Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-06 / 73. szám
Cséplésnél is küszöböljük ki a szemvesztesésfet Rendülnek a kaszák a soiti határban Vasárnap délután csengtek Solton a kaszák az üllőn. A kisgyü- lések után a dolgozó parasztság megtette az előkészületeket, hogy a solti határban magasabban lobbanjon a munka tüze. Solton nemcsak azért maradtak le, mert egy kicsit későbben kezdődött meg az aratás, hanem azért is, mert a Népfront Bizottság azt gondolta a községben, „úgyis magától megy minden“. Ezért énekeltek egész délután a kaszák, hogy hétfőn nagvobb lendülettel induljon a do gozó parasztság az aratási csatába. A kulákok még most is vontatottan fognak neki a munkának. Kovács (Péceii) Sándor, Sós (Kun) Béla, Sós Pál és Tóth Gábor „példája” nyomán a többi kulák még most is immel-ámmal fog neki az aratásnak. A pocakos Tóth Gábor úgy fohászkodik a határban, mint a kovácsfujtató. Szívesebben hüti a száját, minisem markába fogná a kaszát. Nem minden egyénileg dolgozó paraszt arat úgy, mint Princes József. A nap még nem kelt fel, amikor Princes József már kint volt a határban. Leszedte a kocsiderékról a kaszát, a sarlót, a n3gvgereblvét. Feleségével nekilátott a köiéicsinálásnak. — korán jó est csinálni, — magyarázta az asszonynak, mert ilyenkor nem törik a szalma. Mire a nap felbukkant a távon tanyákat őrző jegenyék mögött, már el is készültek.' Princes József újgazda előbb a kaszát vizsgálta meg. Figyelmesen megpengette az élét a hüvelykujjával A cserépkorsóból vizet löttyintett a tokmányba és belemártotta a fenökövet. Majd megpendült a kasza éle, acélosan, csengőn, mint hajnali kürtszó a csata előtt, úgyharsant szét a határban. Már válasz is érkezett, a többi dűlőben Marton János középparaszt és a nagycsa- ládú Végh Ferenc munkája nyomán Is suhogva dőlnek egymásra a tömött kalászok. Az asszonyok kezében gyorsan mozgott a sarló, mindig nyomában járnak a kaszának. A kőié - teregetők régi aratónóiákat dúdoltak. Tari Mihályné átkiált a szomszéd táblára Orbán Máriának: — Jó, hogy idejében kezdtük az aratást. Nálunk még nem pereg a szem. A solti határban már napok óta elérkezett a döntő pillanat, hogy szempergés nélkül lehet aratni. Nem szabad várni, mert holnap már pereg a szem és ha még tovább várunk, oda a termés 4—5 százaléka. Princes József néha letelte a kaszát. Lehajolt, a tarló között kutatott a szemével. Aztán megelégedett mosollyal ismét megmarkolta a kasza nyelét. — Nem látok egy szemet sem — szólt hátra a feleségének. — Időben vágjuk. Harci kérdés as aratás. Solton azonban nem keményen vívják a harcot. Nem a döntő feladat mego dasára mozgósították a község dolgozóit. Jobban oldották meg a mellékfeladatokat. Így alaposan megszervezték a tűzörséget, vigyáznak minden szem gabonára, nehogy az ellenség kárt lehessen. 99 kulák él Solton és bárom apáca járja a határt. Sikerült is nekik a Népfront Bizottság éberte- iensége folytán az aratási időt húzni, halasztani. A legutóbbi napokban azt is hí- resztelték a Vatikán ügynökei, hogy bezárjak a templomokat és keresztelőt sem szabad tartani. A bisgyűléseken sikerült ezt a rémhírt visszaverni, hiszen a gyűlésen résztvevők közül egyetlen egy még nem látott becsukott templomot s nem hallott arról, hogy e mialt a papok nem keresztelnek. Az előfordult, hogy késett a keresztelés, de csak azért, mert a dolgozó még nem tudta összegyűjteni a keresztelő díját. A dolgozó népet már nem tántorítják meg a 99 kulák és azok szövetségesének, a klerikális reakciónak alávaló hazugságai. Nem a papok az apácák, kulákok „tanácsát" követik, hanem a termelőcsoportok és a Mártonok, Princesek és Végh Ferencek példája nyomán aratnak. Vasárnap óta több és több kasza peng a solti határban. De a dolgozó parasztság legöntudatosabb tagjai aratáskor is biztosítják a növényápolás! munkák menetét. B. Kovács Lajos Csordás István, Varga Boldizsár és Dómján Sándor, nemcsak a kasza nyelét fogták meg elsőnek, hanem a növényápolásnál is idejében teljesítették a minisztertanács határozatát. Vasárnap óta a munka lázában ég a solti határ. A Soltiak nem akarnak a megye szégyentáblájára kerülni Előbb szerelnék befejezni az aratást, mint Duna- tajon a dolgozó parasztság. Ezért a solt.ak nekilendült munkával igyekeznek győzelmet aratni a békefront aratási arcvortalánl ló termést arattak Kecelen a „Béke" termelőcsoport tagjai, akik néhány éve még a káptalan földjén robotoltak Kecel határában már az utolsó gabonarendeket vágják a kaszák. Ilyen bőven még nem sorakoztak a keresztek a keceli földeken. A „Béke“ termelőcsoport birtokán vidám nótaszó közben rakják össze az utolsó kereszteket. Varga János, a csoport elnöke boldogan mutatja az első év gazdag hozamát. — Eszembe jut az az idő, — mondja, amikor egyediül kínlódtam én is, meg a többi társam is a 4—5 holdon. Nem tudtuk beosztani, hogy mit is termeljünk. Ha gabonát vetettünk, nem termett elég kukoricánk, ha meg kukoricánk termett elég, akkor nem volt krumpli. Mindig hiányzott valami... Most meg mindenből elég jut. A csoport egy este megbeszélte a szállítási szerződést is. ügy határoztak, hogy 60 mázsát .ekö-t- nek. A gépállomással is megkötötték már a szerződéseket. A csoport tagjai jól emlékeznek még arra az időre, amikor a káptalan cselédei voliak és — am nt mondjak — „már hajnalban oda kellett állni az ökör farához, hogy mire felkel a nap, rendben legyen és a báresgazda semmi kifogast ne találjon benne.“ Aztán naphosszat baktattak az eke után éhbérért. — A csoportban a fele munkát leveszi váltunkról a gép — mondják. — Ami meg a mi kezünkre marad, azt olyan boldogan végezzük, amilyen boldogan egy sereg szabad ember a sajátján dolgozhat. Bálin! János a íebértái áüami gazdaság legjobb aratámonkasa Példája lolkesitJ a több dolgozót Áz aratási munkálatok megszervezésekor Bálmt János raktáros elhatározta, hogy a raktáros teendői elvégzése me]_ lett az aratásban ő is részt- vesz és az aratási idő tartamáig versenyben áll a gazdaság összes dolgozóival. Bálint János az aratásban napok sze. rint az alábbi teljesítményeket érte el: 20-án 173.7 százalék, 21-én 155.4, 22-én 173.5, 23 án 155.2, 24-én 161.2 és 25-én 178.8 százalék. Az eredmények alapján Bálint János egyéni versenyben a fehértói állami gazdaság dolgozói közül az első helyen végezte az aratási munkálatokat. Bálint János az egyéni verseny elindításával mintegy felrázta a gazdaság dolgozóit. Példáján felbuzdulva a brigá. dók a növényápolásban kiugró eredményeket értek el. A Li- szenkó brigádból Táj ti István fükaszálásban 155 száza'ékos egyéni teljesítmény* végzett, a Szabadság-brigádban F orvó Imréué 129 százalékot ért el a gyümölcsös kapálásában. A Vörös Csillag-brigádban Mészáros Mária gyümölcsös ho. rolásban 103 százalékot, a Mi- cSurin-brigádban Sztpinszki Mária kötözésnél 134 százalékos eredményt teljesített. Tompa község versenyre hívta Kisszállást es Keiebiát Tompa község dolgozói ara- iá.«, cséplési és termény begyűjtési versenyre hívták Kisszállást és Keiebiát. A verseny pon. tck szerint a iompaiak vállaljak, hogy az araíást és cséplést idő élőit befejezik, a gabonabegyüj tésí köteiicze-itséguek 100 száza lékig eleget tesznek és a cséplőgéptől azonnal beszállítják. A tárcsázást és az őszi termények betakarítását időben végrehajtják, valamint az őszi mélyszántást és a vetési munkálatokat határidő előtt elvégzik. A lipcsei per Dimitcw ókitat ai, teuetci és fc? (edzései Kommunista péld a adás-Az alábbi okiratgyttjtemény ké pec ad arról a harcról, amelyet Dimitrov a uémej birodalmi gyűlés {,,Reichstag- ) épületének feigyujtása tárgyában Indított jrer folyamán vívott. Ez a per „Lipcsei Per“ néven került be a történelembe. A gyűjtemény Georgi Dimilrovnak a bíróság előtt mondott beszédeit, az ügyvédekhez, vizsgálati hatóságok- hoz és a bírósághoz Intézett leveleit tartalmazza, valamint néhány cikket és intervjút a börtönből való kiszabadulását követő napokból. A fasiszta börtönőrök a legkörmöafontabb esz- íözökkel gyötörték, de Dimitrov iarcos szellemét semmivel sem udták megtörni. A tárgyaláson Dimitrov első pillanattól fogva úgy lépett fel, uint a bíróság, a fasiszta ható- * ságok és az egész fasiszta rend- 8 szer vádlója. ■ „...Dimitrov elvtárs erkölcsi i bátorítana mély benyomást tesz ! nemcsak az összes országok pro- Ï Mórjainak milliós tömegeire, 8 akikhez szavai elhatolnalc, de 8 magában ’Németországban is, 8 ahol a hóhérok sajtója nem ké- 8 pes est a hangot túlkiabálni“ — ■ írta a Pravda. Pedig a fasiszták •ugyancsak kiabáltak. A könyv J közli a tárgyalások menetét, melyeken Göring és Göbbels ismeg- Î jelentek. Gőring, mint legfőbb Stanú, Dimitrov bátorsága és ■rendíthetetlen nyugalma feletti S dühében, hasztalan ordítozott, — ■! Rádiót kapott a bajai iskola ■ A fajszí tanulóifjúság és ne- 8 velőtestület hálás köszönetét tol - • mácsolom felszabadított népünk • vezéreineíc abból az alkalomból, • hogy a fajszi állami általános ►iskola a VKM.től szép, négy- 5 angszőrős rádiót kapott aján- \ dékba. Î A készüléket üzembe helyeztük és a beiratkozáskor a gyer- ? rnekek vidám ének- és zeoesző- ' ban gyönyörködhettek, és boldog »izgalommal beszéltek bele a mik- » rof ónba. S Juhász Anna, Fájsz Az elmúlt év őszén Cuka minden parasztja alaposan nekifogott a munkának, hogy minél előbb befejezhesse az őszi szántás-vetést. Kolonja is közéjük tartozott. Elhatározta magában, hogy minden munkát a legjobban és leggyorsabban hajt végre. A szántási munkálatokat a szovjet agrotechnikai szabályok szerint végezte. Jól beosztva munkáját, határidő előtt vetette be másfél hektár földjét gabonával. MUNKÁJA A VETÉSSEL nem fejeződött be. Utána védöárkokat készített, hogy az őszi esőzések egyetlen szem gabonában se tehessenek kárt. Ez év tavaszán feleségével együtt hozzáláttak a munkához. Megtisztították a gyomtól a vetést és ismét minden agrotechnikai szabályt betartottak a nő. vényápolásban. Az eredmény megvolt. Kod Kolonja földjén a gondosan ápolt gabona gyorsan, gyommentesen növekedett, sűrű lett és telt, súlyos kalászokat ho. zott. Olyan gyorsan érett a gabona, hogy május végén már meg is kezdhette az aratást. Nehéz voit ezt a munkát igy egyedül végezni. Koci Kolonja is szeretett volna már ott tartani, hogy szövetkezetbe tömörülve végezhesse munkájút. Most mindent elkövet, hogy a többi parasztokat is meggyőzze a szövetkezés előnyeiről. Minden jel arra mutat, hogy a falu dolgozó parasztjainak többsége ezév őszén már közösen műveli meg a földeket. ERŐS MUNKÁVAL félhektárnyi földdarabból 10 mázsányi búzát kapott. A további egyhektárnyi területről kb. 15 mázsa különböző gabonát. Ez az eredmény is megmutatta, hogy jó munkát végzett. Koci Kolonja — Cuka falu pártszervezetének titkára kiváló paraszt. Mint öntudatos kommunista, a falusiak egyik gyűlésén vállalta, hogy becsülettel teljesiti hazafias kötelességét és idejében eleget tesz a gabonabeszolgáltatdsnak. Ugyanekkor felhívta valamennyi dolgozóját a falunak, hogy azok hiába tanúskodott ellene Göb bels, lilába tört életére az egész gyilkos fasiszta gépezet; Dimitrov zárszavában világgá kiáltotta a halhatntlan szavakat : „A kerék, melyet a proletáriátus forgat, forog és forogni fug a kommunizmus végső győzelméig“. R endkívül tanulságos szá. munkra Dimitrov elvtárs perének megismerése a Rákosi-per megjelenése után. Ha összehasoDiíljuk a kettőt, megállapíthatjuk, hogy a munkásosztály nagy vezetői milyen egyforma hősiességgel vivlák meg harcukat. Dimitrov pere is az egész kommunizmus pere volt az akkori uralkodó osztállyal szemben — mint Rákosi elvtársé, ö is az egész fasiszta-kapitalista rendszernek vádlója lett védőbeszéde folyamán, — mint Rákosi elvtárs, ő is minden al. kaimat megragadott, hogy a kommunizmus feltartőziiat«t]an győzelmét hirdesse a tárgyalások során — mint Rákosi elvtárs és végül őt is a Szovjetunió szabadította ki a hóhérok kezéből, mint Rákosi elvtársat. H a a kettőt — Dimitrov és Rákosi perét — így együtt tanulmányozzuk, érezzük át igazán azt a felemelő hősies küzdelmet, amelyet a munkásosztály nagy vezetői, örök példaképeink és tanítóink vívtak, így a kettőn kérésziül válik ájra és újra eleven valósággá számunkra a proletár nemzetköziség. - . is száz százalékig teljesítsék az első cséplésből az állam iránti kötelezettségüket. 0 MAGA JÁRT ELQL jó példával. Amint be. fejeződött gabonájának cséplése, azonnal beadott három és fél mázsa búzát és zabot. Jól példáját a többiek is követik. Mindegyik igyekszik első csép- lésböl teljesíteni beszolgáltatást köllezettségeit. A párttikár már túl van az aratási és cséplési munkálatokon, most hát újból elővette az ekét, felszántotta a learatott földet és bevetette kukoricával, hogy ezzel is növelje a föld hozamát, saját bevételét meg gyarapítsa. IGY DOLGOZIK Koci Kolonja. Lelkesen teljesít minden feladatot, amelyet Pártjától és államától kap. Ebben az évben a fold alapos megmunkálása után félhcklárnyit ipari növényekkel vetett be, most azokat kapálja. 2.35 hektár földet rizzsel ve. tett be, azt is szorgalmasan gondozza. Mindennel: eredménye, hogy maga és családja életszínvonala állandóan emelkedik a fel- szabadulás óta. Az ö szülei még rozzant viskóban laktak és félhektárnyi földet hagyták rá. .4 földreform során j.7 hektár földet kapott. A Párt és a népi hatalom segítségével jó munkát tudott végezni. Ez meglátszik egész éleién. A rozzant kunyhó helyén szép, új házat építtetett, 8 tehene, 14 disznaja van. Földjén kukorica, búza, rozs, ipari növény terem. Családja hét tagból áll és valamennyien elé. gedettek, boldogok. A CUKA1 PARASZTOK jó úton járnak ói örülnek, hogy Koci Kolonja példáját követték. Egyre tisztábban látják, hogy ha pontosan és gyorsan tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségeiknek, ezzel saját országuknak, Albániának javát szolgálják, és ez az állam gazdagodásával együtt egyéni életük gyarapodását hozza meg. Újítók előadásai A szarátovi ,Sarló és kalapács“ gyárban nagy népszerűségnek örvend Viktor Tarazanov szerszám- esztergályos, aki a gyárban elsőnek alkalmazta a'gyorsított fémmegmunkálás) módszereket Egy- egy műszak alatt nem kevesebb, mint három raunkanormát teljesít. Tarazanov már májusban befejezte ezévl tervét és tapasztalatait másoknak is átadja. Előadásokat tartott munkamódszereiről a gyári értekezleten a szer szám és mechanikai műhelyben, a város több előadótermében, az elektromechanikai és ipari technikumokon is.
