó mesterséget űzik. A csé- zákon száguldozó kulákoknak bőrén van idejük, hogy kétfelé is hadakozzanak a begyűjtés si­kere ellen. Komáromi Tibort és Nagyi Antalt tegnapelőtt fülelte le a rendőrség, amiért szeméttel kevert, ocsus gabonát vittek be. De a legfrissebbet is tudja már a félfalu, hogy az ugyancsak ocsus gabonát szállító Nagy Béla tíz liter borral akarta megvesz­tegetni a felvásárlót, hogy vegye át a búzáját. Az ilyenek azután a tanyavilágban sem felejtik csukva a szájukat.— Addig a tied míg a te zsákodban van — figyelmeztetik a dolgozó parasz­tokat. — A gabonát kiszállítják az országból nekünk meg itthon felkopik az állunk! — bujtogat- nak jobbra-balra. Ezek a rém­hírek aztán nem egy kevésbé ön­tudatos dolgozó paraszt fülébe ültetik el a bogarat és fogják vissza a raktár felé indított sze­keret. Tannak más furcsa­ságok is Jánoshalmán Kiss elvtársék mérgelődve fi­gyeltek fel a pártszervezetben, hogv az utóbbi időben ájtatos arcú szentkénárulók járnak ház­ról-házra és utánuk sopánkodó öregasszonyok jajongva beszélik a faluban a 'közeledő világvégét, hogy „hagyja abba mindenki, amibe belefogott és tartson in­kább bűnbánalot lelke megmen­tésére!“ Majorosi volt káplán sem csapott fe-1 hiába piaci ko­fának, az eikilózott körte és al­ma mellett bőven osztogatja » rémhírek bolondgombáit is. — Ha ők így mi meg majd emígyl — határozták el -a leg­utóbbi Népfronit-gyűlésen a já­noshalmiak és megszorították a népnevelő munkál. A falu há­zainak kilincse azóta minden es­te kézben van, a határban papír­lappal a kezükben járják a mezű- réndőrök és népnevelők a ta­nyákat. A füzetben azok a gazdák vannak feltüntetve, akik a cséplést befejezték ugyan, de a beadással késlekednek. A Párt szava, a népnevelők okos, meg­győző érvel erősebbnek bizonyul­nak máris a kulákok és -a klé­rus „háziapostolainak“ rémhí­reinél; két nap alatt 8 vagonnal emelkedett a beadott gaboua. A „barátságos“ figyelmeztetés használt a kulákoknak is, az ed­dig legjobban lemaradt hergevi- cai rész nagygazdái, a féldü.őt uraló Kecskéséit is -megjelentek a szövetkezetben. A mérleg újra helyrebillent Jánoshalmán, a megvert reakciónak diadalma­san fittyet hánynak a termés alatt roskadozó szekerek, a Já­noshalmái dolgozó parasztság versenybe lendült összefogása. S a raktárakba szaporodó ga­bona úgy bíztatja Jánoshalmát, hogyha a még hátralevő időben fokozzák a felvilágosító munkát, fej-fej mellett végeznek Mélykút­tal is a begyűjtési versenyben. A GÉPÁLLOMÁSOK és a VERSENYSZELLEM Vasárnapi számunkban foglal- kóztunk gépállomásaink nyári versenyszakaszának tanulsá- yaival. A gépállomások me­gyei központja az alábbi cik­kel kiegészíti fejtegetéseinket. 1 Amikor megjelent a minisz­tertanács határozata a növény- termesztés fejlesztéséről, a gép­állomások dolgozói azt örüm- m l fogadták. A határozat a dolgozók körében általános he­lyeslést váltott ki. — Mi a földek megmunkálá­sainak élüzemeivé akarjuk tenni a gépállomást és ennek megvalósításáért a miniszterta­nácsi határozatok szem előtt tartásával mindent el fogunk követni — mondották a dolgo­zók. Ez a hirtelen feltörő láng nem bizonyult elég erősnek, mert az elkövetkező tavaszi és nyári munkálatokban egyes állomások úgy a munkálatok terén, mint a dolgozó paraszt­ság felé történő szerződések kö­tésmennyiségétben lemaradtak. A gépállomások dolgozói kö­zött a versenyszellem sem fej­lődött olyan arányban, mint azt a dolgozó nép állama a gépállomások vezetőségétől és dolgozóitól méltán megkíván­hatta volna. A gépállomások népnevelői hibát követtek el, mikor meg­elégedtek a kezdeti sikerrel és nem fordítottak kellő tudato­sító munkát az egyéni ver­senyszellem további kialakítá­sára. Szem elől tévesztették Rákosi elvtárs tanítását, hogy az egyéni verseny az alap és minden további versenyforma ebből alakul ki. A brigádmozgalom és a kol­lektív verseny csak akkor fej­lődhet komoly tényezővé, ha az egyéni versenyszellem a meg­kívánt határt eléri. A gépállo­mások vezetősége és népnevelői a brigád és a kollektív -verseny­forma kifejlesztését tekintették fő feladatnak, szem elől té­vesztve azt a fényi, hogy a gép­állomások dolgozóinak szét­szórtsága miatt a versenymoz­galmat csak az egyénen keresz­tül lehet tökéletesíteni. így az egyéni verseny elhanyagolása a brigádok kedvéért a körül­mények közbejátszása kapcsán nem váltotta ki a munkálatok­ban a megkívánt sikert. Ha végignézzük az állomá­sok teljesítményét, azt látjuk, hogy az állomások munkaér­tékében szembeszökő eltolódá­sok vannak. A kecskeméti gépállomás óriási határral, rossz tala {adott­ságokkal tarlóhántási idény- tervét 100 százalékig elvégezte, cséipléisi idénytervét ezideig 103 százalékig teljesítette. A szak­máid gépállomás azonos, sőt mondhatni, jobb tuíajadotlsá- gokkal talajmunka idénytervét 24 százalékig, cséplési idény- tervét 88 százalékig teljesítette. A kiskunhalasi gépállomás ta­lajmunka idénytervét 80 száza­lékban, cséplési idénytervét 90 százalékban teljesítette. Ugyan­akkor a dusnoki gépállomás jobb talajadottságok mellett talajmunka tervét 32 százalék­ban végezte el. Talaj munkában nagy lemaradás tapasztalható a bajai, bácsalmási, borol3Í és solti gépállomásokon. Ezek az állomások a fentemlílett hibák betetőzéséül még abba a téve­désbe is estek, hogy cséplési tervüket a talajmunka rová­sára építették fel. A bajai gép­állomás a talajmunka idény­tervét 36 százalékban, ugyan­akkor a cséiplési idény tervét 95 százalékban teljesítette. A bács­almási gépállomás 38, illetve 131 százalékban teljesítette, a borotai 22 százalék, illetve 118 százalékra teljesítette a talaj­munka, illetve cséplési idény- te.rvét. A most felállított új gépállo­másoknál a fenti hibák nem látszanak fennforogni, így Mar­ta tarlóhántási tervét 91 száza­lékban, a cséplési tervét 65 százalékban, a tázlári a talaj- munkalervét 98 százalékban, cséplési tervét 87 százalékban, a jakabszállási a tarlóhántási ! tervét 71 százalékban, cséplési ! tervét 84 százalékban, a páhii a talaimunkatervét 68 százalék­ban, cséplési tervét pedig 95.5 százalékban teljesítenék, A fenti adatokból világosan kitű­nik, hogy azok a gépállomások, amelyek a minisztertanács ha­tározatát helyesen értelmezték, az egyéni verseny kifejlesztésé­re kellő gondot fordítottak. Az ÁMG megyeközpontja a fenti hibákat idejében észre­vette és minden erejének latba- vetésével igyekezett azokat ki­küszöbölni. A hibák feltárása óta a következő eredmények születtek meg. Megyeközponti viszonylatban az összes biztosí­tott taíajmunkálatokat mintegy 70.5 százalékban elvégeztük. A cséplési munkáin lókat pedig j határidőre kb. 120 százalékos ' eredménnyel fejezzük be. A gépállomások a fenti hibákon okulva az őszi tala.imunkálato- kat úgy szervezik mar meg, hogy a versenyszellemet ma­gasabb fokra emeljék és kiszé­lesítsék. Oláh Gábor „Levél helyett az élő valóságot szerelném küldeni* Oláh Margit levele a Szovjetunióból Kedves Elv-társak! Szeretettel gondolok rátok és a levél helyett az élő valóságot szeretném küldeni nektek, hogy abban senki ne kételkedhessen, de mivel ez lehetetlen, tevéiben megpróbálom vázolni utunkat és él­ményeinket. JV1 “r az induláskor egy tapasztalatot szereztem, mégpedig azt, hogy az üzemi munkások sokkal nagyobb lelkesedéssel vették, hogy 'küldöttség megy a Szovjetunióba, tanulmányúira. 17-én reggel már a szovjet földre értünk, szovjet emberek közé. Már az első találkozás is a szovjet testvérekkel a legnagyobb meglepetést keltette bennem, olyan végleten szereletet, kedvességet még embe­rekben nem tapasztaltam, mint itt. A vonalban olyan szeretettel, gondossággal vetlek körül bennünket, amilyet csak anya adhat leg­kedvesebb gyermekének. Utunk a Kárpátok begyei közölt vezetett, szép szál fenyőfák is olyan kedvesen hajladoztak, mintha azok is a robogó vonatot Üdvözölték volna. A hegyoldalak tele virággal, az ember azt hitte, álmodik. Erre a vetések még zöldek voltak, az em­berek a falkitermeléssel foglalkoztak leginkább. Másnap sík vidékre értünk, erre még láttunk egyéni kis gazdaságokat is, ebből követ­keztethettünk, hogy nem kényszer a nagyüzemi gazdálkodás. Amint hal adtunk, a falu körül voltak a kolbozeraiberek egyénileg művelt földje. A falutól távolabb csak a végtelenül nagy területű ringó búzaföldek tárulták elénk. Mikor a vonatunk a begyek között ha­ladt, azt bittern, az ott élő emberek a legboldogabbak. Mikor a ha­talmas búzatáblákat láttam, azt találtam a legszebbnek. A felnőttek, gyerekek mosolyogva, vidáman integetlek az elhaladó vonat után. A kényelmes kocsikban a legkisebb fáradságot sem éreztem. Út­közben újra és újra fellángolt bennünk a Párt, Sztálin elvtárs és a dolgozó nép iránti szeretet, bogy nekünk lehetővé tették, ezt az egész életünkre kiható értékes tanulmányutat. Ha mi liaZ'Uiinegyiink és teljes erőnkkel, odaadásunkkal dolgozunk, akkor sem tudjuk ezt meghálálni, de majd igyekezünk feladatunkat minél jobban elvé­gezni. M ikor Moszkvához küzelcdiiink az utolsó óráik voltak a legizgal­masabbak. Végre a vonatunk befutott a legszebb városba, ahol nekünk legszeretettobb vezérünk él, Sztálin elvtárs! Az egész város a legnagyobb meglepetést kellette bennem. Egy hatalmas várost vár­tam szaladó emberekkel és e helyett a legnagyobb nyugodtságot ta­pasztaltuk. Látszik, hogy itt legnagyobb érték az ember. Más a köz­lekedés, mint Budapesten. Szetobnél-szehb épületek vannak, az épít­kezés a legnagyobb mértékben folyik a városban amerre jártunk mindenütt. Moszkva utcáin a legnagyobb tisztaság van, az utcán cigarettavéget, vagy papirost mégcsak véletlenül sem látni, vagy lia éppen egy akiad, egészen biztosan külföldi szórta el. Gyönyörű fák, virágok vannak az utcákon, a parkok a legrendezetlebbek. Gyö­nyörű szökőkutak vannak még a tánctereimben is. Az emberek vidá­man, boldogan élnek. A Metropol-száttóöain szállásoltak el bennün­ket, Másnap azt a múzeumot néztük meg, ahol Sztálin elvfárs 70-ik születésnapjára küldött ajándékokat őrzik, amiket az egész világ dolgozói küldtek az ő szeretett vezérüknek. M inden nemzet ajándékát külön szobában őrzik, látszik az ajándékokról, bogy mindenki a legszebbet, legkedvesebbet adta. Az üzemek gépeket kisebbítve, dísztárgyaikat, népviseleteket, festményeket, mindenből a legszebbet. Ezután Lenin elvlárs sírjánál voltunk, annak az embernek a sírjánál, akinek a legtöbb hálával tarlozuk és tisztelettel. Ittlétemnek egyik legszebb élménye és útja volt, hogy lépésről láthattam annak az embernek holttestét, aki egész éleién át értünk, dolgozókért küzdött. Ha valaki arról akarna meggyőződni, bogy a dolgozók milyen szeretettel vannak legnagyobb vezetőik iránt, itt "egy tekintettel meggyőződhetik!!! Az emberek vég­telen sorokban állnak, hogy csak egy pár percre is láthassák Lenin elvtársat. Ezután a Földművelésügyi Minisztériumba mentünk, itt is fogadlak bennünket és ígérték, hogy minden kérdésünkre a legki- meritöbb választ kapjuk és tapasztalatban győződhetünk meg róla. A mi csoportunk Ukrajna mezőgazdaságát tanumányozza, kolhozait, szovbozait, gépállomásaik Egész Odesszáig mentünk. TVT agyon boldog vagyok, hogy még fiatal koromban eljutottam a nagy Szovjetunióba, a szovjet nép közé és az itt szerzett' tapasztalatoknak személyesen is sok hasznát fogom venni. ígérem nektek, hogy nem fogtok bennem csalatkozni, mindent a tőlem tel­hető legnagyobb igyekezettel fogok figyelni, tanulmányozni, és Utána nektek átadni majd. De ahogy a levelem befejezéséhez értem, úgy érzem, annyit küldök, mint egy csepp a lengerbőL Az itteni él­ményeket betűkben, szavakban kifejezni nem lehet, csak esetleg megközelíteni. Ne sok levelet várjatok tőlem, mert kevés az időm erre. Elvtársi üdvözletem küldöm mindenkinek és jó munkát 'kívánóik. Szabadság! Margit AZ ÉSZAKAMERIKAI KOREAIAK DEMOKRATIKUS FRONTJÁNAK FELHÍVÁSA AZ AMERIKAI NÉPHEZ amelyeket Li-Szin-Man a koreai , nép ellen elkövetett, majd így fe- ' jezödi.k be: „A mai koreai pol­gárháború a koreai nép forra­dalmi háborúja széttagolt orszá­gának egységesítésére. • Ezért ez belső viszály, nem pedig nem­zetközi incidens. Semmiféle ok nincs bármilyen külföldi beavat­kozásra a koreai nép belső ügyei­Az Északamerikai Koreaiak Demokratikus Frontja üzenetet intézett az amerikai néphez, amelyben felhívja: követelje, hogy az USA kormánya hala­déktalanul szüntesse meg fegyve­res beavatkozását a koreai pol­gárháborúba és haladéktalanul hagyjon fel Korea békés lakos­ságának barbár bombázásával. . A felhívás hangoztatja, hogy „a mostani koreai polgárháború ág egész hazafias koreai népnek a Li-Szún-Man rendszerrel szem­ben érzett gyűlöletétől túlfeszí­tett tűzhányó kitörése“. A felhívás részletesen felsorol­ja azokat a bűncselekményeket, be. Az USA beavatkozása értel­metlen és az amerikai ifjúság feleslegesen áldozza fel életét. A tartós, egyetemes békét csak akkor lehet megőrizni, ha teljes mértékben biztosítják minden, ország önrendelkezési jogát és a boldogulásra való törekvést mindenki számára.“ i priépifés műn Utensil aéfttaiis’etlea fe^m« A Pártmunkás O t V A & Ij : HERJE3ZD I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents