Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-26 / 117. szám
BÀCSKISKUNMEGYEI A közös munka biztosítja az életszínvonal emelkedését A Magasépítő 1VT. \ tészítse elő a norma- renders végrehajtását V. évfolyam, 117. szám Ara 50 fillér 1950 augusztus 26, szombat Minél több új tagot a termelőszövetkezetek vasárnapi értekezletére! Népnevelők ! Fokozzátok a felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között! A dolgozó parasztok boldogulásának egyetlen útja a társas gazdálkodás Leleplezett gyújtogatok Az egész országban dolgozó parasztok ezrei indultak meg a társasgazdálkodás, a szövetkezés felé. A dolgozó parasztoknak a már meglévő termelőcso- pürto'k eredményein érlelődött elhatározását csak biztosabbá, szilárdabbá tette a Szovjetunióból hazatért 200 tagú parasztküldöttség tagjainak élménye, tapasztalata. Levelek, nyilatkozatok százai számolnak be arról, hogy dolgozó parasztságunk hálatfordított a múlt nyomorának és arra az útra lép, amelyen egyedül lehetséges fel- emelkedése, boldogulása. „Örömmel jelentjük, hogy mi is jelentkeztünk a termelőcso- portba. Követjük a példát.“ — írják a dolgozó parasztok. Minden faluban erről beszélnek most. Arrófc hogy érdemes belépni a csoportba, mert hiszen a csoporttagok élete könnyebb, jobban megy a munka a csoportban, nagyobbak az eredmények, vidám és boldog az élet. Miközben dolgozó parasztságunk egymásután jelentkezik a termelőszövetkezeti csoportoknál és kéri felvételét, a kulák, a háború ügynöke azon spekulál, hogyan, milyen eszközökkel tántorítsa el a dolgozó parasztot attól, hogy a boldogulás útjára lépjen. Kiskunhalason, Eresztőn Ternyák Imre új csoporltag szalmáját gyújtotta fel a kulák és a fáira cédulát helyezett: „Azért gyújtottuk fel, mert beléptél a csoportbaA leleplezett kiskunhalasi kulákbanda agyonveréssel fenyegette azokat a dolgozó parasztokat, akik a termelőcso portba akartak belépni. Szemtelenségében odáig ment ez a kulákbanda, hogy botokkal felfegyverkezve vonult fel a termelőcsoport ünnepségére, hogy megakadályozza, megzavarja a boldogulás útjára lépett dolgozó parasztok örömünnepét. Persze, a kulák fogcsikorgatva nézi azt, hogy kicsúszik lába alól a talaj. Nem akar belenyugodni abba, hogy a dolgozó paraszt számára megnyílt az új élet útja. Nem akar belenyugodni abba, hogy a dolgozó paraszt többé nem az ő szolgá ja, hanoin a maga gazdája. Tehetetlen dühében gyújtogatáshoz, fenye- téshez folyamodik. A kulák vissza szeretné hozni azt az időt, amikor a dolgozó paraszt kénytelen volt éhbérért dolgozni látástól vakulásig. Amikor kiszipolyozta, kizsákmányolta, a dolgozó paraszt verej- tékes munkájának gvümőlosét ő vágta zsebre. Persze, hogy nem tetszett a kiskunhalasi ku- lákoknak az, hogy Ternyák Imre dolgozó paraszt nem jár többé napszámba a kulákhoz, hanem saját gazdája lett, a ler- melőcsoport megbecsült tagja, ahol szorgalmával, munkájával a saját jövőjét építi. A leleplezel t kulákbanda ügyének fényénél világosan látja dolgozó parasztságunk, hogy miért ellensége a kulák a dolgozó parasztnak. Az, hogy a kulák elveszti kizsákmányolt napszámosait, az, hogy a volt zsellérnépből, azokból az emberekből, akiknek nem adott a mosléknál különb ételt, akiket, ha kedve taTtotta, megvert, korbáccsal, csendörszuronnyal kényszerílett munkára, — ezekből az emberekből boldog, felszabadult ember lesz, sajátmaga gazdája, — es.-eveszett dühhel tölti el a ku- lákot. Az, hogy megnyílt a dolgozó parasztok számára a boldogulás útja, hogy nem kényszerülnek többé napszámba menni a falu vámszedőihez, fékevesztett támadásra sarkalja a dolgozó parasztság, a dolgozó nép, a béke ellenségeit. De megmutatja ez a példa azt is, hogy a termelőszövetkezetek építése, fejlesztése harci feladat. Harci feladat, amely egyrészt komoly, , felelősségteljes, szívós felvilágosító munkát kíván a dolgozó parasztság felé, másrészt következetes és kíméletlen harcot a gyújtogató, fenyegetőző gyilkos kulák ellen. Ennek a példának a fényénél is világosan láthatja dolgozó parasztságunk, hogy az ellenség a legaljasabb eszközökhöz folyamodik céljainak elérésére, hogy a dolgozó parasztság, a nép vagyona ellen tör, hogy vissza akarja taszítani a szolgaságba a dolgozó parasztot, hogy kiszolgálja gazdáit, a háborúra spekuláló ágyúgyárosokat. De arra is megtanítja ez az eset a dolgozó parasztságunkat, hogy a kulák dühe a sarokba- szorított ellenség ellenállása. Hogy legyen bármilyen fékeve- szett a kulák. az ellenség, — a termelőszövetkezeti mozgalom, a mi ügyünk, az igazság, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsége sokszorta erősebb nála. Azt is megmutatja ez a példa is, hogy éberséggel, következetes harccal lehet és kell legyőzni a kulákot. a nép ellenségeit s szívós felvilágosító munkával győzelemre vinni a dolgozó parasztság felemelésének ügyét. Dolgozó parasztságunk válaszol a parasztküldöttek felhívására Magyar és délszláv dolgozó parasztok tömegesen jelentkeznek a termelőszövetkezeti csoportokba Megyénk valamennyi községéből, falujából sorra érkeznek a jelentések, amelyek arról számolnak be, hogy a dolgozó parasztok egyre tömgesebben lépnek a társas- gazdálkodás útjára. Jelentkeznek a termelőszövetkezeti csoportokba, vagy új csoportokat alakítanak. A dolgozó parasztok az alkotmány ünnepén egy sor új csoportot alakítottak és a meglévő csoportok sokszáz dolgozó paraszttal bővültek. „Meggyőződtünk mi valamennyien, hogy a- társasgazdálkodás a mi érdekünket szolgálja. Saját magunknak lettünk volna ellenségei, ha nem léptünk volna a fel- emelkedés útjára“ — mondja Bácsszentgyörgyön Kupatov Ferenc délszláv dolgozó paraszt. Sokszáz, sokezer dolgozó parasztban érlelődött meg az elhatározás: liátatfordit az egyéni kínlódásnak és a boldogulás útjára lép. Kérjük felvételünket... Ezt az elhatározást még erősebbé tette az, hogy a Szovjetunióból hazatért parasztküldötteink beszámolnak tapasztalataikról, a Szovjetunió kolhozparasztjainak gondtalan életéről. A Szovjetunióban járt egyénileg dolgozó parasztküldötlek felhívást intéztek a dolgozó parasztsághoz. A felhívás hangsúlyozza : „Mi, egyéni gazdák, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagjai, ünnepélyesen bejelentjük, hogy kérjük felvételünket községünk termelőszövetkezeti csoportjának tagjai közé és amelyikünknek a községében még nincs termelőcsoport, ott megalakítjuk. Követjük a példát! A dolgozó parasztok azzal válaszolnak a Szovjetunióban járt egyénileg dolgozó parasztkii’.döt- tek felhívására, hogy egyre tömegesebben kérik felvételüket a csoportokba. Szlkszaí Istvánná ki sík un félegyházi dolgozó paraszlasszony például a következőképpen beszél : — Mi egy kicsit később olvassuk az újságot, csakúgy délután- tájt veszem kezembe, amikor a lányom hazatér. .4 felhívást olvastam legelőbb. Márcsak azért is, mert egy vdrösunkbeli, az Ágó József is aláírta. Itt lakik két kilométerre tőlünk, mindenki vele akar beszélni most. Egy hete, hogy a parasztküldöttséggel hazajött a Szovjetunióból. — A csoportba való belépéssel egész -az aratásig mi is úgv voltunk, mint a többiek. Gondolkodtunk... Tavasszal már majdnem úgy volt, hogy belépünk. De aztán megint elmaradt. Sokféle beszéd járta erre akkor. De bizony tóttá,m, hogy a Seiymesi termelőcso- poriban jói boldogulnak a parasztok. Mindenük szebb és dúsabb volt, mint az egyénileg dolgozóké. Ez na,gy szöget ütött a fejünkbe. Végleg meggyőződtünk • •• A Szovjetunióból hazatért küldöttek tapasztalatai végleg meg. győzték Sz'lkszaii Istvánnét, meg a többieket is. így beszél erről: — Amikor leszállt Agó szomszéd a vonatról, mindjárt hozzácsatlakoztunk. Egészen hazáig kísértük, hogy minél többet halljunk tőle. Mi lehetett más az első kérdésem, mint az, hogy miként élnek az asszonyok a kolhozokban'.? ö is elmesélte, amint azt a felhívásban is olvastam, hogy az asszonyok a férfiakkal egyenlő joggal vesznek részt a munkában is, a vezetésben is. Sok asszonyt láttak, aki a legmagasabb kitüntetéseket viselte. Ezek után hogyne lépnénk be a csoportba? Ha Agó József belépett, nekünk utána kell menni. Ha ő, aki a Szovjetunióban járt, ezt az utat látja jónak, akkor mi is vele megyünk. Agó József a Seiymesi tec- melőcsoportba lépett be, és mi is a mai napon elhatároztuk a lányommal, hogy ugyanebbe a csoportba jelentkezünk. Tudjuk, hogy Ágó szomszéd olyaat tapasztalatokat hozott haza, hogy jól jár az a csoport, ahol azokat értékesíteni jogja. A délszláv dolgozók A délszláv dolgozó parasztok is tömegesen jelentkeznek a termelő- csoportokba. Ezzel válaszolnak az imperialistáknak, Tifóéknak. Tudják ők jól, hogy Titóék fasiszta rendszere tönkreteszi, nyomor- gólja a dolgozó parasztot és kiszolgáltatja a kutaknak. — O'vastuk mind a négyen a parasztküldötlek felhívását — mondotta. — Arra jutottunk, hogy nekünk is követni kelt a Szovjetunióban járt egyénileg gazdálkodó parasztok fel* hívását és rá kell lépni a szocialista mezőgazdaság útjára. Éppen ezért a mai napon bejelentettük belépésünket az újonnan alakult Lenin termelőszövetkezeti csoportba. Meggyőződésünk, hogy munkánkkal mi is hasonló eredményeket tudunk majd elérni, mint a Szovjetunió boldog kolhozparasztsága. Fokozzuk a felvilágosító munkát ! Ezek az eredmények azonban nem szabad, hogy elbizakodottá tegyenek bennünket. A falvakban nagyon sok azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik meg indultak a termelőcsoportok feló, de még nem jutottak végleges elhatározásra. Ezért arra van szükség, hogy ezeket a dolgozó parasztokat felvilágosító munkával, az önkéntesség elvének szigorú szem előtt tartásával meggyőzzük arról, amit Kupatov Ferenc mondott Bácsszentgyörgyön: hogy sajátmagának ellensége, aki nem lep be a termelöcsoportba. Az önkéntesség elvének felrúgása az ellen- ség malmára hajtja á vizet, ügy, ahogyan az Miskén történt, amikor Miskei János azzal agitált, hogy „aki nem lép be a termelőcsoportba, őszre nem mehet a paprikamalomba dolgozni’*. Ilyen „módszerekkel“ nem a termelőszövetkezet felé visszük a dolgozó parasztokat, hanem inkább elriasztjuk őket. Leplezzük le a kulákot Az ellenség tudja, hogy a termelőszövetkezeti csoportok megerősödésével erősödik az ország, erősödik a béke. Ezért minden eszközzel igyekszik, a dogozó parasztságot eltántorítani a szövetkezés gondolatától. Gsátalján, Hér cegszántón a kulákot még a ier- melőcsoportok tagavató ünnepségeire is bemerészkedtek. Céljuk nyilvánvalóan nem az volt, hogy együtt örüljenek a boldogulás útjára lépett dolgozó parasztokkal, hanem az, bogy megzavarják a csoport ünnepségét, megpróbálják bomlasztani a csoportot. De ezen túl nem egy példa vaa arra, hogy a kulák fenyegetéssel, gyújtogatással próbálja eltérítőn» a dolgozó parasztot attól, hogy belépjen a csoportba. Vagy be akar furakodnf a termelöcsoportba, mint Tompán, ahol egy 60 holdas kulükasszony akart beférkőzni a csoportba. Éberen kell figyelni az ellenségre. Lássa az ellenség, hogy raj. ta van a szemünk és minden, esetben keményen kell lesújtani a kulikra, aki ; dolgozó parasztságunk jobb élete, felemelkedése ellen a g iitál,
