Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-04 / 71. szám
A sene is köskinccsé válik 1II!!IIIIII!IIII!!IIIIII!IIIIIIIIIIII»I!IIIIIIII1IIIIIIIII!IM À felszabadulás lehetőséget, az ezt követő gazdasági és társadalmi átalakulás alapot, a Párt vezetést, a dolgozók széles tömege pedig odaadó harcosokat adott a kultúrf orra dalom megvívásához. Eddigi szakaszain ezt a forradalmat is győzelemre vittük. Elérkeztünk odáig, hogy harcot indít- hatunlc a műveltségi monopolóiu- molc megszüntetéséért. Az uralkodó, vagy az úgynevezett müveit osztályok zenei kizárólagos jogai végső megszüntetésének és ebből következően a zene közkinccsé tételének eléréséhez két mód vezei(. Mindkettő egyformán fontos, egymástól elválaszthatatlan. Az egyik ilyen mód a dolgozók bekapcsolása, a zenetanulásba, a másik pedig a zenehallgatás megszervezése. az amerikai Imperialista világuralmi törekvések ideológiai álcázása. Harcolnunk kell tehát a legkisebbnek tűnő ilyen megnyilvánulás ellen is. Harcolnunk kell a Kecskeméti Hangoshirdető hangszórójából iáönként kiáradó, magyar nótának nevezett, de a dolgozó néptől távol álló. kesergő hangú mii- dalok ellen. De harcolnunk kell az ellen is, hogy az előbb már példának állított kecskeméti Karnevál üzemi hangszórója sokszor gicoseket közvetítsen a dolgozók számára adott műsorában. Nem kell külön kihangsúlyozni ezek romboló hatását. De azt sem, hogy akár tuda'lanságból, akár rosszindulatból származnak ezek az esetek, végeredményben ELET ellenséges tevékenységnek tekintenünk. m — LEGKÖZELEBBI SZÓ VJET FELADATAINK élni a Párt következetes harca alapján zenei téren is fennálló lehetőségeinkkel. Nem feledve egy pillanatra sem Kákosi elvtárs szavait: „...hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak* jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultúra és műveltség is.“ Ugyanakkor kíméletlen harcot folytatni az Ízlésünket fertőző, eredményeinket is befolyásoló glccsek és bármilyen ellenséges megnyilvánulás ellen, így és csakis így tudjuk továbbra is biztosítani azt, hogy a zene Is a dolgozó néptömegek megbecsült tulajdonává váljon. A ZENETANüLAS TERÉN megyénkben is találhatunk követésre méltó üzemi kezdeményezést. A kecskeméti Barnevál dolgozói zenei alapismereti tan- folyamot iudítoltak. A tanulás ban a fiatalok járnak az élen. A résztvevők legtöbbje azelőtt a hangjegyeket sem ismerte. Kezdeményezésük abból indult ki, hogy a Baren vál dolgozóinak lehetőségei voltak és vannak kultúrpolitikánk jóvoltából hangversenyek meghallgalására. A komoly zene megkedvelése igényt támasztott bennük. Igényt arra, hogy a zenemüvekben talált szép gégékét az ösztönös tetszésen és élvezeten kívül meg is érthessék. Ezt a célt szolgálja zenei alapismereti tanfolyamuk és a: egyes hangversenyek előtt és után történő rendszeres megbeszélésük. A másik mód a zenehallgatás. Az, hogy ez eredményre vezet, a kecskeméti Barnevál dolgozóinak példájából is megállapítható. De több jelenség is bizonyítja ezt. Idézni lehet a Pjatnyickij- együttes magyarországi szereplé sei után érkező levelekből, vagy az egyik dolgozó véleményét a szovjet kultúrcsoportnak május 0 én, a Győzelem Napján, Kecskeméten történt szereplésével kapcsolatban, Ez a vélemény kifejezi azt. hogy a dolgozók tudják értékelni és szeretik a' zenét és ezen túl: a szovjet kultúr- ( söpört példáját zenei téren is követik. Szavait sző szerint idéz ?ük: „A szovjet emberek, akiknek felszabadulásunkat és boldog, új életünket köszönhetjük, a kul túra területén is segítenek bennünket. Ezzel a szerepléssel is példát adtak üzemi kultúrcsoport- jaink számára és mi ezt a példái is hasznosítjuk s a béke megvédéséért vivott közős harc szolgálatába állítjuk." A BELSŐ ELLENSÉG. melyet már minden fronton ve reség ért és most a kultúra területén próbál támadni, a zenét sem hagyja ki fegyverei közül. Ezek közé a fegyverek közé tartoznak a zenei gicesek. Lehet slágernek, müdalnak, „magyar nótának“, vagy bárminek is ne vezni. Egyben valamennyi megegyező. Abban, hogy értéktelen. A dolgozó néptől és az igazi Ízléstől valamennyi zenei és szövegi prob- lémátlanság távol áll, ellenség, legtöbb sláger, bárgyú szövegében és olcsó zenéjében a koznto politizmus fertőző kórokozóit hordja. A kozmopolitizmus bármilyen megnyilvánulása pedig íróasztalokat, irodai szekrényeket, székeket, gópiró- asztait vásárolnánk. Nagy iratpóncól- szekrényt bérelünk. Cím a kiadóhivatalban. Komfáth Irén: áI Francia Kommunisía "Párt fiai ci programmfa A Francia Kommunista Párt 1950 áprilisában tartott konferenciáján a Párt kiértékelte azokat az eredményeket, amelyek ít legutolsó konferencia (1017 június) határozataiból születtek. A konferencia megállapítja, hogy a francia munkásosztály sorsának javulását csuk a háborúk ellen és a nemzeti függetlenségért folyó harc biztosíthatja. A francia munkásság egy emberként csatlakozik a Kommunista Párt felhívásához, amely harcol a békéért, a munkásosztály jobb jövőjéért, harcol az áruló francia kormány ellen, az atomháború elten. D. Rahsijer: /I "Bolsevik Pár! ceniralismusa és úemokraiistmusa A Pártról szóló lenini-sztálini tanítás egyik alapvető tétele a demokratikus centralizmus — a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja szervezeti felépítésének vezérelve. Ennek a Pártnak szervezeti felépítését ismerjük meg e könyvből, amely kitűnően összefoglalja a bolsevik pártot megteremtő Lenin és Sztálin a Pártról és pártépítésről szóló tani fásait. Milyen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának szervezeti felépítése? Milyenek vezető szervei és mi a funkciójuk? Mit jelent a pártszerve zetek választhatósága, beszámolási kötelezettsége és mi ezeknek a jelentősége? Miért van szükség szigorú pártfegyelemre? Miért fontos a bolsévik bírálat és ön bírálat? Ezekre a kérdésekre ad választ Bahsijev tanulmánya. Ezeknek a kérdéseknek történelmi fejlődéséből és a Bolsevik Párt tapasztalataiból e könyv nyomán igen sokat tanulhatunk. Annál is fontosabb számunkra a Szovjetunió Kommunista (bol- sevk) Pártjának alapos megismerése, mert hiszen a mi Pártunkban akkor tudunk eredményesen dolgozni, ha nagy példaképünk történetét, jelenét, munkáját állandóan tanulmányozzuk. KULTÚROTTHON Kiskunfélegyházán Kedves Szerkesztőségi Pénteken meglátogattam a kiskunfélegyházi Toliüzemet. Megnéztem, hogyan végzik munkájukat az üzem dolgozói. Aki nem ismeri ezt a szakmát, az úgy gondolja, hogy ez egy nagyon könnyű munka, pedig, ha valaki alaposan megfigyeli, láthatja, hogy ez épen olyan komoly szaktudást igényel, min( bármely más munka. Beszélgettem Hevér elvtá.-s- sal az üzem munkájáról, a munkások keresetéről, a Párthoz való viszonyukról. Kevés a párttag a munkások közölt, de most vettek fel tizenöt tagjelöltet. Félötkor véget ért a munka és csaknem valamennyien átmentünk a volt csendőrlaktanyába, amelyik most a toll- üzemi dolgozók kultúrháza lett. Amikor a kapun beléptünk önkénytelenül is a múltra gondoltam, eszembe jutott a .»híres Horthy csendőrvilág,” amely állandó rettegésben tartotta a munkásokat, mert senki sem tudhatta soha, hogy mikor kerül deresre. Ha valaki megsokalta a nehéz munkát és megszökött, után- na küldték a csendőröket és visszahajtották. Ha rossz volt a koszt és a dolgozó meg merte mondani, gyorsan szolgált a csendőrkorbács. Hála a Szovjetunió Dicső- segés Vörös Hadseregének, hogy megszabadított bennünket ezeknek az uraknak a zsarnokságától és a kaszárnyában most már nem a csendőrök tanyáznak, hanem népnevelő kultúrmunka folyik. Gyönyörű ebédlő, DISz- helység, könyvtár biztosítja ezen a rossz emlékű helyen a dolgozók pihenését, szórakozását, tanulását. A könyvtárban új könyvek sorakoznak, a könyvnapon vették nagyrészüket. Az udvaron virágok nyílnak. Ebben az épületben nyoma sincs már a múltnak. A fiatalok szorgos keze otthonná varázsolta a zsandárok tanyáját. Az utóbbi időben hatalmas fejlődésen mentek át a dolgozók is. Jobban megy a munka, több időt fordítanak a tanulásra is. Persze vannak még hibák is, de azokat — mint ígérték — hamarosan ki is fogják küszöbölni. Még többet fognak olvasni, tanulni, még jobban végzik el munkájukat a szocializmus mielőbbi megvalósulásáért. Szabadság! Juhász Franciska Kiskunfélegyháza A falusi lakosság számára gyors-segélyek nyújtásánál nagy segítséget nyújt az egészségügyi repülöszolgálal. A képen csnvas egész- ségügyi szolgálat repülőgépe egy távoli faluból beleget szállít Csebokszáriba. Kárpál-Ukrajna lehetséges ifjai és leányai közül sokan az nzs- gorodi művészeti Iskolában tanulnak. A képen Iván Barnics, az iskola szobrásznövendéke tanárával, Iván GoratkovaJ. farkas Mihály: Lenin és Sztálin tanítása a Pártról Farkas elvlárs a Pártfőiskolán tartott előadásában röviden és tömören foglalja össze mindazt, amit a lenini-sztálini típusú Pártról minden kommunistának tudnia kell. Ismerteti azokat a történelmi körülményeket, azl a harcot, amely közepette az első lenini típusú Párt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja a századforduló idején megszületett. Ezután a Pártról szóló sztálini tanításokkal foglalkozik. A legnagyobb súlyt ebben a részben a számunkra igen akluálds kérdésre a demokratikus centralizmus kérdésére fordítja. Megállapítja azt, hogy a pártszervezeti vezetőségeknek munkájáról való beszámolója, a bírálat és önbírá'at kifejlesztése, a bürokráciamentes kommunista munka, amely a párttagság tömegének aktivitására támaszkodik, számunkra is egyik fontos feltétele annak, hogy megfeleljünk a lenini-sztálini típusú Párt követelményeinek. Farkas elvtárs összefoglalja a munkásosztály vezető szerepét a proletárdiktatúra rendszerében. A hibák és eredmények kiértékelése után rámutat arra, hogy „Pártunk most sokkal erősebb, élcsapaljellege sokkai fejlettebb, mint azelőtt volt.“ Az elért sikerekkel azonban nem szabad beérnünk. Bölcs vezetőnk, Rákosi elvtárs útimutatzsával tovább kell haladnunk Marx, Engels, Lenin és Sztálin nyomdokán. Pártmunkásaink, szemináriumi és egyéni tanulóink számára nagy segítség ez a füzet, mely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tanulmány,ozásával ennek eredményeit, tapasztalatait munkájukban felhasználhassák. Török parasztok földet foglalnak A Son Thelegraph című tö- j rök lap jelenti, hogy Karad- zsabej környékén a falusiak lefoglaltak száz hektár földet és megkezdték a föld elosztását egymás között. A földfoglalókat csendőrök ti madták meg, hogy fegyverek erejével győzzék meg őket arról; ,ta föld nem az övék". A parasztok azonban ellenálltak és visszavonulásra kényszerítették a csendőröket, majd folytatták a föld felosztását és most sövényekkel kerítik el az egyes telkeket. SácskSsKunmegyei NÉPÚJSÁG kiadóhivatalát áthelyeztük KECSKEMÉT Szabadság-tér 1/a, Hirdetések és előfizetéseit felvétele Szikra üzlet melleit. 9 i
