Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-15 / 81. szám

( Bíróné párttitkár ~ példát mutat HAJA EGYSZERŰ KONTYBÁN simul a fe­jőre, vasalt kartonkötő védi a ruháját. így külsőre semmiben sem különbözik a többi szabadszállási ti'jlgozó parasztasszonytól. Csak határozott tekin­tete, a hangjából ki csend ülő lelkesedés, a pilla­natnyi habozás nélküli cselekvés és azok az ered­mények, melyek másfélhőnapos ittlétét jelzik, árul­ják el, hogy Bíró Lászlóné pár titkár elvtárs itt, Szabad szálláson harcos katonája, a Pártnak és biz­tos kezű vezetője a rábízott dolgozó népnek. 1945-ben került szembe a Párttal s akkor le­tett néma hűségesküjét azóta tettekkel bizonyl­tot^. A kéthetes titkárképző tanfolyam után ko­moly harci feladatot bízott rá a Párt: Szabadszál­láson vet;e át az élcsapat irányítását. Frontra került Bíró Lászlóné; az új kenyér győzelméért indult meg akkor a csata Szabadszál­láson is. Nagy a határ, tele kulákkal. Ismeretlen harci terület is Bíróné számára. De az új pártit­kár tudja, hogy az a Párt, amelyet itt képvisel, segít és a kommunistáknak győzni kell. MINT JÓ PARANCSNOK először számba­ve;te az erőket. Népnevelők voltak itt is, ott tó­dé nem tudták feladataikat. Hiányzó^ az Irányító kéz. Bíróné kiképezte, megerősítette a népnevelő gárdát. Nehéz volt őket összehozni, de azután ment a dolog. A párttitkár lelkesedése, a győzelembe vetett biztos hite és rátermettsége magával ra­gadta az elmúlt hónapok tétlenségében elkényel- nicsedett népnevelőket. Bíróné azután elindilotta a csapatot. 50—00 népnevelő Járta állandóan a ha­tárt és az aratás megkezdésére buzdított okos, meggyőző szavakkal. Ezidáig 90 kisgyülést tartot­tak, 60-at a tanya világban és 30-at a község terü­letén. Bírőné tudta, hogy a jól szervezett munka kétszeres eredményt hoz. Hát szervezett. Térkép szerint körzetekre osztotta a határt, 13-ra a ta­nyavilágot, ugyanannyira a falut. S így, térképpel a kezében irányította a harcot. A legjobb erőket odaküldte, ahol legnagyobb volt a lemaradás. így nehézségek voltak a Dózsa termelőcsoportban és a környező dűlőkben. A csoportnak kevés volt a munkaereje, körülötte a kulák-tengerben, a Gáio- eok és Adorjánok szomszédságában, a rémhírekkel megzavart kisparasztság késlekede.t. Bíróné meg­mutatta, hogy katonáival, a népnevelőkkel együtt nemcak beszélni tud, de segíteni is. Az önkén: es aratóbrigáű, mint a villám termett ott a lemaradt területen, Bfróné maga ts ott hajladozott naphosz szat a kévék után,. Muakavégeztével kimentek h határba meggyőzni, lelkesíteni az egyénileg dolgoz« parasztokat Amikor Itt már egyenesben folyt i mtmka, a csapat új területre sietett. A Vörü Traktor csoportnál háromszor Is segítettek az ara tásban. Nem feledkeztek meg a kulákokről sem a Párj harci fegyverének élét Jól forgatták veiül szemben. Kiss Pétert, aki jószágaival etette fel i gabonát és a többieket a bíróság $ a dolgozói megvetése elé dllltottdk. AZ ARATAS IRÁNYÍTÁSÁNAK szála mé; a kezükben volt, amikor a lemaradt szállítási szerződések meggyorsítása lépett elő új döntő fel­adatként. Itt is a szívós népnevelő munka segített Az agitálásra miDden alkalmat felhasználtak. Például a gabonalapok kiosztását a legjobb nép­nevelők végezték s közben beszélget ek, magyaráz­ták a dolgozó parasztoknak a szerződés hasznát, jelentőségét. Az eredmény: 3 nap alatt 9 vagon­ról 30 vagonra ugrott fel a szerződéskötések szá­ma. Szabadszállás itt is behozta a lemaradást, sót az előirányzatot túl is szárnyalta. Sok baj volt kezdetben a Népfront Bizottság gal is. Hanyagolta a munkát, „majd megy a do­log“ kézlegyintéssel pihent babérain. Bíróné he­lyesen alkalmazta a Párt kritikáját, ma már rend szeresen megtartják az üléseket és a bizottság nemcsak nézi, de irányítja is a munkát. Szabadszálláson is halad az idő, de nincs már kapkodás, fejetlenség, kétségbeesés a lemaradás miatt. Mert nincs is lemaradás. A behordást 85 százalékban elvégezték, 5 gép a cséplést is meg­kezdte a múlt héten. Negyven vagon gabona már a zsákokban vao. DE A PAKT NEM PIHEN egy pillanatra sem. Birőné jól tudja, hogy a győzelem még nem teljes, mindaddig, míg az utolsó szem gabona is a raktárakba nem kerül. Fáradhatatlan! járja a határt, ellenőrzi a cséplőgépeket és az ott folyó népnevelő munkát, örömmel számol be a gépeknél működő olvasókörök eredményeiről. Tanyáról-ianyá- ra járva szervezi a tarlóhántást és a jó munka érdekében keményen megbírálja, a gépállomást, amely a szervezetlenség miatt vontatottan, vagy sehogysem sem végzi a tarlóhántást. A kisgyüléseket és az egyéni agitációt most a begyűjtési verseny ki­szélesítésére állítja, harcba. Míg egy-két nap is egy égisz asztag búza megdshesedik a kulik földjén a bajai határban Vaflkút felé. a Petőfi dűlő­nél cséplőgép búg. Kuláknál csépel a magángép. A kulák nem alkalmazta a minisztertanács ha’ározatát: „az asztagot semmi esetre sem szabad mélyedésbe rakni, ha­nem ki kell választani a szé­rű legmagasabb helyét”, így aztán, ha nem akarják, hogy a mélyedésben, melyben a gép áll, ö sszed üljön a szalma- kazal, kénytelenek a maga­sabb helyet választani a Szal­makazal felépítésére. 60—80 méternyire hordják a szál mát Török Miklósnéé a föld. Tö­rök Miklós, a férje intézke­dik, a volt katonatiszt. Jár­kál, jön-megy, ahogyan ezt nevezni szokták — „a semmi­tevést igyekszik lázas tevé­kenységnek mutatni“. Misbrenner Márton sorba mutatja a kukoricatábla szé­lén heverő kévéket — Nedvesek. A gép kalá­szostól hányta ki, elcsépelet- lenül. A dolgozók ébersége fedezte fel a kulák merényletét. A hatalmas asztagból egyre- másra kerültek ki a nedves, befulladt kévék. A kalászok és a szalmája is nagyrészben pe­nészes már. — Még egykét nap és az egész asztag megdohosodik. Tönkre meít volna az egész­A kulák azzal mentegető­zik, hogy becsurgott az eső. Tudta, hogy vizes, de azt mondja, nem akarta megbon­tani az asztagot, mert már jött a gép. Titkon azt remél­te, nem is fedezik majd fel és a nedves szemek benn a raktárban kicsíráznak, meg­rontják dolgozó népünk gaz­dag eredményeit. A kulák itt is szabotálta a minisztertanács határozatát, hogy: ,,az asztagot úgy rak­juk, hogy a szélső kévesor mindig kifelé lejtsen és mint­egy levesse a reá hulló csa­padékot”. Mit törődött azzal Török Miklós, Horthy lakája, hogy a megtermett gabona, ho­gyan kerül a magtárakba, líogy annak egy része ha­nyagság, szabotálás miatt tönkre megy, hogy kevesebb lesz a dolgozók kenyere.-Keceli István, az etető min­dig vizsgálja, nem vizes e a kezébe került kéve. A gépmunkások a munka jó és tervszerű megszervezésével dolgoznak, hogy mielőbb el­végezzék itt a munkát. Ha a kulák szabotál, ellene tör öt­éves tervünk mezőgazdasági sikerének, éberségükkel lelep­lezik, mint most Í9 tettéit, Továbbra is éberen ügyelnek, ezt megfogadták valameny- nyien. A maguk munkájával így szolgálják a cséplés és a terménybegyüjtés sikerét. így készül Keresztes lízsef a Szovjetunióba induló parasztküldőllség tagja tanulmányújára Keresztes József, a dávodi Szabadság termelőszövetke­zeti csoport tagja lelkesen ké­szül a Szovjetunióba. Nem­csak elméleti felkészültségé­nek gyarapításával, de munkád jának fokozásával készül ta- nuhnányútjára. A bajai járás községeinek sorában elsőnek fejezték be az aratást. —* Mióta a küldöttségbe be­választottak, fokozottabb ta­nulással igyekszem tudásomat gyarapítani és megismerni a Szovjetuniót. Felkészülök arra, hogy az elméleten ke­resztül lássak meg mindent. Főleg a mezőgazdaság olyan kérdéseivel akarok megismer kedni, melyekről csak olvas­tam, de gyakorlati eredmé­nyeit még nem ismerem. Ta- nulmányútamon minderről bő. jegyzeteket készítek, hogy a szerzett tapasztalatokat ide­haza is alkalmazni és haszno­sítani tudjam. Ha hazatérek, mindezekről be akarok szá­molni paraszttársaimnak. Azt akarom, hogy közös erővel és a Szovjetunióban nyert ta­pasztalataimmal erősíthes­sem az eddig elért eredmé­nyeket, hogy a munkás-pa­raszt szövetség szétszakítha- tatlan egységével, a Párt és Rákosi elvtárs útmutatásai és tanításai alapján mielőbb megvalósíthassuk falun is a szocializmust. Akik ellen harcolunk ... Celeplexődneh: a KuldKoK gaxsúQai Bőven iesx Uenpeiunk.,. bdioqaU vadunk ! A mi csoportunkban időre elvégeztük a behordást, már csépelünk. Nem maradtunk el az aratással sem. Ezzel kapcsolatban kell megemlé­keznem két kislányról, akik marokszedők voltak. Csoport­értekezletünk az aratás előtt úgy döntött, hogy a család­tagok közül a 16 éven felüliek lesznek a marokszedők. Csi- lik Erzsiké és Bezsenyi Ma­riska 13 éves kislányok, akik most maradtak még ki az is­kolából, sírva könyörögtek az intézőbizottságnak, hogy ve­gyék fel őket marokverőnek. Ez a nagy könyörgésre meg is történt és a két lelkes kis­lány nagyszerű munkát vég­zett. Kitűnően megállták a helyüket, egész nap nótaszó­val versenyt dolgoztak az idősebbekkel. 1000 kereszt gabonánk 40 kilójával fizet, bár az aszály nagyon ért bennünket. De így is lesz bőven kenyerünk. Elő­ször 60 mázsára kötöttünk szállítási szerződést, most újabb 40 mázsára. így a fej­adagon felül még megőröl­hetünk 100 mázsát. Mindnyá­jan boldogok és elégedettek vagyunk. B°lvdri Istvánná, „Béke’’ tszcs., Kecel. Villanyáram a szérűkön A mezőgazdasági munkált gyors elvégzése érdekében villanyáram- mai látják el a szérűket Romá­niában. A Román Munkáspárt Központi Veze;ősége és a minisztertanács határozata értelmében a begyűj­tési terv gyorsabb végrehajtása érdekében az ország több megyé­jében villanyárammal látják el a szérűket. Eddig 3 ezer szérűn végezték el ezt a munkát, így biztosítják az éjjel-nappal meg­szakítás nélkül folyó Cséplést, Fájsz községben a községi elöljáróság leleplezte Sági Sán­dor középparasztnak álcázott kulákot. Sági úgy' tüntette fel magát, mint becsületes dolgozó, hiszen kevesen tudták róla, hogy fajszi háza mellé Siikös- dön még egy nyolcszobás házat vett nem is olyan rágen. Az is kiderült, ho—- miből tellett a nyolcszobás új- házra. Alkalma­zottjának a kollektív 434 forint helyett 200 forintot fizet és az OTI-ba sem jelenti be. 1937— 38-ban C0 forintért a legnehe­zebb munkát végeztette az al­kalmazott lánnyal és Állati mádon bánt vet«. Több esetben megpofozta, sőt megrugdalta, ha panaszkodott nehéz munka miatt, nem egy­szer letépte róla a ruhát. Sági most rajta vesztett. Egy tábla búzája aratatlanul állt. A ve­zető jegyző behívatta és a községházán kiderült, hogy ki­csoda Is tulajdonképpen Sági. A kulákot a rendőrség őrizetbe vetle. A kulákok Kecskeméten is aljas szabotázst folytatnak. Tőth István mezőőr figyelmeztette Mócza János 110 holdas kulá­kot, aki az útszéli fákat nyeste, hogy ne szórja bele a gallyakat az érett búzatáblába, mert így sok gabona kárba vész. Erre 'Mócza János fejszét ragadott és megfenyegette a mezőőrt, hegv fel ne merje jelenteni, mert agyonüti. Tóth István persze nem ijedt meg a kulák fenyegetéstől és megtette a fel­jelentést. Mócza János ellen megindult az eljárás. így tör népünk kenyere ellen Kunszentmiklóson Balogh Imre kulák is, aki túlérett 4 hold búzáját és 3 hold árpáját még máig sem vágta le. Úgyszintén Gudor Árpádné 3 hold búzájá­ban még egy kaszavágás sincs, sőt aratási szerződést sem kö­tött. Méltó társa Haffer János kulák, aki a múlt hó végén még a fülebotját se mozgatta, hogy aratási szerződést kössön. A gabonája túlérett, pereg a sze­me, amit Haffer János még elősegít azzal, hogy állataival járatja a gabonatáblát. De nem marad mögöttük Jakab Sándor foktői kulák sem, akinek 3 hold agyonérett árpája szintén az ebek harmincadjára került. A szabotáló kulákok ellen mindenütt megindult a szi­gorú eljárás. Rnzsdis, moslíkos edényben készítette el a csépittmunkásoknak az ebédel a kalák De vannak ünneprontólf is. Július 8-án egyik gépünk ör­dög Ferenc 69 holdas kulák- nak csépelt. A munkások a hőségtől elcsigázva várták, hogy lepihenhessenek és meg­ebédelhessenek. Sokáig vár­tak, míg Horváth József és Szabó Pál elvtársaink észre­vették, hogy Ördög Ferenc egészségtelen edényben, a leg­elemibb tisztaságra sem ügyelve ' kotyvaszt valamit. A bogrács, amiben a disznók­nak szokott moslékot kavarni, vagy döglött állatból szap­pant főzni, csupa rozsda volt. A dolgozók tudták, hogy van tiszta bográcsa is, azért meg­kérdezték tőle, hogy miért nem főz abban, ördög azt vá­laszolta, hogy a munkások otthon még ilyenből sem esz­nek, nem érdemlik meg ezt a figyelmességet. Én, amint az eset tudomá­somra jutott, kimentem a helyszínre és vizsgálódás közben még furcsább dolgo­kat észleltem, ördög Ferenc cselédet tart, akit nem jelen­tett be az OTI-ba, évente 100 forintot fizetett és ötéves szolgálata alatt egyetlen vi­seltes öltönyt vett neki. Az alkalmazottjának istállóban van a lakása. Itt feküdt be­tegség© idejéttt*három héten át a legyektől lepve, gondo­zatlanul. Gazdája nemhogy nem vitte orvoshoz, de kere­ken kijelentette, ,,mihelyt be­jönnek az amerikaiak az or- ! szágba, azonnal kirúgom ezt a beteges nyomorultat.” Az alkalmazottat szemtől-szembe így fenyegette meg, „ha, be­szélsz, te is ott lógsz majd a fán a többi kommunistával.” Közben azt is megállapítot­tuk, hogy félrevezette a DÉ- FOSz-t és 20 hold vetésterüle­tének csak a felét jelentette be. A telefonon kihívott orvos megállapította, hogy a mun­kásoknak főzött étel ártal­mas, mérgező, ördög Ferencet azonnal átadtuk a rendőrség­nek, a falu minden dolgozója, nak osztatlan örömére és meg­elégedésére, akik egytől-egyig ismerik és utálják a vérszopó kulákgazembert. Szegedi Imre pol. vezeti. ÁM G Jcúcabszállás.

Next

/
Thumbnails
Contents