Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-14 / 80. szám

Győzelmek a begyűjtési csaté i kalocsai frontjáról Bátya, Hajó», Fájsz dolgosó parasztjai versenyben adják be a gabonát és határidő előtt elvégzik a tarlóhántást A kalocsai járásban az aratás vontatottan indult. Itt, főfészké­ben, a klerikális reakció erős hadjáratot indított a begyűjtés eben és a pártszervezetek nem minden esetben vették fel azon­nal és erélyesen a harcot az el­lenséggel szemben. De a „járás becsületéért“ indított bare ha- u.arosan behozta a lemaradást. .Meggyorsult az aratás, a Járási Pártbizottság most már a mozgó­sításra fekteíte a fősúlyt. Az el­múlt héten a kisgyülések százait tartották meg járásszerte s a községek példamuta.ó dolgozó parasztjainak versenykezdemé­nyezésére tetíes lendülettel folyik a behordás és begyűjtés. a Báfcés- és Szolnox me ivével tolyé versenyhez elsőnek Bátya csatlakozott. Az első kisgyűlés alkalmával 21 dol­gozó paraszt lépett begyűjtési párosversenybe. Verity B. I’ál 1 holdas kisparaszt Molnár Ferenc községi bírót hívta ki- Vállalást!! máris teljesítette; 11-re befejez­te a tarlóhántást és szállítási szerződéssel lekö­tött gabonáját S mázsával megtoldotta. A Tamaskó-portán is ég a mun­ka. Tamaskó János, a községi bé- kebizotiság elnöke Balázs József­fel áll versenyben, Guzsván János 5 holdas Igaz Ferenc 8 holdas dolgozó parasztok sem hiányoz­nak. De a versenyből a föidnélküd dolgozó parasztok sem hiányoz­nak. Hegedűs János és Szúró;, József vállalták, hogy a gépnél kéréséit feleslegüket egy szemig beadják. De azért Bátyán is ven lemaradás, amit meggyorsított jó munkával kell behoznia a község dolgozó parasztjainak. A 2060 hold kalászos terüle­ten mindössze 10 százalék­ban végezték el eddig a tar­lóhántást. Egy fecske nem csinál nyarat; a versenyben álló dolgozó parasztok mögé fel kell sorakoztatni a köz­ség valamennyi dolgozóját. Ezen a téren viszont a pártszervezetre vár az egyéni fel világosi ló mun­ka fokozása. Hajós községben is a tarlőhán- íás körül mutatkoznak hibák. Lelkes, egyéni dolgozó parasztok itt Is versenyben vállalták a mun­kák határidő előtti elvégzését. A község népe Kelemen Mihály pél­dájára nekilendült, aki a határ­idő előtt 4 nappal befejezte a tarlóhántást. Keller Antal, Nyu- lász János, Csicsirkó József és Juhász József ugyancsak egy­mással versenyben igyekeznek a gyors, jó munkára. De hiba van az újonnan alakult császár­töltési gépállomás körül, amely csupán SO százalék közül biztosította eddig a szerződéseket és Hajós község határában ezideig még meg sem kezdte a tarlószántást. Az igával nem rendelkező, szerződési kötött hajósi dolgozó parasztok méltán elégedetlenkedtek emiatt. A csdszártöltési gépállomás fek­tesse most minden erejét a tarló- hántás időben való elvégzésére, alapos szervező munkával pró­bálja helyrehozni a már elég sú­lyos lemaradást. Fajszon az ellenség ugyancsak teret kapott és a községi Népfront Bizottság egy- idcig tehetetlenül az események után kullogott. így nem cáfolták meg idejében azt a kulák-hazug- ságot, hogy „várjunk a tarlóval, míg eső lesz“. A lemaradást itt is a példamutató dolgozó parasz­tok versenye igyekszik behozni. Fekete Miklós, Hegedűs János és id. Falusi Béla július 8-ra, Sági János és Vince István 11-re, Fa­lusi Lajos 9-re befejezték a tar­lóhántást. A gabonabeadásban Kis Berta Mihály és ifj. Berta Jenő középparasztok az elsők. Ifj. Berta 12 mázsa szállítási szerző­déssel lekötött gabonáját július 7-én már beszállította, úgyszintén Kis Berta Mihálj7, aki a lekötött 17 mázsát egyenesen a cséplőgép­től vitte be. Gétierlakon, Foktön és Hoinokmégyen a szállítási szerződésekkel marad­tak le legjobban. A Népfront Bi­zottságok ezeken a helyeken is csak akkor ébredtek fel, amikor már a körmükre égett a dolog. Persze, hogy a kulákság és a klérus felhasználta ezt a kedvező helyzetet. A község dolgozó népe most azon igj-ekszik, hogy leg­alább a hátralévő munkákat idő­ben végezze el. A jelek szerint a eséplést e hó végéig befejezik, Barabás István és Bécsi László dolgozó parasztok példája nyo­mán igyekeznek a géptől teljesí­teni a beadást is. Foktőn a kulákok nyíltan elle­ne szegültek a rendeletnek és ké sőn fogtak az aratásba, mint Bol­dizsár János, Jakab István és Tamás Bálint. De nem késtek a rémhírek bevetésével sem, hogy a cséplőmunkások csak a fejadagot kapják gabonában, a többi járan­dóságot pénzben. Itt is egyetlen orvosság a megkétszerezett erő­vel Indított felvilágosító munka. Homokmégyen az asszonyok kapcsolódtak bele lelkesen a mun­kába. Az MNDSZ Boros Vándor­úé ügy veze.ő kezdeményezésére a cséplőgépeknél dolgozó munkások részére egészségvédelmi szolgála­tot szervezett, a DISZ-láuyok be­vonásával. A községi Népfront Bizottságok a hátralévő időt használják fel arra, hogy az egyesek versenyéi széleskörű mozgalommá szervez­zék és biztosítsák az egész járás­ban a begyűj.és egyetemes sike­rét. Gyorsítani kell a tarlóhántást A legjobb eredményt a kecskeméti gépállomás érte ei Az országszerte megindult eséplés munkájából jól kiveszik részüket a gépállomás dolgozni, j Csépiési versenyük arra irányul,! hogy az ötvenvagonos mozgalom­ban lett feiaján ásukat teljesít* sék. A nagykőrösi gépállomás cseplési tervét edd.g 22 százalék, ban teljesítette, Kristóf Mihály, a gépállomás egyik dolgozója 1071* min es csepíósze-krénnyel naponta 20b mázsa gabonát csépel. Napi cseplési tervét 149 százalékra teljesíti. Megyeri György, a nagyszénást gépállomás dol­gozója egy nap alatt 211 má­zsa gabonát csépelt el. Napi- tervét 134 százalékra teljesíti. Rozgonyi László, ugyancsak a nagyszénást gépállomáson 150 százalékos csépiési eredményt el. A debreceni gépállomás egyik dolgozója, Rácz Gábor ifjúmun­kás, a nagyhegyes! hatérrészen dolgozik gépével. Gondosan ügyel arra, hogy vállalását teljesítse: szemvesztesége ne legyen több fél százaléknál. Emellett naponta kétszáz mázsa gabonát csépel el. A csépiési munkák mellett — a gépállomások dolgozói alapos felvilágosító munkát végeznek. Meggyőzik a dolgozó parasztokat a gépi talajmunlka, a tarlóhántás előnyeiről. J. Tóth Gábor karcagi trak­torista eddig már több mint 1200 holdra kötött szerződést egyénileg gazdálkodó pa­rasztokkal. Dómján Sàndçr a ceglédi gépál­lomáson 1057, Busa Györgyi Baja- bumarpusztan 800 hold taiajmun- kára kötött eddig szerződést. A legjobb eredményt a kecske­méti gépállomás do.gozói érték el eddig, akik tarlóhántási ter­vüket 247 százalékra biztosítot­ták. A nagyszénási gépá-lomás dolgozói is jó munkát végeznek, eddig 111 százalékban biztosítot­ták a tarlóhántási tervüket, a puszlaetyeiek 110 és a dévavá- uyaiak 113 százalékban. Ugyanakkor egyes megyeköz­pontokban — Somogy, Csongirad, Veszprém megyében — nem lát­ják a tarlóhántási terv végrehaj­tásának fontosságát. Nem gon­doskodnak arról, hogy a dolgozó parasztság földjén idejében, jó minőségű tarlóhántást végezze nek. Ahol vontatottan megyi a tarló, hántás, mozgósítsa a gépállomás pártszervezete a behordás érde­kében fokozo-tt felvilágosító mun­kára a dolgozókat. Így érjék el, hogy a tarlóhántásra beállított traktorok most már éjjel-nappal dolgozzanak. Vigyázzanak azon­ban arra, hogy az elmaradás be­hozása semmiképpen se menjen a tarlóhántási munka minőségének tovására. 230 holdas kulákcsemete kitervelt és fondorlatos merénylete a dolgozó nép termésybegyüiiése ellen A kulákok minden alkalmat megragadnak, hogy a eséplés és a begyűjtés sikerét veszélyeztes­sék. Illés István, a tajói állami gazdaság mezőgazdásza is ezek közé tartozik. Ez a kulákcsemete belopakodott az állami gazda­ságba, hogy dolgozó népünknek minél nagyobb károkat okoz­hasson. Mint a gazdaság mező­gazdásza, úgy rendelkezett, hogy az aratás után a traktor azon­nal kezdje meg a tarlóhántást és a tárcsázást. Tudta nagyon jól, hogy a kaparék még ott fekszik a búza- és rozsláblákon. Ezt akar­ta, hogy a kaparék a földbe kerüljön, hogy minél ke­vesebb kenyér jusson a dolgozóknak. Jutott is a kaparékböl jócskán a földbe, míg az éberség le nem leplezte. KözbeD ez a kulák-mák­virág szándékos és kitervelt sza- botálásával 6—S kereszt gabonát is használhatatlanná tett azzal, hogy a földbe szántatta. Kide­rült, hogy a tárcsázás és a tarió- hániág munkálatainak azonnali megindításával is leplezés volt a célja. A pusztítás és rombolás mellett még a munkálatokat is hátráltatni igyekezett, amikor fondorlatosán és előre kitervelve a gazdaság másik traktorának kija­vítását késleltette. Illés István Horthyék készsé. ges lakája volt, De felesküdött .Szálasinak is, akinek gyilkos bandájában hadapródőrmester lett. A kulákfióka szülei 230 hol­don nyúzták, zsarolták és lopták a dolgozókat. A kuiákcsemetét letartóztatták és beszállították a bajai megyei bíróság fogházába­A bátmonostori dolgozók TILTAKOZÓ TAVIRATA Kedves Rákosi elvtárs! Mi, a Bátmonostor község cséplőgépeinél dolgozók, elítéljük a délkoreai bábkormány orvtá­madását Észak-Korea Népköztár­sasága ellen. Elítéljük az ameri­kai imperialisták törekvéseit és ismét kiállunk a béke és annak harcos, bölcs vezére, Sztálin elv társ mellett. Kérjük Rákosi elv- társat, vezesse szilárdan népün­ket a béke útján s ígérjük, hogy jobb munkával, Békés megye ver­senykihívásának elfogadásával, tanúbizonyságot teszünk béke- szándékunkról. Le a háborús gyujíogatókkal, imperialistákkal, le a nagytőké­sekkel! Éljen a béke és annak bölcs vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak! Bátmonostor, 1950. július hó 7. Bátmonostor dolgozói. VILLÁM SZÖVOSZ MEGYEI KÖZPONT! Több földművesszövetkezet hivatalos órát tart a gabona átvételnél. Előfordult, hogy ezért a dolgozó pa­rasztok az elhozott gabonát kénytelenek voltak vissza vinni. Ez történt Bácsalmáson is. Hasonló esetek el­kerülése végett intézkedjen hogy a földművesszövet kezetek a hivatalos órákon túl is átvegyék a beszállí­tott kenyérgabonát. ÁMK KÖZPONT KECSKEMÉT! Haladéktalanul számolja fel az állami gazdasá­goknál észlelhető élelmezési zavarokat. Szüntesse meg a lehetőséget, hogy az élelmezési cikkeket szállító re­akciós kereskedők szabotálhassák a dolgozók élelme zését! MEGYEI TANÁCS KÖZIGAZGATASI OSZTÁLY! Több községben a pénzügyőrök most idézik a dől gozó parasztokat a községházára, hogy tisztázzák a bor adóbevallásokat. A legnagyobb dolog idején — mint ez Sükösdön Is előfordult — 25—30 dolgozó órákon át várakozik a községháza udvarán! MEGYEI TANACS M EZÖGAZDASAGI OSZTÁLY! A "cséplőgépek körzeti beosztása körül még min­dig bajok merülnek fel. Teremtsünk ezen a téren is mielőbb rendet! Mi is teljesítjük hazafias kötelességünket — mondják a ba ai tanyav tág dolgozó parasztjai Felvirágozott kocsik hosszú sora vonul végig a bajai ut­cákon. Baja tanyavilágának dolgo­zó parasztjai hozzák közvet­lenül a géptől első elcsépelt gabonájukat. A dolgozók büszkén és boldogan ülnek a zsákok tetején. A KOCSIK MEGALLANAK a földmüvesszövetkezet rak­tára előtt. Elsőnek Füleki István, Tanya 448. sz. alatti, 14 holdas középparaszt száll le a kocsiról. Ma csépelte a gép a gabonáját. Akárcsak a többiekét. Három kocsival szállítja a kövér, súlyos ga­bonaszemeket. ,,Ez csak szál­lítási szerződésem első rész­lete. Holnap folytatom a szál- ]ítást.‘‘ Szorg György 6 és fél hol­don gazdálkodik. 5 mázsát hozott. Ő is szállítási szerző­désének első részletét szállítja a raktárba. „Megértettük, hogy a terménybeadással erősítjük népgazdaságunkat, ötéves tervünket. Minden szem gabonára vigyáztunk az aratásnál, cséplésnél. De jól is dolgozott a gép. A törek- ben, pelyvában, ocsúban egyet­len szem sem maradt. Mester­kedhet a kulák. Ügyet sem vetünk rá. Jól tudjuk, mit vár lőlünk parasztoktól az ország dolgozó népe. Zsumbera János szintén el­hozta gabonáját. — Népi demokráciánk véd és segít bennünket. Most meg­háláljuk mindazt a segitsé. get, amit eddig kaptunk. Tel­jesítjük hazafias köteles, ségünket. Krumm József is a tanya- világból érkezett. A ma elcsé­pelt első öt mázsa gabonáját maradéktalanul szállítja a raktárba. — A békét kell, hogy erő­sítsük — mondja. — Minden szem gabonával erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, mely biztosítéka jövőnknek, békénknek. A titóisták kirabolják a jugoszláv szegényparasztságot A Bolgár Népköztársaság­ban élő jugoszláv politikai emigránsok lapja, a Napred, „Levelek Jugoszláviából” cí­mű rovatában közli a morá- viai lakosok egy csoportjának levelét; „A jugoszláv fasisz­ták, hogy teljesítsék a jugo­szláv fasiszta kormány fő jelszavát: „Mindent az 1950.es exportért!1', az idén áprilisban erőszakos és rabló — bçr, zsír, baromfi, tojás és juhsajt — beszolgáltatást szerveztek. Kirabolták a leg­szegényebb gazdálkodókat. Éjszaka rontottak Moravia falvaira a milicistákból és falusi ügynökeikből álló ,,bi­zottságok”. Ezeket a parasz­tok egyszerűen hullarablók­nak nevezik. A bullarablók betörnek a házakba, minden ellenszolgáltatás nélkül el. hurcolják a szarvasmarhákat- Ennek a beszolgáltatásnak semmiféle törvényes alapja nincs és kizárólag a szegény- és középparasztokat érinti akiket a Titó-banda ellensé­gei közé sorol."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents