Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-23 / 114. szám

Nagy termelési eredményeket értek el a bajai üzemek dolgozói

Ä Karcai Hétre Baja dolgozói, nak felajánlásai még eddig nem tapasztalt méreteket öltöttek. A gyárak és üzemek dolgozói megér-' tették, hogy a Párt vezetésével és irányításával, •— míg Koreában fegyverrel a kézben — idehaza a termelés fokozásával ke l megnyerni a harcot, melyet az imperialista agresszorok kiprovokáltak.

i Gyapjúszövet gyárban

a dolgozók 674.en tettek munka - felajánlást. 392 volt a nő és 195 került ki az ifjúság soraiból’. A fonodában Szarka Imréné és Dikán Mártonné 105 százalékra tett vállalásukat 128 százalékra teljesítették, míg Márity Mihályné és Kellner Lajosné ütemtervükhöz viszo. nyitva vá tatásukat 143 százalékra fokozták. Az előkészítőben Má- tics Rózsa ért el kimagasló eredményt. 142 százalékra tett válla, lását 164 százalékra teljesítette, A szövődében Ball Istvánná muta-| tott példát, amikor 131 száza ékra tett vállalását 190 százalékra fo-j kozta. A kikészitőben Badekovics^ Gyuláné 117 százalékró! 158 szá-| zalékra, áz appreturában pedig Borkovics Béláné 170 százalékra . tett vá látását 223 százalékra tel. jesítette. Jelentős teljesítményt ért el Koller Jánosné a szövődéDen, aki 3 gépen átlagos 83 ezer vetésének 89 ezer vetésre való vállalását, a koreai héten 4 ezer vetéssel, 93 vetésre túFe' jesítette.

A Magasépítési jVT

dolgozói sorából Vaskúti Antal tűnt ki, aki a 32. bérhéten, a koreai műszak idején 224 százalék, ról 205 százalékra emelte teljesítményét. Az egyes építkezéseknél a dolgozók átlagosan 5—40 százalékos felajánlásokat tettek, melyeket nagy részben teljesítettek, illetve túlteljesítettek. Az e'ért eredmények mellett azonban hibák is mutatkoztak. Nem fektettek súlyt a munkafegyelem megszilárdítására. Így történhetett meg aztán, hogy az egyik ifjúsági brigád, hogy vállalását te'jesíthtsse, a már feloldott métzbe darabos rneszet hordott. Ezt olyan meny- nyiségben tették, hogy másnapra nagy mennyiségű meszet találtak a tartályon kívül, használhatat'an állapotban. De más hiányosságok is megmutatkoztak. Az építkezéseknél a munkacsoportok helytele. nül voltak megszervezve. Az egyik csoportnál a nők vo’tak túlsúlyban, míg egy másik csoportban a férfi dolgozók száma volt jelentős.

Az államosított Bényl üzemben 13 dolgozó tett munkafelajánlást,

Tordal Lászlóné 110 százalékos! vá látását 142 százalékra, Mihalik* Gyuláné pedig a kikészitőben 110 ' százalékos felajánlását 126 százalékra teljesítette.

Az ola j üzem

munkájának megindulása egybe esett a Koreai Héttel. Az üzem valamennyi dolgozója résztvett) munkafelaján ásávai a termelés fokozásában. Felajánlásaikat a Ko-' reai Hét folyamán 30.929 forint! termelési értékkel emelték. A be-; vezetett új norma 107 százalékos teljesítéséit érték el az üzem dolgozói és kü’önösen kitűntek egyéni eredményeik fokozásával, vállalásaik túlteljesítésével Gizlnger József, Dávid István, Makmovics János és Maráczi János. A saj-5 toló üzemrészlegbö! pedig Becker' Ferenc, Vuity Mi útin, Szálai Já.‘ nos.

Az államosított I f try

üzem dolgozói átlagosan felajánlásaik 103.7 százalékos teljesítését érték el. Dancsó Péter új normáját 108, Mészáros Gézáné és Rosenberger János pedig 107 százalékra teljesítették.

Az ötéves terv új ipari üzeme

Megkezdte munkáját Baján a Bútorgyár NV

Az ötéves terv célul tűzte ki az ország iparosítását. Tervünk sikeres végrehajtása biztosiba, hogy agrár-ipari országból ipari- agrár ország legyünk. Ennek a hatalmas tervnek keretében Baján tegnap kezdte meg a működését a Bajai Bútorgyár NV.

Künn a Dombos utcában ünnepi külsőbe öltözött gyárépület várta a megnyitásra érkezőket. Villanyfényben úsztak a beszerelt gépek és a munkatermekben a nyers- és félig kész áruk már a megindult munkát hirdették.

Az új Bútorgyár 73 dolgozóval! kezdte meg a bútorgyártást. Büszkék arra, hogy még alig, hogy megindult a gyár üzeme, két vagon kész áru már is elszállítást nyert. Meg is fogadták, hegy eddigi eredményeiket fokozva, több- termeléssel harcolnak a Dékéérí, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért.

Horvá h Mihály elvtárs, a Bú. torgyár vállalatvezetője köszöntötte az ünnepségen megjelenteket. A Párt nevében Vince elvíárs üdvözölte az új gyár dolgozóit, majd Viliám elvtárs, a famunkások szakszervezetének kiküldötte szólett az új gyárról, mely a dolgozók számára gyártja a bútorokat. Az ünnepség keretében az üzem dolgozói kultúrműsort mutattak be.

A Bajai Bútorgyár NV üzembe helyezésével Baja új ipartelepit:z jutott. Az ötéves terv így váltja valóra programmját. Há ásak is érte a dolgozók a Pártnak és Rákosi elvtársnak.

KULAGIN ESZTERGAPADJA

Nem egészen öt év mu t ei ' azóta, bogy Kulagin erzttrgáiyos a Nagy Honvédő Háború után visszatért a Csiszológépgyárba. Amióta visszatért, állandóan ugyanazon a 75-ös tipusú menetvágó esztergapadon dolgozott, öt év alatt 19 év feladatát teljesített#.

Kosben azonban

a műhelyek egyre újabb és újabb * gépeket kaptak, köztük olyanokat 'is, ameyek lehetővé tették, hogy a munkások ezer méteres percen- .1 kénti sebességgel vágják a fémet. I Kulaginnak azonban hiába ajánlották a legújabb típusú gépeket, ő állandóan elhárította: — Minek az ' nekem. hiszen az én gépem még ! egész jó.

Nem akart megválni attól a géptől, amellyel a győzelmes harcck- , bó: való hazatérése után dolgozni

Ck yutt+tlca.

■ Most h

a TóIdMŰvesfiÖveTketeTM

kezdett. Valósággal becsületbe! kérdésnek tartotta, hogy a rég géppel ugyanannyit és ugyanslyar jó minőségben termeljen, min mások az új géppel.

A technika szabályai szerint égj esztergapadot ötéves használa u(án gtnerál-javjtásnak kai alá vetni. Kulagin esztergályos e'h® tát ózta, hogy ezt a szabályt meg dönti. Gépe, melyen ötéves idő szakban 19 év munkafeladatát vé gezte el, egyetlen napig sem áll javítás a'ait. Kulagin, a sziahá novista elérte azt, hogy eszterga padja, négy és fél év alatt, tulaj donképpsni életének négyszer hosz- szabb időszakát élte le. •

Sokan kérdezgették

Kulagintől, hogyan érte el ezt az

eredményt.

— Munkagépeink megérdemlik a figyelmességet és a gondoskodást,

— felelte Kulagin. — Gondoljanak arra, hogy gépeiken évről-évre több és tÖDb fémet dolgoznak fel. így még a legkiválóbb gondoskodással sem nyújtunk teljes értékű viszonzást a gépnek, nz éidekünk bep elvégzett munkáért.

Úgy kelF gondozni a gépet, bogy a gép gondozójának figyelmes tekintetét még egy karcolás só kerülje el. Nélkülözhetetlen emellett valamennyi géprész és atkatrész lelkiismeretes olajozása. Fontos a gép egyenletes beindítása, nyugodt leállítása, úgy, hogy valamennyi a katrész pontosan, egyszerre szüntesse be munkáját.

Kutagin

mélységesen, igagj gazda módjára szereti munkáját, igyekszik mesterségbeli művészeiét Újabe, magasabb fokra emelni. Tudja, hogy munkája megjavításával hozzája rul a szocialista népgazdaság további fellendüléséhez.

A tanácsok a dolgozó népre támaszkodnak

Irta : Kulcsár Jenő, a Megyei Tanács elnöke

Nehéz volt az út, me yen az urak hazugsagá.61 a nép aaptör- vényéig eljutottunk. A díszma. gyáros földesurak, a do.gőzök pénzét elrabló kapita.isták a törvényre hivatkoztak, am.kor üldözték azokat a dolgozókat, ak k kenyeret, emberi é e.et követe-ve, keményen ftarcolva, szemboszá..- tak az e.nyomókkal. H.ába vo.t a könyvtárakat megtöltő törvénykönyvek sokasága az úri Magyar- országon, nem akad't azok között egy törvény sem olyan, ame.y a do,gozó púp érdekeit védte vo.na az enyomó „hatalmasokká." szemben Sokat hallott ugyan beszélni a do.gozó magyar nép az ezeréves alkotmányró,, de csak akkor, ha egy-egv választásra került a sor és az urak a mandátumot egymás között felosztva, hi.- szegö és szemfényvesztő játékkal eröszako lák a lelkesedést, vagy amikor aljas terveik keresztülviteléért esztelen háborúkban ágyú- tölteléknek vitték őket. Hiába ke- ^ reste azonban az alkotmány ren-' delkezéseit, ha részt akart köve- ' telni, saját sorsának intézésében, ha o.ta ómra lett volna szüksége a népnyúzó hivatalnokok önkényével és durvaságával szemben.

H.ába kereste, mert Magyarországnak nem volt alkotmánya.

A magyar állam a fe’szabadu-!

'.ősig a k.zsáikmányo’.ók kér élhetetlen erőszakszervezele volt, amiről azonban a hatalom’haszonélvezőt nem aka-lak nyi.tan beszélni. Papíron tehát — ha szűkén mérve is — adtak jogot a népnek, hogy levezessék jogos elkeseredését, de ugyanakkor gondoskodtak arról — már a jogszabályoknak megszerkesztésében is — hogy ezeket a jogokat ténylegesen oe lehessen érvényesíteni.

Ezért kellett a rég! világ egész jogrendszerét elködöllleoi. Nem írtak átfogó alkotmányt az urak, mert akkor kiderült volna, hogy ez a jogrend csak arra „jó“, hogy a népet gúzsba kösse, nek k pedig a szabad rab ást biztosítsa.

Egy éve, hogy népi demokráciánk fejlődésének újabb je-en- tős állohjásábóz ért. A magyar do gozó nép bö cs és forrón szeretett vezére, Rákosi Mátyás e.v. társ, az országgyűlés elé terjesztette és az országgyűlés egyhangú ünnepléssel törvénybe iktatta a Magvar Népköztársaság Alkotmányán A Magyar Népköztársasági Alkotmánya a magyar népi de-j mokráota történelmi okmánya, az urak hazugságától benne a nép1 a ap örvényéig jutottunk el, me-j lyet a dolgozó nép magáénak tud és szeret. Magáénak tudja és sze-■ réti a dolgozó nép, mert a szocia-j liztnust építő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a történelmi fejlődésnek, a munkásosztály vezette munkás- és paraszt- szövetség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a múlt rendszerrel, annak védelmezőivel és maradványaival szemben, munkaeszköz a szocializmus építéséhez.

Népköztársaságunk alkotmányának egyéves évfordulójának ünneplése sorám a hála és szeretet érzésével fordu’unk azok felé, akik megterem'ették a gazdasági és politikai előfeltételeit az alkotmányt megvalósító munkának.

Hálánk és köszönetünk elsősorban a Szovjetunió, annak dicső Vörös Hadserege, a béketábor! rendíthetet’en vezetője, a szovjet ( n.ép, annak bölcs vezére és né-, piink gaz barátja, drága Sztálin elv'.árs felé szállA most egy éve megalkotott és törvénybe iktatott. Magyar Nép- köztársaság alaptörvényében, az a kotmányban meg lettek határozva annak az egységes ál amhatalmi és államigazgatási szervezetnek alapelvej, amely a dogozók tevékeny és állandó közreműködését biztosítja az ál amha'alom gyakorlásában. Az alkotmány ahogy hű kifejezője a megvalósult változásoknak, az állami szervezel vonalán is felszámolja a burzsoá maradványokat.

Az alkotmányban lefektetett alaoelveknek megfelelően az államhata’om helyi szerveiről, a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény megalkotásává, és végrehajtásával népi demokráciánk a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és Rákosi elvtárs útmutatásával az államhatalmi és államigazgatási szervezet fejlődésének jelentős, új szakaszához érkezett. Az állam gazgatás legfőbb szerveinek alapvető reformja után 1950 június 15-én megalakultak a megvet tanácsok és alkotmányunk egyéves évfordu ója e.őtt 5 nappal, augusztus 15-én a járást, városi tanácsok. Ezen keresztül a közép- és a.sófokú intézményeink olyan átszervezését hajtottuk végre, amelyben lehetőség nyílt számunkra az új társadalmi rend állal támasztott magas követelmények kielégítésére. Pártunk helyes politikája nyomán Ismét újabb erőket állíthattunk a további fejlődés szolgáltába és alkotmányunk ezzel lehetővé tette, hogy a dolgozók a legdemokratikusabb keretek között gyakorolják a közép- és alsófokú igazgatás területén is a po.itikai jogaikat. Végleg felszámoltok a régi önkormányzatok lesliiieti szerveit; a törvényhatósági bizottságot, a k'sgyfilést, a közigazgatási bizottságot, a múlt fecsegő testületéit, melyben időközönként álelenzéki beszédeket is tartottak, csak a dolgozókat segítő problémával felejtettek el fog’alkozni. Fogalkoztak ugyan a dolgozók ügyeivel js, de olyan formában, hogy hogyan tudják még jobban elnyomni, féken tartani és kizsákmányolni őket. £s ha összetételében is megvizsgáljuk a régi önkormányzati szerveket, nem is várhatott tőlük dolgozó népünk semmi Jót. Hisz túlnyomó többségükben arsztokra- íákbó’, gcntrykbül, gazdag kereskedik és ügyvédekből, kú ákokból s a klerikális reakció palástba bujtatott háborús gvajtogatóiból és helyenként jobboldali szociáldemokratákból! állottak és mi sem természetesebb, hogv az őket hűen kiszolgáló hasonló elemek csemetéiből kerültek ki a tisztviselők Is.

Népköztársaságunk Alkotmánya és a helyi tanácsokról szőlő tőr* véuy a apján a megye« tanács megalakuláséval felszámoltuk a

fejlődésünket gátló és akadályozó „vármegyei*’ rosszemlékű ön- kormányzati szerveket, a népnyú- zó föszolgabirákra em ékeztetö járási igazgatási rendszert és a megyei, járási, városi tanácsok, melyekben a dolgozó parasztságéra! szövetséges munkásosztály vezető- szerepe biztosítva van, a személyi! változások mellett döntő mértékben és gyökeres formában megváltozottak szerkezetükben és tartalmukban is. A helyi tanácsok a dogozó nép képviselőiből, a munkában, az éptlésben élenjáró munkásokból, n dolgozó parasztokból és a néphez hű érte miségivé 1 tevődnek össze. Helyet foglalnak benne a kommunisták, a pártonkívfillek, a nők és a fiata lóik legjobbjai.

A tanácsok egere inkább a dolgozók széles tőmegszervezeteivé ke i hogy váljanak, úgy kell dot goznunk, hogy kapcsolataimba! mindjobban kiszélesítsük a dolgozók tömegeivel, mind több és több dolgozót tegyünk érdekeltté az államigazgatásban való részvételben. A tanácsok s dolgozók széles tömegszervezeteivé kell, hogy váljanak, amelyek a dolgozókat s Párttal és az állam vonalán kapcsolják össze.

A tanácsnak sem szabad munkájában szem elől téveszteni, hogy a feladataink a legkisebbtől a legnagyobb^ kemény harcnak a kérdése. Érez»« a tanács minden dolgozója ait, hogy munkájával hazafias ügyel szolgál, a békéért horgol, a szocializmus építősét segíti és kemény harcot kell folytatnunk azért, hogy minden becsületes do gozó magáénak érezze az állam és n helyi tanácsok munkájának minden ügyét.

s