Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-06 / 100. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI ítélet a kecskeméti fasiszta, rémhírterjesztő banda ügyében íi harci feladat népnevelőink elüti Egyre szélesedik a versenymozgalom V. évfolyam, 100. szám Ara 50 fillér 1950 augusztus 6, vasárnap Uj győzelmekkel ünnepeljük Alkotmányunk napját! Alkotmányunk közelgő ünnepére új lendülettel indul harcba megyénk dolgozó népe. Községeink, dolgozó parasztjaink sorra fogadták el Mindszent és Szegvár községek versenyfelhívását és már nem egy község, a begyűjtési terv túlteljesítéséért áll versenyben: Csikéria, Gátér, Tataháza , dolgozó parasztjai már teljesítették a község előirányzatát és most a túlteljesítéssel bizonyítják be, hogy Alkotmányunk napját ezzel is ünnepélyesebbé, jelentőségtél jeseb- bé akarják tenni. A községek versenytábláira sorra kerül ki azoknak a dolgozó parasztoknak a neve, akik Alkotmányunk ünnepére példamutatóan teljesítik és túlteljesítik hazafias kötelességüket. Egyszóval: megyénk dolgozó parasztsága vállalja, hogy Alkotmányunk ünnepére befejezi a begyűjtést. Miért ez a nagy lelkesedés, ez a népszavazásszerü lendület? Elsősorban azért, mert dolgozó népünk tudja: ezt az ünnepünket is munkával; jobbnál-jobb teljesítményékkel, a munka dicsőségével lehet igazán ünneppé avatni- Lehet-e méltóbban, ünnepélyesebben ünnepelni Alkotmányunk napját, mint úgy, bögy Alkotmányunkban lerögzített hazafiúi kötelességünknek maradéktalanul eleget teszünk? Lehel-e üres frázisokkal, nagy szavakkal, melldöngetéssel ünnepelni? Nem, a mi népünk nettekkel ünnepel. Olyan tettekkel, amely erősíti a békét, hazánkat, a nép országát. Alkotmányunk lerögzíti a dolgozó »ép hatalmát, — és a dolgozó nép munkájában, ünnepi eredményeiben világosan tükröződik mélységes ragaszkodása, szeretete hazánk, a szocializmus felé haladó Magyarország iránt. Az igazi hazafiasság nyilvánul meg a munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók versenymozgalmában. Ennek a versenynek ez a .jelszava: Teljesíteni hazánk iránti kövességünket, eleget tenni azoknak a kötelességeknek, amelyeket Alkotmányunkban lefektettünk. És hogy dolgozóink eleget tesznek ezeknek a kötelességeknek, ■«— mutatója annak, hogy nálunk megváltozott az élet, országunk az urak országából a nép országa lett és hogy Alkotmányunk híven tükrözi ezt a változást. De ünnepelhetnénk-e új nwn- fcasikerekkel, ünnepelhetnénk-e diadalmas, építéssel a nagy Szovjetunió nélkül? Hozzáfoghattunk volna-e ötéves tervünk megvalósításához, lerögzíthettük volna-e hároméves tervünk nagyszerű eredményeit, volna-e Alkotmányunk, amely leszögezi a nép országának legszentebb alapelveit. — volna-e mindez a Szovjetunió, a nagy Sztálin baráti támogatása, állandó segítsége nélkül? Nem, mindez csak álom, csak vágy volna a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg, a békeharc lángeszű vezére, a haladó emberiség nagy tanítója, a nagy Sztálin nélkül. Népünk ezért az Alkotmány napjára indult lendületes munkaverseny eredményeivel, az új munkasikerekkel, az új győzelmekkel a nagy Szovjetuniót, a szeretett Sztálin elvtársat ünnepli. Az úri Magyarország urai azzal büszkélkedtek, bogy Magyarország „alkotmányos or- szág‘‘. De miféle alkotmány volt ez az íratlan alkotmány? Ez az alkotmány az urak alkotmánya volt, a kizsákmányolás, rothadt kapitalista rendszerének védelme csakúgy, mint azokban a modern államokban, ahol még a tőke az úr. Uj Alkományunk a nép alkotmánya, amelynek megtartásán a mi hatalmas, diadalmas Pártunk őrködik. A mi Pártunk szervezte dolgozó népünk győzelmeit, a mi Pártunk vezette dolgozó népünket, új és új sikerekre, a mi Pártunk vezetésével jöttek létre eddigi eredményeink, születtek meg további győzelmeink is. A mi Pártunkat milliók követik, mert ennek a Pártnak a vezetésével hajtottuk végre országunkban azokat a változásokat, amelyeket méltán rögzít le Alkományunk. Mit jelent népünknek ez az alkotmány? Vájjon papír-e, amely paragrafusokból, érthetetlen jogi kifejezésiekből áll? És amely a dolgozó nép félrevezetésére szolgál? Nem, ez az alkotmány szabadságunk okmánya, országunk alaptörvénye, amelynek elveit ebben az országban maradéktalanul érvé nyesftjük. Emelkedő életszínvonal, az, hogy a munkásé a gyár, az, hogy a munkás részese az ország vezetésének, hogy Langó Eszter a kecskeméti BARNE- VÂL dolgozója a Megyei Tanács tagja, az, hogy az azelőtt kizsákmányolt munkás ma a nép gyárának vezetője, egyenlő munkáért egyenlő bér, az, hogy a munkás ma nem kizsákmányolt proletár, hanem szocializmust építő társadalom megbecsült tagja, hogy nem szolgái, hanem tulajdonosai vagyunk az országnak, hogy az ország kor- mányrúdját a munkásosztály, dolgozó népünk legjobbjai tartják, az, hogy Farkas Sándor, a kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozója a Mátrában nyaralt sokezer társával együtt, — mindez a mi Alkotmányunk. Az, hogy a paraszt jövője nem bizonytalanság, hanem biztos, boldog élet, hogy a munkásosztály új traktorokkal,, gépekkel segíti, amely leveszi válláról a nehéz munka terhét, az. ] hogy a dolgozó paraszt előtt: soha nem látott jövő áll, hogy a termelőcsoport tagjának gyermeke Balatonon nyaral, hogy a termelőcsoportok átlagtermése 15 mázsa holdanként, mert a munkásosztály traktorral, géppel, az állam műtrágyával, hi‘ telekkel, törzsállománnyal segítette őket, az, hogy a délszláv dolgozó paraszt éppoly megbecsült tagja országunknak, mint a magyar dolgozó, — ez mind a mi Alkotmányunk. Ezért ajánlották fel Gara és Hercegszántó délszláv dolgozó parasztjai, hogy Alkotmányunk ünnepére teljesítik terménybeadási tervüket és azért mondották azt, hogy „ez a mi Alkotmányunk, a dolgozók Alkotmánya Az, hogy a sivár egyént parcella-gazdaságok helyén virágzó szövetkezetek alakulnak az eddigi példák bizonyító ereje nyomán, az, hogy gazdagabb az ország, a falu, a város, a munkás, a paraszt, az értelmiségi dolgozó, hogy szép és egyre szebb lesz az élet, hogy a kultúrál- lanság, az urak kulturális monopóliuma helyébe a művelt nép lép, hogy még ebben az esztendőben a megye számos falujában kultúrotthon épül, hogy az egyszerű munkás fia tanító, tanár, orvos, mérnök, tudós lesz, — ez mind a mi Alkotmányunk. Ezt jelenti számunkra az Alkotmány. Dolgozó népünk, munkásaink, parasztjaink, dolgozó értelmiségünk azért készülnek új munkasikerekkel az Alkotmány ünnepére, mert Alkotmányunk boldog, biztos jövőt jelent mindannyiunk számára. tie önmaguktól születtek-e azok az eredmények, amelyeket Alkotmányunk lerögzít? Vájjon, az égből pottyant-e a kecskeméti OTI új épülete, vagy önmagától épül-e a kiskunfélegyházi Szerszámgyár? Nem, sem a Kecskeméti OTI épülete .nem pottyant az égből, nem épül önmagától a kiskunfélegyiházi új gyár sem, hanem azért keményen, nap mint nap harcolni kell. Harcoltunk eddigi eredményeinkért, harcolni, keményen dolgozni kell további sikereinkért is. Ha csak karbatett kézzel ülnénk és nem csinálnánk semmit, nem nőnének magasra a kiskunfélegyházi gyár falai, nem jönne ki a sok vég posztó a Bajai Posztógyárból. Ez meghatározza feladatainkat is. Ahhoz, hogy még vidámabban, még jobban lehessen élni, az kell, hogy még jobban, még erőteljesebben, még szorgosadban dolgozzunk. Ahhoz, hogy még szebb legyen az élet, hogy biztos és boldog legyen a jövő, hogy békében éljünk, hogy visszaverjük az éle tünkre, eredményeinkre törő imperialisták aljas gaztetteit, — mindehhez az kell, hogy .'továbbra is megrendíthetctlenü; helytálljunk a béke frontján hogy maradéktalanul teljesít sük azokat a hazafiúi kötelességeket, amelyeket Alkotnia nyunk, a magunkszabta alaptörvény előír számunkra. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy becsülettel kell végrehajtanunk előttünk álló feladatain kát: a normák rendezését, a terménybegyüjtést, amely min i mind tégla boldog jövőnk épületében. Azt jelenti, hogy kíméletlenül le kell lepleznünk az ellenséget, hogy kíméletlenül kell harcolni az imperialisták belső ügynökei, a normalazífók, bércsalök, jobboldali szociáldemokratáik, a gyújtogató kuiá- kok, a klerikális reakció ügynökei és szekértolói ellen. Azt jelenti, hogy helyt kell állnunk azon a fronton, amelyre dolgozó népünk állított beunünket. Az Alkotmány napjára indított munkaiverseny bizonyítéka annak, hogy dolgozó népünk megérti, miről van szó. Legyünk hát rajta, hogy ez a munkaverseny továbbszélesedjék, méltó kifejezője legyen annak a szeretetnek, hűségnek, amelyet dolgozó népünk a mt nagy Pártunk, a Szovjetunió, a nagy és bölcs Sztálin iránt érez. II koreai néphadsereg felszabadította Szancsiu városát és valamennyi fronton folytatja előnyomulását A Koreai Népi Demokratikus i Köztársaság néphadseregének fö-j parancsnoksága közölte augu-sz- j tus 3-án reggel: A néphadsereg egységei vala- : mennyi arcvonalon folytatták be-, vés harcaikat az amerikai és a j Li-Szin-Man féle csapatok ellen. Csire (I)ziohuri) .körzetében a néphadsereg egységei visszaverték az amerikai és a Li-Szin-Man féle csapatok több támadását, komoly veszteséget okoztak az ellenségnek. A Csire körzetében vivőit faarcokban a néphadsereg egységei az ellenség sok katonáját és tisztjét megsemmisítették és megsebesítették és zsákmányt ejtettek. A néphadsereg egységei, melyek Dzsindzsul fSzinsziu) felszabadították, az ellenség ellenállását leküzdve folytatják előnyomulásukat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadserege főparancsnokságának augusztus bő 3-án este közzétett jelentése közli, bogy a népi hadsereg egységei valamennyi frontszakaszon lebUz- dik az amerikai és Li-Szin-Man féle csapatok ellenállását és folytatják előrenyomulásukat. A népi hadsereg egységei, amelyek Andong (Anto) irányában nyomulnak előre, augusztus 1-én teljesen felszabadították ezt a várost, amely fontos védelmi gócpont és És rak-Kensz a il tartomány legfontosabb városa. Az Andoug felszabadításáért vívott harcokban a népi hadsereg egységei az ellenség 1200 katonáját és tisztjét ejtették foglyul és zsákmányt ejtettek, többek között hat 105 mm-es iüveget. Augusztus 1-én a népi hadsereg egységei felszabadították Ham- csang (Kamszie) városát. Sóik fogoly esett. A néphadsereg zsákmányt ejtett. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főpa:nancsnoksága közli augusztus 4-én reggel: A népi hadsereg egységei valamennyi fronton csapásokat mérnek az ellenségre, folytatják ető^eitilálták az Észak-Xon V. Kornyilov, a Pravda tudósítója Plhöngjangból hírt ad arról, hogy a kore,ai néphadsereg csapatai zsákmányul ejtettek egy térképet, amply az amerikai agresszió döntő bizonyíték«. Ez a térkép, amelyet a Li-Szin- Man féle szárazföldi csapatok törzskarának páncélszekrényében felejtettek és amely augusztus hó 3-án került nyilvánosságra a koreai sajtóban — írja Kornyilov — nem egyéb, mint az Észak-Korra elleni támadás aljas terve, a legapróbb részletekig kidolgozott és Li- Szin-Man amerike* tanácsnyomulásukat dél felé. A Szán csiu (Sziosziu) felé nyomuló egységek augusztus 2-áu felszabadították ezt a várost, az ellenség védelmének foutos pontját. A Szancsinért vívott harcokban a népi hadsereg emberben és anyagban nagy veszteségeket okozott az ellenségnek. A keleti part- vidéken a népi hadsereg egységei folytatják heves harcaikat az amerikai és Li-Szin-Man féle csapatok ellen. A partizánok támogatják a népi hadsereg előnyomulását és Hccsju (Kaisz.iu), Elszán (Uruszan), Puszan (Fuszan) Tcgu (Talgiu), valamint több más város körzetében fokozták tevékenységüket. 1 elleni orvtámadás tervé' adói által jóváhagyott terv. — A térképet — írja Ko-rnyilov — nagy sietve odavetett megjegyzések tömege tarkítja. Ha jobban szemügyre vesszük, két körűimén vonja magára a figyelmet. Először az, hogy ezen a térképen Korea minden városának, lakóhelyének, folyójának nevét ango; nyelven tüntették fel;* másodsorban pedig a térképen lévő vastag fekete nyilak mind észak felé mutatnak A támadást pontosan úgy hajtolták végre, ahogy azok tervezték, akik az utasítást kiadták és a módosításokat átvezették' a koreai térképen
