Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-16 / 82. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 I balai Gyap]ús?6vetivár tallózóinak versenyfelhívása Báes-Kiskun megye vezet a behordásban Kommunista néldhnrrtu Sortis V. évfolyam, 82. szám Ara SO fillér 1950 július 16, vasárnap Az imperialista bandák az egész világ dolgozó népének féktelenül gyűlölködő ellenségei, csaknem, bárom hete, hogy megtámadták délkoreai belső lakájukkal szövetségben Észak-Korea békésen építeni akaró népét, ügy gondolták, hogy Észak-Korea annak láttán, hogy Ll-Szin-Man, ez a gyilkos áruló, az Egyesült Államok fegyveres, páncélos és repülőere. jé vei kísérteti magát, fehérzász- lős parlamentereket fog elébük küldeni és tálcán fogják felkínálni egész Koreát. Nem! Nem olyan olcsó egy nép élete, hogy azt Truman és távolkeleti helytartója, MacArthur egy napiparanccsal és zsoldosainak ijesz C felvonulásával meg tudja venni. A történelem, a béketábor erősödése, az imperializmus gyengülése, különösen a második világháború után ezt az olcsó „trükköt“ már túlhaladta. Ezen mái nem tud segíteni a Wall Street akármilyen körmönfont, megtévesztő ideológiai feenete sem, mert ma már az imperialista védjegy gyilkolás:, halált, pusztulást jelent. Hiába próbálkoznak azzal, hogy Dél-Koreában a „demokrácia“ védelmére indultak, ez a hazug blöff belefulladt abba a sorozatos aljasságba, melyről — mint az Imperialista politika gyakorlatáról — eddig az egész világ dolgozó népe meggyőződött. Klm-Ir-Szen Észak-Koreában, ahol földet osztottak, ahol népi demokratikus rend van, tudja, liogy a jenkik hangoztatta „demokrácia“ a tőkések demokráciája, tudja, hogy az számára rabszolgaságot, embertelen életet, fasizmus- hoz. Ezért harcol ellene győztesen, megmutatja acélozott erejét, elszántságát és sújt ököllel a betolakodókra és az „idegenvezetőkre“. Korea bős katonáinak erejét az sokszorozza, hogy szabadságukért, földjükért, gyűlölt elnyomás megismétlődése ellen harcolnak és az imperialisták erejét az „fölözi“ le, hogy pénzért, dollárért gyilkolnak és ez a hatalmas erkölcsi hátrány és ala- csonyrendűség megmutatkozik abban a fejvesztett menekülésben, félelemben, ami a jellegzetessége az amerikai intervenció* csapatoknak. A jndáspénzeo tengődő ül-Szin-Man-ék már szinte telje, sen megsemmisültek Észak-Korea népe igazságos háborújának pörölycsapásai alatt. — Az egész világ dolgozó népe: egy tiltakozó tömb. Ebben a Szovjetunió vezette békeharcban a ml népünk méltó helyet foglal el. Ezt bizonyltja a „Megvédjük a Békét“- mozgalom Országos Tanácsának kiáltványa ős a Magyar Béke- Iroda felhívása. Békeblzottsá- gaink üzemekben, községekben, városrészekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezeti csoportokban mindenütt nagy munkát fejtenek ki. Tudatos!'ják azt: hogy Korea népének harca, a mi harcunk, hogy ez a hős nép a mi békénkért is küzd és nekünk ezért elsőrendű feladatunk szilárdítani népi demokratikus rendünket. erősíteni a szocializmus építését, a béke még erősebb bástyájává építeni országunkat, kíméletlenül harcolni népünk ellenségei, az imperialista politika helyeslői és tevékeny zsarnokai, kémei, beépített emberei ellen. Fokozzuk munkánkat a békéért Ugyanazt, ami Koreában az Imperialisták közvetlen részvételével történik, lámaszkodva a Li- Szi-Man-féle belső árulókra, nem kis energiával akarják előkészíteni hazánkban is, támaszkodva a jobboldali szociáldemokratákra, a klerikális reakcióra, a kuiák és egyéb ellenforradalmi erőkre. A jobboldali szociáldemokraták tevékenysége az utóbbi időben különösen felélénkülj és nem lehet vitás az, hogy ezt a felélénkülést: az üzemekben és általában épí.ésünk vonalán vitt romboló munkájukat az imperialisták utasítására végzik, úgy, hogy ők ezzel teljesen egyetértenek és örülnek a megbízatásnak. Ezek a jobboldali szociáldemokra.ák, akikről „kissé megfeledkeztünk és túlságosan megboesájtők voltunk velük szemben“, most azzal szolgálják a maguk által elnevezett középutas, de lényegében burzsoá-politikát, hogy „lazítják a fegyelmet, növelik a selejtet, tanácsokkal látják el és bátorítják a normalazltókat, a bércsalókat, a táppénzcsalókat, terjesztik az ellenség rémhíreit, Igyekeznek aláásni a dolgozók hangulatát“. Ezek a Jobboldali szociáldemokraták betörtek az üzemekbe, aktivizálták a régi, megbújt embereiket ős felhasználva az öntudatlan munkások „dohogását“, uszítottak a tömeges bércsalásra, normalazításra. Koreában megfontolt, hosszú előkészítés után a belső bitangok segítségével háborút lobbantoUak a nép feje fölé, nálunk a bércsalás, építésünk akadályozása az első lépés, az előkészítés szakasza, az ellenség magát megerősítő politikájának a szakasza, mely után az imperializmus közvetlen akciójának szakasza következne. A jobboldali szociáldemokraták gyűlölt és a történelemtől már számtalanszor megbélyegzett politikája, árulása újból felütötte a fejét. A vér nem válik vízzé, a tőkés hatalomért rajongó jobboldali szociáldemokraták nem akarják elnyelni szocializmusunk építésének nagyszerű eredményeit. Gyalázatos út vezetett el mostani újabb leleplezésükig. Emlékezzünk csak vissza a közelmúlt időkre. Ha munkásegységet követeltünk, akkor ők a széles országúiról beszéltek, melyen megférünk ketten Is. Lepaktáltak I’feifferékkel és titkos, züllött koalíciót hoztak létre a Kommunista Párt ellen. Igazi, népünket gyűlölő arcuk újból látható, ha a norma- és bércsalások fátyrat fellebbentjük. A békéért valő harcunk konkrét feladata éppen ezért a Jobboldali szociáldemokraták, a bér- és normacsalők elleni kíméletlen harc vitele. Korea hős szabadság- harcának támogatása, segítése azzal, hogy az imperialistákra a magyar békefront szakaszán mérünk vereséget, most az üzemekben a jobboldali szociáldemokraták elleni harc kérdése. Hiba lenne azt gondolni, hogy az ellenség ipari termelésünk vonalán csak a bér- és normacsalások elkövetésében, vagy az arra valő uszí ásában jelentkezik. Nem: Az ellenség aUaskodásának sokkal szélesebb skálája van. Vájjon a kiskunhalasi építkezéseknél tapasztalható hatalmasarányú munkáshullámzás, a legnagyobb melegben vízhiány, a bérkifizetéseknél órákon keresztül vára koz tatás jelenthet-e egyszerű hibát? Ez az ellenség munkája. A jobboldali szociáldemokraták, a7 ádáz ellenség áll mögöttük. A hibák, bajok orvoslása, az ellenség elleni harc kérdése. Ezt igen sokszor szem elől tévesztik üzemeinkben. Csak a hibáit látják meg, a mögötte meghúzódó ellenséget nem. Különösen vonatkozik ez a Kecskeméti és a Bajai Magasépítő NV-re, a kecskeméti és kiskunfélegyházi gépgyárakra, do általában minden üzemünkre. Az aktív ellenségnek néliány helyen még mindig szinte magunk aduuk lehetőséget, az aknamunkára. A dolgozók nem kérnek ebből. A legutóbbi szakszervezeti taggyűlésen, ahol kivétel nélkül minden dolgozó jelen volt, harcosan határozták el, hogy végrehajtják a Központi Vezetőség határozatát. leleplezik a jobboldali szociáldemokrata megbújt árulókat, erősítik a munkafegyelmet, növelik a termelékenységet, teljesítik, illetve túlteljesítik az ötéves terv negyedévi, vagy azon belüli részfeladataikat. A feladat: az, amit megfogadtak az üzemi dolgozók és végrebaj ása jó munkájukon múlik. Gondoljunk mindig arra, amit Simonyi Istvánné mondott a Kecskeméti Cipőgyár NV taggyűlésén: „Elvtársak! A proletariátus diktatúrájának második •funkciója a termelés. Ha, ezt megvalósítjuk, sikeresen állandóan ! emeljük, segítünk a koreai nép' harcéiban, résztveszünk az elnyomott dolgozók felszabadításában.'* Megyénk dolgozó parasztsága is élenjárt a békéért, az ötéves terv megvalósításáért folyó hare- ban. Derekasan, nagy lelkesedéssel vette ki részét a nyári munkálatok eddigi feladatainak elvégzéséből. Az aratást gyorsan befejezték és jó munkájukkal a nem szégyelni való harmadik helyet vívták ki az országban, a megyék közöt! í verseny során. Az ellenség: a kulákság szabotázsa, uszítása, gyújtogatása és ehhez az egyházi reakció „malaszttal teli“ kísérőzenéje nem tudta befolyásolni eredményeinket. A falusi osztályharc újabb szakaszát győztesen vívta meg dolgozó parasztságunk, leleplezte újból és újbői az ellenséget és kíméletlen harccal, megnemalku- vással, mindenütt pártszervezeteink vezetésével érvényesítette a a kulákságot korlátozó politikánkat és tavább gyengítette a falusi burzsoázia, a kulákság rogyadozó gazdasági és politikai hatalmát. Ebben a nagy munkán ban élenjárt és élenjár a szocialista szektor: a gépállomások, állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek csoportjai. Az aratás, a szebb és nagyobb kalászú búza-, rozstermés, a munka gyorsasága, az aratógépek egész sora ter melőszövetkeztl csoportjaink tábláin, mind a társasgazdálkodás előnyét bizonyítják az egyéni gazdálkodással szemben. Sok kis- paraszt állt a tszcs, földek szélén és míg álmélkodva nézték a gyors és jő munkát, többször elmondták: „Nem fogok én jövőre magam kínlódni. Bánom, hogy már tavaly ősszel nem léptem be.'* Termelőszövetkezeti csoportjaink tényleg minden munkájukkal Jóval előbb végeztek, mint az egyénileg dolgozók, jobbat termeltek és többet, mint a környékbeliek és ezek a tények nagy mértékben a társasgazdálkodás felé fordították a dolgozó kis- és középparasz.ok figyelmét. A munka nagyja azonban még hátra van. Számos nagy feladat előtt áll dolgozó parasztságunk. A Megyei Békedroda felhívása azt mondja: „Dolgozó parasztságunk az aratás idejében vaté és jó befejezése után a falusi kizsákmányoló kulákság és a klerikális reakció elleni harc fokozásával a megkezdeti cséplést, ter- ménybegyújtést, tarlóhántást, a Megyei Tanács Végrehajó Bizottsága által elfogadott versenypontok alapján végezze eV* Dolgozó parasztságunk jőnéhánya levélben és szóban válaszolt erre a felhívásra, ami visszatükrözte azt, hogy az eddigi nagy eredményeink, sikereink még jobb munkára ösztönzik dolgozó parasztságunkat, aminek még nagyobb lendületet adott a békéért valő harc és az, hogy Korea szabadságáért harcoló népével a még Jobb munkánkkal vállalunk szo- iidaritást. A fülöpházl fiatalok azt írták : „munkahelyünkön állunk a vártán és valamennyien lészrk vagyunk, hogy megvédjük a békét.'* Általában megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági feladatok, így a bebordás, csépiéi, begyűjtés és tarlóhántás jól, kielégítően folyik. A jő munkából egyes be iyeken olyan következtetést vonnak le, hogy már nincs különösebb tennivaló, eddig ment minden, mint a karikacsapás és ezután „minden magáké! fog menni“. Az elbizakodottság — az eddigi tapasztalatok bizonyítják — nagy veszéllyel jár. Ezt az ellenség is kihasználja és igyekszik az eddiginél fokozottabb dühve] támadni. Hogyan jelentkezik ez a támadás? A cséplőgépmunká- soknab egyes helyeken az a „véleményük“, hogy „nem érdemes csak a fejadag megkereséséig dolgozni“ vagy például Kun- szentmlklőson vásárlási lázat egyekeznek szítani. De fegyvere a figyelem elterelése is. Azt mondja : „vasárnap lesz az utolsó mise, mert '.ezárják a templomokat“. Uszít a tarlőhántás el len : „száraz a föld, nem lehet I tarlót buktatni". Beosztott te- ; rületéről elcsalják a cséplőgépe, két, hogy a kulák cséplőgéptu- I lajdonosokkal összejátszhassanak. ! Minden Intézkedésünk találkozik a kulák fondorlatával. Nincs különbség közöttük. Délszláv dolgozóink is meggyőződtek már róla, hogy a délszláv kulákok elleni harc nem általában a délszlávok eheni harc, hogy a magyar és délszláv dolgozók közös nagy fron ja harcol a kulák el- len, legyen az délszláv, vagy magyar. Ez a fegyver is kiesett a délszláv kulákok kezéből, „a délszlávok üldözéséről való siránkozás“ süket fülekre talál A legdöntőbb, legközvetlenebb feladat a cséplés és e mellett a bebordás, begyűjtés és a tarlóhántás. A cséplésre kell mozgósítani minden erőnket és ossz pontosítani figyelmünket A Szolnok megyével valő ver senyíink jő és gyors munkára kötelez. Éppen ezért a dunave- csel és a halasi járásoknak gyúr san be kell hozni elmaradásukat a bebordás terén. A szomszéd megyével valő versenyzésünk szempontjából Igen nagy jelentősége van a községek közötti, termelőszövetkezeti csoportok, cséplőgépek és egyének közötti versenyvállalásoknak és ezek telje, sítésének, merj ezek az eredményeink gyorsabban való megoldá sában nagy segítségünkre van nak. A sikerhez legfontosabb a Jó népnevelő munka megszervezése, kiilöDös tekintettel a cséplőgépes melletj dolgozókra és a csépel- tető gazdákra. Vegyünk példát Biró Lászlóné szabadszállási párt- titkárról, aki térképről végezie munkáját és oda irányította » népnevelőket, ahol a lemaradás mutatkozott Borsodi István cséplési ellenőr (Szabadszállás) azt mondja versenyfelhívásában: „Őrködünk azon, hogy minden elcsépelt szem gabona a dolgozók asztalára kerüljön. Népnevelő munkával igyekszem meggyőzni a parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről.“ A jő népnevelőmunkn nein marad eredmény nélkül és nagy lel kesedést teremt. Szilágyi József. a kiskőrösi gépállomás ifjúmun kás traktorosa 55 vagon gabona eséplését vállalta. Bácsbokod és Felsöszentiván dolgozói begyűjtési versenyre hívták egymást. I.ajosmizsén már több mint száz dolgozó paraszt adta be gabonáját. Harkai Ambrus, Kis juhász János középparasztok az elsők voltak. Antal István tlszaújfalusi dolgozó paraszt is teljesfiette hazafias kötelességét, teljesen ele- get tetj beadási kötelezettségének. Dolgozó parasztságunk Pártunk vezetésével így végez jő mnnkát, Így harcol a békéért. Pártunk és kormányunk messzemenő gondoskodása és segítsége hatalmas előnyöket, lehetőségeket biztosított dolgoző parasztságunknak és ez csak fokozódik. A gépesítés szélesítése, a Szovjetunióba menő parasztküldöttsé- giink tapasztaltainak felhasználása, termelőszövetkezeti mozgalmunk további megerősödése tovább segíti dolgozó parasztjaink boldogulását. Ez a harc kérdése. A nyári munkálatokban elért sikereink újabb győzelmeknek lesznek alapjai. Munkásosztályunk dolgozó parasztságunkkal együtt a szocializmus építéséért dolgozik. Az üzemben: munkaversennyel, a termelékenység emelésével, a Jobboldali szociáldemokraták elleni harccal a falun, a földeken: a cséplés, a begyűjtés, tarlóbántás jő elvégzésével és azzal, hogy tömegek fogják követni a máris termelőszövetke. zetekben dolgoző parasztok példáját. Ez békeharcunk győzelmének feltétele, ezt segíti, támogatja, építi legnagyobb kincsünk: a béke.
