Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-11 / 104. szám
Malik elvtársi Az USA nem meri megvitatni a koreai kérdést a viszályban szereplő mindkét fél jelenlétében A Biztonsági Tanácsi augusztus 8-i ülése A Biztonsági Tanács augusztus 8-án Malik etv'.árs elnökletével rendes ülést tartott. A napirenden a koreai kérdés megvitatása szerepelt. Röviddel az ülés megkezdése után a Biztonsági Tanács üzenetet kapott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányáltól. A kormány tiltakozik az amerikai légierőnek Korea békés lakossága ellen intézett barbár támadásai miatt és kéri a Biztonsági Tanácsot: tegyen sürgős intézkedéseket c bűncselekmények megszüntetésére. Malik elvtárs megnyitó beszédében mindenekelőtt felhívta a tanács tagjainak figyelmét több beérkezett üzenetre, különösen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól érkezett üzenetre, melyet fel is olvasott. Ezután felkérte a főtitkár helyettesét, olvassa fel az ENSZ koreai bizottságától érkezett üzenetet. Ekkor azonban Csan-Tin-Fu, a Kuomintang klikk képviselője közbelépett és kijelentette, hogy kifogásolja az ülés vezetésének rendjét. Malik elvlárs azt válaszolta, hogy Csan-Tin-Fu megállapítása korai, mert a Biztonsági Tanács több tagja még meg kívánja vitatni a délkoreai és északkoreai megbízottak meghívásának kérdését, amely) a tárgyalás után, valószínűleg megoldódik. A továbbiakban Malik elftárs rámutatott: Az ENSZ alapokmánya a Biztonsági Tanács állal tárgyalt viszály esetében előírja, bogy mindkét fél jelenjék meg a Biztonsági Tanács ülésén. A Biztonsági Tanács eíőző ülései megsértették az ENSZ alapokmányát, mert csupán az egyik fél volt képviselve. Az elnök a Kuomintang klikk képviselőjének és a porvég küldöttnek követelése ellenére sem dönthet az ülés- vezetés rendjét illető kifogás tárgyában és meg sem kísérli azt, ment ezt a kérdést a Biztonsági Tanácsnak kell megvitatnia és eldöntenie. Darvas József raliás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozata: „A néphez híí, hazafias papokat a nép állama megvédi Péteri József fasiszta püspökkel szemben44 Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő nyilatkozatét lelte: — Köztudomású, hogy hetek óta tárgyalások folynak a Magyar Népköztársaság kormánya és a katolikus püspöki kar megbízottai között. A tárgyalások célja: rendezni az állam és a katolikus egyház viszonyát a kölcsönös megértés szellemében. A katolikus hívők nagy többsége, de a katolikus papság — főleg az alsópapság — többsége is akarja és sürgeti ezt a megegyezést. A katolikus papság többsége egyáltalában nem tartja ösz■szeegyeztfthrlcllcnnék az egyházhoz való hűséget az államhoz való hűséggel. — és az egyház hű papjaként szolgálni akarja egyházával együtt a magyar nép ügyiét, a béke ügyét, népi demokráciánk hatalmas építő mókáját is. — Péteri püspök úr megtiltotta. hogy egyházmegyéje papjai résztvegyenek az országos papi gyűlésen. Azok ellen pedig, akik — lelkiismeretük szavára hallgatva — mégis ré-szlvettek, hajszát indított és megtorló intézkedésekéi tett. — Péteri püspök őr ellensége nemcsak a békének, a demokráciának, hanem a lelkiismereti szabadságnak is. Terrorral, megfélemlítéssel, megtorlással akarja papjait eltéríteni attól, hogy lelkijsmerelük, meggyőződésük szerint foglaljanak állást politikai kérdésekben s hogy gyakorolják állampolgári jogaikat. A néphez hű, hazafias katolikus papok nyugodtak lehetnek: ott áll mögöttük a nép állama s megvédi őket mindenkivel szemben, — Péteri Józseffel, a váci egyházmegye fasiszta püspökével szemben is. A francia nép ellenáll a washingtoni parancsoknak alávetett francia politikának A baloldali sajtó megbélyiegzi a francia kormánynak a felfegy- verkezés kérdésében Washington elé terjesztett emlékiratát. — Ma már senki sem tagadhatja, — Írja a Humanité, — hogy a kormány politikája ösz- szeomlásba dönlj a francia gazdaságot. Az emlékirat is elismerj ezt, mikar „súlyos áldozatokról“ beszél. Ezeket az áldozain- kat természetesen a néppek kell meghoznia. — Miniszter uraink, — írja a Ce Soir« — mindenáron be akarják 'bizonyítani az amerikai hadügyminisztériumnak, hogy a francia katona a legolcsóbb a világon. A katolikus papok békebizottságának ülése Védelmezzük a demokratikus papok lelkiismereti szabadságát és állampolgári jogait A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya követeli : A BiztonságiTanács hozzon intézkedéseket az amerikai légierők terrorbombázásainak megakadályozására Pak-Hen-En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a Biztonsági Tanácshoz felhívást intézett, amelyben a többi között ezeket fentieket a Biztonsági Tanács tudomására hozza, anélkül, hogy ez alkalommal! érintené az amerikaiak koreai beavatkozása jogellenes voltának általános kérdését, gtqaelyire vonatkozóan már kifejlett« álláspontját, az Egye, sült Nemzetek Szervezete főtitkárához 19Ő0 július 2-án intézett nyilatkozatában, határozott tiltakozását jelenti be és követeli, hozzanak intézkedéseket az amerikai fegyveres erők kegyetlenkedéseinek sürgős megszüntetésére Koreában, A Magyar Katolikus Papság Országos Békebizottsága augusztus 8-án az Országos Békebizolt- ság helyiségében értekezletet tar. tolt. Az értekezlet foglalkozott a mozgalom eddigi tevékenységével. Megállapította, hogy. indu ásónkat a gyanakvás és a rosszindulat előzte meg és olyan rágatomhad- járat, amely még a jóhiszemüe- ket Is megzavarta. Az az országos gyűlés, melyet a mozgalom augusztus 1-én a Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában tartott meg, minden gyanakvást eloszlatott, minden rágalmat megcáfolt. Mindazt, ami ott történt, a katolikus közvélemény tudomá- másul vette, amiről az Uj Ember legutóbbi vezércikke és a Szív Újság is tanúságot tesz. A mozgalom hullámai azóta mind szélesebben terjednek « papság és hívek körében egyaránt, Annál fájdalmasabb, hogy a váei püspök úr nem egyházi, hanem kifejezetten politikai magatartásuk miatt egyházi cenzúra alá vette olyan papjait, akik a mozgalomban részlvettek. A? értekezlet megállapítja, hogy minden papnak, katolikus papoknak is vannak állampolgári jogai í m ndenekelö't e téren is van le',- kiUmereti szabadság. A mozgalomban va'A részvételt semmiféle egyházi vagy erkölcsi törvénv ncip tiltja: kérjük püspök urai, hogy jóhiszemű, deraokra'ikus érzelmű, a népért dolgozó, a békét szolgáló papjaival szemben kiadott rendelkezésért szüntesse meg. Ezt kérjük nemcsak az igazság nevében, hanem azért is, meri miérgezöleg hatna arra a jó légkörre, melyre a kormány és egyház résiéről folyó tárgyalásoknak múlhatatlanul szükségük van. Pr. Horváth Richard s. kDr. Korének József s. kHalálra Ítélte a bukaresti törvényszék a Tito-banda bárom kémjét A fasiszta Tito-klikk szolgálatába szegődött kémek és árulók, csoportjának bünperében hétfőn délben hirdette ki ítéletéi a bukaresti katonai törvényszék. Miután a -törvényszék zárt tárgyaláson megállapította, hogy Nikola Me- tfics kivételével semmiféle enyhítő körülmény nem szól a vádlottak javára, a vádlottakat a következő büntetéssel sújtotta: Gyúró Baselért, NikoJa Ifiluti- novicsot és Vidosglav N «dicsei halálra ítélte, Mijos Toéorovot, Bosko Laticsot és Bozsicjar Szia- nojevicset életfogytig tartó, Müo rád Adamovot, Szilin MHandint és Angel Pejovicsot 23 évi, gsiva PetrovQt lő évi, Sgvetomir Ra- doszavlyevicset J2 évi kényszermunkára, Nikola Mßdicset háromévi javító fogházra fté)te. írja: Az amerikai beavatkozók, miután határozott ellenállásba ütköztek » néphadsereg, valamint az egész koreai nép részéről, a háborúskodás embertelen, bázisár módszereibe* folyamodnak Koreában, arra számítva, hogy kegyetlenségükkel megtörik népünk ellenal- lásál az idegen, fi oava’t kozákkal izemben. A koreai nép leigázás ára irányuló törekvésükben arcátlanul megsértik a nemzetközi jog normáit és az emberi erkölcs szabályait. Az amerikai repülőgépek vadul támadnak védtelen koreai városokra, ahol sohasem votltak és nincsenek is katonai cétpon- tok Hajléktalanná tennik a béke« lakosokat, elpusztítják a* iskolák ah kórt teákat, twrttúrtn leimé nyékét, legyilkolják a* aggokat, asszonyokat és gyermekeket, elpusztítják vagyonukat. A bombázások és lövöldözések következtében Phöngjangban több mini 1300 lakóház semmisült meg és ezer lakóház erősen megrongálódott. Megsemmisült « köz- kórház, valamint a politechnikai főiskola sok épülete, körűibe!ül 700 lakos elpusztult és több mint á00 személy megsebesült. A Koreai Népi Demokratikus | Köztársaság kormáns-a. amikor a A Párt nevelte igaz emberré Hesse« aratő, napszámos, kuldkok cselédje volt Für) Pál a régi világban. Ha napszámba ment, kora reggeltől késő estig dolgozott 70—80 fillérért. Az sem volt minden nap. Ha kuliknál dolgozott, keservesebb volt az élete■ Nem tetszett ez a, világ sehogy sem Fÿrj Pálnak, de lázadozni ellene leginkább csak magában inert- Egyszer-kétszer, ha szólásra nyitotta a szájét, „kenyéradó’‘ gazdája mindjárt a csendőrökkel fenyegette- Végezte hát a dolgát becsülettel, mert a kenyér mégis fontosabb volt. Megy ez a világ megváltozik egyszer, ebben már nehezen hitt. Mindazonáltal sorsába nem nyugodott meg. Mindig vsak azt kereste, hogyan szabadulhatna meg a csclédsorból. Újságot nem olvasott, a világ sorsával nem is törődött. Fürj Pál látóhatára nem terjedt tál Kecskemét-Alsószéktó határán. Azon túl idegen volt számára minden. — Elég nekem a magam baja — mondogatta, ha szábakerült ez a dolog. A politika — úgy vélte — az urak dolga- Neki ebbe beleszólása nem lehet. Napjai teltek tovább az egyhangú, nyomorúsággal teli életben. Azután kitört a háború. Repülőgépek hasították az eget, aknák robbantak, ágyúk dörögtek és egyre hullott a: ember. Úgy látszott már, nem lesz vége ennek, míg ember él a földön. A »után,,. Azután jött a felszabadulás. Vöröszászlós páncél-. ■** kocsik súlya olajt remegett « föld és futott n német, futottak az urak is. Egyszeribe megváltozott a világ, A szovjet katonák egyre csak azt mondták, hogy szabadok, intézzék a sorsukat maguk, urak nélkül. Felszabadultak. Szerte az országban megkezdték a földosztást, Für} rál is kapott hat és fél holdat. Sok baj volt a földdel. Régi gazdái, a papok elhanyagolták. Fúrj Pál erejét megfeszítve látott munkához. 1945-ben belépett a Pártba. Büszkén viselte a pártjelvényt. Olvasott, tanult. Látóköre egyre szélesedett és egyre nagyobb lelkesedéssel vetette magát a munkának. Esténként eljárt a Pártba, dolgozott ott is. — örökké csak a Pártba mész, ha meg itthon vagy, akkor meg csak olvasol —- vetette szemére az asszony. Fürj elvtárs magyaráz- gatni kezdett. Ezután, ha könyvet vett a kezébe, hangosan olvasta. — Hadd tudd meg te is, hogy miről van szó — mondta, az asszonynak. Olvasta az „Uj barázdát szánt az eke’* című könyvet is. A könyvből rátalált arra az útra, ami minden dclgoző paraszt előtt áll. Fürj elvtárs ráismert az ellenségre, akik ott éltek körülöttük. Tanulmányozta a Bolsevik Párt történetét és a, „Leninismus kérdéseit“, Fürjéknél sokszor még éjféltájban is égett a lámpa. 1948-ban mintagazda lett. A szomszédai tisztelettel néztek rá. Fürj elvtárs nem bizakodott el, hanem méginkább belevetette magát a munkába. Tudta, hogy a környék szeme rajta van, figyelik öl, meg kell hát mutatni, milyen egy kommunista dolgozó paraszt. Auután hallotta, hogy egyre-másra alakulnak a termelőszövetkezeti csODortok. Kecskeméten is megalakult a .-Petőfi“ termelőcsoport. Gyakran eljárt Fürj elvtárs, hogy megnézze, hogyan is dolgoznak ott az emberek, hogyan élnek. A kuldkok meg terjesztették a hírt, hogy a csoportban nincs egyetlen becsületes ember sem. á~h lyanok mennek csak oda, akikben nem bízik senki. Tolvajok, csavargók, naplopók — fújta a rémhírt gz egyik. — Nem is értenek ezek a gazdasághoz. Meglátják, tönkre megy az ország — „aggódott“ a másik kulák. Fürj elvtárs gondolkodóba eseti. Tudta, hogy ez az ellenség hangja, azt is tudta, hogy a csoport tagjai mind magafajta emberek. Napszámoskodtak, cselédeskedtek régente, akárcsak 0 maga is. Megtanulták a munkát valamennyien, ki a kulákndl, ki az úribirtokon. Ment a kezük alatt a munka, munkájukból jól éltek a kuldkok és az urak. Miért ne tudnának hát most dolgozni, amikor magukról, a maguk és az egész nép boldogulásáról van szó? Néhány magafajla dolgozó paraszt is fújta már u kulákok nótáját. — Ezeket kell meggyőzni — gondolta, jf/ ihatározta, hogy ő is belép a csoportba. Elmondta az asz, szonynak is, hogy mit határozott. — Nem lenne jobb így? w kérdezne az asszony. Fürj elvtárs tudta, hogy mi megy most végbe ac asszony lelkében. Tudta, hogy most az önzés támadt fel benne. Rém haragudott érte. Érti 6 as as:- szoiiyf, hogyne értené,., Együtt szenvedték végig a szolgaság éveit- Egy kis darabka, földre vágytak mind a ketten. Megkapták. 4 demokrácia megadta nekik. Most attól fél az asszony, hogy vége a hat és fél holdnak. Nem less az övék, Fürj elvtárs a falon függő képre mutatóit, ti ztál m elvtárs képére. Nézd, —• ö mondta, hogy nekünk, kommunistáknak, példát kell mutatnunk mindenben. Am aasmony vsait nénin a V$le szembemosolyogd képet. Nevettek a jóságos szemek, mintha, csak azt mondanák, hogy „bizony, így van ez, Fürj elvtársnő. Jól mondja a te férjed.“ T- Rät akkor lépjünk be mi is a termelőesopartba —, mondta beleegyezőén, . x Fürj elvtdrs belépett a „Petőfi“ termelőesaportba. Bevitte a hat és fél hold juttatott földjét és munkához látót*. Most mér nemcsak magéért, hanem a közösségért is dolgozott. 1949-bem, a „Petőfi'' cső, port párttitkára lett. Dolgozik, tanul és tanít. Mostanában gyakran mondogatja, hagy „azt szeretném, ha a csoportunk jövőre mintacsoport lenne.“ Ezt akarják velem együtt a többiek is. Gyakran visszagondol a régi világra. Ilyenkor ökölbeszorul a keze, megkeményszik az arca. Szívből gyűlöli a régi világot és gyűlöli azokat, akik újra szolgaságba akarják őt dönteni az egész néppel együtt. Fürj elvtárs a' régi világban még nem tudta, hogy egyszer kommunista less. Most igaz ember lett. Kommunista. A Párt fomvilta, nevelte őt igaz emberré. A Párt formálja és alakítja Fürj elvtdrs új életét, véle együtt az egész dolgozó nép életét, jövőjét.
