Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-26 / 117. szám
Hogyan szerrezik meg a pártokíalást a „Jáva64 Dohánygyárban A moszkvai „Jáva“ Dohánygyárban a pártoklatás október elsején kezdődik. A pártszervezet már jó. val előbb is végez előkészítő mun. kát és ettől a nyári előkészítő munkától függ az új oktatási évad sikere. A pártvezetőség mindenekelőtt azt tisztázza, hogy miilyen fajta oktatásban akarnak részesülni az egyes kommunisták. Egyéni foglalkozás A pártszervezet vezetői elég jól ismerik az egyes tagoík képességeit, fejlődési lehetőségét és azt a munkaterülete1, amelyen a leg. jobban fejthetik ki erőiket. Mégsem fedesleges a pártoklatás megkezdése előtt a kommunistákkal való figyelmes egyéni foglalkozás. A pártvezetőség tagjai, a propagandisták, a műhely-szervezetek titkára, vagy a pártszervező, előzetesen beszélget minden egyes kommunistával és egyéni kíván, ságukat, valamint képzettségüket íigyeMmbevéve ajánlja őket a pártoktatás különböző fokozataira. A taggyűlés hagyja jóvá A pártszervezet különös figyel, met fordít arra, hogy az együtt tanuló kommunisták között ne le gyeitek nagy különbségek fejlett, ség tekintetében. Az esetleges téves beosztások elkerülése érdeké, ben a hallgatók beosztását megvitatják a pártvezetőségi ülésen és taggyűlésen is, ahol mindenki hozzájárulhat a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A taggyűlés hagyja véglegesen jóvá a gyár pártoktatásának megszervezését, a kommunisták beosztását a pártoktatásba. A gyárban három politikai iskola működik, egyenként 12—15 hallgatóval. A viszonylag alacsony képzettségű hanigatók a politikai iskolában két év alatt megszerzik a mamztnus-leninizmus megérté séhez szükséges alapismereteket. A pártoktatás következő fokozata a Lenin és Sztálin életrajzát tanulmányozó tanulókör. Ezekben a körökben a tanítás egy éves. A „Jáva’Lgyár két tanulókörében 25 kommunista tanul. E körökben rendszerint olyanok vesznek részt, akik már elvégezték a politikai iskolát. De ez nem szabály. Vannak fejlettebb elvtársak, akik a párt- oktatási hálózat első fokozatának átugrásával kerülnek ezekbe a tanulókörökbe. A gyárban hat olyan tanulókör működik, amelyben a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét tanulmányozzák. Résztvevői főként magasiképzeltségü dolgozók, akiknek már gyakorta, luk van az egyéni tanulásban és akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a pártmurtka és a szak- szervezeti munka irányításában. Ebben a tanulásban a Párt és a vállalat vezetőkáderei vesznek részt. A párlonkívülick is tanulnak A pártszervezet gondoskodik ar. ról, hogy a pátronkívüliek se ma. radjanak el marxista-leninista ismeretek dolgában. A pírtonkívfiii dolgozók számára is alakítottak tanulóköröket, amelyek a párttörténettel, vagy az időszerű nemzet-1 közi és hazai eseményekkel foglalkoznak. A gyár kommunistáinak legmagasabb képzettségű csoportja a kétéves körzeti pártiskolában és a i körzeti pártbizottság aktívájának szemináriumában tanul. A szeminárium hallgatói között vannak a gyárigazgató, a főmérnök, a párt- vezetőségi titkár, a gyári szak szervezeti bizottság elnöke, a helyi rádióhírszolgálat szerkesztője és a propagandisták, akik a marxi- lenini filozófiát, a politikai gazdaságtant, a pártépítés problémáit és a szovjet építés feladatait tanulmányozzák. A tanulás szervezettsége A politikai iskolák és a tanulókörök hetenként egyszer, munka után, másfélórás foglalkozást tartanak. A második műszakban dolgozók a váltás kezdete efőtt vesz. nek részt a foglalkozáson. A gyár pártoktatási napja: kedd. Ezen a napon a gyárban nincs semmilyen értekezlet, vagy gyűlés. így sen- kisem hivatkozhatik társadalmi vagy egyéb elfoglaltságra és nem maradhat el a foglalkozásról. A pártszervezet a marxizmus- leninizmus tanulmányozásának megkönnyítésére időnként előadásokat rendez. Ezeket az elöadáso kát a pártonkívüliek is látogatják. Az előadók Lenin és Sztálin müveiről, a Szovjetunióban és a népi demokráciákoan folyó cpitőmun- káró', a Sztálini Alkotmányról és egyéb problémákról szólnak. Az előadások főcélkitűzései, hogy az elméleti kérdések megtárgyalását összekössék a termelés gyakorlaii feladataival. Mo§t mái* beszélhetnek nekünk a kulákok... Köszönetét mondok Rákosi elvtársiak, hogy utat mutatott a nagyüzemi gazdálkodás felé. Saját szemeimmel láttam, hogy mennyivel előnyösebb így dolgozni, mint egyénileg. Láttuk a szépen nevelt és gondozott állatállományt, a jó munkáért szép terméssel fizető földeket. Most már beszélhetnek nekünk a kulákok és társaik. Minden támadásukat visszaverjük, hogy a többieket is meggyőzzük azokról, amikel mi láttunk. Kerekes Antal csoportszervező Tompa Boldog élet a kolhozokban Ezer és ezer Ikolhozparaszt nyeri el a Szocialista Munka Hőse megtisztelő nmét és kap különböző érdemrendeket a szocialista mező- gazdaság fellendítése érdekében végzett kiváló munkájáért. A Szocialista Munka Hőseinek egyike a képen látható Jelizaveta Jo- rosina, aki a Gsuvas Autonom Köztársaság „Sztálin“ kolhozában dolgozik. A kolhoz rádióadóállomásának mikrofonjába beszél, ismerteti élenjáró munkamódszerét, amelynek az aratás és a eséplés folyamán elért hatalmas munka- eredményeit köszönheti. A rosztovf terület „Sztálin“ kolhozában 420 kolhnzpara&ct család dolgozik. Az élenjáró szovjet mezőgazdasági technika segítségével a kolhoz dolgozói egyre növelik gazdaságuk jövedelmét. A kolboa megerősödésével emelkedik a kolhozparatsziok életszínvonala is. Krpüuk a kolhoz egyik házaspárját mulatja be otthonukban. «Ml DliV LIUi Felkelt a nap a Szangan folyó felett (Részlet) ha ez az ember valóban több lenne mindenkinél n faluban és még mindig hatalmon lenne. Lám, csak megjelent az emberek elölt és mindenki hallgat. Igen, így szoktak egymásra nézni a kakasok a viadal előtt; méregetik egymást... A csend, kezdett kínossá válni. Cjan Venguj esélyei határozottan javultak. Úgy látszott, hogy csakugyan a tömeg fölött áll. De ekkor kivált a tömegből egy jól megtermett legény és szikrázó szemmel közeledett az emelvény elé. Odaállt Cjan Venguj elé és Így kiáltott; — Te rabló! Úgy zsarnokoskodtál a faluban, ahogy neked tetszett és gyalázatoson raboltad, zsaroltad a népet! De ma elérkezett a nap, amikor leszámolhatunk veled! Ez a leszámolás — halálos leszámolás lesz! Hallod? !... Mi az? Hallgatsz? Azt gondolod, még mindig félnek tőled? Nem! Még ahhoz sincs jussod, hogy állj ezen az emelvényen! Vérárét Térdre a nép előtt! — és jó erősen meg- 'ökte Cjan Vengujt. A tömeg rázúgolt; — Térdre! Térdre!... A rendőrök felsorakoztak .., Most újra felrobbant a Cjan Venguj elleni végtelen gyűlölet és nint előbb, újra tettekre készen állt mindenki. — Tórdeltessétck lei... Térdeltessótck le! — kiáltott egg fiú. — No, ki akarja térdre kényszeríteni? Rajta ;mberek, gyertek fel ide és térdeltessétek let Most felugrott az emelvényre egy tizenhárom :ü körüli fiú. Megragadta a sxégycncsákát, Cjan Venguj fejébe nyomta és a földesúr arcába köpött. — Most majd megkapod a magadét, Cjan Ven- fuj! — kiáltotta dühösen a fiú és leugrott, az emel- lényről. Az embereknek egyszeriben megoldódott a nyelük és szidalmakkal árasztották el Cjan Vengujt. A földbirtoka» mélyen lehorgasztotta a éjét és most már nem mert az emberekre nézni. Seégyencsdkával a fején, eltorzult, arcával, meg- lömycdt hátával egyszeriben szánalmasan nevetsé- j ics figurává vált. A tétlenért és ártalmatlanná j ett ellenség a nép foglya lelt!.. • Dzeogeiivka, ukrán falu „Sztálin“ kolhozának elnöke „Pobjada“ kocsiján keresi fel a szérűket, hogy az ott folyó munkákat ellenőrizze. Arra törekszem, hogy mindett dolgozó társamat meggyőzzem... A főutca felől felhangzott a rohanó gyermekek lábdobogása. Az elnökség tagjai körülnéztek', a parasztok némán fordították fejüket a főutca felé és várták az érkezőket; a rendörök vigyázzállásban, szótlanul figyeltek. Csan Jujmin, Li Bao- tan és Óo Fuguj az emelvény közepére lépett. — Le a földesurakkal ! — kiáltotta Li Csan. — Vesszenek a gonosztevők! — súgta rá a tömeg és az emelvény közelébe húzódott mindenki. Az általános izgalom tetőpontra hágott. Néma csend lettHalk vezényszó hallatszott, visszajöttek a rendőrök és ebben a pillanatban felbukkant Cjan Venguj, akit a rendőrök felkisértek az emelvényre, (szürke, bélelt selyemköpenyt és fehér nadrágot viselt. Kezét hátrakötötték. Kissé lehorgasztotta fejét és sandán tekintett apró szemével a tömegre. Ennek a kígyótekintetnek eddig senki sem tudott ellenállni és most is valósággal megbüvőlte az embereket. Még a bajusza állása is valahogy aláhúzta, kiemelte végtelen álnokságát... Mindenki csendben állt... Au el nökaég tagjai izgatottan tekint gettek egymásra. A brigádos elvtársak is összenéztek. Azután minden szem Li Csan felé fordult. Li Csan az elnök intésére várt, de az elnök a tömeget nézte. A nép pedig csak nézte-néztc Cjan Vengujt — és hallgatott... Hány évezreden át zsarnokoskodtak cfajta fői- desurak a parasztok fölött és ime, most kénytelenek meghajolni a nép ereje előtti Most itt áll előttük a zsarnok, hátrakötött kézzel, de a nép hirteicnében nem tudja, mit csináljon vele. A gaz, alattomos tekintet megint megzavarta, a parasztokat, mint akkor, amikor a hatalom is « föl desurak mögött Mi és minden tekintetüknek engedelmeskedni kellett. Csend volt, — de vihar előtti esendl... Cjan. Venguj ott állt az emelvényen, ajkát ha- r apáéi ta és most még nagyobb gyűlölettel, m ég go- vossabbvi nézett farkneszemet a tömeggel. Meg mindig nem vesztetté el minden reményét... Vájjon ki merészelne hozzáérni9 Most úay tiint. miniA garai termelőcsoportban szerzett tapasztalataim arra indítanak engem is, hogy 6 hold földemmel belépjek a tompái „Szabadság“ csoportba. A belépési nyilatkozatot már alá is írtam. A látogatás során minden látnivaló arról győzött meg, hogy nincs pórja a közös nagyüzemi gazdálkodásnak. A saját szememmel láthattam, hogy a 10 hónapja meglévő csoport ez alatt a rövid idő alatt százszorosán többre vitte, mint az egyénileg gazdálkodó egy évtized alatt. Arra fogok törekedni, hogy minden dolgozó paraszt társamat meggyőzzem: ne higyjen a kulákok hazugságainak, hanem higyjen a saját szemének és józan belátásának. Ha így tesz, nem fog csalatkozni. Oláh István, 6 holdas dolgozó paraszt. Köszöiiőm a Pártnak, hogy megmutatta a helyes utat! A garai „Fürst Sándor“ tpr- melőcsoportná! tett látogatásom nagy fordulatot jelentett számomra. Megláthattam, hogy milyen ostobaság tovább tétovázni és hallgatni a kulákság ezerféle hazugságára, amikor a saját szememmel tapasztalhatom, hogy a csupor! gazdálkodását hasonlítani sem lehel az egyénihez. Egyéni gazdaságban én még sohasem láttam olyan eredményeket, mint ott. Köszönöm a Várinak, hogy megmutatta u helyes utat, kivett bennünket a kulák karmaiból és lehetővé telte, hogy a termelőcsoportökban mint szabad, független emberek éljünk és ne a kizsákmányolás, hanem a szép jövő, a folytonos felemelkedés legyen a részünk Számit István, Tompa.
