Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-25 / 116. szám

Mátételkén ellanyhult a» éberség, a hu lé kok terjesztik a rémhíreket Eredmény: a termeló'csoporíba mindössze két új jelentkező Tan Hatalmas kátyúba kerül a sze­kér. — Na, »1 vagyunk már Má- Vételkén, szól hátra a kocsis. — Közben két ostorcsapással noszo­gatja lovait. Az ismeretlen azt hinné, lányá­vá Iágba került. A házak rendszer­ié len ül terpeszkednek a nyári me­legben. Árnyat csak a házakat körülágyazó gyümölcs és szeder, meg diófák nyújtanak. Három ház egymás mellett, szinte mesz- szirül int tuvogatólag. Közülük az együk a községháza, Mátételke valamikor Piukovics birtok volt. Piti kovács Ok is lak­ják. Idegen alig téved erre a vi­dékre, hacsak azelőtt sommásokat nem hozlak a falu kulák jai, hogy kizsákmányolásukkal, megrablá- suktal továibh gazdagodjanak, gyarapodjanak. De nem mind­egyik Piukovics kulák. Itt Máté­telkén valóság az a közmondás: a nagy halak, megeszik a kis halakat. A zsellér cs kisparaszt Piuko-vicsok mind áldozatul estek a többi Piukovi- cspk étvágyának, feneketlen éhsé­gének. Úgyhogy az idők folya­mán a Piukoyicsok legnagyobb része ott robotolt a gazdag Pw- kovicsok hatalmas fö d tábláim, nekik verejtékezett, nékik öntötte mag'árba a föld gazdag terméséi. 1082 lélek lakja a falut, a ta­nyavilág,gaj együtt. A tanyaviúág a falu lakosságának 35 százalékát teszi ki, A falu egyetlen termelő­szövetkezeti osoportja, a „Törek­vés“ is csak 19 tagból áh, akik 140 holdon folytatnak nagyüzemi gazdálkodást. A faluban moso­lyogva hallják az érdeklődő sza­vakat, amikor a kultúrálta élet iránt érdeklődik az ember. -— Az nincs, ■*■» mondják, — de még csak könyvtárunk sincs. Pedig mi is szeretnénk olvasni, megismer­kedni a szovjet irodalom reme­keivel, a haladó irodalom alkotá­saival. •A Párt is csak nemrégiben ju­tott helyiséghez. Győrfi Antalné elvtársnö a pártwitkár, tevékeny asszony. Mindenütt ot| van, ahoi segíteni, javítani kell. Mert sok 8 hiba. A DISz 60 és az MNDSz 80 tagja körül alig 15 százalék az aktív tag. A nagyszénást verseuy- felhlvás a termelőszövetkezeti csoportok tagságának továbbszé- lesftésére, itt alig talált talajra. Mindössze két új tagot sikerült szerezni. Miért? Mert nem elég éheren folyik a harc a Ikulákok ellen, akik suttogásaikkal és rémhíreikkel még mindig be­folyásolni tudják a do gozó né­pet. Piukovics Lukácsáé például a»t kiabálja naphosszat: ,vigyáz­zatok, mert ha megfordul a világ, tudjuk majd, mit kell csiná-mi ve­letek“. Méltó társa Forgács János kulák felesége is, A férje üszö­gös búzát akart becsempészni a földmüvesszövetkezet raktárába, felesége pedig megfenyegette Sá- godi Sándor termény-felelőst: „Ha megfordul a világ, te leszel Ságod! az első, akivel végzünk, azután jönnek csak a többiek.“ Győríinét, a pártit/itkár elvtársoót is megtá­madta, miikor az a len- és bender- v elés re szükséges vetőmagot vitte g házukhoz. Mátétolke dolgozó, népe lelke­sen végzi munkáját. Tudja, hggy minden eredménye népi demokrá­ciánkat erősíti. Hogy a terme,lő­sz öveik ezeti mozgalom iránt ilyen erőtlen az érdeklődés, annak egy­szerű magyarázatát adják. Nem voltak a falu dolgozói még határjáráson, termelőszö­vetkezeti csoport látogatáson. Nem láthatták még a fejlet­tebb csoportok eredményeit, nem tanulhattak, nem szerez­hetitek gyakorlati tapasztala­tokat. A Párt felvilágosító munkája azonban még így is felkeltette az egyénileg do gozó parasztság ér­deklődését a termelőszövetkezetek iráni. Uj csoport alakítására fo- 1 vilik a szervezkedés. Esténként itt is, ott is összejönnek, hogy lerakják alap­jait az új csoportnak, gondtalan, boldog jövőjüknek. A falu dolgozó parasztsága, a kis- és középparasrtség együtte­sen, egymással versenyben vett részt a termény-begyűjtésben. — Ruskió István 6 holdas kisparaszt 2,93 mázsa beadási kötelezettsé­gét 12.04 mázsa beadásával 409 százalékra, Kuküs János 6 holdas pártonkivüli 2.93 mázsa beadási kötelezettségét 13.68 mázsa beadá­sával 467 százalékra teljesítette. Akárcsak Bundzsák Jánosáé, aki 432 százalékkal, Busa Mihály és Nagy József középparasztok, akik 6—8 mázsa gabonával többel vit­tek be a szövetkezeti raktárba, mint amennyi beadási kötelezett­ségük voll. A falu dolgozó parasztjai jól tudják, hogy minden szem gabo­nával a bá'ke 1 ábort erősítik. Bit hirdeti soraikban Barát László plébános is, aki ott van a békebizollságban, ott volt a koreai gyűjtésben és az alkotmány évfordulójának ünne­pén nemcsak a flam pl »mb an de a nagygyűlésen is harcot hirdetett a háborús gyujiiogatók ellen. Lelkes örömmel ünnepelték a falu dolgozói az alkotmány első évfordulójának ünnepét. Szabad­téri előadás keretében a DISz és az MNDSz ku'.túrcsoportjai nyúj­tottak vii'dám műsort. Ezzel egy- időben mezőgazdasági kiállítást is rendeztek. A mezőgazdasági ki­állítás bemutatta a nagyüzemül gazdálkodás előnyeit az egyéni gazdálkodással szemben. Ott sze­repeltek a kiállításon a termelő szövetkezeti csoport eddig be-taka- rítotit termésének bizonyságai melyek mellett eltörpültek at egyéni gazdaságok eredményei. A begyűjtési verseny során s falu dolgozói Tataházával ábot­iak versenyben. Nem kis szé­gyenkezéssel mondják, Tataháza lett a győztes. — De az őszi mun­kálatok során nem hagyjuk ma­gunkat, fogadkoznak és a te­kintetek elárulják, hogy a fogad­kozást valóra is fogják váltani. Előlegeket fizettek a kollektív gazdaságok A román salclilej (Prahova me gye) Vörös Lobogó kollektív gazda Ságban a dolgozó parasztok ter mészotbepi előleget kaptak az el­végzett munkanapok szerint Glteorghe Popa öttagú családjá­val július 15-ig 811 munkanapol dolgozott és ezért előlegként 1211 kg búzát, 130 kg árpát kapott valamint 19.031 lei készpénzt (üheorghe Bratu családjával együtl ooo munkanap után 90ö ijg búzát 97 kg árpát és 12.726 leit kapott. Az előlegek kiosztása még na­gyobb lendületet adott a kollek­tív gazdaságok dolgozó paraszt­ságának a több és jobb minőségi munkára. Értékesítik Romániában a szovjet tapasztalatokat A saveni (DoroboJ megye) gép- és traktorállomáson 47 szerző­dést kötöttek, mely 1635 hektár földre terjed ki. Számos dolgozó paraszt meggyőződhetett arról, hogy milyen előnye származik a föld géppel való megmunkálásából. A kulákok minden mesterkedése ellenére a dolgozó parasztság ar­ról adott bírt, hogy a szerződés­kötések nyomán 17 és fél mázsás termést sikerült elérniük hektá­ronként, A Pártépítés Kiskönyvtára 18.—19, sz. füzetei : A szemináriumi munka toaasztolatoi „A szemináriumi munka ta­pasztalatai“ című füzet igen ér­tékes pártoktatóink számára. A‘ nyári szünetben a pártoktató elv-j társak ezt a füzetet áttanulmá-1 nyozva, leszűrve munkájuk ta- j pasztalatalt, sok olyan elvi és1 módszerbeli anyagot kapnak, me­lyek felhasználásával az őszi oktatási évadban munkájukat az eddiginél sokkal jobban tudják majd elvégezni. Ez a brosúra a moszkvai pro­pagandisták, szeminárium-veze­tők tapasztalatait gyűjti össze. A Bolsevik Párt propagandistái nagytudású, Sokoldalú tapaszta­lattal rendelkező emberek, akik nemcsak egyszerűen bizonyos is­meretanyagot közölnek a hallga­tókkal, hanem megtanítják őket arra, hogyan kell rendszerese» dolgozniok elméleti színvonaluk emeléséért. A bolsevik propagandisták óvakodnak attól, hogy a ícr- malizmus és az iskolás módszer hibájába essenek. Arra iöreked- nek, hogy élénk beszélgetés le­gyen a szeminárium, melybe minden hallgatót bevonnak. A2 anyag termékeny megvitatása, a lényegig való hatolás, a Párt é= a szovjet állam politikai alap­elveinek a megismoré-se, az em­berek kommunista szellemű ne­velése — ez az, amelyre a bolse­vik propagandisták törekednek. A bolsevik szemináriumvezető a tanulást nem szakítja el az élet tói, hanem gyakorlati életből ve: I példákon keresztül mutatja, ér- ietj meg az elvi kérdéseket. Be széde mentes a betanult frázi­soktól. A szépirodalmat is fel­használja beszéd közben és ajánl- ja. mint irodalmat a hallgatók­nak. A hallgatók megtanulják, hogyan kell a marxizruust-leniniz- must a mindennapi életben al­kalmazni. AZ ÜZEMI ALAPSZERV „Az üzemi alapszerv'’ című brosúra üzemi páriszervezeteink vezetőinek sok értékes bolsevik tapasztalatot nyújt, gz a füzet az üzemi pártszervezeti munka leg» döntőbb kérdéseit öleli tel. Mint vezérfopal húzódik benne az, hogy az üzemi alapszerv egész tevé­kenysége a tömegek között folyik le, egész munkájának an a kell irányulnia, hogy tömörítse és megszervezze az embereket, munka iránti lelkesedést ébresszen ben­nük, szilárd rendet és fegyelme 1 valósítson meg. „Kapcsolat a tömegekkel — mondja Sztálin elvtárs a kap. csolat megszilárdítása, készség a tömegek szavának meghallgatási, ra — ebben rejlik a bolsevik ve­zetés ereje és legyőzhetetlensége.“ A szocialista munkaverseny irá­nyítása, az agitáeiós és szervező munka a tömegek között, a pár- tpnkfvüli tömegszervezetek veze- tése, az üzemi sajtó vezetése, a kommunistáknak az aktív munka, ha való bevopása, a párttagok és tagjelöltek politikai nevelése, új tagok Bevonása 8 Pártba, a párt­gyűlések megszervezése, leveze­tése, az alapszerv vezetősége és a párttitkár munkája ezek azok a kérdések, melyekkel a brosúra foglalkozik. A fentiekből látható, hogy a Pártépítés Kiskönyvtárának leg­újabb füzetet — ugyanágy mint az eddig megjelentek — párt- funkcionáriusainknak nélkihözbe. tetten kézikönyvei, — s így ter. jesztésük, felhasználásuk a párt. szervezetek egyik pártépítő fel* adata. Vegyünk példái a kalocsai Békebizottság munkájából A kalocsai Békevédelmi Bizott­ság átérzi a feadatot, amely a béke megvédésével kapcsolatban reáhárul. Állandó felvilágosító munkája nyomán a kalocsai dol­gozók széles tömegei ismerik meg az imperialisták aljas törekvéseit, hogy újra lángba borítsák a vilá­got. A városi Békebizottság a kerü­leti bizottságokkal karöltve, fá­így is dukál, — Elég szép eredményt értünk él — Jóidul Makkai András Németh Istvánhoz, aki Bódis Ferencet a tagságba, toborozta. — Ná­lunk átlagban 9 mázsát, az egyénileg gazdálkodók csak 6—7 mázsát termesztettek. — Szép eredmény! — bólint Németh István. Majd hirtelen félhesxakítják őket. Kezdődik az ünnepség. Bódis Ferenc a falon kifüggesztett arcképekre pillant. A munkásmozgalom élharcosai tekintenek le az egybegyűltekre. Mun­kájukkal jogot szereztek arra, hogy büszkén pillantsanak a dolgozó népre. Míg az előadó ajkán peregnek a szavak, addig képek villannak fel Bódis Ferenc emlékezetében. Emlékek, amikor a nehéz élet po­fozta a szegény embert a göröngyös úton, ahol az élet szele végig- viliafzott. Forgószélbe kerültek, várva a felszabadulás, a forradalom fergetegéi... Kis kunyhókban, a lombos fák alá bújva, a nyomorgó, dolgozó nép, amelyen nyugodott az ország minden szenvedése, várta a szörnyű robajt, amikor összedől a kizsákmdnyolók világa-. fokáig vártak. Év­tizedek, évszázadok suhantak el. De az Új eszmék lassan, dp biztosan szétfeszítették a feudális rothadást, felőrölték a kalmárszellemet... — Áss alkotmány fegyver, amellyel biztosíthatjuk derűs, boldog jövőnket —- szövi g gondolatot az előadó, Bódis felébred merengéséből. — Forgassuk ezt a fegyvertt * Bódis Ferene eleinte megdöbben, majd ráeszmél, igaza van az előadónak. Megfogadja, követi tanácsát... Amikor kijött az épületből, a szélben csattog az új rúdra felröp­pent új lobogó. 4 tanyák fiai, akiknek kemény sudarát nem tudta meghajlítani a mindennapi kizsákmányoló nehéz munka, e zászló alatt szabadultak fel a nagybirtokosok kapzsi, göresös karmai közül. Bódis Ferenc emlékezetébe tolakszik a kép, amikor még ebben a tanyában is pecsétgyürüs kulákok és azok boroskancsót hajtogató papi barátai kotdúsbotra zabáltdk a szegény dolgozó népet. De ebben a tanyában ma már nem bozsog fel a ja] a földek alól. A gyárakból, az üzemekből ide is átcsattant a dolgozók vígsága. Itt is építik a boldogabb, szebb lövőt. Bódis Ferenc szivébe is ólat tört 2 szocializmus... ÉPÜL A JÖVŐ Bódim Ferene it Németh István az országút közepén baktat. Mlőttük fiatal lányok róják az utat. Fehérbabos, kék szók- uydeskáik libegnek-lahognak a friss szélben, mint harangvirág a szá­ron. Szorosan összefogózva, egymáshoz simulva lépkednek az úton, A; egyik dülőút végén, az országút keresztezésénél, diadalkapu hirdeti, hogy nem messze a homokban púposodó tanyában a Sailair iermeiőcsoport talált otthont. A volt kulák-majorban a fehérre meszelt házak elé ültek az em­berek és csendesen beszélgetnek. A gyerekek nagy karéjban jó- indultúan mosolyogva figyelik az idősebbeket. Hallgatják az okos beszédet. A szülők visszaemlékeznek az elmúlt időkre, a kezdeti ne­hézségekre, a sikerekre. Ma már nem osüng a koldustáska a. vállu­kon. Már van mit a tálba aprítani,,. Van mit bele keresni... Ax egyik nyitott ablakból énekszó tör a szabadba, mintha pacsirták szárnyalnának, repülnének, bukfenceznének a nap­sugárban és berepülnének a tanya kitárt ablakán. Bádig Ferenc és Németh István éppen akkor fordul be a tanyába. Egyenletesen lépkednek a mély homokban, nem sietnek. Ma nincs is mért, sietni. Befejezték a munkát, t'nnepelni jöttek. Bódis Ferenc, nem rég lépett be a csoportba. A Sailai-termelöcsopart Eajosmizscn a legjobb termelöcsoport. Bódis Ferenc azért jött ki, hogy első ízben vegyen részt az ünnepségen. Az idős gazda már napok óta figyeli a kalendáriumot. Elmereng azon, hogy a naptárban vannak napok, amelyeket az egész ország ünnepel. Ezek pirosbeiűs napok. Az egész nép ünnepnapjai. De van­nak olyanok is, amelyek élesen bevésődnek a dolgozók emlékezetébe. Hyen a mai is- Ha ünnepHk alkotmányunk törvénybeiktatásának év­fordulóját, de a csoport ünnepli az új tagok felvételét is. Bódis Fe- xeneét is, A major körül csend van• Ha nem zsibong a ficánkoló gyerekhad. A kút környékén egy-két gyerek kötélre fogott borjút itat. A többi a központi épület felé tart. A kultúrteremben a szavak cifra zavara, kering. Ide siet Sáfrány Peti. és Vica is. Szívók Kata­linba karoltak. A kultúrteremben több mint félszáz ember gyűlt össze, A bejárat felett vörös lobogót ringat a lágy szellő. Az elnök, Juhászáé elvtirsnö személyesen tűzte ki. radtsdgot és időt nem kiméivé szervezi a kisgyüléseket a város különböző pontjain. így a külterü­letek és tanyacsoportok dolgozóit is aktívan bekapcsolják a béke­mozgalomba és nemcsak tiltakozó szavukat emelik fel q háborús uszitók ellen, hanem a> munka frontján is méltó választ adnak. A begyűjtés sikere is igazolja, hogy Kalocsa dolgozói megértet­ték: a termelésben elért eredmé­nyekkel erősítik legjobban a békét. A kalocsai Békebizottsdgot pél­daképül állíthatjuk a megye azon békebizottságai elé, ahol nem ér­zik át a békemozgalom jelentősé­gét. így például Pdlmonostoron, ahol kuldkokat helyeztek a bizott­ságba, mint dr. Témái Ernő, aki­nek 25 hold birtokából II hold gyümölcsös, vagy Hágón György 27 holdas, aki a községi Népfront- bizottságnak ff tagja. Ilyen kö­rülmények között nem lehet cso­dálkozni, hogy itt q Békebizottsig nem fejt ki munkát és itt q dol­gozók néni érezték át azt, hogy a begyűjtés gyors végrehajtásával is a békét véffik. Fz is hozzájárult ahhoz, hogy Pálmonostor nem, tudta teljesiteni begyűjtési ter­vét. A városi és községi békebizott­ságok vegyenek példát Kalocsáról és vigyék el a felvilágosító mun­kát minden dolgozóhoz, jgy erő­sítjük a béke frontját és így le­szünk harcos tagjai a Sztálin ve­zette béketábornaji. Kapitány Ferencné, Megyei Békevédelmi Bizottság titkára Koriük a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés e ott való nap l/29-ig szíveskedjenek teiadni. /

Next

/
Thumbnails
Contents