Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-27 / 118. szám

PÉLDÁS, HARCOS DISZ TAGGYŰLÉS a KecskeméH Gépgyárban 4 Délután négy óra. A Kecskeméti Gépgyár ifjúmunkáisai vidám nóta­szó mellett gyülekeznek a feldeko­rált kultúrteremben. DISz taggyű­lés. Uj vezetőséget választanak. Öntőtanulók, irodai dolgozók ülnek egymás mellett. Eltűnt már közü­lük a válaszfal. Ledöntötte a kö­zös munka, a közös harc. Az asztal körül már összegyűlt a vezetőség. A vörös drapériákról visszaverődő fény pirosra festi az arcokat. Bárkai István üzemi DISz- ti*kár megkezdi beszámolóját. Las­san beszél, meg meg akad, — lám­palázzal küzd. De aztán, hogy tag­társai csillogó, várakozó szemébe néz. már csak azt tudja, hogy ez a nap nagy változást hoz vala­mennyiük életébe, hogy ez a mai taggyűlés egy hatalmas állomás a DJSz-szervezet életében, ahonnan a legjobb ú<on fognak tovább ha­ladni. A világ ifjúságáról beszél... a vietnámiakról, a koreaiakról, — azokról, akiket m^g ma is nap mint nap kínpadra feszít a zsar­nokság! — és beszél a szabad és boldog szovjet if jakról is, — a Komszomolról, a világ ifjúságának példaképéről Nem betanult szólamokat mond, valamennyiök gondolatát fejezi ki. Azért gyűltek ma össze, hogy ők is, a Kecskeméti Gépgyár ifjú­munkásai erősítsék a harcot a sza­badságunkra törő imperializmus ellen. ErCs fiatal kernele ’szorítják holnap kétszeres elszánt­sággal a szerszámot, feleletet ad­nak a halálgyároeoknak. Nekik vá­laszol az fzzó vörös vas, — nekik minden egye« kiöntött forma, min­den kemény magyar munkásököl. A „beszámolók" után percekig kiéma csend. Tisztán lehet hallani, ahogy a portás becsukja a haza­siető idősebbek után a kaput. — En is éltem egy pár évet a múlt rendszerben, — az urak igá­jában, — szólal meg csendesen Langó László, az üzem egyik leg­jobb ifjúmunkása. — össze tudom hasonlítanf azt az életet a maival. Mennyive« jobban élünk mai Ezért a szép életért pedig ne­künk is adnunk kell valamit. A munkánkkal, tanulásunkkal kell népünknek megmutatnunk, hogy bizalmukat nem mé.tatlanokba he­lyezték — emeli fel a hangját. Ez pedig harc kérdése Tudják ezt jól valamennyien és már is a harci módon gondolkod­nak, — miközben fejűik helyeslő- lég bólint Langó László szavaira. Hogy megállják a helyüket, az a Párthoz való viszonyukon, a ve­zetőség és a tagság jól megszer­vezel munkáján múlik. Előttük állnak az e követett hibák, — előt­tük áll a hő.s szovjet ifjak példája. A kritika, önkritika hangján indulnak el a? új úton. Valameny- nyi hibának elő keli jönni, hogy ne fordulhassanak többé elő. Ezért gyakorol Langó László kritikát a vezetőség felé. —- Elhanyagolja vezetőségünk a tagság politikai képzését T—— és mindjárt javaslat­tal is él: Indítsuk meg üzemünk­ben a marxista-leninista köröket, szervezzük meg a Rákosi per ol­vasómozgalmat, — ez erőt és lel­kesedést ad valamennyiünknek. A hatalmas taps, amivel tagtár­suk szavait fogadták az ifjak bizo­j Kérjük ! a hirdetőinkéi, hogy az újságba '-zánt j hirdetéseiket j mindig a megjelenés e őtt való j aap t£9-ig sziveskedianek te adni. nyftja, hogy éhezik a tudást, hogy megértik legfontosabb feladatúikat, ahogy Lenin elvtárs is mondotta: Tanulni, tanulni, tanulni. Aztán áttérnek a legfontosabb kérdésnek a normarendezés kérdésének megtárgyalására. — A fiatalokra nagy feladatok várnak. Feladataink és felelőssé­günk is megkettőződött most az új normák bevezetésével — szó­lal fel K. Nagy Károly. — Mi fi­atalok, — akikkel Pártunk is a legtöbbet foglalkozik — képzetteb­bek, fejlettebbek vagyunk, mint az idősebb munkáisok, nekünk tehát a továbbtanulás mellett elsőrendű kötelességünk munkatársaink fel­világosítása. Meg kell magyaráz­nunk az új norma szükségességét, de ez nem elég, — tettekkel kell bebizonyítanunk, — nekünk ifjú­munkásoknak, hogy teljesíthetők, sőt túlteljesíthetek az új nor­mák is. A hozzászólások mind azt tük­rözik, hogy a gépgyári ifjúmun­kások már nem tudják ás nem is akarják elválasztani a termelés emeléséért folyó küzdelmet a bé­Borotán az alkotmány ünne­pén 15 egyénileg dolgozó pa­rasztot vettek fel a termelőcso­port tagjai közé. A községben 3 termelőcsoport eddigi eredmé­nyeinek láttán arra a belátásra jutottak, hogy a felemelkedés útja valóban a nagyüzemi gaz­dálkodás. A csoportok tagjai va­lamennyien boldogan mondják el és bizonyítják be az egyéni­leg gazdálkodóknak, hogy mióta a társas termelés útjára léptek, mennyivel emelkedett a jöve­delmük. Rózsa Sándor tszcs-tag Mint a Marshall-terv hálójában vergődő nyugati országok, úgy Tito Jugoszláviája is teljesen ki van szolgáltatva a hollywoodi filmvezérek kénye-kedvének. Ele­gendő csak egy futólagos pillan- lást vetni a jugoszláv mozik mű­sorára, hogy világosan álljqn előttünk : — az amerikai filmek korlátlanul uralják Tito Jugo­szláviájának filmpiacát. Példaképen ragadjuk ki június 20-át s nézzük meg, hogy ezen a napon pailyen filmeket játszottak Bplgrád tizenöt mozijában. Ezen a napon ötvenöt előadást tartot­tak a belgrádi mozik. Ebből har­minckettő amerikai film, huszon­egy pedig marshallizáit európai film volt, vagyis ötvenöt filmelő­adásból ötvenhárom előadáson amerikai és angol filmeket kellett megnézniük Belgrád moziiá togatdi- nak. A jugoszláv főváros dolgozói undorral fordulnak el az amerikai filmgyártás olyan szemetjeitől, mint például az „Ének a halott szerelmesnek’‘ című film, mert jól tudják, hogy ezek az „alkotá­sok“ az amerikai imperializmus háborús propagandáját szolgálják. Pzek a filmek, amelyek semmiféle művészi értéket nem tartalmaznak, a meggazdagodás gondolalát, a gengszterek és gyilkosok szelle­mét árasztják azzal a céllal, hogy felébresszék az emberekben a leg­sötétebb ösztönöket és a dolgozók figyelmét elterelve a valóságtól, megöljék bennük saját erejükbe vetett hitüket, harci készségüket, hazájuk és osztályuk iránti szere- tetiiket. E filmek segítségével akarják az amerikai imperialisták meg­győzni a dolgozókat arról, hogy kéért vívott harctól, a koreai pro- voíkáció elileni tiltakozástól, az el­lenség elleni harcos kiállástól, az éleződő osztályharctól. Jakubecz István javaslata — hogy az üzem fiataljai is csatla­kozzanak az országos csomagkül­dési mozgalomhoz — fiatalos lelkesedéssel tölt el valamennyi ifit. A leg­többen már is indulnának, bogy minél nagyobb eredményekkel di­csekedhessen a szervezet. Hogy a hasznos hozzászólások ne vesszenek kárba, ne illanjanak d, határozati javaslatot dolgoznak ki a fiatalok. 1. Megerősítjük szervezeti éle­tünket. 2. Fejlesztjük politikai tudásun­kat. 3. Bebizonyítjuk, hogy az új nor­mákat is túl tudjuk teljesíteni. 4. Leleplezzük az üzemünkben megnújó jobboldali szociáldemo­kratákat. 5. Legalább egy százalékkal részt veszünk a Szabadságharcos kiképzésben. 6. Megszervezzük a koreai sze- ietetcsomagok elküldését. például elmondja, hogy amíg egyénileg dolgozott, évi jövedel­me nem haladta meg a 3100 fo­rintot, bár másodmagával dpl- gozott. Most a csoportban, ahol szintén kelten dolgoznak, eddigi munkájuk után 4800 forintot kaptak, melyet még lényegeden kiegészít az őszi munkák jövedelmének összege. A 4800 forinton Jsívül esik g gabonafejadag, amit minden csoRQfttagnak búzában biztosí­tottak. • „az imperializmus legyőzhetetlen*’ és a kapitalisták a „munkásosz- dly legjpbb barátai’1. A bűnös belgrádi hatalom-bitor­lók ezekkel a filmekkel akarják megfertőzni Jugoszlávia dolgozó népének lelkét. Határtalan elvete­mültségükben nemcsak odáig me­részkednek, hogy kitárták Jugo­szlávia kapuit ezeknek a lélek- romboló propagandafilmeknek, ha­nem fasiszta lápjaikban még me­leg dicséreteket is zengedeznek és .komoly“* nyilatkozatokat adnak „az amerikai filmek ideológiái gazdagságáról és értékéről“. Jugoszlávia kommunistái és hazafiai nem nyugszanak bele ab­ba, hogy a fasiszta Tito-banda belecsöpögtgsse g jugoszláv néplü- megek lplkéhe az amerikai impe­rialisták bűnös háborús uszításá­nak mérgét. A jugoszláv nép fel­szabadításáért folytatott harcban a jugoszláv hazafiak nemcsak azok ellen a láncok eljen irányit jak csapásaikat, amelyekkel Ju­goszlávia legjobb fiai a tjtoista börtönökben vannak megbilincsel­ve, hanem az ideológiai láncokat is lerázzák majd. A jugoszláv ha­zafiak felvilágosító munkával au tatnak rá a jugoszláv dolgozók széles tömegei előtt, hogy a többi leigázott országok dolgozóinak példája nyomán, tömegesen boj- koltálni kell az amerikai filme­ket. és a hazafiaknak ez a becsüle­tes küzdelme egyre szélesebb tö­megben ragadja magával Jugo­szlávia becsületes dolgozóit. Ezért vallanak kudarcot azok a kísér­letek, amelyek a hollywoodi film- giccsek segítségével újabb szádul akarják Jugoszláviát odakötözai a háborús uszítók bandájához. Mint egyénileg* gazdálkodónak 3100 forint Tolt az évi jövedelme — a csoportban a félévi elszámoláskor 4800-at kapott Rózsa Sándor „FILMKULTÚRA* Tito Jugoszláviájában ÁLARC NÉLKÜL jiimniiiiHiiiiitiiiRmniRiiiiiiiimiiiiiniiiRiinmiiiiHiiiiiiHiiimmiimiiiiiniiiiiiiimiiHiimiRminimninißiiiiiiniiiHiiinfBin Amerikai báb -játékosok A Párizsban megjelenő egész sereg amerikai újságon kívül külön európai kiadásokban, olyan „szolid“ napilapok is kiadásra kerülnek, mint a New-York Herald. Tribune és a New-York Times. Az USA göbbelsei tudniillik nagy súlyt helyeznek arra, hogy a „könnyelmű'’ franciákkal megismertessék a Marsali-terv ezernyi „áldását“ és az amerilcai életforma „felülmúlhatatlan“ nagyszerűségét. Az amerikai propagandistáknak azonban nyilván nehéz a felada­tuk, minthogy a franciák és a többi nyugateurópai országok népei nem olyan vakok, mint ahogyan azt a tengerentúli üzletemberek sze­retnék. Kap is rengeteg fejmosást az amerikai sajtó ezért az ered­ménytelen munkáért. Az U8A göbbelsei azonban nem nyugszanak bele a kudarcokba s most az amerikai „művészeket“ állítják csata­sorba, hogy segítségére siessenek a sajtó kalózainak. Párizsi jelentés szerint a francia fővárosból most bábszínházát indítanak útnak „speciális propaganda programmal“ Nyugat-Éurópa fővárosaiba. A társulat az európai gazdasági együttműködés szerveinek vándorkiállí­tását kíséri el. A bábszínház igazgatójává Col in Drake-t, a mozgé­kony amerikai üzletembert nevezték ki, mert, mint mondják, Drakc- nak nagy gyakorlata van az ilyenfajta játékban, tudja, hogy mikor melyik bábot lehet rángatni. Ez a bábszínház nyilván nagy sikert arat majd az amerikaiak nyugateurópai bábui körében. Mindent a rendőrségnek Az „American Export“ című fo­lyóirat egyik oldalán hatalmas hirdetés vonja izgalmas rajzával a figyelmet magára. Gázpuská'k, különleges gázlüvegek, könnyfa­kasztók bombák, 45-ös kaliberű géppisztolyok, gumibotok és a nagylelkű Samu bácsi egyéb ta­lálmányai bevernek hatalmas gú­lában a hirdetés közepén, fölötte pedig ordító betűkkel szól a fel­hívás: Mindent • rendőrségnek. A barátságos rajz alatt néhány meleg szó kíséretében minden or­szág kormányának ajánlja ezeket a „biztos eredményt elérő“ esz­közöket • »Federal Laboratory Ingham“ nevű amerikai cég. A gyártmányait, az amerikai üzletembereket jellemző nagyban gúsággal hirdető cég, az 118 A rendőrségének elragadtatott véle­ményére hivat kozák és azokra s gazdag tapasztalatokra, melyeket Tram an pribékjei „a rend fenn tartása érdekében" végzett speciá­lis feladatok terén értek el. A Wall-Streei urai szörnyű kapzsiságukban még azt az örö-„ met sem szerzik meg maguknak, hogy legintimebb házi eszközei­ket csapán maguknak tartsák A Vatikánnal szemben a békéért Nem is olyan régen, harci riadót fújtak Vatikán államban. Zúg­tak a harangok, dübörögtek a harci dobok, harsogó vezényszavak hallatszottak. Csillogó sarkantyúkkal, harciasán sorakoztak fel harci rendben a vatikáni fegyveres erő tagjai. Háromszáz pápai gárdista Indult rohamra, hogy dicsőséget szerezzenek a csalhatatlan XII. Pius pápának. Az összecsődült bámészkodók nem értették, ki ellen süállt harcba a pápa. A dolog hamarosan kiderült. Mozgósított hadserege előtt hosszú palástjában, papjai kíséretében sletve végigvonult XII. Pius pápa és eltűnt a vatikáni rádióállomás ajtajában. A derék pápai gárdisták közben nyújtogatták « nyakakat és néztek a messzeségbe, vájjon nem pOrzik-e még az országút, akik, amint a rádióban, akkor éppen harsogó pápai szózat szerint, táma­dásra készülnek a szent helyek ellen. He mindenütt nyugalom ho­nolt. A gárdisták unatkozva vakaróztak, a legyeiket heesegették magukról. Az összecsődült bámészkodók lassan szerteszéledtek. Kapáikat jól betámasztották, ablakaikat elreteszelték arra gondolva, hogy a pápa csak nem fog hazudni s ha ő támadásról beszél, akkor jó mindenféle ovóintézkedést megtenni. Ezért van hosszabb idő óta fullasztő levegő és kábító sötétség mindenütt, ahol a pápai szózatokat még elhiszik. Szerencsére egyre többen vannak, akik friss levegőt engednek a szobákba. Friss levegőt, mely a béke igazságát hozza magával. Donovan tábornok , a béke-angyal szerepében Donovan, a becsvágyó amerikai tábornok az amerikai hírszerző szolgálat volt vezetője, semmiképpen sem tud megnyugodni abban, hogy milyen szerény szerepet juttattak neki cinkostársai. Donovan tudniillik most azt a „megtisztelő feladatot*‘ kapta, hogy g kelet­európai országokból megszökött árulók főtaborzójává legyen. Dono­van azonban a harc embere, annak a harcnak, amit ö irányít s amely­ben más országok fiai százezrével pusztulnak el az VSA tőkéseinek érdekeiért. Hogy harciasságának kifejezést adjon, a napokban cikket irt a Neio-York Times-ban, amelyben elégedetlenségét fejezte ki azért, mert a Wall-Street támadói késlekednek a „hidegháború''-t „forró háborúvá“ átváltoztatni. Az elaggott tábornok izgalma és türelmetlensége már a végső fokra hág. Kétségbeesetten üvölti „meg kell tartani a kezdeménye­zést ..." és ennek érdekében azt javasalja, hogy késlekedés nélkül alakítsák meg az elnök mellett „a pszichológiai, politikai, gazdasági és háborús frontokon folyó, harc vezérkarát", g mindezt határtalan szemtelenséggel, mint „béke-programot üvölti“ a Fehér Ház, — sze­rinte lustálkodó urai Jelé. Úgy néz ki a dolog, Donovan tábornok már elérkezett abba az állapotba, hogy nyugodtan Forpestal örökébe léphet. « Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása /

Next

/
Thumbnails
Contents