Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-30 / 120. szám

Szovjet művészek tiHakosása az amerikai imperialisták koreai barbarizmusa ellen

A szovjet társadalmi, tudományos és művészeti élet kiválóságai] felemelik tilta<kokó szavukat az amerikai bet lakodök koreai gaztettei ellen.

Borisz Lavrenyev Sztálin díjjal kitüntetett szovjet író írja:

— Az én nemzedékem alaposan megismerte ezt a sülét szót, hogy

intervenciósok“ és azokat, akiket 1918—1919-ben így neveztek. Mi, akik átéltük az intervenciót, szétzúztok a beavatkozókat és egyszer és mindenkorra 'kiűztük őket földünkről, fájdalommal fogadjuk az amerikai SS-leginyek barbár eselekjiKiiyelrél szóló híreket. De tudjuk, hogy az igazság győz. Korea dleső fiainak üzenjük: „Ügyetek Igaz, gvűzni foglak!“

£

15. Csirkov, a Szovjetunió Sztá- lin dí jjal kitüntetett népművésze írja:

— Tudják meg az imperialisták, bugy a világ szabadság,zerelű népei telve elszántsággal, harcolnak az új háború kirobbant ás ára irányuló bűnös terveik ellen, harcolna1, a világ békéjéért.

*

Borisz Jef mov, a Szovjetunió Sztáln-díjja 1 kitüntetett érdemes művésze írja:

— A világ minden országának népei felháborodással és gyűlölet- lei nézik azt, amit az amerikai beavatkozók a koreai földön művelnek. Minden művészinek kötelessége, hogy követelje, szüntessék meg az amerikai beavatkozást Koreában és haladéktalanul vonják ki az amerikai csapatokat a koreai földről.

*

■V.ekszandra Jablocík'na, a Szovjetunió Sz‘ ’in-díjas népmű- vésznöje a Szovjetszikoje Iszknszt- vo hasábjain Európa és Amerika tudósaihoz és mőv' zeihez fordul.

— Szent kötelességünk a gyilkosok megfékezését követelni. Szegyen cs gyalázat azokra, akik a bók és és virágzó Koreát a vérontás, a pusztító tűzvész és az emberi szenvedések arénájává változtatták — írja felhívásában Jab ocskina.

Az ENSz Biztonsági Tanácsához és Trygve Lie főtitkárhoz nap, mint nap úja.bb és újabb táviratok 'ömege érkezik. A tiltakozó táviratok a világ népeinek felháborodását fejezik ki az amer.kaj imperialistáik koreai agressziója és barbár kegyetlenkedései e’len.

Világszerte tömegtüntetések zajlanak le, amelyeken a résztvevők megbélyegzik az Imperialisták koreai terrorbombázásait és követelik az amerikai intervenciós csapatok azonnali kivonását Koreából

A gottwaldovi Svit gyár dolgozóinak békeműszaka

A gyár munkásai külön műszakokat szerveztek az imperialista támadók ellen győzelmesen harcoló koreai szabadságharcosok megsegítésére. A gyár dolgozói félnapi keresetüket ajánlották fel a koreai Néphadsereg gyógyszerellátásának megjavítására.

Akommuristák elöl járnak

a terménybeadásban

A ja&simcgyei Schitu-Duva községben minden munka élén a kommunisták járnak. A tavaszi vetésnél éppen úgy élenjártak, mint az aratásnál, cséplésnél és tarló- hántásnál. „Soha sem éreztem ennyire az állam segítségét — mondta Tanase Pcpa dolgozó paraszt. — Boldogan teljesítettem túl a gabonabegyűjtést. mert ezzel a Román Népi Demokráciát, önmagamat erősítettem.“

A bánáti szerb lakosság harcot Tito és kólák ügynökei ellen

Felhívás u városi, üzemi és falusi párt szervezeteinkhez!

Azokban a pártszervezetekben, ahol augusztus 26-ig nem tar'.ol- lák meg a taggyűléseket, augusztus 27-től szeptember 3-ig terjedő héten tartsák meg. A politikai pár (napokat pedig szeptember 4- 181 -kezdődő héten tartsák.

MDP Központi Vezetősége Pár!- és Tömcgszcrvczcii osztály.

Eiőkészületek Bartók halálának

ötödik évfordulójára

Szeptember 25-én lesz öt éve annak, hogy Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző és zenetudós meghalt. A magyar népi demokrácia kultúrpolitikája mindent megtesz, hogy ezt a nevezetes évfordulót — a haladó nemzeti hagyomány tiszteletére és ápolásának jegyében — az egész magyar zenei társadalom a megemlékezések sorozatává, dokumentálja. A zenei folyóiratok Bartók-számot adnak, az Operában, a Zeneakadémián, a Rádióban Bartók műveit játsszák, a Zeneművészek Szövetsége kiállítást rendíz különféle Banók-tmlé kékből. Ezek a Bartók-megemlé- kezések kellő megvilágításba helyezik Kelet-Európa nagy zene szerzőjének és a kelsteuropai népzenekutatás módszeres megalapítójának igazi arculatát. Az imperialista országok szolgálatában álló propaganda igyekezett üartcik tevékenységének igazi jelentőségéi eltorzítani. D; Bartók Béia ieg utolsó ismeretlen levelei, amelyeket Szabó Ferenc, a kitűnő zeneszerző dolgozott fel, megmutatják Bartók utolsó éveinek igazi történetét.

Ha a temesvári vasútvonal mellett fekvő Uj-Pecskáról szekéren elindulunk, egy óra alatt Szent- mártonba érkezünk. Itt — mint oly sók községben ezen a vidéken — a lakosság többsége szerb nemzetiségű.

Szentmái Ionban éppen most alakul meg a termelőcsoport. A gyűlésen résztvevő parasztokat harci szellem hatja át. AttüzcsFi őket annak a harcnak a heve, melyet a kulákok ellen folytattak cs folytatnak. A kulákok meg akartán akadályozni a termelőcsoport megalakulását és általában a termelő munkát.

A Tájékoztató Iroda határozaté nak megjelenéséig a romániai szerb kulákok úgy tettek, mintha mit sem tudnának Titóról. Mihelyt azonban Titó leleplezése megtörtént, a kulákok úgy beszéliek róla, mint „a szerb nép igazi képviselőjéről’'. Mi több, M. Szava, szentmártoni kulák hirtelen ..marxistává’' lett és hozzáfogott annak Ismertetéséhez „miként gazdagította Tito a marxizmust“. Közben soviniszta propagandát folytattak, együttműködtek a román meg a magyar nemzetiségű kóláitokkal, hogy közösen harcoljanak a romániai dolgozó nép ellen.

A bánáti szerb nemzetiségű parasztság a Párt és a Sz1 áv Bizottság irányítása mellett, felvette az elszánt harcot a belgrádi bűnö3 banda és ügynökei ellen.

A község középpontjában függesztették ki a faliújságot. Raj1 a Titó karrikatúrája, a következő szöveggel: „Le a véreskezü Titő- val, a szocializmus árulójával.'’ A faliújság mellett egy plakáton nagy betűkkel szerbnyelvü felirat olvasható: „Ifjak, legyetek az elsők között a mezőgazdasági tervek teljesítésében, leplezzétek le a ti- tóista kulákokat!“

A szenlmárloni ifjúság tudja, miként kell a kulátkot leleplezni. Számos lehetőséget felhasználnak erre. A községben a színjátszó csoport kulákokat leleplező színdarabot adott elő, de ezenkívül is, számos alkalommal lerántották a leplet a tüóista ügynökségről.

A napokban a kútnál egy idősebb asszony kemény hangon leckéztetett meg egy kulákasszonyt. Sokan gyűltek oda. „Nem vo.t elég — mondotta — a háborúból? Még most is terjeszted a háborús híreket?! Tudd meg, hogy mi a háború ellen vagyunk, mert sohasem éltünk olyan jól, mint most.’

Az asszony, aki megteckézlette a kulákot, a szerb nemzetiségű Bogin Ivánka, a N'ő?z5vetség egyik Iegbuzgóob harcosa. Arra a kérdésre, miért harcol TFó és ügynöksége, a ku ákotk eilen, így felel;

—• A háború előtt béres voltam, először egy német, aztán egy szerb kuliknál. Ma már nem vagyok béres, földet kaptam és nemrég beléptem a termelőcsoportba. Nem akarom, hogy visszatérjenek a régi idők, amint az most Jugoszláviában történik, ahol a kulákok az urak. Ezért harcolok a kulákok és Titó ellen.

De így éreznek a falu szerb nemzetiségű dolgozói valanteny nyien. Tudják, mi történik odaát Jugoszláviában.-Tudják, hogy Tito a békére tör, az ő békéjükre is é; ebben a kulákok a legfőbb ügynökei.

A báná*ban a románok, a szer- bek és a többi nemzetiségek azéri harcolnak, hogy örökre mégsem misítséik a sovinizmust és együtl harcoljanak az egész román nép pel a szocializmus építéséért, együtt küzdjenek a nagy Szovjetunió vezetésével a világ békéjéért.

A Község határún tál egy másik község halára tan, azon Iái megint egy másiké. Hogy azon túl mi van, már nem fortos. így gondolta ezt tíz esztendővel ezelőtt Túrád János, Kurucx Mátyás és Gyetvai András. Az ö szálunkra nemigen létezik más világ, de ha létezne is, nein törődnek vele. Elég a maguk haja. Turda Jánosnak ez, Gyetvai Andrásnak amaz. Turda János úgy van ezzel, hogy az ő haja a legnagyobb, Gyetvai András meg őrről igyekszik meggyőzni a szomszédját, hogy Ti/rd/i János baja kismiska az ö bajához képest.

— Ml gondja lehet egy béres etil pernek? Egész érben dolgozik, év régén azután kapja a magas bért. Nem győzi kocsival hazahordani a■ fizetségét — mondja Gyetvai András, ha bizonygatásra kerül a sor. Kurucst Mátyás meg ügy véli, hogy egyiknek sincs igaza, viert úgy áll a dolog. hogy mindkettőjüknek van mit aprítani a tejbe, ö meg hol eszik, hol vem. A két hold föld nem sokat hoz, ha elveri a jég, mehet koldulni, vagy elszegődhet ö is valahová. Újságot csak akkor olvasnak, ha « szél fújja eléjük. Ilyenkor aztán iisz- szeolvasnak mindent. Sok az a tíz filler fí: újságra, éppen egy pakli dohány ára. Azt is nehezen kotorja elő az asszony, jó félnapos rimdnkodásra : „Asszony, no játssz, add már azt a pénzt.” így meg van hát a maguk harca mindennapra. A fala határán nemigen mennek túl, csak vagy ritkán Kiskunhalasra, a vásárra. Így megy a falu élete esztendők óta. Egyszer azután egyre nyugtalanabbak lesznek az emberek.

— Háború lesz — mondják a faluban.

Néhány módosabb gazda ott ül a rádiónál és hallgatják a híreket, hogy „Ultimátum Lengyelországnak”. Ezekkel n hívekkel van tele a falu. Azután jönnek a

S. A. S. behívók egymásután és mennek el az emberek. Dúl a háború. Idegen tö'dön hullaitja vérét a magyar paraszt, idegen érdekekért. Jön a hír. hogy Gere Mihály hősi halált halt, egyre több asszony öltözik feketébe. De nem minden házban van ez így. O. Nagy István példám kijárta, hogy a fia ne menjen katonának. ,4 Ini á- /.<•/, tehát itthon maradlak. Egyre nehezebb lesz az: élet Ezüstösen csillogó acélGYŐZ

madarak húznak el az égen és szórják a halált, fíiadtan futkosnak a faluban, jajgatnak az asszonyok és a plébános keresz- teshdborút hirdet a .,bolsávizmus veszedelme“ elten. Néhányon hazajönnek szabadságra. Eélkartt, falábú embereket hoz haza tt vonat. A kicsi szobákban, besötétített ablakok mögött ntgyen-öten összehajolnak és a hazatért katona beszél. Azt hallgatják.

— é>. a gyalázatosak. Asszonyokat, gyerekeket gyilkolnak és erre azt mondják, hogy keresztesháború — fakadnak ki az asszonyok. A falu sötét utcáin sz aranyos csendőrök járnak. Katonaszökevényeket, keresnek.

*

1944. Október. Agyúk dörögnek, géppuskák ropognak Mélykút körül és néhány nap múlva vöröszászlós tankok dübörögnek a falu utcáin. Sokan riadtan elbújnak, néhányon kimerészkednek az utcára. A vöröscsillagos katonák barátságosan integetnek és robognak tovább. Üldözik az ellenséget. Uj élet kezdődött a faluban. .1 kommunisták hozzálátlak, hogy rendbehozzák a falu életét és új életet kezdjenek.

— Jó lesz várni azzal az új élettel. Még visszajönnek a németek — mondják a ku- lákok.

De beszélhetnek, a fainban kevesen hisznek nekik. Az új élet. elkezdődik és a kommunisták főidet oszlanak. Turda János is kap. Nem cseitdeskedik tovább, a maga gazdája lett.

Sok még a baj, sok az ellenség. Megesik, bogy némelyik újgazda földiét, vetését feldúlják az éjszaka leple alatt. A Párt ott áll és lesújt azokra, akik rombolják a nép vagyonát. Védi a parasztokat. Látja ezt Tarda János, Kurucz Mátyás és Wja ezt Gyetvai András is. Gyetvai Andrásnak tizenhárom hold földiét védi a Várt.

— Mennyi mindent összebeszéltek a kom- jmunistákról cs most látjuk csak a valóságot.. Most tudom indv, hogy kik az igazi ellenségeink, — mondja Gyetvai András. És íau van ezzel a többi dolgozó paraszt

ELEM

is. 'Meghallgatják hát a kommunistákat, sokan ba is lépnek a Pártba.

— ügy jó az, ha mink is benne vagyunk. 4 mi dolgunkat rendezzük ott — mondja Turda János.

Nem eseménytelen már a falu élete. Újságot is olvasnak már a~ emberek. Szabad Népet. Most már bátrabban ülnek össze egy kis beszélgetésre. Ilyenkor azután szó van mindenről. Múltról, jelenről és jövőtől, A nép jövőjéről. Felháborodva olvassák a Tt ajk-banda aljas tervét.

— A bőrünkre spekuláltak a bitangok. Kötelet érdemelnek. — mondja Kurucz Mátyás hétholdas kisparaszti

— .4 földemet akarták elvenni a gazemberek. Azt a főidet, amit a Párt adott nekem, azt a földet, amit a szovjet katonák szabadítottak fel, hogy az enyém lehessen.

Ilzt Turda János mondja, az újgazda. Keze ökölbeszorul és szemeiből végtelen gyűlölet sugárzik. Gyűlöli az ellenséget és meg is van rá az oka.

(Urasnak még másról is. Olvassák. hogy a Párt leleplezi a kémeket, a háborús uszítókat.

— Ezt jól teszi, — mondja Kiss Gáspár, — vannak itt is néhányan, akik Jui- borút akarnak, de rájuk csapunk, — teszi még hozzá.

Olvasnak arról, hogy parasztküldöttség utazott a Szovjetunióba. Figyelik, hogy mii írnak arról az országról, amelyik a szabadságot hozta nekik. Minden érdekli őket, Hogy élnek ott az emberek, hogyan dolgoznak ott a parasztok.

— Itt Írja az újság, hogy olyan arató- gépjük van, amelyik mindjárt csépeli is a gabonái, — mondja Turda János, kézében lobogtatva ez újságot. Az emberek rá- bólintanak. Ezt ük is hallották már.

■— Ilyen kéne nekünk is. Menne a munka mint a karikacsapás. — mondják.

Olvasnak azután a, kolhozoknál. Ez érdekes. Mindenkit érdekel, hogy tudnak százszorta többet termelni a kolhozokban. Figyelik a termelőcsoport munkáját is.

Csépelnek a határban. Turda. János ott áll a szekérrel a cséplőgépnél és rakja fel a tele zsákokat. Megindul, Viszi a gabonát a földműves-szövetkezetbe. Tizenegy mázsát.

— Legyen kenyerünk jövőre. Így győzünk az ellenség felejt — mondja büszkén.

így vélekedik Kurucz Mátyás és Gyetvai András is.

— A városi munkások a koreai műszakkal védik a békét, én a gabonámmal, «— így mondja Gyetvai András, amikor beadja gabonáját.

És most ez a csudálatos. Tiz esztendővel ezelőtt senkit sem érdekelt, hogy mi történik a szomszéd faluban, most pedig Kínáról, Koreáról, Olasz- és Franciaországról beszélnek. Sokkal messzebb néznek, túl az ország határán. Tudják már, ki az ellenség és ki a barát.

— Mi a Szovjetunióval vagyunk. A békét akarjuk, nem a háborút, de a békéi meg is védjük. Elegen vagyunk hozzá. Nyolcszázmillió ember áll készen arra, hogy szembeszálljon a gyilkosokkal, — mondja Turda János.

— Miértünk harcolnak a koreai szabadságharcosok, — mondja Gyetvai András, — segítenünk kell őket.

— Franciaországban, Olaszországban még nyúzzák a népet az urak, de nem sokáig. Most még sztrájkokkal harcolnak ellenük a munkások, de a java majd ezután jön. A francia munkások nem harcolnak ellenünk, tudják ők is, hogy ki az ellenség.

így beszél Kurucz Mátyás és igy beszél a faluban minden dolgozó paraszt, így beszél hazánk egész dolgozó népe és c: felér egy győzelemmel. A koreai, a kínai, a vietnámi, az olasz és a francia nép harca ma már a magyar dolgozó paraszt harca is. A tiz esztendővel ezelőtt a maga baján rágódó magyar paraszt szeme kinyílt. Naponta üt az ellenségen minden cselekedetével. Naponta segili harcában a szabadságért harcoló népeket és naponta nősíti a béketábort. Minden szem gabona, minden kapavágás győzelem.