Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-22 / 113. szám

Alkotmányunk ünnepén alakult meg

Fülöpjakabon

as „Alkotmány“ termelőcsoport

Vasárnap délután már a korai érákban ősszesereglett Fü- löpjakab dolgozó parasztsága, hogy szemtanúja legyen a nagy eseménynek, az „Alkotmány“ termelöesoport megalakulásának. A pártszervezet irodája tele van emberekkel, akik jövőjükről, boldogulásukról, a termelő- csoporbról beszélgetnek. Az íróasztalnál éppen most írja alá a belépési nyilatkozatot Molnár Benjámin 3 holdas dolgozó paraszt, mögötte várakozik Szabó József és Petró Ferenc is, akik szintén be akarnak lépni a termel őc sopor tba.

Én is belépek a csoportba- Meggondoltam a dolgot, —- mondja szomszédjának Szabó József, — belépek én is. Tudom, hogy csak így boldogulhatok.

Alig pár méternyire a párthelyiségtől, az iskola udvarán folyik a készülődés. Néhányat! már leültek a kihordott padokra és várják, hogy megkezdődjön az ünnepség. Az arcok, a 'tekintetek feszült érdeklődést árulnak el. Néhány perc múlva meg is kezdődik az új termelő- csoport ünnepélyes megalakítása. Mivel a termelőcsoport dolgozó népünk nagy ünnepén, alkotmányunk egyéves fordulóján alakul meg, az új csoport tagságának megelégedésére az „Alkotmány“ termelőcsoport nevet veszi fel.

— Ez a nap kettős ünnep lesz a mi számunkra mindig. Ezen a napon ünnepeljük alkotmányunkat és ezen a napon ünnepeljük termelőcsoportunk megalakulását is, — mondotta Kiss Bálint, az új tenmelőcso- port elnöke.

Az ünnepség lezajlása után a termelőcsoport tagjai egymással beszélgetve elmondják, hogy miért lépnek a közös gazdálkodás útjára.

Ráléptünk a boldogulás útjára

— Sok mindent megpróbáltam már az életben, hogy sorsomon javítsak. Nem sikerült. Most láttam, hogy a termelű- csóportokban dolgozó parasztok szépen boldogulnak. Meggyőződtem arról, hogy ez az egyetlen helyes út. Ezért lépek be én a termelőcsoportba — mondja Petró Ferenc, aki ezen a napon írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezen a véleményen van Szabó János és Koncz Sándor is. Az ú j 1 ermelőcsoport dolgáról beszélget itt mindenki. Büki József és Kiss János dolgozó parasztok például arról beszélgetnek, hogy mennyivel szebb lesz így az életük, mennyivel köny- nyebb lesz a munká juk.-— Nem szakadunk meg a munkában, hiszen mindent közösen végzünk. Este olvashatunk, tanulhatunk, úgy mint a

többi termelőcsoportokban, —

mondja Büki József.

Lantos István 18 éves fiatal

az édesanyját igyekszik meggyőzni, hogy nem járnak rosz- szu! a terroelöcsoporfban.

Édesanyám,

mi sem bánjuk meg-— Meglássa, édesanyám, nem fogjuk megbánni. Nekünk jobb az, ha minél előbb elkezdjük a közös gazdálkodást. Miért maradjunk mi le a szocializmus építéséről, — mondja nagy lelkesedéssel.

Az új termelőcsoportnak a

megalakulás pillanatáig 38 tagja van, de a környék dolgozó parasztságának körében olyan nagy az érdeklődés, hogy szá- mítanak arra, hogy még sokan lépnek majd be a csoportba.

— Jó munkával kell bebizonyítanunk a társas gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Ezt már bebizonyították a meglévő termelő- csoportok, de mi sem maradhatunk el a többiek mögött, mondja Kiss Bálint csoportéin öfc.

— Örömmel léptem a termelőcsoportba, őrömmel végzem

majd a munkát its. — felöli rá Tóth Imre.

Fülöpjakab dolgozó parasztsága új életet kezdett alkotmányunk napján, elindult azon az úton, mely egész dolgozó népünk felemelkedéséhez, boldogulásához vezet. íme, dolgozó parasztságunk így válaszol azoknak, akik a népek pusztuláséra törnek, így válaszol azoknak, akik hazug híreszteléseikkel akarták távoltartani dolgozó pairaszitSágunkat a közös gazdálkodástól, felemelkedésünk út jótól.

Megyénk versenymozgalmának hiányosságai

A. kecskeméti Magasépítő W. V. vállalatvezetője

A MEGLEVŐ HIBÁKRÓL és a további feladatokról

A kecskeméti Magasépítő NV üzeme a szervezetség alacsony fokán áll. A szervezetlenség megszabja az egész üzem munkáját.

A megye építőipara még sok hibát visel magán minden vonalon,. Tudom azt, hogy nagy feladatokkal kell megbirkózni és ez sok munkát fog igényelni, de egy gondolat vezérelt, hogy bízzak a dolgozókban, akkor a munkámat könnyebben el tudom végezni. Ezt a bizalmat a dolgozók az üzemi értekezleten előlegezték ts és tá- nubizonyságot tettek arról, hogy munkámban 100 százalékig fognak támogatni, Ök is tudatában vannak annak, hogy a kecskeméti Magasépítési [\JV-ncl a bajok nem kicsik, hanem ellenkezőleg, elég nagyok. Ismerjük az építőiparág elmaradottságát s ebből az’ elmaradottságból ki kell, hogy kerüljünk, mert az ötéves terv az építő- munkásokra hatalmas feladatúikat ró és oly hatalmas, munkát-kell elvégezni, mely az építőipar történetimében egyedül álló.

A Párt Tezetésévcl

Tudjuk azt mindnyájan, hogy az építőiparág népi demokráciánkban hatalmas jelentőségű és kulcsiparrá vált. .

Hogy szabadságunkat meg is tudjuk tartani, amit a Szovjetunió, tói kaptunk, azt munkánkon keresztül keil, hogy bebizonyítsuk és megerősítsük. Hogy ezt el tudjuk érni, egy feladat áll előttünk, még pedig az,

hogy az építőiparban az ön. költséget leszorítsuk úgy, hogy megközelítsük a többi iparágakat.

De nemhogy megközelítsük, hanem túl is szárnyaljuk. Ennek elő. feltétele, hogy üzemünknél is az eddig fennálló rossz szellemet át. változtassuk olyanra, amely egy szocialista szektorhoz méWó is le. gyen.

Az egyéni felelősség hiánya

Nem szabad tovább fennállni annak, hogy a fizikai dolgozók és az irodai dolgozók között ellentét legyen. Ezen a téren üzemünknél hibák vaunak. Ezeket a hibákat ki kell, hogy küszöböljük, ezt a válaszfalat, ami köztünk áll. le kell, hogy döntsük és ki kell ala_ kuljon a legrövidebb időn belül egy olyan kollektiv szellem, mely. ben munkánkat tiszteséggel és be. csülettel száz százalékosan el is tudjuk végezni.

Nem engedhető az, hogy az ftt alkalmazottak teljes fe.

Időtlenséggel végezzék mun. kájukat.

Ez az egyéni felelőtlenség az üzemnél a múltban igen nagy tért hódított és ennek a legrövidebb időn belül meg kell változni. Min. denki a rábízott munkájáért teljes egészében személyében felelős. Tapasztalatom a rövid ittlétem alatt, hogy az üzemnél nem érez. ték az egyéni felelősség súlyát. Az egyéni felelőtlenség tapasztalható volt az irodákban, da nem maradtak el mögöttük a műszakiak sem, ami természetszerűleg kihatott a fizikai dolgozókra is. Így a munka, fegyelemben a legnagyobb lazaság volt tapasztalható, ami a termelést nagyban befolyásolta.

Tervszerötlen

munka

A tervszerűségről szólni egy. általán nem lehet:

£zen a téren a legnagyobb anarchia uralkodott. Pedig terv nélküli munkánkat jól és pontosan elvégezni nem tudjuk. Igaz, hogy a tervszerűtlenséghez kismértékben hozzájárult a tervsző iroda mulasztása, mikor a tervrajzokat kellő időben nem, küldte el és így a vezetőség ennek hiányában kellő tervet sajátmaga részére nem tu. dott kidolgozni.

' De a hiba az hiba. Nem lehet met lébeszélni. A hiba abban is megtalálható, hogy a vállalatot nem egy ember vezette. Sok volt a gazda,

mindenki irányítani akart és parancsolni' szeretet|.

Nem volt meg az ellenőrzés, így a vezetés természetszerűleg széjjelfolyó volt.

A legfontosabb feladatok

Feladatunk a jövőben ezt teljes egészében megszüntetni, hogy jobb munkát végezzünk, fontos az egyéni felelősség mindenki részére. J>e a legfontosabb a vállalat, vezető részére.

így az egész üzemet át kell, hogy szervezzük, ami nagy részben már meg is történt s

az átszervezés után a régi

munkamorálnak teljes gyöke, reiben meg kell szűnnie,

helyében egy teljesen új szellemnek és egy teljesén új munkamo. rá’nak kell kialakulni.

Ezen keresztül tudjuk a munkafegyelmet is megszilárdítani úgy bent a műszaki és irodai dől. gozóknál, mint kint az épületen a fizikai dolgozók között is.

Kiss Lajos igazgató.

E

Ha az ember végiglapozza a vidéki DÉFOSz szervezetek jelentéseit a mezőgazdasági versenyről, akikor az a meggyőződése támad, hogy itt minden a legnagyobb rendben van. Járásról járásra, községről községre terjed a v e rsenyim o z ga lom és ma-holnap nem lesz olyan tanyája, dűlője a megyének, ahová ne ért volna efl a nemes vetélkedés szelleme. Naponta hallunk újabb versenykshí vásokról. Herceg Ferenc dunapataji dolgozó paraszt behiocdásii versenyre hívta a megye dolgozóit. Szilágyi István kiskőrösi gépállomás! ifjúmunkás 55 vagonos cséplésá versenyre hívta ki a Ira ktorus:ákait. Borsodi István szabadszállási cséplési ellenőr szintén cséplési versenyre hívta kii a megye cséplési ellenőreit. Alulról jöttek ezek a kezdeményezésiek. De jöttek a tól- kouitióstaik, a mindszentiek, a szegváriak, majd a lajosmizseiek versenykihívásai is. De sorolhatnánk még hasonló, közhírré tett kezdeméuyiez'ések egész sorozatát.

*«k a verseny hírek maguk ban teljesen hihetők. De ha a kibontakozást figyeljük és az eredmények után kutatunk, akikor rájövünk arra, hogy nálunk a megyében a verseny nem I egy esetben csak papíron van meg. .A megy esze,rte nagydobra : vert kihívások sokszorosára fel- ! nagyítják a ténylegesen meglévő versenyt. A kép, amelyet a D£- FOSz jelentések adnak — lorz- kép. Megyénkben a mezőgazda- sági termelési verseny eddigi eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy az elmaradt a követelményektől.

Mi az oka a verseny nehézkes kóbomlakozásának, e'églelen sikerének?

Münde nek elöft: a versenymozgalom céljainak és fel adat a inak aránytalan lehetőségekkel nem számoló, irreális meg határozása. A DÉFOSz nem számolt egy széleskörű, a falu életéiben újszerű mozgalom megszervezésének és k if ejl es z lé són eík nehéz s éged v«l.

Egyszerre valamennyi termelési ágra, a verseny valamennyi formájára kiterjedő, bosszú időre szóló, bonyolult programmal terheli a falu alig, hogy életre hívott, zsenge verseny mozgalmát. Hogyan is birkózhatott meg az egyszerű falusi ember a mélyszántástól a begyűjtési tevékenységig kiterjesztett versenyszer- vezéséveil és igazgatásával. Igen

I gyakran a DÉFOSz versenvpro- graanja a f cinegekben járt, tehát a végire hajtás a sem járhatott a földön. A tájékoztató füzetek, I körlevelek özöne zúdult a falusi j DÉFOSz szervezetekre. A vége az lett, hogy már senki nem tudta, hogy kivel áll versenyben. Kelve 'mindenki mindenkivel versenyezett.

DÉFOSz megyei központjának az lett volna a fel adata, hogy megtanítsa a járási s falusi DÉFOSz szervezeteket: milyen szervezési módszerekkel lehet a parasztság számára megkönnyíteni a versenyben való részvéteit; hogyan kell helyesen és célszerűen egy községein belüli a versenyző gazdákat csoportosítani. A DÉFOSz szervezetek egyszerűen a falu spontán pró- bákozásaira, a véletlenre bízták a verseny szervezel! formáinak éis módszereinek kialakítását. A DÉFOSz feladata lett voua, hogy előzetes helyű tapasztalatok, egészséges paraszti kezdeményezések és szervezési kíséri elek alapján kidolgozza a verseny- feladatait. De ezt elmulasztották. Csoda-e, ha ez a véletlenre bízott szervezés ma csupán ver- sonyfelhíváisokat szül — valóságos versenyek nélkül.

A DÉFOSz megyei titkár, sáiga másik hibája az, hug y mem támogatta megfelelően a helyi szerveiket. Â megyei titA;

kárság tagjai ugyan egész héten át a megyében iohollak, gyakran a járási titkárok feladatait is elvégezték, ahelyett, hogy irányították volna a versenyt. De a kint tartózkodó munkatársak sem Toltak ellátva előre kidolgozott szempontokkal.

A DÉFOSz-nál a legnagyobb hiányosság abból adódott, hogy a DÉFOSz maga akarta elvégezni az egész verseny megszervezését, Kihagyta számításából a tömeg- szervezeteket, sőt magát a Pártot is. Előfordult az is, hogy a megyei központ ellátta bőséges írásos anyaggal a vidéki szervezeteket, de elfelejtették közölni azt, hogy mit csináljanak.

A járási titkárok Is hibákat és mulasztásokat követtek el. öt a versenyszervezésben mellőzték az egyéni agitációt, a politikai felvilágosító munkát. A megvei titkárság pedig azt a hibát követte el, hogy nem ellenőrizte kellőképpen a vidéki szervezeteket. Az egyéni agitáció helyett egynéhány DÉFOSz szervezet inkább fenyegetéssel próbába a k érdes eket megoldani.

^ toisó sorban nagy hiba volt az is, különösen a járási titkárságokon, de a megyein is, hogy nagy volt az elbizakodottság. Ez különösen erőt adott az ellenségnek, a kuiákoknak és a klerikális reakciónak, Így fordulhatott elő az, hogy a kiskőrösi járásban nem egy ízben a dolgozó parasztság a kulákság nótáját fújta.

Az őszi termelési verseny mcwgaimat a DÉFOSz csak úgy tudja fellendíteni, ba az elkövetett mulasztások jóvátételén már most fáradozik. A hibák kiküszöbölésének útja világosan keE. hogy álljon elöltük. Versenymozgalmunkat a legfontosabb reális feladatokra, elsősorban az őszt munkák üt emit érvének végrehajtására, ennek keretében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésiére keli összpontosítani. A verseny szervezését nem szabad többé adminisztrációs feladattá szűkíteni. A DÉFOSz szervezeteknek keményen vissza kiéli verniük a falusi kizsákmányoló,k támadását, amellyel a termelést es a verseny sikereit veszélyeztetik.

Ismét nagy feladat előtt állunk. TöbíimiilKó hold földet kell gondosan tisztított és csávázott kenyérgabonáival bevetni és szán'ó- területünk többi részét a tavasziak alá -az ősszel felszántani, hogy biztosítsuk magunk és országunk jövő évi kenyerét. Álljon tehát csatasorba jövőévi kenyerünk biztosítására minden dolgozó paraszt, álljon versenybe miniden öntudatos, hazáját és népét szerelő földműves. Álljon versenyben járás a járással, község a községgel. Népi demokráciánk minden támogatást megad a dolgozó parasztsáígnak, de á munka, akkor lesz valóban eredményes, ha a dolgozó parasztság a te,nitueié*i versenyt megyei tömegmozgalommá szélesíti. Egymással versenyre kelive biztosítja a vetőmag jó és gondos megtisztítását, osávázásót, fokozza a műtrágya használatát, az őszi szántásit és a tavasziak alá kerülő földek őszi mélyszántását, lehetőleg géppel végezze el és minden területet géppel vessen be az őszi termelési terviben előirt mennyiségben és időben. Ezzel a versennyel dolgozó paraszt, súgunk az őszi mezőgazdasági munkák jó és sikeres elvégzésével tesz billet hű szövetségese, az ipari munkásság mellett. Dolgozó parasztságunk a begyűjtés terén nem kevésbé nehéz versenyéiben kiválóan helyt állt. Most lássunk haladéktalanul! hozzá ai őszi mezőgazdasági munkák jó és sikeres elvégzéséhez, a verseny ügyének előmozdításához.

i párlépSlés munkájának nélkiiíöz'ie’clien fegyver j A Pártmunkás

OLVASD!

TERJESZD i