Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-19 / 84. szám

Álarc nélkül Amikor a statisztika nem egyezik Zúgnak a cséplőgépek a Szovjetunió mezőin Az angol munkáspárti miniszterek valóságos mesterei a tö­megek becsapásának. Miközben a piacon feltartóztathatatlanul nö­vekszenek az árak és a munkások életszínvonala napról-napra csök­ken, olyan statisztikai adatokat közölnek, amelyek szerint egyál­talán „nem változott a létminimum“. Ezek a statisztikai trük­kök arra kellenek a munkáspárti kormánynak, hogy ezzel iga­zolja a munkabérek befagyasztásának politikáját ós az Angliá­ban uralkodó rossz gazdasági viszonyokat. A hazug statisziikával szemben nagyon nehéz lenne félre­vezetni a munkásokat, akiket a piacon nap, mint nap emelkedő árak fogadnak. Még egyes burzsoá lapok is rájöttek erre. Egyi­kük, a „Daily Graphic“, az egyik hatalmas tókés konszern lapja, beismeri, hogy „az a létfenntartási index“, amelynek alapján a társadalom bizalmát követeli a kormány, reménytelenül elévült. Ugyanis még a felét sem mutatja azoknak a cikkeknek; amelyekre félté, lenül szüksége van egy háziasszonynak. Az emberek erszényén igen meg lehet érezni, hogy milyen hamis a kormány által ki­adott „létfenntartási index“. Valóban. A angol kormány bármilyen statisztikai adatot bocsáthat ki, ha az emberek saját erszényükön érzik e statisztika hazugságait. Az emberek gyomrát nem lehet szép szavakkal, sem hamis statisztikákkal megtölteni. Bushel bíró haragszik Amerika haladó ifjúsága nap mint nap szakadatlan harcot folytat égető szükségleteiért, a fokozódó kizsákmányolás és tö­meges munkanélküliség ellen. Ez a harc a kormányköröket nagy elégedetlenséggel tölti el, — hiszen épp a kormány gyászos politi­kája következtében érte el a munkanélküliek száma a 18 milliót. A munkanélküliek száma már számos ipari központban 25—30 szá­zalékát teszi ki a foglalkoztatott dolgozóknak s a munkanélküliek többsége semmilyen segélyben nem részesül. A napokban a következő felháborító esemény történt a new- yorki bíróságon. Bushel bíró 9 munkanélküli ifjúmunkást ítélt 30 napi elzárásra, köztük 4 lányt. Vájjon milyen bűnért? Azért, mert azzal a kéréssel fordultak a társadalombiztosítási hivatal­hoz, hogy létesítsenek alapot a munkanélküliek megsegítésére. Hozzá kell még tennünk ebhez, bogy a bíró áldozatai közé tartozik Jack Hulchet, a munkanélküli Ifjúsági bizottság elnöke, aki a háborúban egyik szemét vesztette, akit érdemrenddel tün­tetlek ki és aki most minden eredmény nélkül szaladgál valami munkalehetőség után. Mikor a bíró kihirdette a ..bűnösökre“ kimért Ítéletet, han­gosan kiáltotta: „Azért vagyok Itt, bogy a törvényt érvényesít­sem. Rendetlenkedő, lusta emberek ezek, nyomorait patkányok, akik megérdemelnék, hogy agyontapossák őket.“ Szóval, Bushel bíró véleménye szerint a munkanélküli olyan ember, akit legjobb lenne éppúgy a tengerbe hajítani, mint a „fe­lesleges“ kávét, vagy burgonyát. A kapitalista Amerikában törvénytelen cselekedetnek számit, ha valaki munkát keres és munkanélküli segélyt kér. Cáfolat a cáfolatra Amikor a népi demokráciák országainak dolgozói sorra le­leplezték és leplezik le az imperjalista országok kémtevékenysé­geit, az USA diploma;ái a legesélyesebb hangon cáfolgatnak. Ha meghallgatjuk ezeknek az amerikai diplomatáknak — élükön Achesonnal — ez ügyekben kiadott nyilatkozatait, akkor a főt­ten ért amerikai kémek, diverzánsok és bérgyilkosok ártatlan bá- ránykákká válnak. Ez a cáfolat egyik része. Aztán elolvashatjuk azt ls az amerikai sajtóból, hogy a kongresszus mindkét háza törvényt készít eló, a „menekülteknek és a háborúban áttelepülteknek“ az Egyesült Államokba való be­bocsátására. Az amerikai háborús gyujtogatók ugyanis ezen a né­ven nevezik a háborús bűnösöket és a különböző fajtájú áruló­kat, akik a nép ellen harcolnak a népi demokráciákban. Egyidejűleg arról is olvashatunk, hogy New-Yorkban „köz­pontot“ szerveznek, a középeunópai országok problémáinak tanul­mányozására és ez az szervezet fogja információval ellátni a kormányt a Duna-mellékj államokról. Ebből teljesen világosan kitűnik, hogy új, népi demokráciák ellen irányuló kémközpont felállításáról van szó. Ez az, amikor az amerikaiak saját eselekdeteibkel megcáfolják saját cáfolatukat. A gépek lelkiismeretes kezelésével vigyáznak kenyerükre és éberségükkel akadályozzák meg a kulákok rombolását a gépállomások dolgozói Most, a cséplés és tarlóhántás idején a kiskunhalasi gépállomá­son is csöndesebb az élet. A trak­toristák és a gépek messze a ha­tárban dolgoznak és jó teljesít­ményekkel növelik az eredmé­nyeket. Így a múlt héten Brelska Ferenc 200, Bodolai Mátyás 142, J Farkas Ferenc 127 és Nyerges* Lajos 125 százalékos cséplési eredményit értek el. Urfi Imre a tarlóhánlásban heti tervét 300 százalékkal teljesítette, ugyaneb­ben a munkáiban a „Táncsics“- hrjgád 240 százalékot, Szakács Judit traktoristalány pedig 150 százalékot végzett. Az eredmények alapja a jó munkaszervezés és a gépek lelki­ismeretes gondozása. A szerelők áBlandlóan úton vannak és a gép­állomás szerelőműhelyében va­sárnap sem szünetel a munka. A gépeknél adódó kisebb hibákat a helyszínen, menetközben javítják ki, hogy a munkában nagyobb időkiesés ne következzék be. De a nagyobb hibák javítását vasár- naponkint a gépállomáson vég­zik. Juhász László éppen két hű­tőt forraszt. Urfi Imre gépére valók. Még ma kiszállítják a traktorhoz és hajnalban már me­het is a munka. Távolabb, az egyik szérűn Brecska Ferenc és Szalai Sándor etetű Vizsgálják ,a gépet. Meg­húzzák a csavarokat, olajoznak, zsírbarakják a csapágyakat, a munka közben kinyílt szíjakat varrják. Szalai bácsi nagy szak­értelemmel végzi a rosták tisztí­tását a toklásztól. A dolgozók tudják, hogy jó munkát csak jó géppel lehet vé­gezni. Vigyáznak rá munkaköz­ben is. Éppen most hozta hírül Király gépész, hogy az etető ébersége hogyan akadályozta meg az egész cséplőgép pusztulását a „Vörös Csillag“ termelőcsoport­ban. Valamelyik kulák az egyik kévébe megvasalt, szögekkel tele­vert vasvililanyelet dugott. Az ete­lő idejében észrevette és így a gépben kár nem történt. Az ellen­ség aljas tette elkövetésekor jól számolt, mert ha a nyél a gépbe kerül, teljesen tökreteszi azt. De hallották, hogy Kiskunmajsán ugyanígy akart ártani a kulák a kévébe rejtett ajtókilinccseL Lenin elvtárs gyakran hang­súlyozta, hogy a harc a gabonáért — egyben harc a szocializmusért. Sztálin elvtárs elsőrendű jelentő­séget tulajdonít a gabonabegyüj- tésnek. A Szovjetunió mezőgazda- sági dolgozói valamennyien át­érzik a gabonabegyűjtés és be­szolgáltatás határidőre való tel­jesítésének óriási jelentőségét. Éppen ezért az állammal szemben fennálló kötelzeUségek teljesí­tése sérthetetlen törvény szá­mukra. Ennek tulajdonítható, hogy a Szovjetunió minden területén egyre fokozódó lendülettel folyik a termés betakarítása. A kolho­zok és szovhozok egymással ver senyezve igyekeznek megszerezni az elsőséget a gabona beszolgál­tatásánál. Ural. Szibéria, Ka z.ahsztán első helyet foglalnak el ebben a nemes versenyben. A szemveszteség elkerülését, a termésbetakarítás gyors lebo­nyolítását és a gabonabeszolgál­tatás határidőelőtti teljesítését nagy mértékben elősegíti a párt- szervezetek támogatása. — Minél több a gabona, annál gazdagabb az országunk — mondja a szov­jet nép. Ezt nemcsak a mező­gazdasági, hanem az ipari dolgo­zók is átérzik. Ezért járóinak hozzá ahhoz, hogy a mezőgazda­ság vonalán folyó szocialista ver­seny minél eredményesebb le­gyen. A rosztovl terület üzemei például 600 tehergépkocsit és en­nek a számnak megfelelő munka­erőt küldtek a védnökségük alatt álló kolhozoknak. A gabonabeszolgfiltatás határ­időelőtti teljesítéséért folyó ver­senybe mind többen kapcsolód­nak be az Altáj-vidéki mező- gazdasági dolgozók közük A dzsambulszki terület tugov- szki körzete már teljesítette ga- bonabeszolgáltatási kötelezettsé­gét. Jelenleg a gép- és traktor, állomás munkájáért járó ter­mészetbeni fizetést hajtják vég­re. ! Ugyancsak a dzsambulszki te­rületen az Iljics-kolhoz naponta szállítja az államnak járó gabonát a be­gyűjtési helyre. Délkazahsztán egész területén percnyi megszakítás nélkül dol­goznak a cséplőgépek és szünet nélkül szállítják a termést az állami gabonabegyüjtő helyekre. Délkazahszlánban e hó végéig teljesíteni akarják a gabonabe­szolgáltatásl tervet- A kolhozok­ból és szovhozokből valóságos szekér- és autókaravánok szállítják a gabonát. A „Dar- báza“ gabonaszovhoz 1600 má­zsa gabonát szolgáltatott be ed dig az államnak. Az állami gabonabegyűjtő-he- lyek jól felkészültek a gabona átvételére. Szaporították a rak­tárak számát, a mérlegállo mányt. A gabona lerakását és tisztítását teljes mértékben gé­pesítették. Újabb egészségügyi állomásokat és pihenő szobákat létesítettek. A dús termés következtében a gabona betaka­rítása és beszolgáltatása óriási munkatöbbletet jelent a kolhozok és szovhozok dolgozóinak. Az el­múlt hetek tapasztalatai azon­ban ismét megmutatták, hogy a szovjet ember nem ismer lehe­tetlent és a legnagyobb, a legne­hezebb feladatokat is sikeresen bonyolítja le. Ezek a betek meg- mutatták azt is, hogy a szovjet parasztok egyforma lelkesedéssel és lendülettel, vállvetve küzdenek a magas terméseredmények el­éréséért, a tervek határidőelőtti teljesítéséért. Kiss Jánosné példát mutat népnevelő társainak Kiskunfélegyházán az I—II. kerületi alapszervezetnek van a legjobban megszervezett népnevelő gárdája. A sok jó népnevelő közül is kiemelke­dik lelkiismeretes, lelkes munkájával Kiss Jánosné#aki Komló bányavároskából ez év februárjában került váro­sunkba. Ahogy munkamódsze. réről, életéről beszélgetünk, önkéntelenül is Rákosi elvtárs szavai jutnak eszünkbe: ,,A kommunista öntudatos, sze­rény, odaadó munkása Pár­tunknak, dolgozó népünknek.'“ — 1946 márciusában lettem a Párt népnevelője és MNDSz vezetőségi tag Komlón, ahol férjem bányamunkás volt. Nem kellett engem semmi­lyen érvvel meggyőzni Pár­tunk politikájának helyessé­géről, hiszen átéltem a bá­nyamunkások felszabadulás előtti és utáni helyzetét. Ez mindennél meggyőzőbb érv volt számomra és dolgozó tár­saink számára. 1944 előtt havi hetven pengőt keresett férjem és egy szekrényt egy év alatt is csak keservesen tudtunk' kifizetni, most négyezer fo­rintos szobabútort öt hónap alatt fizettünk ki. Fél évvel ezelőtt kerültem Félegyházá. ; ra, miután férjemet, az egy- j szerű bányamunkást, Nép­hadseregünk tisztjévé avatták | és mint annak főhadnagyát j ide helyezték. Itt is azonnal bekapcsolódtam a népnevelő munkába és kisgyülések szer­vezésével, békeív-aláírás gyűj­téssel, szállítási szerződések kötésével (közel negyven má ­zsás eredményt ért el), most pedig szántási, tarlóhántási szerződések kötésével igyek. szem Pártunk célkitűzéseit sikerre vinni. Mielőtt népne­velő munkára mennék, átta­nulmányozom mindig’a fel­adatokra vonatkozó szakkér­déseket. Különösen a Párt­munkás van nagy segítségem, re népnevelő munkámban. Persze eredményeimmel még korántsem vagyok megeléged­ve, hiszen rengeteg feladat áll még előttünk, de Pártun­kért sem idő, sem fáradság, semmi áldozat nem lehet elég. Egyébként minden kérdést megtárgyalunk férjemmel és nemegyszer előfordult, hogy az én érvelésem bizonyult he­lyesnek. Kiss János főhadnagy baj­társ is beleavatkozik a be­szélgetésbe, igazat ad^ felesé­gének, mondva; ,,az én fele­ségem bármely részére is ke­iül az országnak, azonnal kap­csolatot tud teremteni a tö­megekkel, mert a munkásosz­tályból származik és izzig- vérig a munkásosztály érde­keit képviseli. Egymást ok­tatjuk, hibáinkat így javítjuk ki, hogy mindketten minél nagyobb eredménnyel tud­junk harcolni dolgozó né­pünk békéjéért”. Kiss Jáánoené fiatal mun­kásasszony, a bányászok kö­zött tanult meg harcolni a proletáriátusért, példáján a pártszervezet többi népneve­lője is jobb és eredményesebb munkát tud végezni. Kaszanyéllel veri, megtapossa 14 éves cselédét Raffai István tázlári basaparaszt Az elmúlt hónap végén a tázlári őrs járőre tettenérte Raffaá Istvánt, Tázlár II- kér. 50 holdas kulákot, ami­kor ökreit kévés rozzsal etette. A járőrrel való beszélgetés fo­lyamán Baies Gábor 14 éves birkapásztor gyerek elmon­dotta, hogy Raffai István ku- láknál már egy éve van alkal­mazásban. Baies Gábor az egy év alatt Raffai István kulákot több­ször felszólította, hogy a DÉ- FOSz-nál a szerződést kösse meg, erre azonban a kulák nem volt hajlandó. A kulák egy évre Baies Gábor alkal­mazottjának 1 bárányt, 1 in­get, 1 öltöny ruhát, 1 télika­bátot, 1 pár cipőt, kalapot és 2 alsónadrágot ígért. Baies Gábor a sok ígéretből semmit nem kapott. A pásztorgyerek elmondotta, hogy az első he. tekben még tűrhető volt a helyzete, mert akkor kapott még főtt ételt is, de a barack érése után csak kenyér és ba­rack volt egész napi táplálé­ka. Vacsora u'án a kulák éj. félig dolgoztatta a gyereket. A kulák embertelen kizsák mányolásában a tettlegesség- től sem riadt vissza.. 1 hónap alatt 3 ízben verte meg alkal. mazottját. Egy ízben Baies Gábor a birkákat behajtott? estefelé itatni és nem bírt a birkáknak elegendő vizet húz­ni. A kulák odament és Baies Gábort nekivágta a cement- gyűrűből készített kútnak. Egy másik alkalommal a ku­lák 14 éves alkalmazottjával a lovait, teheneit és ökreit összecsapva legeltette a ré­ten. Az összecsapott állatok betapostak a kukoricásba. A fiatal gyerek nem bírt az ál­latokkal. Fizetése az lett, hogy amikor a kulák ezt meg­látta, a gyereket földhöz ver­te, majd úgy megtaposta, hogy a szerencsétlen gyerek még két hét múlva is beteg állapotban végezte munkáját, A. harmadik esetben, egyik reggel a kulák kutyája egy birkát megijesztett. A meg­ijedt jószág beszaladt a ta­nyába. A kulák ennek láttán kaszanyelet ragadott és azza> többször a szerencsétlen gye­rek fejére sújtott. A gyerek összeesett és percekig feküdt, eszméletlenül. Az embertelen kizsákmányoló, dolgozó né­pünk kenyerét szabotáló ku- Iák ellen az eljárás most meg indult. Kalmár István Tázlár, rendőrőr? Gépkocsivezetők figyelem ! Jelen:kezzenek a MÁVAUT igazgatóság személyzeti o«z- 'ályán Boast. XIJL, Szabo cs- u. 17 sz. alatt a gépkocsi- vezetőn, akik vidéki alka’msz- „ tatást elvállalnak és közh sr- § nálstú vizsgává renSelkez*'-!'

Next

/
Thumbnails
Contents