Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-06 / 100. szám

Uj harci feladat népnevelőink előtt Felszabadulásunk óta megtelt ütünk minden új mérföldkövénél, minden egyes sikerénél ott láttuk a népnevelők szorgos munkáját- A népnevelő jő felvilágosító mun­kája tette világossá Pártunk r*> litibáját a győzelmes választások- nál. A kommunista agitátorok buzdították, lelkesítették a dolgo zókat a tervkölesöf) jegyzésére, mozgósították Pártunk zászlaja alá a békéért. Ott láthattuk népne' velőinket a koreai harcosok meg segítésére küldött kőrházfelszere lés gyűjtésében üzemekben, fal­vakban és tanyákon­I oormarendezés új nagy harci feladat, Ez sem folyhat Ie a pépnevelők felvilágosító mun­kája nélkül. A népnevelőkre vár az a feladat, hogy minden egyes dolgozóknak megmagyarázzák a mi nisztertanács határozatának szük­ségességét és lényegét. Meg kell mutatni,, hogy az ellenség új frontot nyitott, a a normalazftá sok, bér- és rtormucsalások front, ját. Nem véletlen az, hogy talál­koztunk az üzemekben Bakity Dragieákkal, Markó Károlyokkal, akik csalással a normájuk meg- lazításával csapták be a. dolgozók államit, csapták be munkatársai kit. Ezen a -területen akarnak rombolni a munkásgyülölő szo­ciáldemokraták és az őket hűsé geson támogató fekete reakció. Ezek elle» kell nap mint nap, óráról órára felvenni a har­cot népnevelőinknek és vala­mennyi dolgozónak. Ott, ahol a népqevoiő gárda jól dolgozott, ott maguk a, dolgozók látták meg ős követelték ezeknek az aljas provo­kátoroknak az eltávolítását, a laza normák megszigorítását A minisztertanács határozata a normák rendezéséről új kor­szakot cyit az üzemek életében. Uj lendületet ad a munkának, nagyobb kedvet az újításokhoz, a muukaverseuy kiszélesítéséhez. Újabb hatalmas eredmények szü­letnek-és az új normák új győ­zelmük felé viszik üzemeink dol­gozóit- Ez természetesen nem tét. szik az ellenségnek, — mint min­den kudarcuk után, így most is —■ kétszeres dühvet és gyűlölettel támadnak ránk. Ha már nem mesterkedhetnek a normák meg- lazításával, — legalább a hangu­latot akarják inegrontani a ner- marendezéssel kapcsolatban. Mini eddigi tapasztalataink mutatják, úgy akarnak zavart kcltoni, hogy rá ködöst tik a normarendezés lé- világát, hogy megakadályozzák a végrehajtást. Aa ellenségnek ebben a félre, vezető, ködösítő munkájában nyújtanak segítséget azok a nép­nevelők is, akik nem bíznak mun. kástársaikban, akik lebecsülik az üzemi dolgozókat és a munka .könnyebb végét fogják meg. Kom cáfolják meg és teszik lehetet­lenné az ellenség fecsegését, de . maguk is tápot adnak azzal, hogy nem vállalják a pillanatnyilag népszerűtlennek látszó feladatot a normarendezés valódi lényegé- ' nck a megmagyarázását. Tannak üzemek — például a Magasépítő NV — ahol a nép­nevelők is beleesnek abba a hiba. ba, hogy ők maguk is azzal „nyugtatják“ meg a dolgozókat, bogy a norma rendezése minden­kinek — így, vagy úgy — fize- tésuövekedést jelent. A'cm merik, nem akarják megmagyarázni, hogy éppen azért volt szükség a normák rendezésére, mert a tech­nika fejlődése következtében, az újítások segítségével, az új gépek és új szerszámok munkdbadllitá- sával, az ellenség aknamunkájá­nak következtében meglazultak, elavultak a normák- Neni magyarázzák meg, hogy a iioriuarondezés egycsapásra meg­szünteti a csalók és naplopők, béi demagógok és normalazltók pünkösdi királyságát. Hogy fájó lesz a naplopőknak a norma ren- ; 'iidozése, fájó lesz azoknak, akik munka nélkül értek o! nagy szá­zalékokat, de örömet jelent azok­nak a részére, akik eddig is be- ii’-’te«, jó munkát végeztek, : kik gondolkoztak azon, hogy há­rtyán gyorsíthatnák meg saját te­rületükön a szocializmus építését. > ml dolggzálnk — mint a cipőgyári munkások is kijelentet, ték — nem félnek az újtól, nem télnek áldozatot vállalni a saját jövőjükért. Ezért vállalják btisz, kén azt, hogy bár a normarende­zés okoz a fizetésben, az új gé­pek segítségével magasabb szá- zalékot elért dolgozóknál némi fi­zetéscsökkenést, ezt ideiglenessé teszik azzal, hogy újabb észszerű- síléseket, újításokat vezetnek bű. Ezt bizonyítják a Cipőgyár, vagy a kiskunhalasi Barnevál dolgozói- nak lelkes felajánlásai, amellyé1 máris Ígéretet tettek az új nor­mák túlteljesítésére. Ahol tehát jó munkát végzett a pártszerve­zet, a népnevelő csoport, ott megértették a dolgozók a norma- repdezés szükségességét, ott máris új felajánlások,, új százalékok születtek. Helytelen az az álláspont is, hogy „még ráérünk később is fog­lalkozni a normarendezés kérdé­sével, van még idő bőven.“ Ilyen hangokat is hallunk például a Ma­gasépítő N'V-nél, vagy az Épület­lakatos NV-néi, ahol a népneve­lők halogatták a felvilágosíló munka, az egyéni agitáció meg­kezdését, ott széles lehetőség nyílt az ellenség aknamunkájára. Ezért A Vasas Szakszervezet példá­jára a Kiskunhalasi Barnevál dolgozói is munkaié',ajánlásokkal muíalják ki szolidaritásukat s hős koreai harcosok iránt. Vala­mennyi üzemrész meglette a maga felajánlását. A villanyszerelő üzem vállalta. hogy a telep villanyóráinak az átszerelését « a szeptember 1-re előirányzott motorsze­relést augusztus lá-re befe­jezik­A kiskunhalasi Barnevál dolgozói készülnek a koreai hétre A hűtőterem átalakításának a munkálatait szeplember 15 he­lyett szeptember 1-re végzik el a lakatosmühely, dolgozói. Szintén 15 nappal előbb adják át a garázs munkásai a szeptem- bér 15-re előírt megjavított auió- kat. Az asztalos műhely pedig arr» tett Ígéretet, hogy a hűtő, terem asztalosmunkáit 15 nappal előbb fejezik be. 175 dolgozó paraszt kötött termény beadási verseoyszerzödést Dávodon így hálálják me ] a Párinak, hogy Keresztes József tagja lehetett a Szovjetunióban Inrlóskndó nnrrisztküidötisegnek van az, hogy a Kossuth-térj épít­kezés valamonnyl dolgozója úgy fogta fel a normarendezés kér­dését, — még azok is, akik láb. lógatással és fegyelmezetlenkedés-, sei is 150—200 százalékot érték el, hogy ez jelentősen emeli majd a heti munkabérüket. Ez az ellen­ség munkája, amelyet önkéntole, nul is segítettek a népnevelők az­zal, hogy egyáltalán nem vetlek fáradságot maguknak arra, hogy megsemmisítsék az ellenség pro­pagandáját. I harcos népnevelő írnokára minden időben, most éppen olyan szüksége van az üzemek dolgo­zóinak, mint a választáskor, vagy a tervkölcsön beindításakor. Az ellenség most Is támad, hazugsá. gaival akarja megtéveszteni a dolgozókat. Ahhoz, hogy a nor- raarendezés sikeres legyen, hegy újabb biztosítékul álljon ötéves tervünk megvalósításában vala. mennyi dolgozónak, az egész rnun- kásosztályuak az aktivitása szük­séges, A béke valamennyiünknek érdeke, a pormakérdés pedig szó. rosan összefügg a békéért való harccal. A rendezett normák újra növelik termelésünket, a nagyobb termelés erősíti a béke táborát, biztosítja a további békés építést, szocializmusunk megvalósítását. A mi termelőszövetkezeti cso­portunk, a bácsborsói-cérnahdii „Vörös Mező “, már ehőévi termés­eredményeivel is bebizonyította, hogy dolgozó parasztságunk egyet­len járható útja a nagyüzemi gazdálkodás. A munkásosztály példáját követtük, amikor ver­senyben végeztük a munkálatokat és a csoport 12 családja lelkes egyöntetűséggel vette ki részét u minisztertanács határozatának pontos és lelkiismeretes végrehaj­tásából. As aratás és cséplés ide jén sem feledkeztünk meg c nö vényápolásról. A kapálást munka latok időben való elvégzése ter méskilátásainkat nagyban megnő• vélték. Ami csoportunk valmenny agja tudja, hogy mit akarnal Tz amerikai imperialista halál gyárosok. Gyilkolni, rabolni éj nyújtogatni, hogy véren és U'lzör j keresztül járomszalagra fűzhessék a felszabadult dolgozók millióit• 1 Szorgalmas és eredményes mun­kánkkal adunk méltó feleletet J az uszításaikra, hogy ezzel is erősítsük a Szovjetunió-vczeite béketábor legyőzhetetlen erejét. Megfogadtuk valamennyien, hogy a jövö gazdasági évben eredmé­nyeink tovább növelésével azon le- szünk, hogy Sztálin elvtárs veze­tésével a még elnyomott milliók felszabadításával erősítsük azok­nak a táborát, akik az építés, a 1 felemelkedés, a boldogabb és szebb ! jövő kialakításáért harcolnak, a ' rombolás és pusztulással szemben. ; Követve Pártáikat és bölcs tanító- ‘ mesterünket, Rákosi elvtársat, ' építjük boldog hazánkban a szo- .cializmust. Vörös Mező tszcs, Cérnahát Lucska János, _______________­Kedves Elv társa k! Dávod dolgozó parasztsága meg­értette a terménybegyüjtés fontos­ságát és jelentőségét. Meg is fo­gadta, hogy Alkotmányunk első éves fordulójára a begyűjtést tel­jes sikerre viszi. Községünk dol­gozó népe lelkesen vesz részt a tcrménybegyüjtési szerződések kö­tésében. Eddig 175 dolgozó paraszt kü rtit szerződést 14 vagon 50 mázsa gabonának közvetlenül a cséplőgépektől a magtárak­ba valő beszállítására. Va­sárnap eslig « füldmíivesszö- vrikezet raktáraiba már 36 vagon 75 mázsa búza,, 6 vagon 18 mázsa rozs, 1 va­gon 28 mázsa árpa és közel 1 vagon zabot szállítottak be. Valamennyién tudják, hogy a ter- métiybogyüjtés sikere békénket erő­síti, ötéves tervünk sikerét moz­dítja elő. Valamennyien be akar­ják bizonyítani Pártunknak és Rá­kosi elvtársnak, hogy méltóknak bizonyultak arra, hogy paraszt- társuk, Keresztes József abban a kitüntetésben részesült, hogy tagja lehet, a Gzovjeluniőban járó -pa~ rasztküldott ségnek. A klerikális reakció és a kulákok minden hí­resztelése ellenére elszántan ott állanak a béketábor soraiban, munkájukkal és áldnzatkéstségük- kcl védve azt. A koreai kórházvo­nat gyűjtése alkalmával 2220 fő- felajánlásával bebizonyítot­1 rint ták, együtt éreznek a szabadsá­gáért, felszabadulásáért harcoló hős koi'cai néppel. A háborús im­perialisták .nemcsak a koreai nép nyakára akarják visszaültetni a kizsákmányoló földesurakat, a bérlőket és a kulúkokat, de azt akarnák velünk szemben is tenni Elért igyekeznek a termelés ered menyeinek fokozásával és a ter. jnónybegyüjtés mielőbbi sikeres befejezésével kifejezni hűséges rá- paszkadásukat a felszabadulást hozó és a béke fölött őrködő Szov­jetunió iránt. A mind szélesebben kialakuló versenymozgalomban ott vannak cséplőgépeink is. Az együt­tes munka jó és lelkiismeretes el­végzésével követjük Pártunk út­mutatásait és a ml szeretett Rákosi elvtdrsunk lanttdsalt. URBAN MIHÁLY, Dávod 863 újítási javaslat fél év alatt Frunze város újítói és észsze- rűsítfti értekezletet tartottak, ahol öszegéztéh az álmáit1 fél év eredményeit. A kirgiz főváros gyáraiban és üzemeiben 1950 első felében «60 észszerűsltésl ét újí­tási javaslatot adtak be, amelyék egy év alatt mintegy egymillió rubel megtakarítást eredményez, nek. Egy nap a békeharc történetéből L ONDONBAN, A THEMZE PÁRTJÁN július 14-ére virradóra a rendőrőrszem riad,an fedezett fel egy. felírató!: ^ „El a kezekkel Koreától!“ Szemben történt ez a parlament ablakaival. A kerületi rendőrőrs utasítást''adott, hogy a felírást távo itsák e>, de addig a parton már nagy tömeg verődött össze. Munkások, az üz­letekhez sorbaálláshoz siető háziasszonyok, arra járó diákok spon­tán tüntetésbe kezdtek az imperialisták koreai beavatkozása el.en. Ha e kora reggeli órákban va Amelyik angol miniszter kinézeti volna a parlament ablakából, meggyőződhetett vo*na arról, hogy a jelszó: „El a kezekke-1...“ — minden becsületes angol kiáltása Jett, Ugyanezen a napon, kora délelőtt Nesv-Yorkban gyűlést tartot­tak a béke hívei és a szónok ezeket mondotta: „A stockholmi fe hí- I vast eddig egymilliónál több amerikai do gozó írta alá. Vésse ezt (Truman, aki a háborút kirobbantotta Koreában, jól az emlékeze­tébe 1“ Ebben az órában történt, hogy Lake Succes-ben, az ENSZ épü­letéhez többszázfőnyi amerikai asszonycsoport vonult föl. Nem egynek a fiái elküld lék Koreába a háborús gyujtogatók, hogy békés városokat és falvakat bombázzanak. „Adják vissza gyermekeinket!“ —- követelték az anvTik. Az asszonyokat nem engedték be az épü­letbe. A ház kihaltnak tűnt. Ha Trygve Lie úr — aki olyan szépen tud szónokolni a békéről •—• az épületben tartózkodott volna, való­színű, hogy a legtávolabbi szobában bújt volna el attól való félelmé­ben, hogy szemben találja magát az anyák kitörő haragjával. UGYANEZEN A NAPON százezer osztrák ifjú és leány vo­nult fel Béosben az amerikai követség elé. Az ifjúság táblá­kat vitt magával, amelyeken e feliratok lángollak: „Szabadságol Koreának!", „Ei a kezekkel Koreátó l“ A követség épülete elől ame­rikai rendőrök szorították vls-sza a tüntetők tömegét, de a tüntetés végighullámzott Becs amerikai övezetének utcáin. Ugyanebben az órában Párizsban sok üzem leállóit és a munka- sok kivonultak a gyárak udvarára. „Szüntessék be az amerikaiak a koreai városok bombázását takarod janak Koreábó.t — mondották a francia munkások. — Ez a sztrájk csak figyelmeztetés, de többre is képesek vagyunk!“ Az amerikai háborús gyujtogatók koreai kalandja és az impe­rialisták terjesztette háborús pszichózis a dolgozók gazdasági hely­zetének újabb leromlását eredményezte a kapitalista országokban. Amerikában felszökött a kenyér, hús és más közszükség.éti cikkek ára. Belgiumból eltűnt a piacról a rizs, a cukor és a kévé. Még Pa- isrtánban i-s 80 százalékkal emelkedtek az árak. A koreai beavatkozást a kapitalista országok dolgozói fizetik meg, ugyanakkor óriási mértékben emelkedik a tőkések jövedelme. Teljes erővel doigoznakaz amerikai fegyvergyárak. A tnlálkerevka­s dők is sietnek. íme, az amerikai rádió közleménye: „Tizenhat, fegy­verrel és katona; felszereléssel megrakott hajó indult Európába. Egy dániai kikötőben amerikai tankokat raktak ki.“ S most csavarjunk egyel a rádió gombján. Hallgassunk meg még egy rádióközlemény,. Az a.bán rádió beszél: „A Szovjetunióból búza, üzemanyag, csövek, gépkocsik, traktorok, műszerek és gyógy­szerek érkeztek A.bán aba.“ Ip KÉT KÖZLÉS aligha kíván magyarázatot. A megrémült im- perialisták megtorlással, fenyegetéssel akarják a népeket el- ijeszteni a békemozgaiomtot Vizsgáljuk meg a kapitalista világesemé­nyeit a cikkben említett napon. Nem soroljuk fel a béke és a demo­krácia bá'.or harcosa- ezreinek nevét, akiket megölnek, börtönbe vet­nek és elnyomnak Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olasz­országban és más kapitalis'a éllamokban.De e napon közölte a Reu- hr-ügynökség sdney-j tudósítója, hogy az ausztráliai kormánv utasítást adott a tengerész szakszervezet vezetőinek letartóztatáséra. Miért? Mert megtagad ále az amerikai beavatkozók fegyvereinek Ko­reába való szállítását. Az United Press tudósítója jelentette, hogy Alabama állam Kommunista Pártjának e'nökét börtönre ítélték. Miért? Mert beszédében leleplezte a háborús gyujtogatókat. A Reu­ter tokiói tudósítója azl írta, hogy a japán rendőrség támadást in­tézett a japán diákszövetség ellen, sok diákot lelartórtattak. Miért? Mert az amerikai megszabást támadó irodalmat terjesztették. Gö- fögországból közölték, hogy az athéni katonai lörvényszék 17 sze­mé.y felett ítélkezett, akik hívei vojlak a haladásnak. E vádlottakat kilenc hónapig embertelenül kínozták, majd egyiküket golyóáltali halálra, kettőt életfogytiglani fegyhézra ítéltek, a többit a markoni- zoszi halá:táborba hurc.o.ják. Miért? Mert a dolgozók jogaiért és érdekeiért harcoltak. falán ugyanabban az órában, amikor a görög hazafiakat kive­zették a tárgyalóteremből, az egyik fényűző londoni szállodában pompás lakosztályt foglaltak le egy Kari Otto Schmidt nevű gaz- ember részére, aki Hitler tolmácsa volt és Nyugat-Németországbó! azért érkezett az angoi fővárosba, hogy „ellenőrizze emlékiratainak lefordítását*. \ Birminghamben kigvúlnak a lámpák. Frank Barller^ tanító fá­radtan bandukol az utcán. Befejezte a tanítást az iskolában, esle poharakat mos egy vendéglőben. Valamelyik párisi külvárosban a munkások megveszik a „Humanité*-!, gyorsan átlapozzák. „Mi van Korában? Ohó, a stockholmi béke,felhívást újabb milliók írták alát — A holland kikö'.draunká'iok ismét tengerbe dobták a fegyvereket* — A mieink győznek mindenütt!" NAP KEZDŐDIK a földön. Támadásra indu'nak a koreai néphadsereg tankjai. A vietnami harcosok bevonulnak egv újonnan felszabadított faluba. S a városok százaiban írják a faiakra, a kS- vezztre: „A búk» legyőzi a háborút!* Eredményeink tovább fokozáséval harcolunk a békéért-- írják a cvrnahuti Vörös Meao csoport tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents