Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-20 / 112. szám
1»ART és I'ABTKPlTÉS Jó népnevelő munkával győzi nteg Juhászáé elvtársnő a dolgozó parasztokat Megtudjam, milyen problémá, foglalkoztatják a dolgozó parasz tokát, megtudjam, milyen kérdé sek foglalkoztatják leginkább őket Beszélek a párttitkár elvlárssal, ; csopcrtelnckkel, a csoporton ínéj kívülé.ló dolgozó parasztokkal is A beszélgetésekből kiderül min den. Megtudom, milyen rémhírek kel, eszközökkel dolgozik a reak ció, a kulák. meg a pap és így felmérve a terepet, kezdek neki a munkának. A jő népneTcIő feladata tehát: a tájékozottság Hogyan tudjon jó munkál végez ni ott a népnevelő, ahol nem is meri a körülményeket,nem ismeri magukat az embereket? — De nem elég csak a körülményeket, az embereket megismerni, tanulni is kell, mert hiszen ha felelősségteljes és jó munkát akar végezni a népnevelő, akkor nem üthet egyszerűen a ha sára, hanem alaposan tisztában kell lennie a kérdésekkel. At kell tanulmányozni a kérdést. Ehhez viszoot elengedhetetlenül szükséges az állandó rendszeres tanulás, a sajtó olvasása. — Fontos a kisgyülések jó megszervezése. A kisgyülések szervezésénél ügyelek arra, hogy jó hangulatban, • beszélgetésszerüen follyanak le. így nem merev és „hivatalos’“ a kisgyülések hangulata, hanem gyorsan megoldódnak a nyelvek és kérdést kérdésre A kiskunfélegyházi járási pártbizottság helyesen felismerte ,pie_ zögazddságunk továbbfejlesztésének jelentőségét. A pát'bizottság a legjöDb, legképzettebb aktívákat, népnevelőket áhította bt erre a műnk-.a. A járási pártbizottság tudja, hogy igen sok azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik gondolkodnak azon, hogy be- âépjenek-e a csoportba. A népnevelők fejkeresik ezeket a dolgozó parasztokat, meghívják a kisgyű- lásekre őket és átbeszélik velük problémáikat, kérdéseiket. A kiskunfélegyházi járási párt- bizottság aktívájaként jó munkát végez Juhász elvtársnő. Sokan azt mondják. hogy „nehéz meggyőzni a dolgozó parasztokat". Juhász elvtársnő jó munkájával alaposan rácáfolt erre. 0 maga mondatta el, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Jó munkával, az érvek felsorakoztatásával minden paraszt megérti, hogy miért helyes a közös gazdálkodás. Nincs olyan ember, aki a rossz után menne. Ezt igazolta be Juhász elvtársnő munkájának eredménye 'is. 0 maga több mint húsz egyénileg gaz dálkodó dolgozó parasztot győzött meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Juhász elvtársnő elmondotta, hogy hogyan végzi munkáját.- Tiszaújfalura küldött ki a pártbizottság. Első dolgom az volt, hogy véleményt kutassak. tesznek fel. Ilyenkor aztán már könnyű dolog a vitát irányítani. — A népnevelő azonban csak akkor végezhet jó munkát, ha jó gyakorlati példákat is tud mondani. Saját nyelv,n kell beszélni a paraszttal, — és mint a példák bizonyítják, lehet is beszé.ni. Csak ellenséges embernek lehet az a nézete, hogy „buta a paraszt’“, Rendkívül sok kérdés, probléma vetődik fel. Igen sok pa. taszt felveti a munkaegység kérdését. Vagy a gyermekek öregek dolgát. Megkérdezik, hogy hogyan fog ez kinézni a termelőcsoportban. , Ha ilyenkor a népnevelő nem készül fel alaposan, néni ismeri tövéről-hegyére a dolgot, mindent elronthat. — Dolgozó parasztságunk nagy érdeklődéssel hallgatja a termelő, csoportokról, a Szovjetunió mező- gazdaságáról az ismertetéseket. Juhász e'lvtársnő jó népnevelő munkájával előbüre vitte Pártunk, népünk ügyét. Es természetesen azok a dolgozó parasztok a leghá- lásabbak neki. akik már a boldo gulás útjára léplek. Juhász e)y_ társnőnek az a véleménye, hogy öröm népnevelőnek lenni, hiszen amikor arról győz meg dolgozó parasztokat, hogy a parasztság felemelkedésének egyetlen útja az, hogy termelőcsoportot alakit, — a dolgozó parasztok igaz háláját érdemli ki. Csak a közös gazdálkodással biztosíthatjuk dolgozó parasztságunk boldog életét __ mondja Agó József kiskunfélegyházi dolgozó paraszt, a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttség tagja Egv napja csak, hogy hazaérkezett Agó József a Szovjetunióból. Éppen az utazás fáradalmait piheni, amikor bemegyünk tanyájára, de örömmel kel fel az ágyról, hogy elmondja miindazt, amit látott. A szó színié árad belőle, szinte egyszerre szeretne elmondani mindent. Kicsi gyermekei ott sürgölődnek körülötte, újra és újra hallani akarnak arról a hatalmas országról, ahoi boidogao, szabadon és gondtalanul élnek a gyermekek. Ágó József előtt öt-hat teleírt füzet, ezekbe a füzetekbe je gyezte élményeit és amit látott. —- A mi csoportunk Üzbegisztánban járt és Taskenlben. Láttam a kolhozokat és láttam a kolhoztagok, életét, —» mondja Agó József. — De ezt nem lehet csak néhány szóban elmondani, erről sokat, nagyon sokat kdl beszélő*. — Sokan vannak a szomszédaim közül, akik már vártak rám és csak az alkalmat várják, hogy töviröl-hegyiro. elmondjak nekik mindent. Sokan vannak itthon, akik már meggyőződlek a társas gazdálkodás fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben. !Sok minden van, amit tudni szerelmiének, hogy és mint van ez a Szovjetunióban. Mi tanulni akarunk tőlük és az ő példájukat követve akarjuk megvalósítani hazánkban azt, amit a nagy Szovjetunióban már megvalósítottak. Ed személyes tapasztalataimmal akarok ebben a munkában rébztvenni, akinek csak lehet, elmondom azl, amit láttam. Agó József most arról beszél, hogy mennyit kínlódott egyedül kis gazdaságában. Hogy mennyi gond nehezedett rá, hogy meg kellett koplalni, ha venni akart va! amit. — A kolhozparasztok nem kiiz- denetk gondokkal. Keresetükből gond nélkül élnek, a gyerekek tanulhatnak, az öregekei pedig gondozzák, széppé teszik a még hátralévő napjaikat, de inkább éveiket. Ugyanis, azt tapasztaltam, hogy a szovjet kolhozparasztok hosszúé, etüek. A munka nem töri meg őket, mert a gépeket az ember szolgálatába állították — mondja nagy lelkesedéssel. — Meglátogattunk néhány kolhoztag családot is. Némelyiknek niéigyszobás lakása, villanya, rádiója van. Merőben más az ő Ölel lük, mini a mienk, de ha a példájukat követjük, ilyen lehet a mi életünk is, fán magam is úgy akarok élni, imént a szovjetemberek,— fátylatja Agó József. *— Sokat beszéltünk a termelő- csoport dolgáról, —- mondja Agó Józsefné, aki eddig szótlanul! hallgatta férje 'beszámolóját, — de nem tudtuk rászánni magunkat, hogy, mi is belépjünk. Most már ezen nem gondolkozunk, — mondja Ágóné meggyőződéssel, — hanem mii is csoporttagok leszünk hamarosan. Ágó József azután a terveiről beszél nagy lelkesedéssel: — Szomszédaim máir érdeklődve vártak. Az a tervem, hogy újabb termel,őosoportot alakítunk. A látottakat felhasználom a felvilágosító munkához. Megmagyarázom dolgozó parasztta-rsaim- nak. a magyar dolgozó nép barátijai, a szovjet dolgozók adtak szeretettel a klüldüüség tagja.'imak. Egy modern zenegép és ki tudná még felsorolni, hogy mi minden. A gyermekek szánté mindenről megfeledkezve játszanak, nevetgélnek. — Ilyen vidáman élnek olt a gyermekek. A szovjet emberek gyermekei, — mondja Ágó József. — így keil élni a mi gyermekeinknek is, — teszi még hozzá. Azután lassan készülődmi kezd, öt órára várják a DÖFOSz-ban. Elbúcsúzunk Ágó Józseftől és bizonyosak vagyunk abban, hogy egy olyan családot látogattunk meg, amely megtalálta az igaz utat. A DOLCiOZO A OK ÉH AZ ALKOTMaM Alkotmányunk törvénybeiktatásának első évfordulóját nagy lelkesedéssel ünnepli a magyar dolgozó nép. Nagy lendülettel ünnepelnek a megye* üzemi munkás, paraszt és haladó értelmiségi asz- szonyai, mert a felszabadulás óta azt tapasztalják, hogy örömre fordult az életük, hogy szabad hazában élnek, a férftokkai egyenlő jogokat élveznek, hogy gyermekeik jövőjét csak szaoad országban biztosíthatják. A megye dolgosó asszonyai nagyon jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. „Mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint.“ Minden MNDSz asszony megérti, hogy milyen drága kincs számára az, hogy a szocializmust építhetjük, hogy ezt a kincset a Szovjetunió felszabadí'ó harcának, a kommunisták vezetésének, dolgozó népünk önfeláldozó munkájának és harcának köszönhetjük. Ezt jól megértik asszonyaink, és a béke aláírások terén, az egyházi reakció és kuláktáma- dás visszaverése során bebizonyították napról-napra erősödő szocialista hazaszeretetüket és a népi demokrácia iránti odaadásukat. Ez a hazaszeretet éberré teszi asszonyainkat és késszé minden áldó-, zatra népi derhokráciánk rendjének védelmére. Üzemi munkásaink a szovjet munkások nyomdokain haladva egyre fokozzák termelési eredményeiket, hazafias kötelességüknek tekintik munkájuk pontos és gondos végzését; Különösen kitűnik a Kecskeméti Barnevál sziahánovista élmunkása, Langó Eszter elrtárs- nő, aki állandóan fokozza termelési eredményét, az új normát a koreai felajánlással kapcsolatban már 220 százalékra teljesítette. Ugyancsak jól do'gozik Csordás Gyuláné asszonytárs, aki az új normát 50 százalékaki túlteljesítette. A bajai Posztógyárban Cseresznye Józsefné és Bedekovics Andrásné az új normájukat 160 százalékra teljesítették. Azon kell lennünk, hogy minél több üzemi munkásnő kövesse élmunkásnőin- ket, női brigádjainkat a norma túlteljesítésében, a selejt csökkentésében. Asszonyaink megértik hogy a szocializmust csak úgy valósíthatjuk meg, ha nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is építjük. Tudják, hogy csak nagyüzemi közös gazdálkodásban lehet jó! kihasználni a gépeket, termékenyebbé tenni a földeket, nagyobb terméseredményeket elérni. Alkotmányunk 7. paragrafusa kimondja; A magyar népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy az állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelő szövetkezetek tá- mogatásával el segítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Csak társas termeléssel érhetünk el olyan eredményeket, mély állandóan növeli dolgozó parasztságunk életszínvonalát, falvainkat egészségesebbé teszik, közelebb hozzák a városhoz s csak ezen az úton szabadulhat meg a kulákok kizsákmányolásától, az elszegényedéstől. A megye asszonyai, a nöneve- lők, a termelőszövetkezeti asszonyok viszik a felvilágosóló munkát az egyéni gazdálkodók felé, szervezik a tszcs-be belépőket. Ai izsáki MNDSz sok új tagot szervezet1 a tszcs-be. A helyi termo.ő- szövetkezet példájával állottak ki az egyéni gazdálkodók elé és így azok meggyőződtek arról, hogy a parasztság felemelkedésének egyedüli útja a szövetkezés. Ugyancsak jó eredményt értek el ( az MNDSz asszonyok Lajosmizsén, Csikérián, Sóstón s*b. A szocializmus építése terén hatalmas feladat vár mind az üzemi, mind a falusi dolgozó asszonyainkra. Ennek végrehajtásához öntudatos munkára van szükség. Üzemi asszonyaink vegyenek részt á szocialista munkaversenyekben, a munka termelékenységének emelésében, de egy percig sem feledkezzenek meg a norma-, bér- és OTI-csálók és a jobboldali szociáldemokraták leleplezéséről Ugyanakkor falusi asszonyaink is járjanak elől a termelésben, felvilágosító munkával, saját jó példájukon keresztül mutassák mpg a társas termelés előnyeit, fejlesszék világnézeti, természettudományos és kulturális tudásukat, sajátítsák el a modern mezőgazdaság és szövetkezeti kérdés ismereteit, leplezzék le a kulákot, a klerikális reakciót. Mi magyar asszonyok békeharcunkban örömmel sorakozunk fel a Magyar Dolgozók Pártja mögé. büszkén követjük és köszörűjük Alkotmányunk egyéves évfordulóján népünk szeretett bölcs vezérét, Rákosi elvtársat, aki kivezetett bennünket az ezeréves rabságból és a nép igazi Alkotmányával biztosítja jogainkat, boldog életünket. Tólh Anna, MNDSz Megyei Bizottság, fîioi*e n túlteljesítésért hogy csak így biztosíthatjuk magunknak a boldog, szabad étcíe t. Csak így van lehetőség arra, hogy fel szói móljuk az el maradó!^ ágot, hogy felépítsük a virágzó faiul, hogy hazánk dolgozó parasztsága is müveit legyen. Meggyőződtem arról, hogy csakis művelt emberekkel lehet a szocializmust megvalósítani. Azután a Szovjetunióiból hozott ajándékokkal játszadozó gyermekeit nézi, felesége meg már ki is rakott mindent az asztalra, amit 110.1 százalékra teljesítettük termén ybegyüj tési el öi rá n y z a I u n - kát! Ezzel dolgozó parasztságunk teltei 'bizonyította be Pártunkhoz való hűségét. De hű dolgozó parasztságunk szövetségeséhez, a műnk ásó s z láCy hoz és tudja, miit jelent számára az Alkotmány, ezért teljesítette JQO. százaléknál nagyobb mértékben hazafias kötelességéi. De dolgozó parasztságunk ezzel nemcsak erősíti a béke táborát, hanem megszilárdulja népgazdaságunkat, fejleszti, e’.öresegíti a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Örömmel töltenek el mónden öntudatos magyar dolgozót ezek az eredmények, de korántsem jelentik azt, hogy most már ráülhetünk babéra i-nkra. Megyénkben még mindig vannak járások, amelyek adott szavukat még nem teljesítették. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a jó eredmények me lelt még vauinak községek, amelyek lemaradlak. Feladatunk tehát az, hős* fclaztuk a begyűjtés Iramát, harcoljunk a tűttclje- sí lésért. így teljesítjük hazafias kötelességünkéit, így biztosítjuk a magtárakban a dolgozó nép jöivőévi kenyerét. A Bácskiskunmegyei Pártbizottság a dolgozó .parasztság nevében a következő táviratot intézte miépiink nagyi tanítójához, Pártunk bölcs vezetőjéhez Rákosi Mátyás etvtárshoz: Távirat Rákosi elvtársnak Rákosi Mátyás el v társn ak, Budapest. Forrón szereteti Rákosi Elvtárs! Bács-Kiskirnmegye dolgozó parasztsága névéiben örömmel jelentjük, hogy termény begyűjtési előirányzatunkat a mai nappal 110.1 százalékra, ezen belül kenyérgabona előirányzatunkat 114.7, takarmánygabona előirányzat unkát 69.9 százalékra leljesitellük. Megyénk dolgozó parasztság* az ellenséggel szemben szívós Ivaréban elért eredményeivel is válaszolunk az Imperial*. Iák koreai háborús provokációjára. Ezzel válaszol a béketábor ellenségeinek, Titoék aljas rágalmaira. így készül fel Népköztársaságunk Alkotmányának méltó meg ünneplésére. Az eddigi eredményeinkéi harcos elszán tVá.gga.1 tovább fokozzuk a begyűjtés .túlteljesítéséért, mezőgazdaságunk szociális a fejlesztéséért, hogy ezzel is hitet tegyünk a Szovjetunió vezette bókiptábor. a szocializmus építése, nagy Pártunk és szeretett Rákosi elv tár.sunk iráni. Bács-Kiskunmagye dolgozó parasztsága nevében: MDI* Megyei Pártbizottság. I
