Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-03 / 97. szám
Egy dolgozó levele Máfrafüredrő Tisztelt Elvtársakl A mátr a füredi Sx. 0. T. 1. sx. üdülőjének ebédlőjében olvastam est a fölhívást: „Nem az urak kényelmét, hanem a dolgozók egészségét szolgálják hazánk üdülői“ Csakhogy megértük ezt is végre! Nem a kerítésen kívülről nézi a dolgozó hogyan dőzsöl, úri-murizik gazdája a pompásan berendezett villákban, hanem ő is eljut a jól végzett termelői munka után az üdüléshez. — Régen a proli hogyan is juthatott el a nyaraóhelyrei Vagy sehogy sem — vagy ha sorsa úgy hozta, — legföljebb mint kizsákmányoló gazdája kényelmének kiszolgálója, amíg az „ura- súgok magukkal vitték“ De ez már a múlté! Bála a Szovjetuniónak és Pártunk vezetésének, eljutottunk odáig, hogy megvédhetjük dolgozóink egészségét, munkaerejét. így jutottam el én is, sok százezer dolgozó társammal két hétre üdülni, pihenni. A Mátra érdöi között csak hálával gondolhatunk mindazokra, akik ezt lehetővé tették számunkra. Bejártuk a Mátra üdülőit és mindenütt, boldog, mosolygó arcú munkásokat láttunk. Együtt örültünk, — amikor láttuk a szép, kényelmes és tiszta üdülőket, hogy ez a „miénk", — itt „most már zni“ pihenhetünk. Mátrafüred. Mátraháza, Kékgs, Oallyatctő, Párád és az ország többi üdülőhelyein dolgozók nyaralnak. Mátrafüreden tíz üdülőben kéthetenként hatszáz dolgozó váltja egymást, Gallyatetön az élmunkások, Kékesen a gyengélkedők. — A híres kékesi szálló ma gyógyüdülő, db' holdon ötvenezer fenyő- csemetét ültettek, hogy azok majd megnőve ,dolgozóink egészségéi szolgálják Máaafüreden a Sz. O. T. öl üdülőjén kívül a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ és Egészségügyi Szakszervezet dolgozói üdülhetnek. Tisztaság és rend, kultúrműsor, esti tánc, könyvtárak, jól szervezett kollektiv kirándulások, sport és ízletes, bőséges táplálék az, — ami felejthetetlenné teszi az ott eltöltött két hetet. Szeretettel gondolunk vissza azokra, akik a Sz. O. T. részéről figyelmességgel és gondoskodásuk kai valódi, nyugalmas és gondtalan pihenéssé tették az ott eltöltött időt. Ámbár jól esik az elmúlt szép időkre visszaemlékezni, — de mi mégis a tettek emberei vagyunk. Előre nézünk és a jövőt épicjük. Kipihenve, lebarnulva és felfrissülve munkára készen folytatjuk a. dolgozók országának építését. Ötéves tervünk végrehajtásra vár, ki kalapáccsal, ki tollal vagy bányászcsákánnyal odaáll a munka helyére és termel tovább. Termel, hogy erősödjön az ország, erősödjön a béketábor és lássák az ellenségeink, (akár külső, akár belső is legyen az), hogy Pártunk vezetésével dolgozó népünk, hogyan halad a dicső szovjet nép nyomán. Mátrafüreden tanultam, elhoztam magammal és munka közben mondogatom magamnak; „Elvtárs! Sztálin nevével Munkára készen, indulj előre hát..“ Szabadság! FARKAS SÁNDOR Kiskunfélegyházi Gépgyár NV dolgozója. Büszkén végezzük a oeiaHaríiási munaai Dolgozó ‘parasztságunk Kisszálláson is kemény harcot vív a ter- ménybegyűjtés sikeréért. Ebben a munkában mi, a Kisszállás, Torma-tanyai DISZ szervezet tagjai is, minden erőnkkel kivesszük részünket. .4 betakarítási munkák idején Rasztig Lajos, ifi-társunk bevonult néphadseregünkhöz, hogy ott teljesítse hazafias kötelességét. Bevonulása miatt azonban a betakarítást nem végezhette el, családjában sincs olyan, aki ezt a munkát elvégezhette volna. Rasztig Lajosnak idős édesanyja, felesége és két iker gyenneke van. Mi, a DISZ-ben elhatároztuk, hogy Rasz.ig Lajosoknak segítségükre leszünk. Nem vesztegettük az időt, mert hiszen egész dolgozó népünk kenyeréről van szó. Brigádot szerveztünk és gyors munkával takarítottuk be dolgozó társunk gabonáját. A DISZ-brigdd valamennyi tagja büszke örömmel végezte ezt a munkát, mert segítségére lehetett néphadseregünk egyik tagjának. KÖRÖSI JÓZSEF, Kisszállás, Torma-tanyai DISZ szervezet titkára. Gömöri György csoporttag less Gömöri György tataházai négyhohias dolgozó paraszt. Haját már belepte a dér, de tekintetének fénye még fiatalos erőt sugároz. Mintagazda. Az elmúlt évben került mellére a dicsőség jelvénye, mikor községe „mintaközség‘‘ lett. Paraszti keze akkor, mikor a Kelenföldi Erőmű dolgozóinak kezével összefonódott, megpecséte- lése volt a széttéphet étién munkás-paraszt szövetségnek. Ha a távolság nagy is Tataháza és Kelenföld között, azért a levelek, biztatások, egymás eredményeinek közlése mutatja, a legnagyobb és a legkisebb, de még a legjelentékte- lenebb ügy is, melyet öntudatos dolgozók kitervelnek és megvalósítanak, — soha ki nem alvó szikrái az egymás, az egymás munkája iránti megbecsülésnek. Zsellér ember rótt Gömöri György. Kizsákmányoltja a földes- uraknak, a kulákoknak. Iíis földes szobák ablaktalan zugolyában pihentette elfáradt, elgyötört testét az egész napi robot után. Múltjáról, elmúlt életének napjairól csak annyit tud mondani: — napszámos voltam, részaraló. A Will mann és a Rosenberg uraságoknál. Hiába szorult ökölbe a keze, ki kellett, hogy nyíljon, — az asszony, a három gyerek, —kellett a-hatvan- nyolcvan filléres napszám, kenyérre. Egyszer ebédidőben — a kenyér mellé vöröshagyma jutott. — miaki azt mondotta neki. hogy az ipari proletáriátusnak és a szegényparasztságnak szövetségre kellene lépnie, mint az Oroszországban is történt. Ezen egész éjszaka elgondolkodott. Már akkor egy elvetett ujságlop- ról, melyet a szél csak úgy elébe vetett, olvasott a győzelmes forradalomról, mely Oroszországban felszabadította az elnyomott népet és a dolgozók kezébe adta a hatalmat. ■— De jó volna, ha ez nálunk is így lehetne, a szíve is szaporábban dobogott még a gondolatára is. Egy napon aztán bekövetkezett. Hősök jöttek, győzelmes csaták fiai, akiknek kezében ° fegyver a dolgozó nép szabadságát, felszabadulását hozta. Gömöri György sok álmatlan éjszakájának, gyötrődésének is vége szakadt. — Eltemetni a múltat, új világot építeni. — világ- lőtt át agyán a gondolat és elsőnek állott a termelő munka élére. Négy hold földhöz jutott. Dolgozni kezdett. A győzelem munkát ki- min, — mondja az asszonynak, a gyerekeknek. Szánt. Vet Mindjárt az első évben gazdag az aratás. Belép a Pártba. Harcol, küzd és szervez. Szembeszáll a falu kulákjaival. .4 dolgozó -parasztság megszervezésével visszaveri minden támadásukat. Olvas és tanul. Képezi magát, mert felismeri, hogy az elméletet nem nélkülözheti napi munkáidban. Jói megjegyzi és megtanulja: nem lehet szó szabadságról ott, ahol az emoerek túlnyomó többségének élete szakadatlan rettegés és bizonytalanság a kenyérkereset gondjai miatt. Igen így volt. De most már szabad ember, szabad országban. A dolgozók országában. Valóra vált, hogy az ipari proletáriátus és a sze- gényparasztságnak szövetsége legyőzhetetlen. Munkájában példát mutat dolgozó paraszttársainak. Mintagazda lesz. Jutalmul, még üdülőbe is eljut. — Ahová valamikor csak a tőkés kizsákmányolok tehették be lábaikat, ott most mi dolgozó parasztok pihenhettünk. — Kis házat is épít, saját erejéből. Már nem kell az ablaktalan, dohos szobában meghúzódnia. Szép, tágas, szel lös, nagyablakos házba költözik. Az idén is előljárt a terméseredményekben. Négy holdjából három holdon gabonát termelt. Kalászosokból 37.85 mázsát csépelt. Első volt, aki a géptől 18.80 mázsa gabonát szállított a raktárba. Most pedig belép az alakuló Dózsa termelőszövetkezeti csoportba. — A közös gazdálkodás eredményeit, még az olyan lelkes munka sem tudja megközelíteni, mint az enyém. Földemet, mióta csak felállították a gépállomást, gépek dolgozták, művelték. De hiába, ilyen kis parcellán még a gép sem tud tökéletes munkát végezni. Csak a nagyüzemi gazdálkodás, a közös munka, a munka tervszerűsége, csak az tud egyre növekvő eredményeivel igazán termelni, életszínvonal emelkedést biztosítani és a falun szocializmust építeni. Gömöri György lelkes örömmel beszél arról, hogy ősszel már mint csoporttag dolgozhat, erősítheti újabb eredmények elérésével népgazdaságunkat. — Munkánk még jobban erősíteni fogja a békefrontot is. Minden újabb csoport megalakulásával újabb bizonyságát adjuk eltökélt békeakaratunknak, hogy követve Pártunk útmutatását, Rákosi elvtárs tanításait, méltó részesei lehessünk a Szovjetunió vezette béketábornak. A Gömöri hás is lassan kiürül. Népi demokráciánk kitárta az iskolák kapuit is, azok előtt, akiket a régi világ reakciós urai tervszerűen távol tartottak tőle. Az egyik fiú most lett rendőr, a másik most végzi Budapesten a szövetkezeti tdnfolyamot, a leány is férjhez ment. — De ahogy egész életemben a kenyérért harcoltam, úgy fogok tovább is harcolni boldog, szabad és független hazánk megerősödéséért, fejlődéséért, szebb és boldogabb jövőjéért dolgozó népünknek. Soha többé az elmúlt világot, mely egy törpe kisebbség rablóvilága volt millió és millió dolgozó feletti Izsákon „nem érnek rá“ a kulákokkai külön foglalkozni A minap megkérdeztük az izsák; DÉFOSZ irodavezetőtől, hogyan áll falujában az osztály- harc. A DÉFOSZ funkcionárius kérdésünkre azt felelte, hogy most már jól. — A pár száz ku- lák az utóbbi időben nagyon megcsendesedett. Eddig sem fordult elő olyan, amit érdemes lenne megemlíteni. Nem vágták le zölden a gabonát, nem vágtázták össze Szekerekkel az érett gabonát, nem gyújtogattak fel osztagokat, és ha már asztagnál vagyunk, hát nem rejtegettek a kazlakban hízott disznót. Egyszóval: semmi különöset nem tudunk mondani, ami a sajtó számára jó lenne és most ilyenkor, nyári dologidőben, nem is nagyon érünk rá a kuiákokkal külön foglalkozni Ilyen volt az DÉFOSZ irodavezető „sajtó tájékoztatója“. Az új irodavezető ezek után mélyen elmerül napi munkájában, amelyből imigyen kizökkentettük. Fejebúbjáig van a munkában a DÉFOSZ irodájának a vezetője. Pláne ilyenkor nyáron. Ebben az időben Fejszés Imre hetykén áll meg a szövetkezeti raktár előtt... Fejszés Imre zsizstkes gabonát ad be-- Behoztam a gabonát! — szól oda Nagy Jenőnek. Kovács András és Nagy Jenő a mérlegre rakják Fejszés Imre zsákjait. — Hat zsákot hozott. Kibontották a zsákokat és megnézték milyen a rozs. Négy zsáknál nem láttak semmi kii önöset, már úgy volt, hogy a fennálló két zsákot is ráöntik a többi ott tároló rozsra. De Nagy Jenőnek gyanús voit a kutak hetyke, magabiztos fellépése. Kinyitotta az ötödik zsákot. Itt sem észlelt semmit. Kiöntötte a zsákot egyi sarokba. Uj helyen akarta megkezdeni a raktározást. De amikor a zsák tartalma szétömlőit a padlón, pint- ha az egyes szemek mozogni kezdtek volna. Nagy Jenő felvett egy marokra való rozsot és a napon azt megvizsgálta. Csak úgy hemzsegtek a zsizsikek. Óvatosságból az utolsó zsákot is alaposabban megvizsgálták. Rájöttek arra, hogy a kulák a zsák tetejébe egészséges rozsot öntött, az a'jába pedig zsizsikes így akarta megfertőzni a raktárban tároló többi kenyérgabonát. Nagy Jenő és Kovács András ébersége leplezte le Fejszés Imre kulákol. ' így áll az osztályba«: Izsákon, amikor a nyári dologidőben a DÉFOSZ nem nagyon ér rá ku- lakokkal külön foglalkozni T. Nagy Sándor leeéz.k A kulákok azonban ráérnek arra is, hogy a pártszervezeten belül egymással szembeállítsák az elvtársakat. Ezt a legutóbbi taggyíílés be is bizonyította. A ku'uikGk, hogy eitere.}ék a figyelmet, hogy elkendőzzék az osz- talyharcot, .a párttagság zárt sora.ba éket próbáltak verni. •— Izsákon ezt azzal kísérelték meg, hogy' az egyes párttagokról különböző rémhíreket terjesztenek. A kevésbbé öntudatos és politikai* ag fejletlen elvtársak egy része bedőlt a kulákok híresztelésének és ahelyett, hogy keményen vívnák a basaparasztokkal a í osztályharcot, a legutóbbi taggyűlésen egymás felett romboló kritikát a'ka-maztak. Nagy Imre, Bényi Imre, Damásdi Imre saját ügyükkel elterelték a tagság figyelmét, ahelyett, hogy a legdöntőbb kérdésekkel fogta - koztak vo na. Alig esett szó a cséplésről, a begyűjtésről, mintha nem is a legnagyobb dologidőben ennénk. így, áll az oszlálvharc Izsákon. A DÉFOSZ megtanulhatja, hogy a nagy nyári munkák idején bétszerte jobban kel a kő- iákra vigyázni, mint máskor. De a partszervezet is éberebb legyen, mert különben T. Nagy Ssndor-féle ku ákok szabadon garázdálkodhatnak községben. T Nagy Sándor nemcsak feketén vásott, hanem több élelmiszert gyűjtőit. Négy mázsa lisztet, egy mázsa sót, fél mázsa cukrot, rengeteg füstö t húst tárolt a kulak. Feketén vásárolta össze a gabonát. Arra speku ált, hogy rövidesen háború lesz és akkor busás felárral üzérkedhet a felhalmozott éle'm cikkekkel. Kél „becsületes ember“ Pisztollyal hajszolta az etető munkásokat A múlt héten sunyi tekintetű, viseltesen öltözött férfi kopogtatóit be hozzánk, az irodába. Be- mutakozoU, hogy So modi Dénes, ékécskei lakos, majd egy negyedórás alázatos köntörfalazás után végre rátért jövetele céljára. — Aszal a kéréssel jöttem, élv- társak, — mondta alázatos, síró hangon, — hogy tárcsázzák már meg szegény Bagó Péter barátom földjét. Az írnok elvtárs, mielőtt a, szerződési ívek felé nyúlt volna, megkérdezte, hogy hány hold földje van az illetőnek? Ekkor derült ki, hogy „szegény Bagó“ bizony nem kevesebb, miit 120 holdnak a gazdája. Somodi erre ártatlan ábrásaitól felvetette, hogy hátha meg lehetne csinálni az ő nevére a szerződést. — Én becsületes ember vagyok. Igaz ugyan — szólta el magát, — hogy valamikor volt két cséplö- garnilurám, de ezt még 1935-ben elvették tőlem, mert már akkor is, mint mindig, a kisemberek pártján állottam. Somodi azonban vesztére akart becsapni bennünket. Hegedűs Sándor traktoristánk ugyanis jól emlékszik, hogy miért vették el Somóditól a gépeket.. Meg is mondta a szemébe. — Igen, az egész környék tudja, hogy maga annyira a kisemberek pártján állott, hogy a cséplésiiél pisztollyal lövöldözött a dob faránál és Így ordítozott : „Egyet a levegőbe lövök, de a másikat az etetöbe, ha nem igyekszik jobban az etetéssel!’1 így hajszolta maga akkor a dolgozókat a saját hasznáért és igy most sem véletlen, hogy éppen a 130 holdas Bagó érdekében ideszemtelenkedett. Somodi megsemmisülve, morogva távozott tőlünk: Utoljára megpróbálta azzal mentegetni magéit, hogy ő nem is Bagót, hanem a földet nézi és sajnálja, amely most igy megszántatlanul hever. Megnyugtattuk,, hogy Bagó nem viszi el szárazon a hanyagságát és nem kell, hogy az 6 feje fájjon miatta. Gépállomásunkon többizben előfordult már, hogy a kulák rongyokba öltözve, dolgozó parasztnak álcázva magát, mindenáron szerződést akart köni, Somodi esete figyelmeztetés, hogy méginkább fokozzuk az éberséget. Ondrov’cs József, gépáll, pol. fez. Tiszakccske. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása
