Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-11 / 77. szám
Megnyílt Kecskeméten a Bolsevik Párt útja kiállítás V. évfolyam, 77. szám Ara SO fillér 1950 július 11, kedd Szovjet jegyzék az USk-hoz, Angliához és Franciaországhoz a trieszti kérdésben A világ haladó közvéleménye nagy megelégedéssel fogadta Gromiko elvtárs nyilatkozatát A Szovjetunió külügyminisztériuma június lö-án megkapla az USA, Nagybritaunia és Francia- ország kormányának válasz jegyzékéi a szovjet kormánynak a trieszti helyzettel kapcsolatos ápri lis 20-1 jegyzékére. A három hatalom kormánya a jegyzékekben tartózkodott a válaszadástól a szovjet kormánynak uz említett jegyzékben tett javaslataira, melyeknek az volt a céljuk, hogy megszüntessék az O- laszországgal kötött békeszerződé.? j megsértését az USA, Nagyúrit01: nia és Franciaország által Trieszttel kapcsolatban A Szovjetunió külügyminisztériuma július S án jegyzéket intézett az USA, Nagybiitannia és l'ranciaorszóg korínúnyához. Az USA kormányához intézett jegyzék szövege a következő : Az USA kormányának folyó évi június 16-i jegyzékével kapcsolatosan, amely válasz volt u szovjet kormány április 20-1 jegyzékére, a szovjet kormány szükségesnek tartja a kővetkezőket közölni : A szovjet kormány április 20-i jegyzékében pontos ténybeli adatokkal mutatta ki, hogy az USA, Nagybritannla, valamint Franciaország kormánya durván megsérti az Olaszországgal kötött békeszerződésben, valamint az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei állal 1946 december 12-én New- Yorkban aláirt jegyzőkönyvben vállalt nemzetközi köte- zettségekeb így az USA, Nagybritannla és Franciaország kormánya a vállait nemzetközi kötelezettségek ellenére céltudatosan megakadást ózta Trieszt Szaiad Terület kormányzójának kinevezését. Az említett kormányok még azután Is akadályozták a kormányzó kinevezését, amikor a szovjet kor- tnáiy beleegyezett, hogy erre a fysaségre az Egyesült Államok, Nagybritannla és Franciaország kormányának jelöltjét nevezzék kt A szlvjet kormány jegyzéke rámutatod arra is, hogy, bár az Olaszországgal kötött békeszerződés rendelkezései Trieszt Szabad Terület lakossága számára demokratikus jogok juttatását írják elő, ezen a területen rendőri önkény uralkodik. Ez a rendőri önkény az angol- amerikai katonai hatóságok trieszti garázdálkodásának következménye. Rámutatott a jegyzék arra Is, hogy a békeszerződésben előírt állandó statútum, valamint Trieszt Szabad Terület Ideiglenes igazgatásáról szőlő rendelkezés csakis az VSA, Nagybritannia és Franciaország kormányának bűnéből nem lépett érvénybe és ugyanezen okból nem alakult meg az ideiglenes kormánytanács sem. Triesztben továbbra is amerikai is angol csapatok, haditengerészeti erők tartózkodnak. Ennek következtében Trieszt jogsértő módon angol-amerikai haditengerészeti támaszponttá vált. Az angol—amerikai csapatok Tri. észtből történő kivonására kitűzött valamennyi jogszerű halandót megszegték. A szovjet kormány jegyzéké ben a következőket követelte : m Léptessék azonnal éleibe a Trieszt Szabad Terület ideiglenes igazgatásáról szóló rendelkezési Ej Haladéktalanul nevezzék ki Trieszt Szabad Teridet kormány tóját. A békeszerződés kikötéseinek megfelelően alakítsa.', meg Trieszt Szabad Terület ideiglenes kor Hányt .inácsát. Ej Állapítsanak m'v* határnapot a Szabad Terület állandó statu túrnának hatálybalépésére. Ej Számolják fel a jogsértő angol- amerikai támaszpontot Triesztben. m Az angol-amerikai csapatokat vonják ki Trieszt Szabad Területről. Az USA kormánya a szovjet kormány jegyzékében foglalt javaslatokat illetőleg kitért a válaszadás elől. Mi több, az USA kormánya nyíltan javasolja most a szovjet kormánynak a béke- szerződésben vállalt kötelezettségének megsértését és ezzel kapcsolatosan arra hivatkozik, hogy 198 március 20-1 javaslata „meghívás volt a szovjet kormány számára, hogy vegyen részt a békeszerződés megváltoztatásé. ban“. Mindez annak az állításnak leple alatt történik, hogy a ..szovjet kormányra hárul a felelősség az Olaszországgal kötött békeszerződés feltételei teljesítésének lehetetlenségéért“. A szovjet kormány megerősíti a Trieszt Szabad Terület kérdésében az április 20-1 jegyzékben elfoglalt álláspontját és szükségesnek tartja újból utalni arra a felelősségre, amely az USA kormányára, valamint Nagy- britannia és Franciaország kormányára hárul, mert Trieszt Szabad Területet illetően nem teljesítették az Olaszországgal kötött békeszerződés rendelkezéseit. A szovjet kormány nyomatékosan kívánja az Olaszországgal kötött békeszerződés rendelkezéseinek feltétlen teljesítését és a Trieszt Szabad Területtel kapcsolatosan a szovjet kormány 1950. április 20-i jegyzékében kifejtett Intézkedések megvalósítását. Azonos tartalmú a Nagybri- tannia és Franciaország kormányához intézett jegyzék is. A Pcauia cikke a Çwmikfi-Hy.itatUozattat kapteytatos imfieUatisia sa-itóvisszUang-okcól A Pravda „A Koreában folyó amerikai fegyveres intervencióiéi“ címmel szemlét közöl a Qro- r.iiko nyilatkozatával kapcsolatos burzsoá sajtóvisszhangokról. Gromiko elvtárs kültigyminisz- terhelyeftesnek a koreai fegyveres intervencióval foglalkozó nyilatkozata feltárta az alapvető tényeket és dokumentumokat, a koreai események valódi értelmét — írja a lap. — Gromiko elvtárs nyilatkozatát a világ haladó közvéleménye nagy megelégedéssel fogadba. A különféle országok haladó köreinek az a véleménye, hogy a szóvjet politika nagy szolgálatot tett a béke ügyének, amikor a valóságnak megfelelően megvilágította a koreai agressziót megkezdő amerikai uralkodó Jrö-j rak cselekményeit. A reakciós sajtó részéről erőfeszítések történnek a szovjet* nyilatkozat jelentőségének gyengítésére. Sem a hazugságtól., sem a hamisítástól, sem a ferdítéstől nem riadnak vissza. Igen sok lap mégsem képes titkolni azt oz erős benyomást, melyet a szovjet nyilatkozat a társadalom különféle rétegeire tett. így a Yorkshire Post című angol konzervatív lap kifejezi aggodalmát, hogy „sokan elhiszik a nyilatkozatot“. Az angol Központi Tájékoztad Iroda kénytelen beismerni, hogy „mindezen vádakat nem lehet, figyelem nélkül hagyni.“ Ugyanezt mondja a Daily Graphie etmü reakciós angol laris: „Senki sem hajlandó lebecsülni Oroszországnak Amerikával szemben hangoztatott vádját, hogy Amerika a béke ellensége." A reakciós sa jtó csűrés-csararása A reakciós sajtó nem talál se- milyen komoly érvet a koreai amerikai agresszió - igazolására sem és szovjet nyilatkozattal kapcsolatos kommentárjaiban kénytelen jogászi csűrés-csavarásához. ringatja magát illúziókban a fogadtatást illetően, melyekben az amerikai agresszió Koreában az ázsiai népi tömegektől részesüli, A lap beismeri, hogy ,,a nacionalizmus, a gyarmatosítás és az A Gromiko nyilatkozatával kapcsolatos kommentárokban, de a koreai amerikai agresszió értékelésiében is találhatók a különféle országok és különféle irányzatok sajtójában józan hangok is. A Manchester Guardian című angol liberális lap beismeri, hogy „az ENSz-nek kétségtelenül lelkiisme- retfurdalást kell éreznie amiatt bogy a nyugati hatalmak gyakran dicstelen szövetségesekkel vannak megterhelve. Ezek egyike Li-Szin-Aian kormánya; lehetséges, hogy másik példaként felemlíthető Bao-Daj császár.“ A New Statesman and Nation című munkáspárti hetilap ezt írja: „Igen jól tudjuk, hogy « rezsim, melyet Déd-Koreában védelmezünk, korrupt, tehetetlen és ugyanolyan közömbösséget mutat a polgári szabadság eddigi valamennyi normája iránt, mint amilyent Csang Kai Sek mutatott Kínában. Mégis küzdünk visszaállításáért és esetleg egész Koreára kiterjesztéséért.“ A Times of India című indiai liberális lap a koreai amerikai agreszíóval kapcsolatban azt írja, hogy* „Ázsia lakossága rendkívül komolyan mérlegeli ezt a fegyveres intervenciót.“ A koreai amerikai agresszióval kapcsolatosan a különféle országok burzsoá sajtótermékeiben imperializmus Ázsiában nagyhatású kérdés“. Ugyanakkor nem bízik abban, hogy sikerül Ázsia népeit meggyőzni, hogy az Egyesült Államok nem imperialista meggondolásból cselekszik. megjelent értékelések nem egyhangúak. Mi több, nincs összhang magának az USA-nak különféle burzsoá körei között sem. Ezekben a körökben komoly kétségek élnek a kibontakozó események kimenetelét illetően. A New York Post című lap «zâmotvet azzal, hogy Koreában és égése Ázsiában az események egyáltalán Dem as amerikai imperialisták tervei szerint folynak. „Hiszen tény — írja a kp, — hogy a koreai nép tömegei a behatolást egyáltalán nem úgy értelmezik, mint mi.“ A kp erre a következtetésre jut: „Jelentékenyen több okunk van, hogy a koreaiak részéről mindenütt ellenségességre számítsunk, mintsem támogatásukra.“ A burzsoá sajtótermékek többsége azonban vakon követi az amerikai és angol propaganda hivatalos beállítását és mindeti- li ép elkerüli a szovjet nyilatkozat legfontosahb következtetését, amely megállapítja, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezete csak abban az esetben teljesíti » béke megőrzésére vonatkozó kötelezettségét, ha a Biztonsági Tanács követelj az amerikai intervenció feltételnélküli beszüntetését és az amerikai fegyveres erük haladéktalan kivonását Koreá bói“. — fejezi be a Pravda, fi Ntw Statesman and Hation bevallja: Tudjuk, hogy a rezsim, amelyet Del-Koreában védelmezőnk tehetetlen és korrupt vary a szovjet propagandát emlegető viharvert szólamokhoz folyamodni. Jellemző, hogy az angol és az amerikai burzsoá sajtó gondosan elkerüli a szovjet nyilatkozatban foglalt tényeket. Például a Neu. York Times, amely terjrdalmes cikkben foglalkozik Gromiko elvtárs nyilatkozatával, arra az alaptalan állításra szorítkozik, hogy az USA kormánya a Bizton- sági Tanács határozata alapján avatkozott be a koreai ügybe. A lap olvasóinak feltétlenül tudnlok kell, hogy a a Biztonsági Tanács csak ráütötte a pecsétet Truman korábbi határozatára. A szovjet nyilatkozat meggyőzően bizonyítja, hogy a Biztonsági Tanács június 27-én hozott határozata nem jogérvényes. Megjegyzendő, hogy a már említett New York. Times nem 8 Sroviefunféban nincs olyan emb r, aki ne írná alá az atomfegyver betiltását követeid felhívást Az egész Szovjetunióban nagy lendülettel folyik a stockholmi felhívással kapcsolatos aláírásgyűjtés. A szovjet emberek most is tanújelét adják annak a tántoríthatatlan tö re k vé sü kneK. hogy minden országgal barátságban éljenek és hogy eltökélt szándékuk megvédeni a világbékét. A szovjet főváros épitőmunká sainak nagygyűlésén, melyet a Legfelső Tanáos nyilatkozatával kapcsolatban tartottak, mely szolidaritást vállalt a stockholmi békefelhívással, Gribov építész- mérnök méltatta a békekiizdeiem jelentőségét. — Elvtá-rsakl Mi, szovjet emberek, mindenkinél jobban megértjük, mit jelent a békeküzde- lem. A Szovjetunió, élén a Kommunista Párttal, élén a népek nagy vezérével, Sztálin elvláessal, az egész világnak megmutatta, hogy a szovjetek országa nemcsak önmaga, hanem a világ minden népe számára is meg tudja védeni a béke ügyét. Amikor az amerikai imperialisták közvetlen agressziót kezdtek Koreában, a ví'ág dolgozói tudatára ébredtek az új háború veszélyének. Minden dolgozó, minden becsülete« ember összefog a békeküzdelemben. Szovjet országunkban nincs olyan ember, aki ne irná alá az atomfegyver betiltását követelő stockholmi felhívást. Aláírjuk, hogy béke legyen az egész világon. Éljen nagy vezérünk. Sztálin elvtársi
