Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-13 / 79. szám
/ fi Szakszervezeti taggyűlések tanulságai szovjet művészéi A szakszervezeti taggyűlések, az üzemi életének, a termelés további fellendítésének új erőforrásai a Szakszervezeti Tanács határozata alapján lezajlottak. Nagy jelentőségű értekezle:ek voltak ezek minden üzemben és munkahelyen, mert a dolgozók egészéneik bevonásával megtárgyalták az eddigi munka hiányosságait, eredményeit, megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek elvégzése fő feltétele az üzem, megyénk ipari termelése sikereinek. Még azokban az üzemekben is vita. fejlődött ki, ahol az értekezlet rosszul indult, ahol a beszámoló nem adott jó alapot a hozzászólásoknak. Elvtársaink általában őrködlek a felett, hogy a taggyűlés konkrét legyen, hogy megvalósítsa célját, a Központi Vezetőség „A magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatairól*1 szóló határozatát megtárgyalja és az abban felvetett szempontokat, mondhatjuk törvényeket átvigye az üzem, a munkahely területére. A szakszervezetek nagy feladata volt a taggyűlés megszervezése, előkészítése. Megállapíthatjuk, hogy a mostani taggyűlések egynéhány helytől és hibától eltekintve sokkal jobban meg voltak szervezve, mint az azelőtti ter- jnefési, vagy egyéb értekezletek és beszámolók. A szakszervezeti űzetni bizottságok és egész hálózatuk, « műhely bizottságok és a bizalmiak megértették munkájuk fontosságát, mozgásúitok a határozat megtárgyalása és végrehajtása sikeréért. A szakszervezetek funkciói nem jelentéktelenek az üzemben, ellenkezőleg igen jelentősek és ezt legjobban az mutatja, ha jól, eredményesen végzik munkájukat. A szakszervezet igen fontos kapocs a Párt és a dolgozó munkástömegek között, tehát éppen ezért igen nagy a jelentősége a Párt és a tömegek közötti viszony erősítése szilárdítása szem- pontjából. A Párt határozatának végrehajtása, a Párt és a tömegek kapcsolatának kérdése tehát a szakszervezet munkáján, a mü- hel.vbizotíságok, üzemi bizottságok és a bizalmiak munkáján Is múlik, hogy a dolgozók széles tömegei hogyan hajtják azt végre, mennyire öntudatosan veszik ki részüket a munkaverseny szervezéséből, a bér- és normacsalók, a jobboldali szociáldemokraták elleni harcból, A szakszervezet mozgósít a Párt által megjelölt feladatok elvégzésére és ez a funk dója : a szocializmus építésének nélkülözhetetlen fejtétele. A taggyűléseket megelőzően a SzOT megyei titkársága aktiva- iilésre hívta össze az üzemi bizottságok titkárait, a termelési felelősöket és a középszervi titka rókát. Majd ezután az üzemi bi zottságok tárgyalták meg a ka pott általános szempontok alap ján az üzem tényleges helyzeté alakították ki az üzem képét, ar rulatát a Központi Vezetőség ha tározatának tükrében. De áttárgyalták a bizalmiakkal Is, majd azok a hozzájuk tartozó munkásokkal. A helyes szervezési módszereknek köszönhető, hogy a taggyűléseiken a uolgozók mindenütt csaknem teljes egészében megjelentek. A Kecskeméti Konzervgyárban mintegy négyszázan véltek részt. A helyes előkészítés sikeressé tette a taggyűlést. Az elvtársak úgy látszik, az elmúlt két termelési értekezlet sikertelenségéből levonták a tanulságokat. A jól felépített titkári beszámolóhoz nem maradi el a dolgozók hozzászólása sem. Csaknem ötven dolgozó mondta el véleményét, álláspontját fontos kérdésekről az egész üzem „színe“ előtt; Komoly, értékes javaslataik voltak a szakszervezeti munka megjuví. tásánál és a munkaverseny-moz- galom további fejlesztését illetően. De kritikát is gyakoroltak. Építően, helyesen, jól leirva a hibákat és azok okait. Elmondták, hogy az üzemi bizottság nem segíti kellően a brigádok munkáját, nem lép közbe az egyes brigádok indokolatlan feloszlásának megakadályozásában. „A bizalmiak — hangzik a bírálat — csak .a lagdíjbeszedéssel foglalkoznak, nem a termeléssel és fontos politikai kérdésekkel.“ Javasolták még az egyéni munkaversenyzők nagyobb támogatását, mert a \erseny lanyhulásának egyik oka a velük való nemtörődömség. Általában, ahol a pártszervezet irányításával a szakszervezeti csoport és az üzemi bizottság jól, helyesen látta meg az értekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokat, ott tartalmas, élénk, az üzem elevenjére tapintó, harcos volt a taggyűlés. Ahol ennek az ellenkezője történt, ott szinte Eredménytelenül, a hozzászólásokra „noszogatással'*, langyosan zajlott le a taggyűlés. Az értekezletek legnagyobb fogyatékossága, hogy nem történt semmiféle leleplezés, de még csak említés sem a jobboldali szociáldemokraták tevékenységéről, a bér- és normacsalókról. Különösen vontakozik ez a Kecskeméti Gégyárra. Az elvtársak itt érthetetlenül mellőzik a leleplezésüket, kerülik a róluk való beszédet, rendre ismétlik az üzemben tapasztalható jobboldali szociáldemokrata tevékenység agyonhall- gatását. A Gépgyárra valóban áll és igaz, amit Gerő elvtárs mondott: „az üzemben látszólag meglapuló jobboldali szociáldemokrata elemekről kissé megfeledkeztünk, túlságosan megbocsátók voltunk velük szemben, amit népünknek, munkásosztályunknak, a demokráciának ezek a megiügzött ellenségei nem mulasztottak el kihasználni népi demokráciánk ellen, az idegen imperialisták érdekében.“ A Gépgyárban a hibák okainak fel nem kutatásával, elnézésével alapot adnak az ellenség munkájának, sőt akarva — nem akarva, támogatják azt. Nem néznek utána, mi az oka annak, hogy három régi munkás Pestre akar menni. Nem kaptak büntetést eddig azok, akik a tanulók teljesítményét ma- guknak számolták el. Mindez megtörtént az üzemben, de a taggyűlésen szó sem esett róla. A termelés továbbfejlesztésének, a termelékenységnek, a selejtcsökken- tésnek kérdése: harc kérdése. Hogyan gondolják mindezt az elvtársak megvalósítani harc nélkül, az üzemben élő és tevékenykedő jobboldali szociáldemokraták leleplezése nélkül. Csak az ellenség elleni harcunk növeli eredményeinket, az ellenkezője nem más, mint cinkosság az ellenséggel, az eredmények kibontakozásának szántszándékkal való megakadályozása. A Központi Vezetőség határozata végrehajtásának része az aktív ellenség elleni harc és ez épen ezért az elvtársak, az üzem minden dolgozója munkájának ts része kell, hogy legyen. Az ellenük való sikeres harc, alattomos tevékenységük, megakadályozása sarkköve az üzemek további jó munkájának és mint a taggyűlések fő hiányossága : fontos tanulság a -további munka számára. Békeiroda alakult Baján Az elmúlt napokban Baján is megalakult a Békeiroáa, amelynek elnökévé dr. Bagó István plébánost■ titkárrá Wehring Péter polgármestert, szervezési titkárrá Dobó Gusztávot, városi főelőadóvá pedig Dömény Józsefet és Val- csik Jánost választották meg. Dr. Bagó István plébános az elnöki szék elfoglalásakor beszédet mondott, amelÿben többek között kijelentette, hogy a mindennapi kenyér, a béke érdekében mindent et kell követnünk, hogy a ter mésbetakarítást 100 százaié_ kosán biztosítsuk. A papság egy részét régi meggondolása és nevelése akadályozza, hogy 100 százalékban d népi demokrácia mellé álljon. A népi demokráciával a helyi alsó papság nem áll szemben. Felszólalt még Valcsik János dolgozó paraszt is aki felhívta a figyelmet a çséplêsi munkálatok szemveszteség nélküli elvégzésére, amely a béke megvédésének egyik fontos láncszeme. Egy abbáz tolbéz műkedvelő gárdájának ének- és lánccgyüjts» lestől népviseletben. . CSERJSYÂVSZK1J J.t a Párt felépítésének lenini terve Hídavatús Búim A MUNKA DALÁT ZENGI a bdtmonostori határ. Gabonákét élei, cl rakott szekerek nyikorognak a kanyargó dűlőkön, a fák mögé bújt tanyák- mélyén szorgos kezek emelik az osztagokat. Kiindultak a cséplőgépek is, a határ egyre több pontján felhallatszó mőrmolásuk éjjel-napal ott visszhangzik a júliusi forróságtói szinte reszkető levegőben. Távolabb, az apró erdőkkel tarkított gabonaföldeken túl, ' hűvös vízszagot tereget a felkerekedő szellő. Ott folyik szürkés, lassú hullámaival a Ferenc-csatorna. "Nyugat felé, ahol kissé megtörik a part, emberek mozognak. Hidat építenek. Uj, modern hidat a régi, korhadt alkotmány helyébe, amely eddig úgy görbült a csillogó viz fölé, mint egy ittfelejtett rosszemlékű darabja a régi világ romjainak. Szúette deszkái megnyálkdsodtak a nedvességtől, évek óta nem érte emberi lábnyom. A bát- monostoriak messze kilómétereket kerültek, ha át akartak jutni a túlsó partra. AZ ÖTÉVES TERV első esztendeje hadatüzenf ennek a korhadt maradványnak is. A falu népe maga építi fel az új, büszkén emelkedő hidat. Balták Hullanak a megbámult deszkákra, a még használhatók gondosan halomba gyűjtve várják, hogy helyet kapjanak az új híd testében. A döngöléshes szükséges földdel megrakott kocsikat fújtató lovacskáik húzzák', a falu dolgozó parasztjai, akiknek már osztagban púposodik a gabonájuk, mind itt segítenek os igával. Izmos, fiatal karok forgatják az ásókat és a szögverő kalapácsot; DISZ-fiatalok végzik az építés oroszlánrészét. De itt vannak a pártszervezet, a DÉPOSE, a községi elöljáróság lelkes, áldozatkész tagjai is. óráról-órára bonlakozik ki az új hid képe. így ment ez 9 napon keresztül Kopdcsolás zajától volt hangos a bátmonostori határ. S a kilencedik napon, amikor már az utolsó szög is helyén volt s a hid diadalmasan fűzte össze a két. partot, elfáradt, de boldogarcú emberek eresztették le a szerszámokat. Jó munka volt! A kitűzött lj nap helyett 9 nap alatt újat emelt a teremteni tudó összefogás. ZÁSZLÓKLEBBENNEK az új híd frissen gyalult karfáin. A parton ott hullámzik egész Bátmo- nosior népe; ünneplik közös alkotásukat. Kis úttörök kesében virágcsokrok, azok kapják majd, akiknek keze létrehozta a hidat. Bdtmonostor ujjongó, lelkes népe ajkáról, ott, a virágos part mentén harsogva száll ás „Éljen a Várt!'1 kiáltás. Annak a pártnak köszönik az új hidat, mely megtanította őket összefogni, közös erővel dolgozni a közös jövőért, új gyárakkal, gépekkel, hidakkal védeni a békét, teremtő munkával új hazát építeni. Az újjáépült hídon megindulnak a gazdag terméssel megrakott szekerek. Mert azért épült fel a híd, hogy a gabona gyorsabban jusson a raktárba,gon mindenütt a kommunista pártok vezetik a n pék harcát a békéért és olyan erős a népek mozgalma, amilyen erős a Kommunista Párt. A kommunista pártok ere- jének pedig alapvető tényezője az, hogy mennyire tudják érvényesíteni —- megváltozott körülmények között a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának harci tapasztalatait. -; A mi pártunkban is alapvető kérdés, hogy mennyire tudjuk mindjobban érvényre juttatni a lenini pártépítés alapelveit. Rákosi elvtárs ! febr. KM beszédében erről (beszélt és ez a füzet hozzásegíti pártszervezeteinket ahhoz, hogy mind erősebbé, harcosabbá tegyük Pártunkat S ezzel népi demokráciánkat. A brossura Lenin és Sztálin a fárt szervezeti felépítésével kapcsolatos tevékenységével, a pártépítés marxi lenini alapelveivel foglalkozik. Elemzi azokat a körülményeket, melyek között Lenin a szétszórt, szervezetlen marxista körökből kikovácsol- ta tíz erős, hatalmas, szervezett Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt az ökonomisták és más opportunista ellenséges elemek ellen folytatott harcban teremtődött meg. Lenin elvtárs szétzúzta az ellenség mindenféle támadását a párt- építéssel kapcsolatban és mind szervezeti, mind elvi alapjait lerakta az újtipu&ú, a proletárforradalomért, — a proletár diktatúráért küzdő Kommunista Pártnak. A pártépítés kezdeti szakaszán Lenin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított az Iszkra című lap megindításának, ,,mely naponként beszél saját nyelvén a munkásosztállyal” és naponként ad szervezeti és elvi útmutatást a munkásosztály forradalmi Pártja szervezeteinek. Lenin legjobb tanítványa és harcos társa, Sztálin szinte egy időben viszi a harcot az újtipusú forradalmi Pártért a Kaukázuson túl. Lenin, amikor lefektette a Párt szervezeti és elvi alapjait, minden apró részletre kiterjedő, sokrétű útmutatást adott a Bolsevik Pártnak, de ezen túlmenően a világ forradalmi munkásmozgalmának. Ma, amikor ezt a brossurát olvassuk, látnunk kell azt, hogy Lenin elvtárs 1900-as évek eleji tanításai mennyire _______ „____ _______ mai problémák, hiszen a vilá. és ; Szülői Munkaközös a égek b e i Család és iskola 6*4 oldal — ára 2 forint Kúphátó: MNDSs szervezelejcber
