Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-19 / 111. szám
BAJAI JÁRÁSI TAXAIS „A helyi Tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét az államhatalom gyakorlásában. (Alkotmány 32. §) Dolgozó népünk az elmúlt öt év alatt bebizonyította, hogy élni tud a szabadsággal és jogaival, melyeket a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege vívott ki számára. A hároméves terv sikeres befejezése, az ötéves terv beindítása döntő bizonyíték erre. Alkotmányunk biztosítja, hogy a dolgozók irányítják saját sorsukat. Újabb győzelem számunkra, a Járási Tanácsok megalakulása. 15-én a. kora reggeli órákban hangos zeneszó verte fel Baja város utcáinak csendjét. Feldíszített kocsikkal, zászlókkal a vaskúti kiküldöttek érkeztek. Arcút mosolygós, vidáman énekelnek. Eljöttek, hogy az alakuló gyűlésen határozzanak saját és dolgozó társaik sorsa felől. Egymásután érkeznek a járás többi községeiből is a kiküldöttek. A volt megyeháza épületében gyönyörűen feldíszített terem várja iket. Az óra mutatója lassan haad a tizes szám felé. Az elnöki 'tnelvényen helyet foglal Cseh László elvtárs, a Megyei Tanács íinökhelyettese, Radeezki Imre ílvtárs, a Népfront Bizottság el- íöke. A magyar Himnusz elének- ése után Radeezki elvtárs üdvözli t megjelenteket, majd megtartja >evezető beszédét: — Rákosi elvtárs biztos kézzel vezeti népünket a szocializmus fe- Q _ mondotta többek között, — :ljött az az idő, amikor sor ke- ülhet a közép, majd. az alapfokú ntézmények újjászervezésére, ttyan vezetőkre van szükség, akik cm riadnak vissza a nehézségekül. Nem kupaktanács lesz, hanem a dolgosó nép ügyeinek intézője és irányítója, — mondotta Itadeezki elvtárs. A nevek felolvasásakor büszke öröm csillan meg az arcokon. Soha nem érzett boldogság az egyszerű mun kás, paraszt és velük együtt haladó, értelmiségiek számára, hogy ők irányíthatják sorsukat. A végrehajtó bizottság elnöke Osztermann Béla, helyettese ifj. Vaskó István, tikár: Nagy Károly. A végrehajtó bizottság többi tagjai: Jégét Antal, Slezák János, ifj. Márton Vilmos, ifj. Varjú Pál,- Schneider János, Szabó Károly, Kormány Istvánná és Radeczki Imre elvtársak. Képviselve van a munkásság, parasztság és értelmiség. Szünet után Cseh László elvtárs emelkedett szólásra, üdvözölte a megalakult Járási Tanácsot és munkájukhoz sikert kívánva ismertette a Tanács tagjainak kötelességét. — Az Alkotmány meghatározta azokat az alapclveket, melyek a szocializmus építésében ránk hát rulnak. A Tanácsok a dolgozó nép hatalmát megszilárdítják és biztosítják. Történelmi jelentőségű nap ez $ ezt annak köszönhetjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezet, Rákosi clvtárssal az éten. (Minta vihar, zúgo't fel a taps és a szűnni nem akaró éljenzés.) A szocializmus építésének területe mindinkább növekszik és egyre sürgetőbb olyan államapparátus, amely ennek az érdekében széles tömegeket mozgósít. Nehéz feladatok várnak ránk, mert a reakció egyre vadabbul lámad. Nem szabad elfelejtenünk, hogy harcban ál- lUDk és győzelmünk biztos. Minden győzelmünk forrása a Szovjetunió Vörös Hadseregének győzelme. Közben az üdvözlő táviratok özöne érkezett, melyben az otthonmaradott dolgozók szeretettel üd- vözlik a Járási .Tanácsot. Papp János elvtárs, a csátaljai DÉFOSZ-tól, a dolgozó parasztság nevében szeretettel üdvözölte a Tanácsot, majd egy zászlót ajándékozott, hogy ezzel is kifejezzék a Tanács iránti szeretetüket. Kedves Erzsébe-, a csávolyi úttörők nevében, utána sorban a községek nevében megjelentek, üdvözölték a Tanácsot. A táviratok egyre érkeznek. Már nem is lehet mind felolvasni, mert tömegesen hozza be őket az ajtónál lévő elvtársnö. Tszcs-k, MNDSZ szervezetek, DISZ, dolgozó parasztok üdvözleteit hozzák. Osstermann Béla elvtárs, a Járást Tanács elnökének javaslatára üdvözlő táviratot küld a gyűlés Itákosí elvtársnak és a Megyei Tanácsnak. A záróbezsédet Osztermann elvtárs mondotta. „Az ünnepi gyüléo után a munka napjai következnek, A feladat komoly és súlyos. Mind ipari, mind mezőgazdasági vonalon súlyos kötelezettségek vár nak a Tanácsra. Fokozot'an kell szervezni a nagyüzemi gazdálkodást. Eddig ötszáznyolcvan új Iszcs-lag jelentkezőit. Az őszi munkálatok elvégzése, a jövőévi kenyerünk biztosítása áll előttünk. Mindent el hell és el is fogunk követni, hogy dolgozó népünk ügyét a legodaadóbban tudjuk szolgálni — fejezte be bcszé elét Osztermann elvtárs. Az Internacionálé eíéneklésével ért véget az ünnepélyes gyűlés. A jobboldali szociáldemokraták a béke legádázabb ellenségei A lkot mány nnk ünnepére tizenegy dolgozó paraszt lép he a tassi „Petőfi“ és „Dózsa“ termelőcsoportba Tass községben az elmúlt va- árnap nagy lendülettel indult reg a t ermelőcsoportok tag jajaik egyéni felvilágosító munkája. községben egyébként is sokai észéinek a két terme főcsoport -.rméseredményeiről és fejlődéiről A „Petőfi“ termolöcsoport abonavetósén 608 mázva búza és lt mázsa rozs termett. Volt lyan vetésterületiek is, ahol 17 i fél mázsa volt a termésátlag, a gigyengéfob vetésterületen is 13 il mázsa, gabona termett hóimként, az egyénilleg gazdáúko- >k 9—10 mázsás termésével emberi. „ Dózsa" termelőcsoport ■Idául 274 mázsa búzát és 398 ázsa rozsot szállított a földmű- sszövetkezet gabonaraktárába. > eredmények meggyőzték a izség dolgozó parasztságát és nek nyomán 11 dolgozó pa- szt inár állá is írta a belépési ilaíikozaitot. Az új osoporttagok iintén békaocsolód.nak a felvi- ’osí'tó munkáiba . és együtt vég- í a régi csoporttagok'kal. — En meggyőződtem airról, gy a társas gazdálkodás biz- iftja jólétünket és erről meg árok győizni másokat is, — >ndja Kovács András 5 ho’das lgozó paraszt, majd így fogyja : — Ezt az öt holdat a demo- ácia adta nekem. Addig nap- imoskod'taim a k u Iák oknál, ren- s ruha alig volt rajtam. A csórt tagjai szépen boldogulnék, «letartanak. Közöltük a hern. Hasonlóképpen vélekedik Mer- midki Vince ifi, aki szintén .sokat gazdagított a látáslől- kulásig tartó munka iával egyre öntudatos a bb lesz s egyre inkább rájön arra, hogy végeredményben nemcsak az egész dolgozó nép békéjéről, boldogu ásá- ,ró! van szó, hanem saját ól-et- szíttvamai.árál, boldogulásáról is. A tassi termelő- szövetkezetek tagjai nem elégednek meg az eredményeikkel. Munkájukat egyre fokozzák termelocsoporlja.k fejlesztéséért, tagságának szaporításáért. A község dolgozó parasztsága nagy figyelemmel kíséri ia két t-er-meiöcvopo.rt munká' ját és fejlődését és egyre -nagyobb érdekúödlésseil fordul a jövőjét biztosító társas gazdálkodás falé. Ezért úgy a termelőcso- pont tagságának, mint a pártszervezet népnevelőinek megin- kább fokozna keli a feéviliago sí-tó munkát az egyénileg gazdái kodó dolgozó parasztság köréhez a termeiücsopoirlok tagságá-nu! m egk é ts z e rézé s e érdekében. — Most a magamét művelem, ha a csoportban dolgozo-m. Magamnak dolgozom és munkámmal! a nép államát erősítem, — mondo-llia -Marzso-niczki Vince. A Pórt és Alkotmányunk biztosította szabadságom, biztosította kenyerem. Sok mindennel tartozom Rákosii Mátyásnak, vezértiin.knek, amiért Alkotmányunkat létrehozta. Ezt csak beosüilete-s munkával, többtenmeléssel lehet meghálálna. A több term elésre pedig csak a közös gazdálkodásban, a termelő- csoportokban va,n lehetőség. Többet -akarok termelni, hogy emelkedjék aiz életszínvonalunk, ez-ért lépek a termelőosoporlba, — mondja Kuruc Ferenc 3 holdas dolgozó paraszt, aki szintén a felszabadulás után jutott földhöz. — Sokat beszéllek a kulálkok hogy nem érdem-es belépni a 1er melőosoporlba. Azt mesélnék, | hogy ott csak- nyomorogni fog az, aki belép. Mesélték azt is, hogy hamarosan kitör a háború, jönnek az amerikaiak és vége lesz ennék a világnak. Én tudom, hogy ők ezt szeretnék, de tudom azt is, hogy a béke'.ábor egyre erőseid) lesz és erősödik azzaii is, ha belépek a 1>erinelőosoportba, — mondta I'ar-kas József öt holdas dolgozó paraszti, amikor aláírta a belépési nyilaikozaifol. íme, így vélekedik dolgozó parasztságunk a termelöosopor- tokról és így felel azoknak, akik meg akarják akradáívozni boldogulásunkat, akik azt akarják, hogy a dolgozók újra nyomorban éljenek. Dolgozó parasztságunk Nem volt Svédország történelmének olyan korszaka, amikor Stockholmot, a svéd fővárosnak a nevét olyan gyakran emlegették volna világszerte, mint most. A Béke Hívei Világ- kongresszusa Állandó Bizottságának stockholmi ülésszakáról, a stockholmi békefelhívásról, a stockholmi aláírásgyűjtési mozgalomról mindenütt ír, nemcsak a haladó szellemű sajtó, hanem a háborús gyújtogatok sajtója is. A stockholmi felhívással kapcsolatos álláspont két csoportra osztja az emberiséget, — a béke híveire és ellenségeire. Éppen ebből a szempontból kell értékelni Etlander svéd miniszterelnök közelmúltban tett nyilatkozatát. A miniszter- elnököt megrémítette az, hogy az amerikai háborús gyujtoga- tókat elégedetlenséggel tölti e! a békefelhivás mellett álló „stockholmi*1 jelző. Erlander azt bizonygatta, hogy a felhívásnak igen kevés köze van Stockholm városához. A svéd demokratikus közvélemény azonban másképpen vélekedik. Le kell szögezni, hogy a svéd nép haladó szellemű képviselői megértették, milyen megtiszteltetést jelent az egész svéd nép szá-mára, hogy az atomfegyver betiltására vonatkozó felhívást éppen a svéd fővárosban fogadták el. A svéd nép élenjáró képviselői hangoztattak, hogy ez a tény hozzájárul a svédországi bé-kemozgalom fellendüléséhez is. Ez az álláspont kétségkívül kifejezi a svéd nép többségének véleményét is. Ezt bizonyítják azok a tüntetések, melyek az atombomba betiltását, a gyarmati háborúk beszüntetését, a svéd fegyveres erők csökkentését, Jung tábornoknak a fegyveres erők főparancsnoki tisztségéből való eltávolítását követelték. Jung tábornok ugyanis szószólója Svédország agresz- szi-v politiká jának. A stockholmi békekongresz- szuis közelebb hozta egymáshoz a skandináv államok aktív békeharcosait és a békemozgalom Svédországban és a többi skandináv államban mind nagyobb arányokait ölt. A stockholmi békefelhívással kapcsolatos aláírásgyűjtés egyre nagyobb tömegeket mozgat meg és mind erősebb lesz azoknak a tömegeknek a hangja, amelyek követelik, hogy Svédország ne vegyen részt az agresz- szív angol—amerikai katonai tömbben. E mozgalmakban a legkülönbözőbb pártállású, szociális helyzetű és vallási meggyőződésű emberek vesznek részt és a güteborgi fémmunkások gyűTöbb tanyaközpontban megkezdték a falusi kislakások építését Huszonkét tanyaközpontban már kitűzték a házhelyeket Lak inéi ek, Göböl járás, Köm' pöc tan y alközpontok ban megkezdődtek a falusi kislakások építkezései. Lakit ele ken több, mini 30 dolgozó paraszt építi új há- 7. ál. A házhely kiosztások már megkezdődlek és birtokba is adták. Lakiteleken igen serény munka folyik min'egy 30 helyem a házaik fallait már emelik. A dolgozó parasztság részére igen «agy segítséget jelent az, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya modern, egészséges házak építésére kölcsönt ad. Az építtetők nemosak munkájukkal járulnak hozzá az építkezésekhez, hanem a vá jogot is saját maguk verték ki. A dolgozó parasztság soha ilyen nagy segítséget nem pártépités munkának néikiilifzltafetlen fegyver A Pártmunkás LVASDl íERJESZD kapott kormányzattól. Több, mint 22 tanyaközpontbain történt meg a házhely kitűzése. Igen sokan jelentkeztek már házhelyekért. Göböljáirás Kunbaracs, Katonatelep sl'b. helyeken tanya- központokként több, mint 50-ein jelentkeztek új házhelyekért és a házhelyek birtokba adása folyamatban van. Göböljárás tanyaközpontba« e.’.késziilt a mélyfúrású kúl, mely biztosítja a dolgozók zavartalan ivóvízellátását. A kormányzat több helyen foilv- tat közületi beruházási is. A tervgazdálkodás második félévében így több közületi beruházás 'élesül: községháza, jegyzői lakás, iskolabővítés, iskolák felszerelés, ónrk pótlása. lésén egyhangúlag foglaltak állást a békeharc kérdésében a munkások, a mérnökök és a technikusok, a kommunisták és páríonkívüliek és a szociáldemokrata párt egyszerű tagjai. Svédország falvaiban a parasztpárt számos képviselője és sok lelkész írta alá a béke- felhívást. Nagyerejű harcosoknak bizonyultak a svéd Nöszö- yetség tagjai éppúgy, mint az ifjúsági mozgalmak résztvevői is. Hagberg, a svéd Kommunista Párt egyik vezetője, a Központi Bizottság nemrégiben tartott teljes ülésén kijelentette. hogy Svédországban az „egységes békeharc frontját alulról teremtik meg az egyszerű emberek“. Ugyanilyen jellegű az aláírásgyűjtési kampány a többi skandináv országokban, Dániában és Norvégiában is. A dán dolgozók tudják, hogy egyénileg is felelősek az új világháború kirobbantásának a megakadályozásáért. Ugyanígy gondolkodnak az egyszerű emberek tízezrei Norvégiában is, ahol számos vállglatnál, igv többek között a herejjai kémiai gyárban, az „Union** cellulóz és papíripari konszernnél, Rükan hatalmas villanyenergia-termelő központjában és a drameni papírgyárban, a munkások döntő többsége aláírta a stockholmi felhívást. A többi skandináv országban is egyre erősödik az a mozgalom, amely ki akarja szakítani ezeket az országokat az imperialisták karmaiból és meg akarja akadályozni, hogy a skandináv államokat az amerikaiak katoni felvonulási területükké tegyék. A békeharcosoknak az ilyen nagyarányú megerősödését nem nézhették tétlenül az imperialisták és skandináv csatlósaik, a jobboldali szocialisták. Éppen a skandináv államok egyikének, Dániának a fővárosában, Kopenhágában hívták össze június elején a Comisco konferenciáját, ahol a békeharc terjedésének kérdésével foglalkoztak. Ezen a konferencián ismét az angol „munkáspárt** kiküldöttei vitték a vezérszólamot és kétségbeesetten . hívták fel a figyelmet a mindjobban erősödő békeharcra. Természetesen közben az Egyesült Államok vezető köreinek agresszív politikáját dicsőítették. Az egész burzsoá sajtó öröm- rivalgással üdvözölte a jobboldali szocialistáknak ezt a kongresszusát, amely szerintük a béke elleni harc fokozását jelenti. A Comisconak ez az ülése meghatározta a skandináv államok jobboldali vezetőinek magatartását a békeharc kérdésében, — éppúgy, mint a többi európai jobboldali szocialista pártok vezetőinek a magatartását is. Ez a kengresz- szus azonban egy pillanatra sem tudta elhalványítani a béke híveinek stockholmi ülésszakán elért eredményét, az atombomba betiltását követelő stockholmi békefellíívás széleskörű mozgalmát. A jobboldali szociáldemokraták ádáz háborúra uszítása még jobban megerősítette a skanJi náv államok dolgozóit, hogy helyes úton járnak, amikor a békéért harcolnak, helyes úton járnak, amikor követik a Szovjetuniót és a világ valamennyi haladó dolgozójával együtt harcolnak a háborús agresszorok megfékezéséért, a világbéke megerősítéséért. J
