Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-01 / 69. szám

Eredmények és feladatok | az építőmunkában A Bács-Kiskunmegyei Nép­újság állandóan foglalkozik vállalatunk hibáival, eredmé­nyeivel, problémáival. A magyar dolgozók az épít­kezés terén is hatalmas ered­ményeket értek el. A kapita­lista rendszer a jelenlegi épít­kezésekhez viszonyítva még csak egyszázadrészét sem for­dította építkezésekre. Az építő­munkások kénytelenek voltak családjuktól távol más orszá­gokban keresni munkát, ahon­nan lerongyolódva, betegen tértek vissza. A Szovjetunió által felsza­badított országokban megvál­tozott az építőmunkások hely­zete is. Még a leggyülölködőbb ellenségeink is kénytelenek elismerni azt a hatalmas len­dületet és fejlődést, amely az építőiparban is tapasztalható. A mi megyénkben például BugacPusztán egész sor két- szobás-konyhás lakás épült a gazdasági munkát végző dol­gozóknak. Iskolákat, orvosla­kásokat, községházákat, a ter­melőeszközök megvédésre szol­gáló épületek egész sorát, a MÁV dolgozóinak kétemeletes vízvezetékes lakást, városi víz­vezetéket, gyáraink kibővíté­sét adta az építőiparon keresz­tül népgazdaságunk fejlődése megyénk dolgozóinak. Eredményeink méginkább felbőszítik ellenségeinket. A legagyobb éberséget kell tanú­sítanunk. Nem vagyunk men­tesek az ellenségtől. Találko­zunk velük lépten-nyomon. Ott voltak Félegyházán is. Maguk a dolgozók leplezték le Fehér és Tarján urakat, akik a darabbérezésen kérész' tül férkőztek a dolgozókhoz és végeztek ellenséges munkát. El akarták venni a dolgozók kedvét a munkától és azért rosszul számoltak el. De a leg­több helyen a darabbérezést akarta felhasználni az ellen­ség arra, hogy elégedetlensé­get szítson. A dolgozóknak a já­ró munkabér helyett egyiknek kevesebbet, a másiknak többet számoltak el, vagy nem írták be az elvégzett munkát. Az el­lenség keze volt ott is, ahol a tanulóknak számolták el a se­gédmunkás bérét és a segéd­munkás csak a tanuló járan­dóságát kapta. Valamennyiünknek ébernek kell lennie. Az építkezéseknél dolgozók legnagyobb része nem régen dolgozik a vállalat­nál, nem ismerjük még őket. Valamennyi dolgozónak két­szeres éberséget kell tanúsíta­nia a munkahelyén, le kell lepleznie az ellenséget, amely minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy gátolja békés építőmukánkat. Ehhez nagy segítséget nyújt nekünk Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. Szabadság! Magasépítő NV dolgozói A MurtoUaêc&tactaléU&tc Hivatala Itöztefnénpe az ii>( fHUftkakäft^v&Uc'ät 1950. augusztus 31-ig az ipari vállalatok (üzemek) és bányavállalatok dolgozóit új munkakönyvvel keil ellátni. Uj munkakönyvét kapnak azok az iparban rendszeresen foglalkoztatott munkavállalók is, akik jelenleg nem dolgoz­nak, de érvényes munkaköny­vük van. A kereskedelmi, köz­lekedési vállalatok és pénzin­tézetek, stb. dolgozói, munka­könyvének kiadásáról külön intézkednek és ezt a Magyar Közlönyben közzéteszik; A vállalatok teendői az új munkakönyv kiállításával kapcsolatban: A Munkaerőtartalékok Hi­vatala a 100-nál több dolgo­zót foglalkoztató vállalatok­nak értesítést küldött, amely­ben felhívja a figyelmüket az új munkakönyvek kiadásához szükséges nyomtatványok igénylésére. A hivatal az igénylések beküldése után a kért nyomtatvány-mennyisé­get kézbesíti, vagy értesíti a vállalatot, hogy mikor és hol veheti át azokat. A Munka­erőtartalékok Hivatala felhív­ja a vállalatokat, hogy — füg getlenül attól, hogy megkap­ták-e az értesítést — minél rövidebb időn belül jelentsék be nyomtatványigénylésüket. Azok az ipari vállalatok, ame­lyek 100-nál kevesebb, de öt­nél több munkavállalót fog­lalkoztatnak, a nyomtatvá nyokat Budapesten a kerületi elöljáróságokon, vidéken pe­dig a polgármesteri hivatal­ban, vagy a községi elöljáró­ságokon szerezhetik be. A vállalatok feladata tudat­ni a dolgozókkal, a munka­könyvek kiállításával és átvé­telével kapcsolatos teendőket. Azok a munkavállalók, akik ötnél kevesebb dolgozót fog­lalkoztató üzemben dolgoz­nak, július 10-e után jelent­kezzenek új munkakönyvü­kért az elöljáróságokon. A Munkaerőtartalékolc Hi­vatala a munkakönyvek kiál­lításával kapcsolatos minden kérdésre azonnal válaszol (te­lefonon is). A hivatal címe; Budapest, V, József Attila u­8. Telefonszáma: 182-830. Boldogan aratják a maguké?, bízón tekintenek a lövőbe a tassi „Felőli“ tszcs tagjai A tassi „Petőfi“ termelőcso­portot hét család alakította, a volt Yégh-tanyán, ahol a múlt- kan béresek voltak. Bizony, a gazdaság szomorú képet mutatott. Az összes épületek lakatlanok, a földek meg olyan gazosak, hogy a traktor alig látszott ki belőle. De mindez nem riasztotta el a csoporttagokat. Töretlenül bíztak a Pártban és összefogásuk erejé­ben. S ma? Saját hizlaldájuk van 0.00 darab sertéssel, í pár ló. szépszámú szarvasmarha, SOO darab juh és sertés és ezen­felül minden családnak külön haszonállat, baromfi. A csoport­ban ma már 18 család él és dol­gozik egyre boldogabban. Gyönyörű a csoport gabona­vetése. A rozs 0-’t0 cm magas volt, a búzában kocsival, lóval el le­hetne hajtani anélkül, hogy ki­látszana. Azok az emberek, akik a fel- szabadulás előtt mint béresek tengették itt életüket, most bol­dogan aratják a magukét és büszkén, bízón tekintenek a jö­vőbe. A búzatáblák végében öntöző­csatorna húzódik. A tavasszal ké­szült és már öntöztek is vele. De bevezetik az öntözést minél na­gyobb területre. KAPITÁNY DERENGNÉ Kunszentmiklós A Békésmegyei Tanács végrefaajtóbizottsága aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hívta az összes megyéket A Békésmegyei Tanács vég­rehajtóbizottsága június 27-i ülésén megtárgyalta az aratás, cséplés, valamint a gabouabe- gyüjtéssel kapcsolatos továb­bi feladatokat és az alábbi ha­tározatokat hozta: Dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája, amelyet a munkásosztály állandó támo­gatásával, a Párt és Rákosi elvtárs irányításával végzett, a tavalyinál sokkal bővebb termést eredményezett. Az aratás, cséplés és begyűjtés komoly feladatot jelent, min­den dolgozó paraszt támogatá­sát igényli, mert eredménye­ink láttán a kulák és a kleri­kális reakció egyre dühödteb- ben támad. Megkísérli meg­akadályozni, hogy népünk szorgalmas munkájának gyü­mölcsét — a jó termést —, si­keresen be is tudjjk takarí­tani. Pártunk útmutatása és tanítása alapján azonban dol­gozó parasztságunk zöme egy­re inkább látja, hogy az ara­tás, cséplés, begyűjtés végre­hajtása saját érdeke, népével szembeni hazafias kötelesség, ezért helyesli és magáévá te­szi a tótkomlósi versenykihí­vást. A dolgozó parasztság részé­ről megnyilvánult lelkesedés­nek és akaratnak ad kifejezést a Megyei Tanács végrehajtó­bizottsága, amikor aratási, cséplési és begyűjtési verseny­re hívja ki az orzág összes megyéjét. Versenykihívásunkban vállaljuk: 1. A megye összes kalászo­sainak learatását legfeljebb 0.5 százalék szemveszteség mellett július 6-ig. A gabona behordását július 18-ig végez­zük el, biztosítjuk az asztagok gondos berakását. 2. A cséplőgépek jó kihasz­nálásával, a gépek és a csép­lési brigádok közötti verseny fejlesztésével a cséplést álla. mi gazdaságainknál és terme­lőszövetkezeti csoportjainknál júlus 20-ig, az egyénileg gaz­dálkodóknál augusztus 10-ig elvégezzük. A cséplési szem- veszteség nem haladhatja meg a 0.5 százalékot. 3. A Párt irányítása mellett végzett jó népnevelőmunkán keresztül biztosítjuk, hogy dolgozó parasztságunk a be­adásra szánt gabonakészletét már a cséplőgéptől beszállítsa a kijelölt terménybegyüjtőhöz. Ezzel kapcsolatban: vállaljuk, hogy július 8-ig, 1000 vagon gabonára szállítási szerződést kötünk. 4. A megye várható összes terméseredménye 31.000 va­gon gabona. A kötelező és az előirányzott terménybeadás ebből A, B, C vételi jegyre é3 a termelési szerződésre — együtt 10.462 vagon. Vállal­juk, hogy ezt a kötelezettséget 2093 vagon gabonával túltel­jesítjük. Megyénk dolgozó pa­rasztsága az előirányzott 10 ezer 462 vagon helyett 12.555 vagon gabonát ad be dolgozó népünk államának. Vállalt kö­telezettségünket határidő előtt, szeptember 25-ig teljesítjük. A versenypontokban foglal­tak végrehajtását népnevelő­munkával, kisgyúlések tartá­sával, a megye dolgozó pa­rasztságának legszélesebb ré­tege bevonásával biztosítjuk. Fokozott éberséggel leplezzük le a népünk kenyerére és bé­kéjére törő kulák és klerikális reakció minden aljas tevé­kenységét. Felkérjük az ország egész dolgozó parsztságát, tegye ma­gáévá a versenykihívást, egy­mással versenyezve biztosít­suk az aratás, cséplés, gabo. nabegyüjtés sikerét, hazánk, népünk további felemelkedése érdekében. Békéscsaba, 1950 június 27. Megyei Tanács végrehaj tóbizo t tság a Aboi a parasztok szállítási szerződést kötnének — de a Folcfiművassző vetkezet alszik Jakabszállás nem nagy község, a földje sem olyan kiváló, eléggé homokos. Dehát a község 670 dolgozó parasztja megfogta a munka végét, aztán tavasz óta a gépállomás traktorai sem zúg­nak hiába a határban. Úgy, hogy a jakabszádiási dodgozó parasz­tok nagyon megelégedetten és bizakodva néznek a csépié« elé. Egy-két silányabb földet kivéve, ahol megégett a szem, duplája, sőt többszöröse terein a tavalyi­nak. NINCS HÁT EGÉSZEN IGAZA a föídművesszövetkezetben Pó­lyák ügyvezetőnek, amikor füre- fára hivatkozik a szállítási szer­ződések lemaradása miatt. Mert az eredmény nagyon szegény. 17 aláírás 60 mázsára a 670 dolgozó paraszt közül. — Hát kevés, mit csináljunk? vonja meg a vállát Pólyák elviárs. Sokhelyütt annyi sem terem meg, hogy a fejadagra meg a beszolgáltatásra elég le­gyen. Pedig mi igazén mindent megteszünk a szerződések érde­kében. MIT JELENT EZ A „minden"? Pólyák elviárs saját bevallása szerint is annyit, hogy tartottak két röpgyűlés't. Arra a kérdésre, hogy egyéni agilációt folytat­nak-e, már nem tud mii mondani, csak percek múlva jegyzi meg vonakodva, hogy „hát ki szoktam járni.“ Vagyis kereken Ja- kabszálláson nem igen fáj az il­letékesek f.je a száMiíási szer­ződések miatt. Népnevelő van is, n.'.ncs is, azaz nem nagyon akar­ják tudni, hogy azokat fel Is le­het használni ilyen esetekben. DEHÁT NÉZZÜK MEG más oldalról is a kérdéseket. A gép­állomás dolgozói, akik jóformán egyedül visznek minden agitá- ciós munkát a dolgozó paraszt­ság között, megvilágítják a dolog másik oldalát is, ami nem egé­szen egyezik Pólyák ügyvezető álláspontjával. Molnár Jenő fő­gépész például elmondja, hogy a napokban kintjárt a határban és a dolgozó parasztok több helyen utánakiabáltak, hogy mikor jön­nek már szerződést kötni, ö a talajművelésre értette és rögtön be is tért a tanyába. Ott aztán kiderült, hogy a gazda szállítási szerződést szeretne kölni. Ilyen van egy sereg Jakabszállásoiu ÉBREDJENEK FEL tehát Ja- kabszállúson .a földmüvesszövet- kezet vezetőd és ne sajnálják a fáradtságot kimenni a tanyavi­lágba, ahol tárt karokkal várják őket a szerződést kötni akaró do gozó parasztok. Pólyák ügy­vezető ne essen a kulákok rém­híreinek az uszályába, akik rossz termésről fecsegnek, hanem higy- jen a szemének és a megindult A Szovjetunióban az aratá­si munkálatok egyre nagyobb arányokban folynak. A Ku­bán vidékén, Sztavropol kör­nyékén, a Krímben, Ukrajna f déli részein és a Szovjetunió1 más vidékein is aratják a ga­bonaféléket. A kolhozparasz­tok, a mezőgazdasági gépál­lomások dolgozói igyekeznek a munkát kitűnő minőségben és minél gyorsabban elvégez­ni, teljesíteni az állam iránti kötelezettségeiket. Azerbajdzsán kolhozainak és szovhozainak földjein bőséges búza- és árpater­mést aratnak. Az aratás itt is sokkal előbb kezdődött, mint tavaly. Az első cséplési eredmé­nyek mutatják, hogy a ter­cséplések kézzelfogható eredmé­nyeinek. Mozgósítsa az aktívá­kat, a pártszervezettel szorosan összefogva indítsák útra a falu népnevelőit. Tutrai István pénz­táros is hasznosabban eltöitheti így az idejét és méltóbb is egy szövetkezeti pénztároshoz, mint­hogy az apácákat kisérgeii a ha­tárban, amit a gépállomás dolgo­zói vettek észre és mondtak el. Nincs még késő ahhoz, hogy a jakabszállási földműves szövet­kezet is helyrehozza a lemara­dást. més jelentékenyen jobb, mint várták. Kitünően dolgoztak a sztavropolvidéki gabonater­melők. Növelték a búza ve­tésterületét. Több évelő fűfé­lét vetettek, mint a múlt év­ben. A kolhozok a Szovjet ag­robiológiai tudomány ered­ményeinek felhasználásával mind az őszi, mind a tavaszi növényekből jó termést arat­nak. Több arató.cséplőgép ke zclö két nap alatt 70—80 hektárnyi gabonát aratolt és csépelt el. Örményországban és a Krím ben a gabonafélék aratásával együtt folyik a dohányszüret is. A középázsiai köztársasá­gokban és Ukrajnában folyik a gyapoj gondozása. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Nagy lendülettel folyik a Szovjetunióban a kitűnő termés aratása

Next

/
Thumbnails
Contents