Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-07 / 74. szám
BÁCSKISKUNME6YEI NÉPUJSÁ G Vörös János a kecskeméti Gépgyár dolgozója csatlakozik a Megyei Békeiroda felhívásához A gépállomások dolgozói jó munkával fe elnök a Megyei Bókelroda felhívására V. évfolyam 74. szám Ara SO fillér 1950 július 7, Péntek A Megyei Békeiroda felhívása harci program a kékéért A Megyei Tanács hétfői ülésén foglalkozott a nemzetközi, világpolitikai eseményekkel és természetesen különösképpen az imperialisták által Koreában kirobbantott háború kérdésével. A Tanács megállapította, hogy az amerikai pénzmágnások újabb provokációja súlyos me* rénylet a béke ellen és ez az eddiginél fokozottabb mértékben veszélyezteti a népek legfőbb szükségletét, a béke és haladás ügyét. Az egész megye dolgozó népe méltán háborodott fel, a világhatalomért, haszonért gyilkoló háborús amerikai arcátlankodás láttán és éppen ezért igen nagy örömmel fogadta a Megyei Tanács azon határozatát, hogy keretein belül Béke- irodát szervez, hogy fokozottabb mértékben támogathassa, szolgálhassa a béke védelmének nagy ügyét. A Megyei Békeiroda a tegnapi, szerdai napon már meg is tartotta első ülését, melyen határozatot fogadott el arról, hogy békefelhfvással fordul a megye dolgozó népéhez. A felhívás az egész megyében több százezres tömegeink helyeslésével találkozott. A felhívás híre villámgyorsasággal terjedt el a munkások és a dolgozó parasztok között. Műn1 ka közben találta őket és új még több erőt adott a munka folytatásához. Már tegnap, az eddiginél is jobban, több hittel, nagyobb elszántsággal, akarattal, harcosabban dolgoztak Munkások, parasztok, értelmiségiek megértik a felhívás szavait. Megértik azt, hogy a békéért váló harc nemcsak kommunisták ügye és feladata, hanem a kommunisták oezeté sével az egész dolgozó nép elsőrendű, életbevágó ügye. Megértik, hogy nemcsak szavakkal, nemcs-k a békéről megtanult, hangzatos kifejezésekkel kell harcolni, mert ez a szószátyárok, az ellenség módszere. A mi harci fegyverünk a békéért a jó munka, az időben végzett munka, a több és lelkiismeretes munka, az olyan munka, melynek minden mozdulata azt a célt szolgálja, hogy népünk szocializmusát építsük, melynek elengedhetetlen feltétele a béke megőrzése, a békéért való harc. Ez a harc nem tűr félmegoldásokat, langyosságot. Ez az ellenségnek kedvezne és a dolgozó nép káréra lenne. Amilyen kíméletlen és arcátlan az ellenség háborús gvujtogatása. ahogy nem válogat a fegyverek használatában egv szabadságáért harcoló nép ellen, úgy a mi magatartásunk, a mi állásfoglalásunk sem diktálhat “mást, mint kíméletlen, megalkuvás nélküli harcot az imperialisták féktelen uszításával és most már közvetlen háborús cselekedeleivel, kíméletlen osztályharcot az országon belüli bitangok, népünk szennyes ellenségeivel szemben. „Tudjuk, hogy mikor ezen csatlakozásunkat bejelentjük, megyénk egész dolgozó népének akaratát nyilvánítjuk ki.“ Jól mondja a felhívás. Minden szó valóság és ezit a mondatot valóban megyénk dolgozó népének akarata, helyeslése támasztja alá. S hogy ez menynyire így van, arról a leghitelesebben a már hozzánk érkezett levelek tanúskodnak. Nagy László írja Fülöpházáról: „Mi fülöpházi fiatalok is csatlakozunk a felhíváshoz.'' Mihályi Ferenc, a DÉFGSz elnöke, ugyanebből a községből többek között ezt írja: „Hagyhatjuk mi ezt szó nélkül? Nem! Mi a leendőnk? Még jobba.l erősíteni a béke bástyáját. Mi dolgozó parasztok Fülöpházán elhatároztuk. hogy a cséplésnél harcolunk minden szem gabonáért, mert ezzel is erősítjük országunk gazdaságát, a béketábort.'' — Dolgozó parasztságunknak Mihályi Ferenc véleményén keresztül jól látható állásfoglalása azt bizonyítja, hogy milyen világosan és milyen öntudatosan látják az összefüggést a csép- lési, betakarítási, tarlóhántási munkájuk és az imperialistaellenes békeharc között. Mozgósította őket a felhívás. „Dolgozó parasztságunk az aratás idejében való és jó befejezése után, a falusi kizsákmányoló kulákság és a klerikális reakció elleni harc fokozásával a megkezdett csóplést, terménybe- gyüjtést és tarlóhántást a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság által elfogadott verseny- pontok alapján végezze el.“ Vörös János, a kecskeméti Gépgyár dolgozója is olvasta a felhívást. „Én is csatlakozom a békeífclhíváshoz és harcolok k'méletfenül a termelés ellenségei, a jobboldali szociáldemokraták ellen.“ Az összefüggés ugyanaz. Többtermelés, békét jelent. Harcolni a termelés akadályozói, a norma- és bércsalók ösztönzői és elkövetői ellen, a békéért való harc fokozását jelenti. Üzemeink munkásai teljesíteni fogják a felhívás minden szavát. „Gyáraink, üzemeink, vállalataink pedig... fokozzák munkateljesítményüket munkahelyükön, leplezzék le a munkásosztály sorainak megbontására spekuláló jobboldali szociáldemokratákat.'' A felhívás megadta a megye dolgozni részére a békeharc fontos feladatait, szempontjait. Harcolunk minden erőnkkel, legjobb tudásunkkal. Gyorsabb cséplés, azonnali gabonabeadás, nem késlekedő tarlóbuktatás, szervezettebb munka az építőI francia, német, olasz, angol, holland, belga és luxemburgi Kommunista Pártok közös felhívása országaik népéhez, (jogy megteremtsék annak a sokmillió egysszerü embernek a szövetségét, aki nem akarja a (jabot út Franciaország, Németország, Olaszország, Nagybritannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjainak képviselői megvizsgálták azokat a ká ros következményeket, amelyeket az úgynevezett Schuman-terv alkalmazása vonna maga után a világ békéje és a világ népeinek érdeke szempontjából. Egyhangúan annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az amerikai imperialisták által diktált terv fontos állomása egy, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló háború előkészítésének. A Schumann terv Dem „béketerv“, hanem háborús terv. Ez a terv a potsdami szerződésnek újabb megszegését jelenti, amennyiben állandósítja Németországnak két részre oszlását, ami lehetőséget nyújt az amerikai háborús uszítok számára, hogy megismételhessék provokációikat még nagyobb arányokban, mint most Koreában. A Scliumann-terv megvalősítá. sa Franciaország, Nagybritannia, Belgium, Luxemburg, Olaszország és Hollandia bánya- és vasiparát — és ennek következtében egész nemzetgazdaságát — a ruhrvidéld kapitalista mágnások ellenőrzése alá helyezné, akik a Wall Street kapitalistái parancsainak engedelmeskednek. Ezeknek az országoknak ipara és mezőgazdasága így a nyugatnémet hadiipar kiegészítőjévé válnék — az amerikai imperialisták javára, A Schumann-terv szentesítené a MarshaU-államok eltiprását, végkép szétrombolná nemzeti szuve- rénitásukat, amennyiben kiszolgáltatná gazdaságukat az amerl. kai imperialistáknak. Ez a te1'? megerősítené Nyugat-Németország gyarmati helyzetét. A francia, angol, olasz, belga, hollandi és luxemburgi munkások béreit és munkafeltételeit azoknak a nyugatnémet munkásoknak sokkal alacsonyabb életein vonalára szállítanák le, akiket az imperialisták nyomorban akar. nak tartani. Az olasz kohászati ipart megsemmisülésére ítélnék. A többi államban több bánya és vasgyár bezárásra kényszerülne azzal az ürüggyel, hogy nem rentábilisak. Ez a dolgozók milliói számára munkanélküliséget, a parasztok számára pedig mezőgazda- sági termékeik nehéz értékesítését jelentené. Valamennyi népnek éraeke tehát, hogy meghiúsítsa, ezt az újabb kísérletét az amerikai imperialistáknak, akik úgy akarják világuralmukat biztosítani, hogy a nemzeteket nyomorba és háborúba taszítják. Ezek a fenntartások megerősítik a fájón nélkülözött Zsdúnov elvtárs 1947 szeptemberi megállapítását, amely szerint Németország „a viszály almája“ az amerikai, angol és francia vezetők között. A marshallizált államok jobboldali szocialista vezetői lényegében helyeslik a nemzetközi trösztök háborús és nyomorterveit. A jobboldali szocialisták nemcsak a saját burzsoáziájuk ügynökei, hanem egyben az amerikai imperializmus ügynökei is. A munkásosztálynak — amely minden országban a nemzeti érdekek hordozója — feladata, hogy kezébe vegye a harcot a nemzeti függetlenségért és támogassa az elnyomott népeknek a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelmét. Ilyen körülmények között Franciaország, Németország, Nagybritannia, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjai kötelességüknek tekintik, hogy felhívják országaik népét, elsősorban a munkásoss- harcoljanak, hogy megliiu- a rabszolgasorsba döntő és tál.vt, sít-so háborús Schuman-terver. Franciaország, Németország, Nagybritannia, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjai üdvözlik a Bolsevik Pár) és Sztálin elvtárs által irányított szovjet békepolitikát, amely a Német Demokratikus Köztársaság megalakításához vezetett. Franciaország, Németország, Nagybritannia, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjai békeakciő- jukban elszántan a béke híveinek élére fognak állni, hogy tízmilliók írják alá az atombomba betiltását követelő stockholmi felhívást. Hogy meghiúsítsák az ágyúgyárosok fegyveres szövetségét, Franciaország, Németország, Nagy. britannia, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártjai azon fognak munkálkodni, hogy megszervezzék a népek békés szövetségét, annak a sokmillió egyszerű embernek a szövetségét, aki nem akarja a háború*. Aláírások: A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága —• a Német Kommunista Párt Igazgató Bizottsága — az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága — Nagybritannia Kommunista Pártjának Végrehajtóbi- zettsága — a Holland Kommunista Párt Központi Bizottsága — Belgium Kommunista Pártjának Központi Bizottsága —- Luxemburg Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A DÍVSZ üdvözletek a koreai ifjúsághoz A DIVSz titkársága üzenetet küldött a koreai ifjúságnak. — 70 millió ifjú nevében, — mondja a koreai ifjúság vezetőihez intézett távirat, — kérjük önöket, biztosítsák a koreai ifjúságot a világ demokratikus ifjúságának teljes szolidaritásáról. Erélyesen felemeljük szavunkat az ENSz-nél az amerikai imperialisták bűnös bombázd- sai és katonai beavatkozása ellen. A DIVSz titkársága felhívja a, DIVSz összes szer. vezetett, nyilvánítsák ki, mennyire elítélik az amerikai imperialisták gyűlöletes támadását, g mutassák meg feliétien szolidaritásukat a koreai ifjak iránt. iparban, jobb munkaverseny- szervezés üzemeinkben, mozgalom a többtermelésért, mind egy-egy állomása annak, hogy harcunk eredményes legyen, hogy a béketábor magyarországi szakasza erősödjön, hogy a mi segítségünkkel is, Korea dolgozó népe legyőzze a belső ellenséget az imperialista betolakodói» kai együtt, Ezt a harcot segítjük, támogatjuk minden erőnkkel munkahelyünkön, üzemekben, kint a földeken a cséplőgép mellett, vagy a tarlót szántó ekét vontató traktoron, a hivatalokban, tervezöusztal mellett. Megyénk százezrei a felhívással együtt mondják: „Harcos üdvözletünket küldjük a koreai és egyéb szabadságukért harcoló gyarmati népeknek, azt üzenjük, hogy kemény harcukban velük együtt érzünk és egy pillanatra se hátráljanak meg. Harcuk győzelemmel fog végződni, mert ügyük igazságos, az egész világ haladó emberiségének ügye, a béke és az elnyomott, kizsákmányolt népek felszabadításának ügye l
