Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-30 / 94. szám
A koreai eseményekkel kapcsolatban talált magára a Gyufagyár Békebizottsága Mind minden üzemben, a kecskeméti Gyufagyárban is — megalakult a Békebizottság. A do-gazók választották meg soraik- bál a bizottság tagjait, aztán nagy érdeklődéssel figyelték munka |ukat. Sokat vártak a Bizottság tagjaitól. Legelsősorban azt, hogy állandóan tájékoztassák a dolgozókat a legfontosabb kül- és be-politikai eseményekről, magyarázzák meg azt és hozzák ösz- szefüggésbe a mindennapi munkájukkal. Mutassák meg kézzelfoghatóan, bogyi a dolgozó az Üzemen belül, a saját munkahelyén, a saját otiihonába.n hogyan dolgozhat a béke érdekében. Ennek a várakozásnak azonban közel sem felelt meg a Béke- bizottság. Az első hetekben még türelemmel várták a dolgozók, hogy m.ajd csak fölkeresi őket egy-egy bizottsági tag, vagy majd megszervezik a kollektív politikai beszámolót, közős újságolvasást, de bizony ebből nem lett semmi. A bizottság tagjai nem ismerték fel a feladatokat és megelégedtek azzal, hogy egyáltalán .vannak“ »V De a koreai aljas provokációkat már ők sem nézhették szó né kül. Egyszerre ráébredlek arra, hogy ezek eXen a gyűlölt háborús uszílók, halálgynrosok ellen nekik is kötelességük, — még pedig elsőrendű kötelességük — harcolni. így hívták össze — megalakulásuk óta talán először a bizottság tagjait egsi rövid megbeszélésre. Nemcsak Újvári Hornit, a Béke- b zoílság titkárát hevítette fel az imperialisták elleni gyűlölet, de a Bizottság valamennyi tagját. .Senki sem maradt cl a gyűlésről. Ott ültek valamennyien az asztal körül, hogy — mint annyi milU'ö- aa — ők is kimondják az ítéletet a Wall Street urai fölött, akik egy évtized a'-att másodszor gyártják a halált az emberiség milliói ellen. Most ébredtek rá, hogy mi is a feladat. Eddig nem ismerték föl, -—* most világosan ált előttük a legközelebbi és legfontosabb tennivaló: meg kell mutatni minden munkatársnak az imperiaMs- 1ák igazi arcát, a háborús provokáció következményét. Minden bizottsági tag álérezte a ráháruló felelősségei. Azzal a gondolattal indultak munkába, hogy az elkövetkezendő időben olyan mozgalmat fejlesztenek ki, hogy- helyrehozzák eddigi mulasztásaikat ezen a téren. így is dolgoztak azóta. Három hét tett el és már az üzem minden egyes dolgozója ismeri a Békebizotlság tagjait. Nem múlhat el egyetlen nap sem, hogv ne beszélgettek volna a dolgozókkal. Nap mm! nap megtárgyalták oz ebédszünet alatt a legfontosabb eseményeket. A dolgozók megismerték és megszerették a bizottság tagjait. Különösen szeretik Kovács elvtársat. Ez nem véletlen. Kovács elvtárs- hoz fordulhatnak és azelőtt is fordulhattak a dolgozók bármilyen kérdéssel, nem tagadta meg a feleletet. Ha valamire nem tudott azonnal választ adni, akkor utána járt a kérdésnek, ö az üzem gépápoló mestere, Sokat jár valamennyi üzemrészben. Hol itt, hói ott tűnik fel kissé hajlott alakja. — Nemcsak a Békebizott- ságnak kiváló tagja, de egyik legjobb pártmunkása a pártszervezetnek is. Szívvel, lélekkel végzi nemcsak a termelési munkát, de a felvilágosítást is. Ötven év alatt sokat tapasztalt. Van oka arra, hogy gyűlölje a* urakat, a gazdagokat. Erős, büszke fiatalember volt, amikor behajtatták az átkozott mundérba és kihajtották a harctérre. Végigküzdölte az első világháborút. Mikor végre hazakerült,, . megbecsülés helyett újra nyomor és nélkülözés, megvetés lett az osztályrésze, mint annyi proletárnak. A gondok sötét barázdákat húztak homlokára. Szája körül eltüntetiheteflenül ott van a megkeményedett keserű vonás. Szavát is ritkán lehetett hallani. Most boldog és megelégedett. Ajkáról sohasem fogy a tréfa. Kiiíöoőseu 3 fiatalságot szereti. Tanítja, nevetgéli őket, azt akarja, bogv mindenki úgv lásson, áhogv ő. New fart félórás .erkölcsi prédikációkat. Dehogy! Más módszer?: vannak. Mesél — a vakságot meséli el, — az életét, az övét és sok millióét. Miközben a gépeket javítja, eltréfá'.gat. Mire továbbáll — dolga végeztével —- már nem ismeret.en a gép gazdája előtt a háborús uszítok politikája, nem ismeretlen a laza norma kérdése. A normarendezés kérdéséivé! í.s foglalkozik a Békebizottság. A normarendezés sikere győzelmeink egyik új állomása — ezt tartják és e szerint do’goznak. Nemcsak Kovács bácsi, de vala. mennyien megmagyarázzák, értéke Hk a norma rend ezé sí. Újvári Hona, a Bizottság titkára is naponta végigjárja az üzemet, hogy minden kérdésre meg tudjon felelni. Ne maradjon senki fejében megválaszolatlan probléma. Meg is van 3Z eredmény. Egyre világosabban látják a dolgozók a norma rendezésének szükségességét. Farkas Joz.seíné, az üzem sztahanovistája és egyik legjobb dolgozója egyedüli végzi el azt a munkát a gépénél, amit eddig kelten látlak el Kettőnek a fizetését is veszi fel. —. Már régebben gondolkodtam azon, hogy ez nem helyes, nem igazságos igy — mondta a párt- titkárnak. Az asszonytársát innét áthelyezték az üzem más területére, ű ott megkapja a fizetését és pedig itt újra fölveszem a magamé mê lé az övét is. Ezzel ugyanannyi munkáért többet fizet a vállalat. Ezen segíteni kell, mert megesz- sziik a jövőnket. Ugyanígy nyilatkoznak mindazok, akik a Párt és a Békebizottság megvilágításán keresztül értékelek a kérdést, Szűcsnek, Kovács Terézek és még sokap, A Békebizottságnak ahhoz, hogy jó munkát tudjanak végezni fanuini kell Meg kell ismerkedni a n,api po- Miikai eseményeken kivül Pártunk történetével is. Tudják ezt a Bizottság tagjai is, ezért, ami. kor beindul a Rákosi per olvasó, mozgalom, legelsőnek jelentkeztek. A szép eredmények mellett van még egy komoly hiányosság. Hi. ába van sajtófele-ős is a Bizolt. ság tagjai között, ügyet sem vetnek a faliújságokra. Heiék —. vagy inkább hónapok óta szomor. kodnak cikkek nélkül a táblák, — nem gondol rájuk senki. Az üzem tükör nélkül nem látja sa. ját magái. Pedig ha elkészítenének egy faliújságot, megláthat, nák, hogy mekkoera segítséget nyújtana a munkájukban. Bácsalmáson a bajai Maga?, építési NV az építkezések egész sorát végzi. Míg az építkezések- nél a dolgozók nagy többsége a?.on van, hogy jobb munkával elősegítse az építkezések mielőbbi befejezését, hogy a munka észszerűsí tésével és tervszerű beosztásával az önköltséget csökkentse, addig az egyik építkezés ács- brigádjában Őriéit Károly, a brl* gád vezetője azon voll, bogy a dolgozók megkárosításával, aljas bércsalásával minél több pénzt rabolhasson. Ezzel szekértolója lett a Jobboldali szociáldemokraták gálád tevékenységének, maglóira azokat a becsületes dolgozókat, akik a versenyszellem ki- szélesítésével és szocialista termelésük állandó fokozásával, dolgozó népünk felemelkedését szolgálják. Őriéit a iegh'lványabb eszközökkel dolgozott. Terrorizált és fenyegetőzött, Mikor Somoskövi Béla, a brigád egyik tagja figyelmeztette, hogy az elvégzett munkáéit nem a beállított elszámolást kell alkalmazni, Őriéit durván rátámadt, hogy erre új normatételt talált, beszélhet, amit akar, —, Meg is mondottam, írhat amit akar, úgyis utánaszámolnak. Őriéit Károly és brigádja az építkezésen folytatott munka 26. bérhetében előregyártott gerendák alatti egysoros ácsolt állványzatokat készített. Az elvégzett munkáról szóló munkalapot saját maga állította ki. A munkalapot, n munkavezetővel, munkaidő után annak lakásán íratta alá. A munkalápon azonban az elvégzett; Őrizetbe vettek két kalocsai rémhírterieszfőt A kalocsai rendőrkapitány* ság letartóztatta Kákonyi Károly, Kalocsa, Kossuth utca 57. szám alatti lakost és Balog Erzsébet József Attila uica 3. sz. alatti lakost rémhírterjesztésért és árurejtegetésért. Kákonyi Károly a híres özv. Balogh Ferenené-féle kocsmának volt az üzletvezetője, ahol báyja, a foktői ás géderlaki paprikafeketézők szokták kicserélni tégla- és fürészporral kevert, hamisított paprikájukat. Ezenkívül a Balogh-csárda a szakmán kulákok találkozó- helye is volt. Ebben a kocsmában beszélték meg és adták tovább azokat a híreket, amiket a klérus Balogh nénin kérésziül leadott, mert ö kocs* márosné létén kívül buzgó ház- apostola is volt a klérusnak. A mull héten a szakmári kulákok ismét bentjártak Kalocsán és a szokott helyen hűsítenék magukat, miközben András („Legyes“') kulák arról beszélt a koreai eseményekkel kapcsolatban, hogy itt is hamarosan kitör a háború. Kákonyi Károly, aki a múltban is hírneves feketéző volt már és e miatt ült is, szintén erősítette András szavait. Sőt másnap a szomszédokat is felkereste azzal, hogy vásároljanak, mert biztosan háború lesz és akkor semmit sem lehet kapni. A kulákok szemtelensége odáig fajult ebben a kocsmában, hogy a napokban Nyizj Bélát, a földművelésügyi minisztérium főelőadóját megtámadta Takács, a szakmar-— keserüteleki kulák kocsmáros fia* és azzal fenyegette meg, hogy a kocsiját összetöri. Kákonyi ezt nem jelentette a rendőrségnek. A házkutatás alkalmával Ba- loghéknál 85 kg. cukrot, 50 kg. sót és 55 kg. szappant talált a rendőrség. munka tudatosan másképpen lett feltüntetve. A szaknorma két Tételét alkalmazta és az egységárat 8 86 forinttal számolta el. Őriéit mikor gazsága kitűnt, nem is ta. gadta és cinikusan be is vallotta, „A vonatkozásban lévő normatételt valóban nem megfelelően alkalmaztam és az így feltünte.ett helytelen normaté elre annak béregységeit állítottam be.“ Miért? Őriéit erre az aktív ellenség hangján válaszolt.: •— „mert a? elszámolás így rám nézve előnyösebbnek bizonyult.“ Őriéit a munkahelyén állandóan ittas állapotban jelent meg. Télé. nyi Ferenc meg is mondja : „Őriéit ritkán volt józan állapotban, még munka közben is.“ Orieltnek kellett a pénz italra. Lopo't erre a célra Onnan, ahonnan leheteft. Ezúttal a dolgozók pénzét lop‘a Alikor figyelmezte.ni próbálták -* Őriéit brutálisan viselkedett. — „Mikor a normafélelős, Hibán ■Mátyás felvilágosította a brigád tagjait a bércsalásról, rögtön belátták, hogy Oriel aljasul csalt ' —> „Magunk is rájöttünk, lehető ién, hogy a beírás szerint lehessen a kereset-'“ —- Be Oriel: nekitámadt a normafelelősnek Majd ő megmutatja. Az: ordítoz. J,a ; „Gilián nom ács, nem szakember, csak egy átképzőé segédmunkás. Bemegyek Bajára és elintézlek.“ Az ellenség beszélt Orlentből. Ezek azok, „akik, mint az imperialisták ügynökei, a klerikális reakcióval együtt, mint a háborús gyujtogatók még fel nem számolt ö ödik badoszlopa a legbitvá. nyabb eszközökkel próbálják zavarni munkásosztályunk, népünk békés, építő munkáját.“ Oriett egyike az ellenségnek, aki befurakodva a dolgozók soraiba ártani, hómUisziani igyekezett. Ittasan, a munka rossz és helytelen vezetésével igyekezett elgáncsolni a munkamenet zavartalan folytatólagosságát, A dolgozók versenylendüjfitét akadályozni, fé. kezűi : Ezzel szolgálta a? ellenséget, hogy aljas és piszkos kocsmai költekezésére minél többet harácsolhasson dolgozó társa' kárára. Ezért abort SS.70 khm munl(4i kifizettetni, holott csak 28,70 kbm-t teljesítettek. Őriéit, a bércsalót, azonnali ha. tállyal elbocsájto:iiák, egyben ügyét átadták az igazságszolgáltatás kezébe. bácsi, — lehet, meg kell is változtatni.“ Változtattak is.' „Mi nem jelünk az újításoktól, — bátran, merészen változtatjuk időszerűvé az elavultat“ szokták mondani. És csakugyan nem jélnek. A régi „Schiffer-gyár” 7ie„ Igett egy egészen új Cipőgyár NV-t teremtettek. Ha még mindig találkoznak a régi rossz maradványaival, azt kegyetlenül, szenvedélyesen kiirtják. Lakos elvidrs beszédét nyolcvan érdeklődő, komoly szempár lesi. I)c niinél tovább beszél, annál in. kább jelderülnek az arcok. Fok minden eszükbe jut mos1. A régi normarendezcs után rohamosan emelkedő termelékenység, a több fizetés, a sikerek, győzelmeik eredménye: az olcsóbb cipő. Van, aki már fészkelőülk a. helyén — hozzá akár szólni, De Nyári Ferencé az első szó. Nyári bácsi régi. jó munkása az üzemnek, lit kinlódta, szenvedte végig a kizsákmányolás és megvetés hosszú keserves épeit. De itt érte meg a jelszabadulást is, Azóta figyelmes szemekkel kíséri a váltózásokat, a fejlődést. jt normák rendezését már ** régen vártuk. Szükség van, rájuk- Sok helyen bizony elég laza a norma. Ma nem kezdeményezte volna Pártunk, akkor nagy bajok lettek, volna, fnel’t igazságtalan ez, pmi most van, de nagyon.' 4 norma rendezés persze nem jelenti azt, hogy most már aztán soha szabadságukért küzdőknek. Simon Istvánná szeret moziba járni. Sokszor látta, már a híradóban, hogyan dolgoznak, hogyan észszerűsitenek a szovjet emberek. Legjobban az tetszik neki, hogy a szovjet emberek éppenúgy szeretik a gyárukat, a gépeiket, mint mi a saját kerékpárunkat. Nekünk is akkora szeretteiéi kellene viseltetnünk a gyárunk iránt, mint a szovjet embereknek ~- mondja. 7 gérelet tesz, — 31 i rendezzük a normánkat, mert laza, de a norma szigorítására! együtt tovább emeljük termelékenységünket is, új munkamódszerekkel, észszerű megoldásokkal. Cél: Minél kevesebb munkaidő alatt. miné( nagyobb eredmény. Vannak, akik „nehéznek“ találják az elkövetkező napokat, de GerO elvtárs beszéde jut- az eszükbe. —, De hol van a mi áldozatvállalásunk a Szovjetunió áldozatvállalásától, fihol a miénknél sokkal nagyobb harcot vív valamennyi dolgozó, hogy megvalósuljon a szocializmus. Vagy a koreai szabadságharcosokétól, akik nem sajnálják a vérüket sem szabadságunkért és a mi békénkért. Mi is szocializmust építünk, de a mi áldozataink jóval kisebbek- Így indulnak el, így kapcsolják össze a norma rendezését a békéért folytatóit harccal és a szocialista építéssel, hogy a holnap jobb legyen a méi[\él .és a holnapután a holnapnál. ‘ Győzelem a régi felett A gépek abbahagyják a doho- gást, vége a munkaidőnek. Az üzem gazdát még az utolsó simításokat Végzik a gépeiken, majd dalolva, jütyörészve megindulnak a kultúrterem Jelé. Itta már másodszor gyűlnek ™ össze, A délelőtti béke- gyűlés lelkes hangulata még mindig bennük lobog. Lók újat hoz ez a mai nap. A békéért, a szabadságért harcoló koreai nép segítésére induló mozgalom as üzem új arcát mutatja be: — Nemcsak gyűléseiket, tüntetésekkel, a termelés emelésével akarják segíteni Koreát, de komoly anyagi támogatást is nyújtanak. Ezernégyszáz forint gyűlt össze g félórás röp. gyűlésen. Egymással versenyre kelve, egymást „túllicitálva'’ lelték meg felajánlásaikat. Már valamennyien együtt vannak. Beszélgetnek. Tudják, miről lesz szó és nem árt, ha még egy kicsit itt is megbeszélik, hogy hol is kell segíteni a lazává vált normákon. Már jön is a vállalat vezetője, hogy megbeszéljék közösen, mi lesz a haszna, mit fog magával hozni az alapbérek emelkedése és a normarendezés. Nem ismeretlen ez a munka a cipőgyári dolgozók között. Három szer változtatták meg a resszv lemért normákat.. „Nem szentíréu a norma — szokta mondani Nyár Lopott, csalt« fenyegetett Őrlett brigád- vezető a bajai Magasépítési NV bácsalmási épitkezésán nem, érünk el magas százalékokat Azért vannak gépek, azért állítunk be újításokat, hogy könnyebb jobb, eredményesebb legyen o munkánk. Míg Nyári elvtárs beszámol Sülő József elgondolkozva hajtja le fejét. Szeme előtt elvonul a: elmúlt egy év. Látja az állandóar emelkedő grafikont a három meg, szakítással. — Igen ők már háromszor alakították át a hanyagságból rosszul megállapított- normákat. flyepkor alacsonyabb lett természetesen a százalék, a termelékenység azonban nem állt meg, Uj módszerek mindenfelé. Átszervezték gz egész üzemet — hánia. rosan még magasabbra szökött, a termeléssel együtt a százalékok száma is. Lé is vonja ebből a tanulságot és ezt elmondja a többieknek is. Bök helyen van még lazulás, akiit eddig nem vettünk észre. Ha ezeket már előbb kikorrigáltuk volna, ezrek és ezrek maradtak volna a kezünkben. Világos elöltünk — mondja később, — hogy a reakciónak máris viszket a bőre, hogy nem fog tétlenül maradni. De én kijelentem, hogy ha csak egyetlen egy is mer az üzemünkben valamit kezdeni, az nem menekül ép bőrrel. 4 harcos hangulat egyre fokozódik. Nagyon jól tudják, hogy a normarendezés nem egymagáért való feladat. Hogy ezzel újabb fd. mogatást nyújtunk a béke harcosainak, a koreaiaknak és a többi
