Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-10 / 103. szám

PÁBT és PÁRTÉPÍTÉS A kiskunhalasi építkezés pártszervezete felveszi a harcot az ellenség ellen A* irodából társalgót csinál, akadályozza a tervszerű munkál, szabotál az ellenség ötéves tervünk építését hatal­mas léptekben visszük eiőre. Nap mint nap újabb eredménye­ket mutatunk fel. Az ország minden részén gyárak, hidak épülnek, felszámoltuk a munka- nélküliséget, a dolgozóknak a munkáihoz való viszonya megvál­tozott, újításokkal, módosítások­kal, új gépek beállításával fo­kozzuk a termelékenységet. Öt­éves tervünk eddigi eredményei mind egy-egjt biztosíték arra, hogy fel is építjük a szocialista Magyarországot. Pártunk vezeti ezt a harcot s dolgozó népünkkel karöltve győ­zelemre is viszi mindannyiunk ügvét, a szocializmus építését, a nagy Szovjetunió segítségével, a Bolsevik Párt tapasztalatai alap­ján. A pártszervezeteink min­denült éberen őrködnek, hogy a Köz-ponti Vezetőség határozata időben végre legyen hajtva. Sándor elvtárs az Általános Lakásépítő NV kis­kunhalasi kirendeltségének párt­titkára azt írta az 1950 július 20-án megjelent lapunkban: „ne­künk az a feladatunk, hogy Központi Vezetőségünk határo­zatát feldolgozzuk építkezésün­kön és a munka jó megszervezé­sével, a népnevelő munka kiszé­lesítésével behozzuk 26 napos késésünket.“ A pártszervezet vezetősége meg is tett mindent annak ér­dekében, hogy a hibákat felszá­molja, de az építkezésnél dolgozó nem kívánatos elemek terv­szerűen gátolták ezt a mun­kát. Akadályozták a munka folyama­tosságát, igyekeztek a dolgozók hangulatát a népi demokráciánk eben fordítani. Az ellenség ke- I« az építkezés minden terüle­tén megtalálható. így hát a 26 napos késés behozatalával ilyen körülmények között a pártszer. veret vezetősége komoly felada­tot vállalt. Ez a feladat nemcsak a jó politikai munkát kívánta meg, de a siker érdekében el kell távolítani, lehetetlenné kc+t ten­ni az ellenség aknamunkáját. E feladat elvégzésénél a pártszervezet beleesett abba a hibába, amit Sándor elvtárs írt: — .pártszervezetük egyoldalúan dolgozott, csak a „szemét“ el­takarításával foglalkozott és be­leesett abba a hibába, hogy el­hanyagolta a politikai felvilá­gosító munkát és a párlépítést. A nem kívánatos elemek elta­karításánál is elkövettek egy hi­bát és pedig azt, hogy csak a kisebbekkel foglalkoztak. a „nagyja“ az megmaradt és to­vább munkálkodott az építkezés körül. Ott volt Muskovsziki, aki­nek 12 öröklakása van Budapes­ten és az ő állítása szerint „szo1- gálati jövedelméből“ vette. így] az építkezés vezetősége, ahelyett, hogy segítette vo’na a pártveze­tésig munkáját, mindent elköve. tett azért, hogy megakadályozza a párt- >zervezet munkáját. Különö­sen * vállalatvezető és he­lyettese végzett „lelkes“ munkát ebben. Leitner mérnök úr most, hogy már nincs módjában a dolgozó­kat kizsákmányolni, legalább az­zal igyekszik kimutatni gyűlöie. tét, bogy megvető tekintetekkel nézi végig a munkásokat s olyan kijelentéseket tesz, hogy „ezen * helyen pedig csak az építésve­zető parancsol, a pártszervezet­nek a vezetésbe semmi beleszó­lása nincsen“. — Ennek az ér­zésének ógv igyekszik nyomaté­tól adfl.. hogy barátjával Mus- kovszkival karöltve, a lehetőséi szerint, keresztülhúzza a pártve­zetőség javaslatait. De ugyanilyen fáradhatatlanul munkálkodnak abban is, hogy a fizikai és szellemi dolgozókat egymástól elválasszák Ennek eredménye, hogy a kis­kunhalasi építkezésnél a fizikai és szellemi munkavállalók kö­zött még mindig áll, sőt erősö­dik a „kínai fal“, hiába akar- ják ezt a dolgozók megdönteni, ha a vállalatvezetőség megaka­dályozza őket. Módot ad arra a vállalatveze- tőség, hogy a szellemi munka­vállalók indokolatlanul havonta 200—250 túlórát számolhassanak e.l azon a címen, hogy nekik sok munkájuk van. Ugyanakkor amíg a fizikai munkások becsü­lettel ledolgozzák a 8 órájukat, ők az irodából társalgót csinál­nak. .Órákon keresztül megy a tereifere, egymásra halmozódik a munka — növekszik a magán telefonbeszélgetések száma. Meg­beszélik, hogy estére hol fognak szórakozni. Így aztán letelik a 8 óra munkaidő és ha a felhalmozódott munkát valaki mégis el akarná vé­gezni, az természetesen túl­órázik. Az éjjeli szórakozásokból a vál­lalat technikai vezetősége sem szokott kimaradni. Mint a dol­gozók mondják, éjjelenként nagy lármával, erősen ittas állapot­ban szoktak- hazakerülni. De előfordul olyan eset is, hogy a merészebbek már nem is az irodában löltik el a munka­időt. így tesz Kovács Zoltán is, aki túlórák címén a fizetésénél nagyobb összegű pénzt vett fel. — Fél 12-kor majd megkezdi az ebédszünetét és ha valami meg nem zavarja, kihúz­za 5 óráig. Egyáltalán nem érez lelkiismerclfurda ást, bogy ő a jogtalanul felvett túlóra pénzzel azokat a dolgozókat károsítja meg, akik — míg S hűsöl — a tűző napon becsülettel végzik munkájukat. — Valóságos anarchia uralko­dik az egész építkezés területén, de különösen a műszaki irodá­nál — mondja Takács elvtárs egyék kritikájában a vállalatve­zetőség felé. De ugyanez a hely­zet a bérelszámolási osztályón, Sándor elvtárs azt írta, hogy sem a tervfelbonlást, sem » da­rab-bérezés kérdéseit nem sike­rült teljes egészében megoldani. A műszakiak rossz munkája nyomán a dolgozók nagy része előtt ismeretlen még a darab­bérezés is, mint ahogy Bálint Ferenc segédmunkás mo-ndja — -szinte keresztr-ejvénv számunkra a norma, mert nem tudjuk, hogv mit keresünk. — A hiba másik eredete az, hegy a tervek pontatlanul vannak felbontva, a munkavezetőik sem tudnak raj­ta eligazodni. Ugyanilyen hanyagul végzik a -munkabérek kifizetését is, de hogy Céljukat elérjék, az üzemi konyhát is felhasználják. Tud­ják, hogy a dolgozók étkezése befolyásolja az egész napi mun­kájukat, éppen ez-ért nem vélet­len, hogy a lehető legrosszabb étkezést biztosítják a munkások számára, pedig az étkeztetésre előirányzott összegből kielégítő ellátást is lehelne biztosítani. A munka menete első pillanat­ra megmutatja, hogy a kiskun­halasi építkezésnél két vonal van. Az egyik csoport a Párt irányvonalát követő harcos proletárok csoportja, a má­sik az „Anieri.iia-imádő“ technikai vezetőség uszályá­ba került reakciósok. A pártszervezetnek fokoznia kell a harcot ezek ellen az el­lenséges elemek ellen. Fel kell számolnia a Párt politikájával ellenkező vonalat, jó népnevelő munkával le kell leplezni a dolgozók előtt ezeket az árulókat és be kell mutatni igazi arcukat. Mozgósí­tani kell az építkezés valamen­nyi dolgozóját a 26 napos késés behozására. A rossz ellátás és a fasiszta terror miatt sorozatosan megszöknek a jugoszláv hadseregből a katonák A Napred, a Bulgáriában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja egy jugoszláv hadnagy leve­lét közli, aki leírja, hogyan élnek a jugoszláv katonák Tito hatjse. regében. A hadsereg tagjai, kivéve a titóistákat, éheznek, éppen úgy, ahogy éheznek Jugo­szlávia népei is. Azok azonban, akik Tito megbíz­ható embereinek bizonyultak, ei. látásukat a diplomaták számára fenntartott külön áruházakból kap­ják. A katonáknak nem szabad pa­naszkodtok, ezl megtiltott« a ka. tonai rendőrség. Hazulról nem sza­bad cstmagot kérniök, ellenkező­leg, hozzátartozókhoz intézett le. velükben dicsérniük kell az ellá­tást és a bánásmódot. A katonák azonban a tilalom ellenére íj cso­magokat kérnek szüleiktől, hozzá­tartozóiktól, de hiába — h:z?álar- tozoiknak sincsen miből küldeni! Hiszen Titóék minden gabonát elvettek a péptől, sőt megtörtént sok helyen az if, hogy beszolgáltatás fejében a sz* gényparaszt utolsó tehénkéjét is kikötötték az Istállóból. ÁRUBEMUTATÓ KISKUNMAJSAN Népi demokráciánk egyik fon. tos feladatául tűzte ki ötéves ter­vünk keretén belül, hogy a falvak dolgozó parasztságát is ellátja ki­tűnő minőségű olcsó áruval. En­nek a célnak érdekében az elmúlt vasárnapon Megyei Tanácsunk kereskedelmi osztálya Kiskunmaj, sa község dolgozó parasztsága ré­szére rendezett igen -nagy sikerű árubemutatót.. \z ünnepélyes megnyitón ott tolongott a község apraja- nagyja, amikor Barics elvtárs, a SZOVOSZ központi kiküldöttje rá­mutatott az árubemutató jelentő, ségóre. „Ez az árubemutató — mondotta többek között beszédé­ben — nemcsak a munkás-paraszt szövetség további megerősítését célozza, hanem egyúttal hozzájárul a begyűjtés harci feladatának sikeréhez is. Növeli a béke erőit és eloszlatja azokat a rémhíreket, amelye-ket egyes árucikkekben eddig mu­tatkozó átmeneti hiányok követ, kéziében a kulákság és klerikális reakció igyekezett terjeszteni.1* Kiskunmajsa dolgozó parasztsá­ga nevében Tóth Jánosné mondott hálás köszönő' szavakat munkásosztályunk felé. „Amíg az elmúlt rendszerben csak az egyéni hasznu-kat néző kapitalista keres­kedők ócska, silány cikkeket kül­döttek nekünk gondolva, hogy1 jó ez falura parasztnak, amíg vándorló könyvügynökök irodalom címe alatt népbutító klerikális és pony­va szemetet terjesztettek közöt­tünk csak, hogy tovább tudjanak sötétségben tartani bennünket ■— addig ma szebbnél.szebb, jobbnál-jobb ruhák, szövetek, rádiók, gazdasági gépek, a szocializmust építő szovjet és magyar irodalom legnagysze. • rííbb termékei között válogat­hatunk ezen az árubemutatón. Mi úgy akarjuk meghálálni él. munkásaink, sztahanovistáink, de egész ipari munkásságunknak czl a szerető gondoskodását áruellátá­sunkról, — folytatta lelkes beszé. det Tóthné. — hogy a mezőgaz­da-sági fronton együtt harcolunk velük, a részükre termelt gabo. nánkat minői előbb hegyttjljjilk, hogy minél előbb bőséges, friss kenyér kerüljön minden dolgozó asztalára. Méltó fegyverlársként küzdünk a munkásosztály vezeté­sével, a Szovjetunió béketájyorá. han a szocializmus felépítéséért. Fejlődő iparunk gazdag' termékei között válogattak a dolgozó parasztok Ezen az úton együtt menetelünk a bős koreai néppel. Ezt az útat választotta Kiskunmajsa dolgozó parasztsága, amikor a gabonabe­gyűjtést versenyben eddig J)S és fél százalékos eredményt ért el. így köszönjük meg Pártunknak, a munkásosztálynak, Rák:si elvtárs. nak dolgozó parasztságunk iránti gondoskodását, szeretetét’*, — fe jezte be hatalmas tapsvihar köze. pette beszédét Tóth elvtársnő. Az ünnepi beszédek után, mint a hangyaboly nyüzsög a soft ér. deklödő és vásárló az árubemu­tató helységeiben. A nagy vásár­lókedvre jellemző, hogy vasárnap délig közei harmincezer forint értékben vásárollak csupa kitűnő minő­ségű árut a majsai dolgozó parasztok. Finom gyapjú szöveteket, 1200 forintos kerékpárt, -rádiót, mező- gazdasági gépeket és száz más cikket, tanúbizonyságul ólclszfnvonalimk emelkedésének. S ami külön örvendetes jelenség és Majsa dolgozóinak kulturális fejlődését mutatja: több ideoló­giai, természettudományos és szép­irodalmi könyvet vásárollak már eddig, mint a legutóbbi könyvna­pokon. A Rákosi per, Azsajev, Solochov könyvei, József Attila verseskötete, Manhattan Vatikán, ról szóló könyve a legkeresetteb­bek. Kis úttörők ragyogó arccal ügyelnek mindenre, vigyáznak a rendre, szinte magukénak érzik az árubemutató sikerét, az MNDSz asszonyok és lányok is segítenek a nagy forgalom zavartalan lebo­nyolításában. Külön is meg kell dicsérnünk lelkes segítő munká. jukért Szécsényi Katalin és Gás­pár Margit úttörőket, valamint Csontos Irént az MNDSz-böl. Nem győzzük hallgatni az elragadtatott megjegyzéseket. A női szövetek­nél áll Csontos Lászlóné, egy kultlkos felesége és meggyőződéssel mondja: „Nem is gondoltam, hogy ilyet valaha is látni lehet Kiskunmajsán — ezt bizony senki másnak nem köszön­hetjük, mint a felszabadító Szov. jetuniónak és a Pártnak.4* Mol­nár Dezső 3 és fél holdas paraszt csak azt sajnálja, hogy nem tudta, hogy meg js lehet mindjárt venni az árukat. „Könnyen segítettem én azon — feleli rá Vitai Boldizsár nyolc holdas paraszt Kígyóspusztától,— beadtam a még felesleges 569 kiló gabonámat és az érte kapott 370 forintot elvásároltam magamnak meg a feleségemnek'.1' Ebédre szó! a harang, de a vá. sárló majsai parasztok sehogy sem akarják abbahagyni a nézelődést, válogatást, vásárlást. Még véget sem ért ez az első áru­bemutató, de a majsai dolgozó parasztok máris mind azután ér­deklődnek, hogy mikor rendezik meg a legközelebbit községükben. Szövetkezeti áruellátásunk döntő csatát nyert az árubemutatóval Kiskunmajsán. D ic&őségtábla X begyűjtés elén járnak: Buda! KISKUNHALAS: Fekete József (233 százalék), Pál (253 százalék). . KISSZÁLLÁS: Sziráczki András (350 százalék). NEMESNADUDVAR: Sengyel Simon (215 százalék), Csicsman Imre (210 százalék), Hegedűs Lajos (208 százalék), Czekel László (200 százalék), Németh Ist­ván (200 százalék). KALOCSA: Bagó Ferenc (180 százalék), Vörös János (210 százalék). KISKUNFÉLEGYHÁZA: Rád! Ferenc (250 százalék). AKASZTÓ: Csaba József (1000 százalék), B. Szabó Pál (500 százalék). HARKAKÖTÖNY: id. Tarján Mihály (850 százalék). JÁNOSHALMA: Taskovics Mihály (420 százalék). IZSÁK: Szabó Pál (1050 százalék). BUGAC: Fekete József (728) százalék). ORGOVANY: Dobos Béla (1091 százalék), FOKTŐ: Varga András (399 százalék). DUSNOK: Donáth Ferencné (469 százalék). SZARADSZÁLLAS: Dési István (900 százalék). FÜLÖPSZALLAS: Hőss József (670 százalék). ALPAR: Punyi Pál (605 százalék). JASZSZENTLASZLO: Lehák Lászlóné (616 százalék). RACSBORSOD: Tartós János (365 százalék). DÄVOD: Kordély János (355 százalék).

Next

/
Thumbnails
Contents