Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-14 / 80. szám

BACSKISKUNMEGYEl NÉPUJSÁ6 Bács-kiskun messye vezst a páras-versenyken Megyénkben 80, Szofnok megyében 63 százalékra teSjesííei ék eddig a behordést V. évfolyam, 80. szám Ara SO fillér 1950 július 14, péntek Megyénk építőipara néhány kérdéséről A megye építőipara nagy fel­adatok előtt áll. Már kezdenek ki- Lonlükozni — mindenki szemé­vel jől láthatóan — építkezési be­ruházásainak széles méretei. Kap mint nap nő az építőiparunk je­lentősége, népünk sok millió fo­rintját építik falvakba, hatalmas, csinos épületekbe. A huszonegy- ezer millió forinr (ennyit költünk építkezésre az ötéves terv alatt) eiső részletei megvalósításán szer­te a megyében, községekben az építőmunkások százai dolgoznak. Alig tel; el fél esztendő és máris hatalmasok a feladatok és meg kell mondjuk, nem zavartalan, nem hibanélküli azok elvégzése, megoldása. Építőiparunk számtalan kérdé­sét vetettük eddig fel. amire a válasz a vállalat vezetősége ré­széről legtöbbször üres fogadko­zás volt. A munkások minden erejükkel dolgoznak. Látják muu kájuk célját és értelmét, és ha sokszor szervezetlen, gondatlan körülmények között is, de végzik feladaáikat. A vállalat vezetőié, ge pedig csak nagy vonalakban végzi munkáját. Nem látja meg a kisebb tennivalókat, így hát általában helytelen munkamód­szerekkel éppen hogy csak megy a munka. Pl. eszükbe nem jut tö­rődni az egyik kiskunfélegyházi építkezésen azzal, hogy a dolgo­zók versenyzéséhez vagy egyál.a- lán munkájához meg legyenek a szükséges munkafeltételek. így bizony előfordul, hogy a dolgozók teljesítménye alacsony és persze fizetésük is ezzel arányos. A mun­ka szervezetlensége kényszeríti a munkásokat a „pihenésre —> he­nyélésre", előfordult, hogy nem egy dolgozó otthagyta a munkát, mert nem tudta nézni tétlensé­gét. Ez a kérdés szorosan össze­függ a munkafegyelem kérdésévé) és egyben példa arra, bogy a ve­zetés hiányosságai milyen lehe­tetlen állapotokat tudnak előidéz­ni, hogy a vezetés hiányosságai hogyan adják alapját a munkaidő kihasználatlanságának és hogyan enged halászni az ellenségnek a maga teremtette zavarosban. Ez a kérdés egyik oldala. A másik az, hogy fehér holló szám­ba megy az építkezések időben való elvégzése, határidőre átadá­sa. Ilyenkor azután hallunk hi­vatkozásokat mindenre : „nem rajtunk ' múlott“, „nem érkezett időre az anyag“, és „nem jöttek meg a tervek“, de még egyszer sem fordult elő az, hogy megál­lapításuk a késés okát a válla­latvezetés hibájában, szervezetlen munkájában, hanyagságában lát. ta volna meg. Mit mutat ez? A felelősség másra tolását, áthárí­tását. Még sohasem Ismerték el, hogy a temérdek hiba összessége okozza a késéseket. Még egy est­ben sem hallottunk felelősségre vonásról. Gerő elvlárs azt mon­dotta a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésén: „Az üzemnek azonban csak egy gazdasági ve­zetője lehet, aki mindenért sajá! személyében felelős, ami az üzem­ben történik. Felelős a termelési terv teljesítéséért, a termelé­kenységért. a bérek helyes alaku­lásáért. az önköltségért, a selejt- ért, a. termékek minőségéértJól érthető, amit Gerő elvtárs mon­dott, de mit tett a Magasépítő KV ennek érvényesítése érdeké­ben? Kém sokat, talán semmi. A munkafegyelem hiánya, u terv­szerűtlen munkaszervezés így nő át a terv teljesítésének elmulasz­tásává, a határidő figyelmen kí­vül hagyásává. Mi más ez, mini semmibevétele a terv fontos dá- lumainak, akadályozója az egyél voDaion folyó beruházásoknak, megállás az egyik vágányon úti­kor, amikor minden vágányon előre megyünk, amikor minden 'ehetőségnek birtokában vagyunk. Lehet e ilyen munkakörülmé­nyek között a termelékenység emelkedésének és az önköltség csökkentésnek komoly formájáról beszélni? Nyilvánvalóan nem, de azért az; sem mondhatjuk, hogy fl koreai néphadsereg főhadiszállásának szerdai jelentése : A koreai néphadsereg bekerített és felmorzsolt egy amerikai zászlóaljat A néphadsereg Csunanlól délre július 9-én, az amerikai légierő heves támadásai ellenére, bekerí­tett és teljesen felmorzsolt egv amerikai zászlóaljat — közli a főhadiszállás július 10-i esti kom münikéje. E hadműveletek során két ' amerikai repülőgépet lelőt­tek. A néphadsereg egységei Dél- Korea keleti parija mentén visszavertek az amerikai hadi­tengerészeti egységeket, ame­lyek bombázták a parti váro­sokat és partokat. A néphadsereg az egész arcvona- ion folytatja előnyomulását dé' felé, az amerikai inváziós csapa­tok elkeseredett légi és száraz­földi ellenállása ellenére. A néphadsereg főhadiszállásá­nak szerdai kommünikéje: Az északkoreai néphadsereg fő­hadiszállásainak szerdai kommü­nikéje szerint a néphadsereg egy­ségei kedden felszabadították a Taezsonlól mintegy 30 kilomé­terre északnyugatra fekvő vasúti csomópontot, Gsocsivont. A nép­hadsereg egy másik egysége Észak-Csung-Csung tartomány­ban ugyanazon a napon felszaba­dította Tanjang körzeti székhe­lyet. A néphadsereg egységei sok ellenséges katonát megöltek, meg sebesítettek, illetve foglyulejtet­tek és nagymennyiségű hadlzsák- mány került kezükbe. A kommüniké megállapítja, hogy a néphadsereg az egész arcvona­lon folytatja előnyomulását. „Mindent a győzelemért!“ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi részének dol­gozói önfelátdozöan dolgoznak, hogy tökéletesen biztosítsák a front ellátását. „Minden a front­ért, mindent a győzelemért!“ Ez­zel a jelszóval szerveznek front­brigádokat és indítanak versenyt a termelés kétszeresére és három­szorosára emeléséért a bányák­ban, üzemekben és a vasúti fű- töházakban. írta alá a stockholmi békefelhívást — /elenlí a Szovjet üékevétielmi ffissotlsúg ilyen szeropomok figyelembe vé­ÄÄ SÄIS Július 10-ig csaknem százmillió szovjet ember kézben tartva. És ez az oka an * uak, hogy ez az einlíiett két fon­tos kérdés nem minden építkezé­sünk velejárója. Már pedig a fe- csérelés, a takarékosság lehető­ségeinek ki nem használása sok minden elúsztathat. Sok mil Hé forintnak sok százezer forint az egy-egy százaléka, és sok-százezer forinton sok mindent tudunk épí­teni. Éppen ezért le kell dönteni a termelékenység emelkedése és as önköltségcsökkentés útjában álló korlátokat és biztosítani keli a munkaversenyezés megszervezé­sét a sztahanovista munkások számának növekedését. El kell készíteni a terveket és minden munkás számára fel kell bonta­ni. Meg kell szüntetni a munkán történő állandó változlalásokat, az utasításokat jól meg kell fon. tolni és úgy továbbadni. Az anyaghiányra, mint objektiv kü- tülínéDyre színién nem lehet hi­vatkozni. A váilaiatvezetőség azért csúcsszerve az építkezések­nek, hogy lntézkedőképes legyen, hogy ne kelljen ilyen okok miutl a munkások számát hullámoztiit- ni, mint az az egyik kecskeméti építkezésnél történt és ebből fel­tételezhetően egyebütt is törté­nik. Meg kell szünetül a munka­erők helytelen eloszlását. Nem fordulhat elő az, hogy három kő műves szakmunkás mellé nyolc segédmunkást állítanak be. Több figyelmet kell fordítani as egyes építkezések leellenőrzésére és az egyes felelősök kiválasztására. Nem fordulhat az sem elő, hogy Kiss Károly munkaerőelosztő az Izsáki-úti épi kezésnél a sztaliá- novista falazási módszerrel kí­sérletező kőműveseknek azt mond­ja : „Ne hallgassanak senkire, csak dolgozzanak úgy, ahogy ed­dig dolgoztak.“ Ez az ellenség hangja. A Sztahánov-mozgalom akadályozója ellensége a terme­lékenység emelkedésének, meg- bentója a munkafegyelemnek, el­lensége a terv feladatai megvaló­sításának. Az ellenség nem hagyja figyel­mén kívül az építőiparunkat. Meg­tűzdelt embereivel és ott vág eret rajta, ahol tud. Ami nekünk fontos, azt az ellenség is fontos­nak tartja romboló munkája szá­mára. Ha látja, hogy népünk öl év alatt 21 milliárdot költ épít­A békealáírásgyüjtési kampány megkezdése óta július 10 lg 96,380.866 szov­jet ember írta alá a stock­holmi bckefelhivást — jelenti a Szovjet Békevédelmi Bizott­ság. Az aláírásgyűjtés az ország va- lamenyi körzetében, városban és falun egyaránt kibontakozott. A nagy ipari központokban: Moszk­vában, Leningrádban, Kievben, Minszkben, Bakuban, Tbilisziben, Taskendben, Rigában, Sztálin­grádban, Novoszibirszkiben, Gor­kijban, Szverdlovszkban. Kujbi- sevben, Kazánjában, Odesszában, Sztábnoban, Rosztovban a lakos­ság túlnyomó többsége már alá­írta a felhívást. Vaiamennj-i szö­vetséges és autonom köztársaság­ban is sikeresen folyik az alá­írásgyűjtés. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának az a nyilatkozata, hogy támogatja az Állandó Bizottság felhívását, egész népünk akaratát tükrözi vissza — írja a Pravda. — A szovjet emberiek melegen tá­mogatják a Béke Hívei szervezett frontjának erőfeszítéseit, melyek­nek célja a béke megvédése, az új bálború imperialista gyujto- galóival szemben. A Szovjetunió népei nem kímélik erejüket a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása igazságos és ne­mes ügyének sikeréért. A Szovjetunióban élő minden nemzetiség dolgozói egyhangúan helyeslik a szovjet kormány sztálini bákepolitiikáját. A szovjet emberek gyűléseiken elítélik az amerikai háborús gyújtogatok tevékenységét, akik nyilt intervencióba kezdtek Ko­reában és követetik a szabadság- szerelő koreai nép elleni fegyve­res támadás megszüntetését. Ha­talmas szovjet országunkban vi­dékről vidékre minden nép nyel­vén hangzik az erélyes követelés: „El a kezekkel Koreától!“ — írja a Pravda. A lapok közük több tudós és művész nyilatkozatát a békealá- írásgyüjtési kampány alkalmából. Trofim Liszenko akadémikus ez* két írja: „A szovjet tudósok egy­öntetűen csatlakoznak azokhoz a milliókhoz, akik az atomfegyver betiltását követelik. Míg a reakciós tudósok elő­segítik a háborús készülődé­seket, új és új tömeges em­berpusztító módszerek kidol­gozásával vannak elfoglalva — a szovjet tudomány példát mutat a nép szolgálatában. Országunk a haladó tudomány segítségével megoldja a természet átalakításának óriási kérdését. Megváltozik a sztyeppék és siva- 'agok képe, emelkedik a fö’d terméshozama. A nép szogálaiába állítják a természet minden ere­jét. Tudósaink a stockholmi bé- kefeíhívást aláírva kijelentik, hogy készek új erővel fejleszteni és gazdagítani a haladó szovjet tudományt, a béke és a haladás szolgálatában álló tudományt. Ver Muhina Szláldn-dljas szob­rásznő ezeket írja: „Minden szov jet ember, a világ békéjét köve­telve, megerősíti aláírásával a bé­kefelhívást. A szovjet emberek követelik a véres támadók megfékezé­sét, akik benyomultak Koreá­ba és a szabadságszerető ko­reai nép rabságba döntését tervezik. A szovjet emberek és velük min­den jóakaraté ember határozottan ezt mondja: El a kezekkel Koreá­tól! A szovjet emberek nagygyűlé­seken követelik az amerikai és más imperialista csapatok koreai intervenciójának azonnali meg­szüntetését. Béke-nagygyűlés a Sporfcsarnokhan A „Megvédjük a Békét" moz­galom országos tanácsa szomba­ton délután 3 órakor nagygyűlés! rendez a Sportcsarnokban. A gyfi’és szónokai: Losonczi Géza népművelési államtitkár, Kvan 0 Dik, a Koreai Népköztársaság ma gyarországi követe. Felszólalnak dr. Gombos Pál Kossu'b díjas egyetemi tanár, Somlai Artúr Kossulh-díjas színművész. Panyi Ferencné az Óbudai Fehéríti sztahánovislája. Széber János re formálus püspök és Horváth Ri­chard cisztercita szerzetes. kezésekre és éppen ezért az építő­ipart szemetényének tekinti, a körön belül lévő volt cemenigyá- rosok, nagyvállalkozók, jobboldali szociáldemokraták, munkásnyú- záshoz szokott pallérok nem „szív­bajosak“, ha késleltetni kell egyetmást, nem ingadoznak anyag­hiányt vagy fejetlenséget okozni. Nem átallanak — mint Baján ts — a vállalatveztő bizalmába fér­kőzni, aki azután elsőszámú szó­szólója becsületességüknek. Az éberséget általában hatodrendü kérdésként tekintik. Ha a Párt­tól vagy a minisztériumtól érkez­nek ki elvtársak, ugyan van iga­zoltatás (ezt helyeseljük) és sok­szor indokolatlan titkolózás, de ugyanakkor az ellenséges elemek­nek „állandó belépésük" van me. gyénk építőipara szivéhez. Ha -a nehézségeknél hibákat, mulasztá­soknál hivatkoznak „objektív kö­rülményekre", akkor ezt a jelen­tős tényt, az ellenség jelenlétét ne felejtsék el beszámítani. Ezen a területen gyors válto­zást kell biztosítani és akkor a hibák néhány százalékát máris megoldó tulc. vagy legalábbis kedvezőbb, körülmények közé ju­tói tünk megoldásukhoz. Pártszervezeteinkre igen sok feladat vár. Bár nem régen ala­kultak meg: gyors, határozott munkára, cselekedetekre van szükség. Csak a pártszervezet ve­zetésével lehetséges változtatni a hibákon, lehetséges biztosítani a jő munka feltételeit. A párttag­ság szoros összefogásával, akti­vizálásával és megteremtve az összes dolgozókkal a szilárd kap­csolatot. erőt kel! adnunk, lendü­letet kell vinnünk az építkezések munkájába, hogy építőiparunk is a szocializmus építésében való lelkes, alapos munkájával jó pél­dát mutasson az ország dolgozói­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents