Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-20 / 112. szám
Szabatlságunk égő és lobogó fáklyájának! VASÁRNAPI LEVÉL íángja szökkenjen magasra itt a határon is! Gara délszláv anyanyelvű dolgozói lelkesen készülnek az Alkotmány évfordulójának megünneplésére A Magyar Népköztársaság a területén éló' minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya.) mány évfordulója számunkra felejthetetlen nappá emelkedik. Szabadságunk égő és lobogó fáklyája magasbaszökken itt a határszélen, a határon túl Titóék börtönében szenvedő testvéreink felé. Jaga Sibalin tekintetéből a boldogság örömtüzek fénylitk ; — Milyen más világ ez, mint volt a múlté. Az Alkotmány nekünk, délszláv anyanyelvű asszonyoknak cs nőknek biztosítja azt a szabadságot, melyet a reakciós uralom mindenáron elnyomni akart. Számkivetettjei voltunk a falu ku- Idkjainak. Népi demokráciánk biztosította számunkra az egyenjogn- súgot és Alkotmányunk nemcsak a jogok egyenlőségét biztositoa számunkra, de bizosUotta e jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket is I így készülnek j Gara délszláv anyanyelvű dolgozói az Alkotmány egyéves fordulójára. Valamennyien forró szeretettel fordulnak a hatalmas Szovjetunió felé mely' népünk és országunk segítője és támasza. Mindnyájan érzik, bogy az évforduló napja munkájuk fokozásával kell, hogy erősítse a békefrontot, mely a rombolás és a pusztulás helyett az építés hatalmas iramával erősíti a dolgozók boldogabb és szebb jövőjét. (Bíró) J Augusztus 20-án van első évfordulója annak, hogy a nép, a dolgozók igazi Alkotmányát törvénybe iktottuk. Egy évvel ezelőtt a törvénybeiktatás napján törvény formájában való rögzítése történt meg annak, amit a felszabadulás öt esztendeje alatt a Párt vezetésével a valóságban létrehoztunk és kivívtunk. A magyar dolgozó népnek eddig nem volt alkotmánya. Mint ahogyan Itákosi elvtárs mondotta : „Évtizedes harcokban megkezdődött munkásosztályunk vezetésével, az 1910. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és or- szágépítő munka már megvalósult eredményei, országunk és társadat- j műnk szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és további fejlődés útját jelöli meg: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.“ Ennek a napnak ünneplésére készülnek darán is. A magyar és a délszláv anyanyelvű lakosság lelkes készülődése a nagy napra bizonyítja, hogy dolgozó népünk tudatában van annak, milyen sokat köszönhet győzelmeink szervezőjének, a Pártnak és népünk vezetőjének, Rákosi elvtársnak. A termény begyűjtés sikerévet aug. IS-ra, október másodikai ütemtervüknek 114 százalékos teljesítésével, mintha csak üzenni akarnák : számíthat ránk Rákosi elv- táis, nem kíméljük erőnket, nem solcaljuk, amit a haza kér tőlünk." I Így készülnek | a közs'ég délszláv anyanyelvű lakosai is augusztus 20-ra, mely számukra boldog jövőjük építését jelzi, a reakció évtizedes elnyomatása után. Babity Alajos szekrényének egyik fiókjában gondo: san és féltve őrizve, ott van az Alkotmány, melynek 49 szakasza kimondja: „A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek." ■— Ezért is készülünk mi, délszláv anyanyelvű dolgozók olyan nagy lelkesedéssel az Alkotmány évfordulójának megünneplésére. Tudjuk, hogy ezzel csak egy kis részét róhatjuk le hálánkat a Párt és Rákosi elvtárs iránt, akiknek köszönhetjük az Alkotmányban lefektetett jogainkat és kötelessége* inket. Azelőtt mit jelentett számunkra a reakció által hirdetett „szabadság“*? Teljes jogtalanságot. Nem voltak iskoláink, újságjaink, folyóirataink. Kultúráié'ről nem is beszélhettünk. Ma mindezt biztosította számunkra népi de*- mokráciánk és az Alkotmány, hogy boldog és független országban népi kultúránk, nyelvünk, nemzeti sajátosságaink megőrzésével és továbbfejlesztésével a testvéri magyar néppé! együtt építhetjük jövőnket. Ott állunk valamennyin a béke frontján, hogy a rombolás helyett az építés alkotó szellemével erősíthessük a Szovjetunió vezette béketábor ereiét. fTosip Kricskovics | azzal ünnepel, hogy 10 hold juttatott földjével máris tagja lett az újonnan alakuló termelőszövet, kezeli csoportnak. — Bennünket, délszláv anyanyelvűeket — mondja és a keze ökölbe szorul. — Horthyék reakdós rendszere másodrangú állampolgároknak tekintett. A burzsoá- zia szívósan hirdette a magyar faj j felsőbbrendűségét és uralomra jogosultságát a környező népekkel Szemben, Az ellentétek szításával és a gyűlölet terjesztésével egv volt a oél: a dolgozó nép figyelmét elterelni gálád és aljas kizsákmányolásukról. — így volt! — helyesel Jaga Sibalin is. — De a Szovjetunió dicső harcosai meghozták a dolgozó nép szabadságát. — Köszönjük is hálatelt szívvel — folytatja Josip Krlcskovics —, mint ahogyan köszönjük és hála- telt szívvel követjük a Pártot és követjük Rákosi elvtárs tanításait. I Tettekkel is akarják bizonyítani a szavakat. Harminchárom taggal máris új csoport van alakulóban. Tagsága felerészben a délszláv anyanyelvű dolgozók somiból kerül ki. Képűtől tíz holdasok valamennyien, mint Palp l’sobojác, I’enó Ala- dics, Iván Jelasily és a többiek. — Az volna csak az igazi boldogság a számunkra, ha az Al; kotmány ünnepének napján meg ' is alakulhatnánk — veti közbe Iván Jelasicsty. — ügy szeretnénk — szól bele Sztipáu Dujmov is, — Az AlkotEgyre tömegesebben lépnek be a dolgozó parasztok a terijielőcsoportokba „Alkotmány termelőcsoport” FüiöpjakaDon az Alkotmány napján mondja ki megalakulását egy új termelőcsoport, amely, hogy nevével is emlékeztessen _ dolgozó népünk nagy ünnepére, az „Alkotmány termelőcsoport’‘ neve, kívánja felvenni. A belépők száma eddig 32. Ide kérte felvételét töb- paraszt is, aki 14 hold szántót és bek között Törteli Kálmán k°zép- egy hold szőlőt visz be a csoportba. Törteli Kálmán kozéppataszt a következőket mondta, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot; — Legutóbb meglátogattam a Dózsa termelőcsoportot, amelynek eredményei meggyőztek a közös gazdálkodás előnyeiről, örülök, hogy mint kommunista paraszt én is hozzájárulhatok a szocialista mezőgazdaság építéséhez és külön öröm számomra, hogy éppen Alkotmányunk ünnepére sikerül csoportunkat megalakítanunk. Arad a gabona a gazdag szovjet földről Megindult a gabonabetakarítás a Szalszki sztyeppén lévő Gigant szovlwzban. Teherautók hosszú sora szállítja nap mint nap a gabonát az állami gabonaraktárba I Már hosszabb idő óta készülünk levelet írni az elvtársaknak. A késés oka egyedül az volt, hogy vártuk, vájjon a Párttól kapott többszöri figyelmeztetés elegendő lesz-e arra, hogy az elvtárs meglássa hibáit, neki fog-e azok kijavításának. A hónapokból legalább kettő telt már el azóta és az elvtárs még semmi tanúi elét nem adta annak, hogy kész levetkőzni hibáit, hogy változtat magatartásán, a helyes irányba tereli álláspontját. S mivel várakozásunkra az elvárstól „felelet“ nem jött, ezért írjuk most meg „rekamdló“ leveliinket. BIZTOSAN HELYESLI Zécher elvtárs, hogy először azt fogjuk megírni, hogy mi is az, amit hibáztatunk, mi az ami mellett e/lni/i idő után nem mehetünk el szó nélkül, mert egyébként mi is a hiba részesei lennénk. Az elvtárs igazgatója — régebbi megjelöléssel — vállalatvezetője a bajai Gyapjuszövetgyárnak. Népgazdaságunk egyik igen fontos állomáshelyén teljesít szolgálatot a Párt, a munkásosztály megbízásából. Nemrégen még a gép mellett dolgozott, majd népi demokráciánk egy fontos őrhelyre állította, ami nem kis felelősséggel végezhető el. Az elvtársnak nagy feladatokat kell megoldani és ehhez elsősorban az üzemi pártszervezet segítségét kell kérnie. A Párt nélkül — azt Viszem, ezt mein kell magyarázzuk — nem történhet semmi sem. Ez természetesen ered a Párt döntő, vezető, élenjáró erejéből, szerepéből. Az, aki munkájában a pártszervezet munkáján keresztül látja feladaiait, ott csak jó lehet a munka, olt vannak és meg inkább lesznek nagy eredmények, de ott, ahol a Párt nélkül, a pártszervezet segítségét számításon kívül hagyva végzik a munkát, ott csak baj lehet, ott a felelősök vagy a felelős fényező részéről ki kell mulatni a Párttól való elszakadás, vagy a Pán lebecsülésének a tényét. Történt-e ebben az országban, vagy akár Haján valami is a Párt nélkül a felszabadulás óta, nem-e. ami eredmény, az mind a Pártnak köszönhető országos, helyi és üzemi viszonylatban. Ebből egyenesen következik, hogy történhet-e valami is a Párt nélkül az üzemekben, vagy a bajai Gyapjúszövet gyárban. Erre milliók kiáltanának harsány nemet. Meg kell mondjuk Zécher elv- társban igen komoly jelelt látjuk annak, hogy lebecsüli a Párt vezető szerepűt, hogy az üzemen belül a pártvezetés cs intézkedés kérdéseit a vállalatvezetés és saját intézkedései alá akarja gyűrni. Nem akarunk részletesebben beszélni arról, hogy milyen álláspontot jogialt cl az üzemi pártszervezet irodahelyisége kérdésében. Mindenesetre ez is jellemző volt az elvtársra és erősítette azt az általános véleményt, hogy a vállalat és a pártszervezet kérdéseit úgy akarja „összeegyeztetnihogy ott saját magának legyen döntő szava. Az elvtdrs ennek a kérdésnek megtárgyalásánál annyira ment, hogy jelentések Írásával fenyegetőzött és saját vállalatvezetői „hatalmáé' látta sértve ázzál, ha a pártiroda legalább akkora lesz, mint a vállalat igazgatójának szobája, fogadó helyisége. A LEGSÚLYOSABB HIBA azonban — ez még az előzőt is fölözi, — hogy az elvtárs valósággal akadályozta, közvetlenül a norma- rendezés előtt, az üzemi pártszervezet munkáját. Hogyan» Emékez zek csak! Mikor a Minisztertanács határozata előtt egy-két nappal pártaktíva értekezlet volt, teljesen elzárkózott Horváth elv árs azon kérése elől, hogy adatokat .adjon az üzem életéből, mely jól állá- masztja az alapbéremelés és a normarendezés kérdését. De itt még nem állt meg Zécher elvtárs, hanem nem tudjuk, milyen alapon — felelősségre vonta Horváth elvtársat, hogyan ,,merészelnek" ebben a kérdésben értekezletet tartani. Sőt még ezen a haláron is tóiméul, megtagadta, hogy július 20-án megtartja az üzemi értekezletet. Arra nem gondolt akkor Zécher elvtárs, hogy mindaz, anlit Horváth elvtárs kezdeményez, végrehajt, arra már párthatározat van? Nyilván nem. Pedig erre gondolnia kellett volna. Zécher elvtdrs érveivel akkor hivatkozott sok mindenre, budapesti szervekre és egyebekre. Ilyen hivatkozásokkal akarta keresztezni, akadályozni a pártszervezetet munkájának elvégzésében. AZ, ELVTÁRS, mint sok más kérdésben, ebben is a felelős személyi vezetés és felelősség elvére hivatkozott. Azonban meg kell mondjuk, eOV kicsit furcsának találjuk, hogy az elvtárs csak akkor veti fel ezt a kérdést, ha a pártszervezettel kapcsolatos ügyekről van szó, ha az elvtdrs hatáskörét váltén sérti, a pártszervezet egy-egy intézkedése. Nekünk az a véleményünk, hogy a személyi felelősség kérdésére nem hivatkozni kell és neyi is hangoztatni, hanem gyakorolni Cs alkalmazni. De az elvtárs személyi felelőssége semmiképen sem jelentheti a pártszervezet munkájának, — azért, mert az üzemen belül van — a sokszor lehetetlenné tételét, akadályozását. Az elvtárs a vállalatnak a vezetője, tehát a vállalatért felelős személyében és nyilván nem is akárkinek, hanem elsősorban a Pártnak, a munkás- osztálynak. A személyi felelősség kérdése igen fontos része a feladataink elvégzésének. Gerö elvtárs is súlyos kérdésként vetette fel a május 81-iki beszédében és Sztálin elviárs azt mondja róla: „Az egyéni felelősség hiánya olyan ostora az iparnak, amely összes termelési és szervezeti eredményeinket az üzemeinkben veszéllyel fenyegeti.“ De a veszély ugyanaz, ha az egyéni, személyi felelősség kérdését demagógizáljuk, ha mögéje akarunk elbújni, akkor, amikor lényegében a Párthoz való viszonyunk kérdéséről van sző. A személyi felelősség kérdése nem cégér, hanem követelmény, mely vonatkozik Zécher elvtársra, minden munkatársára és minden munkásra. De követelmény a Párthoz való viszony kérdése is. Hogyan lehet jó munkát végezni akkor, ha ez a kérdés még nem tisztázódott, ha nem tudjuk az üzem vezetésének szempontjait úgy beállítani, hogy az magában foglalja mindazt, amit a pártszervezet erősödése, munkája megkíván. Normarendezés, alapbéremelésről van szót Mi a feladati Nem hivatkozni „mindenre", hanem minden erővel segítségére lenni a Pártnak és sikerre vinni a kezdeményezését. Ez az alapja a személyi felelősségnek: a Párt ügyének sikerre juttatása, nem pedig akadályozása. ZÉCHER ELVTÁRSNAK nem kis mértékben hiúsági kérdés is az, hogy az üzemen belül ki van elől: a pártszervezet, a párttitkái, ragu a, vállalatvezetés, illetve az igazgató. A kérdés eldöntésénél a Párt vezetőszerepe nem lehet vitás, de azt hisszük, hogy ennek elő- rebocsájtdsdval, a vállalatvezetés „rang" helyzete sem. A vállalat vezetőségének és Zécher elvtársnak nem is ilyesmi versengés kérdésével kell foglalkoznia, hanem a munkaversenyzés kérdésével. Ez elsőrendű feladata ős ebben a munkában segítségére van a pártszer- [vezet, a kommunisták, akik eddig is az üzem minden eredményének, sikerének élenjárói, biztosítói voltak. Zécher elvtársnak javasoljuk, gondolkodjon el ezen a kérdésen és idézzen fel magában néhány példát arról, hogy a Párt lebecsülése és a magunk munkájának a Párt munkája fölé emelése milyen következményeket von maga után.- Heinéjük, hogy levelünk segít. Hangunk határozott, de ‘a segítségünk elvtársi és éppen ezért, az elvtárs felfogásának, magatartásának megváltozása lesz az eredmény. De a legfőbb eredmény az lesz, hogy az üzem összes dolgozói, a pártszervezet vezetésével, még nagyobb sikerrel járulnak ho$zá a szocializmus építéséhez. Az őszi mezőgazdasági fejlesztési terv végrehajtásából Kiskunfélegyháza t.ermelöcsoportjai is kiveszik részüket. A Vörös Csillag termelőcsoport 16 új taggal sza-j porodéit, a Petőfi tetmelőcscport- ba a tagok jó felvilágosító mun-i kája nyomán most további hal dolgozó paraszt kérte felvételét. Ezzel 34 taggal emelkedett a csepsrt létszáma. A Kossuth termelőrso. portba, tízen kérték felvételüket, közöttük két középparaszt.