Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-30 / 94. szám

Minden megy magátéi“ — mondják Kerekegyházán és kézben nem megy a begyűjtés Kerekegyházán 37 taggal dol­gozik a „Dózsa György“ termelő- csoport. Azaz, csak dolgozna, ha meg lenne a kellő, helyes po liiikai irányítás. Ez azonban hiányzik nemcsak a „Dózsa“ csoportnál, hanem egész Kerek­egyházán. Ennek következtében iábrakapott a kulákság és a kle­rikális reakció. Bátran elmond­hatjuk, hogy Kerekegyházán nem szívlelték meg Pártunk •fi­gyelmeztetését, elmulasztották az ellenség elleni harcot, szinte úgy vélekednek, hogy náluk nincs is ellenség. Tétlenül nézték például, hogy az ifjúság jórészét szinte mézesmadzaggal magához édes­gette az ellenség. Nem hallják az allansftg hangját Elhanyagolták a mindennapos felvilágosító munkát, ennek kö­vetkeztében a kulákok kedvük szerint terjesztik a rémhíreket, hogy a gabouát beadó parasztok egy fűiért sem kapnak begyüj lőtt gabonájukért, hogy nem lesz kenyér, mert Koreába szállítják a gabonát. A pártszervezet még csak nem js igyekezett, hogy megcáfolja ezeket a híreket, úgy gondolták, hogy ezek a híresz­telések nem ártalmasak, nem vették észre benne az ellenség hangját. Tétlenül nézik például azt is, hogy a cséplőgépeknél nincs semmi felvilágosító munka, hogy lassan megy a termény-be­adás, hogy a tarlóbántással teljesen lemaradtak. Nem szívlelték meg Rákosi elv­társ február 10-i beszédét, nem alkalmazták a pártépítés kom­munista módszerét, a kritikát és önkritikát. A párttagság soraiban meglazult a fegyelem, pártmun­kát csak egv.két evt'l.s v Feldmann István eivtárs, a kerek­egyházai pártszervezet titkára panaszkodik, hogy minden mun­kát jóformán maga végez, a pártszervezet többi vezetőségi tagja csak a tisztséget viseli. Feidmann elvtárs itt hibát kö­vetett el, mert szemet hunyt Tar­ján! Dezső propagand s a és Dé­nárt István gazdasági felelős elvtársak teljes passzivitása fe­lett, nem alkalmazta velük szem ben a bátor kritika fegyveréi. Lenin eivtárs azt tanítja, hogy „a politikai pártnak saját hibái­hoz való viszonya egyik legfon­tosabb és legbiztosabb Ismérve a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti a való­ságban kötelességét osztályával és a dolgozó tömegekkel szem­ben. A hibát nyíltan beismerni, okait feltárni, kielemezni a hely­zetet, amely a hibát szülte, gon­dosan mérlegelni a hiba kijaví­tásának eszközeit — Íme ez jel­lemzi a komoly párlol, így telje­síti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt s azután a tömegeket Is.“ * Szunnyad az osztályharc A kerekegybázi pártszervezet vezelősége és tagsága elszakadt a tömegektől. Nem foglalkoztak kellőképpen a termelőcsoporttal sem, ez az oka annak, hogy Ke­rekegyházán a termeiöcsoport nem tud komoly eredményeket felmutatni, mert sem politikai sem gazdasági irányítás nincs. Ez a? pka anuak, hogy Kerekegybázán elaludt az éberség, a pártszervezet ál­tal vezetett osztály harr, ezért é[ és virul az ellenség. Ide vezetett az, hogy a párttagság nem kritizálta a vezetőség mun­káját, bogy nem mertek kritikát gyakorolni egyes vezetőségi ta­gok munkája felett. Már pedig, ahol nincs kritika és önkritika, ahol alszik a forradalmi éber­ség, ahol hagyjuk, hogy menjen minden a maga útján, ott akarat­lanul is az ellenség szekértolói leszünk, nem leszünk képesek arra, hogv tanítsuk és vezessük a tömegeket. Tanuljanak a hibákból Hibát követett el a pártszerve­zet akkor, amikor tűrte, hogy pl. I Borbély Mihály, a DÉFOSz helyi! szervezetének titkára csak ki­szállási díj fejében hajlandó úgy-abogy elvégezni a munkáját A kerekegyházi pártszervezetnek tanulnia kell hibáiból, gyakorol­jon őszinte, bátor kritikát, ha kell, zárja ki soraiból a megal­kuvókat és haszonlesőket, tisz­títsa meg éo frissítse fel a párt- vezetőség életét, hogy képes le­gyen arra, hogy a tömegek él­csapatává váljon, bogy vezesse a tömegeket az ellenség elleni harcban. Vegye fel a harcot a fegyelmezetlenséggel és lazaság­gal, kommunista következetes­séggel irányítsa a begyűjtésért folyó harcot, ne engedje lany­hulni egy pillanatra sem a felvi­lágosító munkát. Tartsák szem­mel a kuiákot, azonnal cáfoljál meg a legkisebb ellenséges hí­resztelést is, nyomban ltplezzék le a legkisebb kártevést és gon­doskodjanak arról, hogy az el­lenséget felelősségre vonják. A begyűjtés sikere — dolgozó népünk sikere, az ellenség vere­sége. Ebből világosan következik, hogy a begyűjtést csak az ellen­séggel szembeni állandó, szívós harc útján lehet győzelemre v:n- ■ni. Kerekegyházán is vezesse a pártszervezet ebben « harcban győzelemre a falu dolgozó* és lépésröl-lépésre munkálja ki a győzelem minden feltételét. Ne bízzanak semmit sem a vé­letlenre, ne tűrjenek semmiféle engedékenységet az ellenséggel szemben és akkor a siker nem marad eL I A nemesnádudvari Kossuth csoport terméseredményei meggyőzték a község dolgozóit a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről A dusnoki gépállomás Mávag gépe dohog a nemesnádudvari Kos­suth termelőszövetkezeti csoport földjén. Csépelnek. Elevátor emeli a magasba a szalmát, míg a zsákokba szaporán gyűlik az elcsépelt gabona. Az igák meg­állás nélkül hozzak a távolabbi helyekről a kévéket, melyeket gyors egymásutánban nyel el a cséplőszekrény dobja. A Kossuth csoport 442 holdon folytét nagyüzemi gazdálkodást. Tagsága 4(5 főből áll, közöttük kilenc asszony és nyolc ifi. Első­évit termésüket takarították be. Végtelenül boldogok és elégedet­tek. Büszkén is mondogatják; — A Párt segített bennün­ket, a Párt támogatott mun­kánkban. Köszönjük a Párt­nak az előlegezett bizalmai. Vmenyben állnak a stikösd, Vörös Zászló termelő* szövetkezei! csoporttal — Versenyszerződésünk nem­csak a begyűjtési, cséplésí, tar- lóhiotási munkálatok elvégzésé­re szól — mondja Bognár István, — hanem az őszi munkálatok határidőn belüli gyors és pontos végrehajtására is. • Most azon vannak, hogy a ver­seny győztese az ő csoportjuk le­gyen. Tervszerűen be is osztot­ták a munkát. A két növényter­melő brigád, a „Dózsa“ és a „Kossuth“ mellett a „Micsurin*' állattenyésztő brigád és a szőlő- brigád lelkesen végzi az időszerű munkálatokat. Az aratás és a cséplés mellett nem hanyagolták el a növényápolást sem. Már a kukorica harmadszori kapálását is befejezték. —*■ Lesz is olyan kukoricánk, hogy az egész határ csodájára ’jár — mondja csillogó szemek­kel Balázs János. — Na meg a paprikaföldünk — vág közbe id. Kerekes Sándor- né — az embernek szíve-lelke gyönyörködik a hatalmas termés­ben. Az eső, mely legutóbb megáz­tatta a paprikafö’.det, nagyban növelte az amúgyis rekordszá-m. b.a vehető terméseredményeket. Ke emen Géza, aki most kerül elő a szalmázók közül, előbb csak hallgatja a beszélgetést. Majd megszólal Ő is: — Mikor tavaly őssrel elkezd­tük a munkát, de so-ksn mond­ták: „Mit akartok ti azzal a föld­del termelési eszközök nélkül?“ Mi csak mosolyogtunk rajtuk és így válaszo lunk: Munkánkkal fe­lelünk jövöre! Hát most itt van. Feleltünk. A sok kétkedő és hitetlenke­dő most újra előjött. De most már arról beszél, mi módon kerülhet a csoport tagjai sorába. — így van ez szóról szóra, ahogyan Kelemen mondja, — erősíti meg Tóth Gábo-r. — Közös munkánk eredménye mindenkit meggyőzött a köz­ségben a nagyüzemi gazdál­kodás eredményeiröL Búzából Is majdnem kétszerese lett a tavalyi eredményeknek. A csoportban 18-an párttagok. Klen haladnak a munkában. De a pártonkivüliek is követik őket. A Minisztertanács határozatát megtárgyalva, valamennyien meg­fogadták annak maradéktalan végrehajtását. — Tudjuk mi már, hogy a Párt és a kormány minden in­tézkedése, határozata a mi ja­vunkat, a mi előbbre jutásunkat szolgálja. Saját magunknak len­nénk ellenségei, ha azt ponto­san nem hajlanánk végre — szö­gezi le Bognár István. Heim András, a dusnoki gép­állomás traktorosa áll a csép­lőgép mellett. naponta 100—125 mázsa ga­bonáját csépeli el a csoport­nak, Ar első cséplésböl kikerül! ga­bonája a csoportnak ünnepélye­sen került a földmüvesszövetke- ze't raktárába. Ezzel is újból fogadalmat akartunk tpnni a megbonthatat­lan munkás-paraszt szövetség mel ctt. ök a munkapadok mel­lett, mi a mezőgazdaság eredmé­nyeinek fokozásával építjük a szocializmust. A csoport tagjai már megbe­szélték, hogy az újabb jelentke­zők soraiból egészítik ki ősszel soraikat. — De jól megnézzük ám, ki kerüljön közénk, — mondják valamennyien. Mert a kulákok mindenáron be akarnak fnrakodni a csoport­ba. Először maguk indítottak szervezkedést egv újabb termelő- csoport alakítására. Raff ai Ru­dolf 250 holdas, Simkovics Gá­bor 120 holdas és Forgó Imre 250 hóidé« ku'ákok lapu’lak meg ennek a szervezkedésnek a hátterében. Amikor azonban le­leplez ék őket. akkor most azen igyekeznek, hogy kijátszva az éberséget, a már meg'evö cso­portba hesodródjanak. De az éberség résen van. S ahogyan Kelemen eivtárs mond­ja: „A kulák kulák marad, még­ha bárány bőrbe is öltözkö­dik“ A malom is felkészült Az országút mentén — tanyák mellett — magas osztagok várják a cséplőgépeket. Több helyen már friss sárga szalmakazlak jelzik az utat, amerre már járt a gép. A dolgozó parasztok öntudatos, ke­mény munkája után az „élet“, a gabona, dús kalászok súlyos, bronz­testű gyümölcse várja, hogy zúgó malmokba hordják, ahonnan a hó. fehér liszt kaláccsá, kenyérre da­gasztva kerül a dolgozók asztalára, sz ötéves terv. első évének gabonája, jó termése most folyik a zsákokba, most ke­rül az új kenyér a munkások asz­talára. Utunk mentén áll a félegyházi nagy malom, az államosított Mol­nár-malom. Szokatlanul néma ét csöndes kívülről. Megállunk ét megnézzük, mi történik itt. Belépünk a telep kapuján. A portás igazoltat és míg bevezet « vállalatvezetőhöz, széttejcintünk at udvaron. Amilyen néma és csendes . o malom kívülről, olyan eleven ét lázas munka folyik benn az égést telepen. Az udvar egyik sarkában éppen szenet hánynak le a kocsik, tói. A gépház előtt munkások ja­vítanak, benn a gépházban a fő­tengelyt építik be a motorba. Min­denünnen fürészclés és kalapács csattogása hulla,szik. Amerre né­zünk, mindenütt serény, sietős munkások dolgoznak. Vagyon ko­moly, iparkodós munka folyik itt A vállalatvezetőt nem tálaljul benn az irodában. Hol van? 7) enn a malomban kalapá. «*. lás, szegezés és fűrészeiéi nesze hallatszik. Végig a henge­rek és csövek során, mindenfelől a munka lélegzése hallható. Sie- tűs lépések és szerszám-zaj. Be­szédet alig hallani. Mindenki el van foglalva saját feladatával. Végül előkerül, porosán, liszte­sen- a vállalatvezető. Fürkészd tekint ránk. Valahonnan az eme. lehől jött le, ahol ugyancsak nagt, javítások folynak, — A nyári javítások legvégén tartunk. Iparkodnunk kell, meri az új gabona már itt van a ma­lomajtóban. Várják a dolgozók a: új kenyeret. Szinte egyszuszra mondja el, látszik rafia, hogy mindenütt ott Van, ott is kell lennie, hogy min­denült irányítson, segítsen, ha szükség van rá. — Hogyan készüllek fel, elv- társ, a nagy szezonra? — kérdez­zük tőle. — Most már nyugodtan mond­hatom — derül fel a szeme, — hogy nagyon jól. Úgy héttel ez. előtt még aggódom, mert a fő­tengelyünk Pesten, a gyár eszter­gapadján volt. S hiába áll ké­szen a malom, ha erőgép nincs. Megértették azonban a pesti mun­kások is, hogy miről van szó ét határidő elölt készítették el a javítást. Ma már ott tartunk, hogy néhány nap és indulunk. — Az új termés tárolására mi­lyen előkészületeket tettel? — Vem lesz fennakadás ilt sem. Ugyanis minden raktárhelyiségei kijavíttattunk, lemeszelt ettünk ét gondosan fertőtlenítettünk. A dől. gozók maguk diktálták az üte­met ebben a nyári javítási állás­ban. Mindenki érezte, hogy lobi és jobb helyet kell biztosítani a termésnek, mint a múltban volt. Hiszen most nemcsak egy-két tő­kés profitjáról van szó, hanem minden dolgozó kenyeréről, az egész évről. Legjobb lenne, ha végignéznénk mindent. Megyünk. Valóban min­deniitt tisztaság, az utolsó simítá­sok végső mozdulatai. Beszédnél­küli, gyors, jókedvű sietés. A bejárat melletti hatalmas fali­újságon is meglátszik, hogy várja az új anyagot. Frissen, pihentem készül az üzem életének hü tükre lenni. A gabonaraktárak, de minden helyiség fehéren, frissen metzelten jelenti, hogy itt mindenre kiter­jedő figyelemmel javítottak a dol­gozók. Az üzemanyag kellő mennyiség­ben, fedett helyen van. A generá­torház tiszta és rendes. A gép­házban nagy munka folyik. Amióla a vállalatvezető lehozta a főten­gelyt; a fíépész, a gépápolók és minden munkás nagy szeretettel sürgölődik a szrelés munkájában, hogy csak minél előbb kész legyen a hajtóerő. ja. ondhatom — szólal meg a. ™ vállalatvezető, — hogy itt mindenki saját ügyének tekinti a javítást, az indulást. Szorgalom, iparkodás és egymás megsegítése terén nagyon szép eredmény< k vannak. Ezt misem bizonyítja job. ban, mint az a sok újítás, ész- szerüsítés, amiknek megvalósítása most van, vagy a közeljövőben lesz folyamatban. A dolgozók a vezetőséggel karöltve. minden poszton rajta vannak, hogy a ter­melékenységet emeljék, a munkái könnyebbé tegyék. — Va és csak a tesUmunka megkönnyítése terén tapasztalha­tók ezek a törekvések? — kér­dezzük. — Legkevésbé — mondja a vállalatvezető. — Hiszen eivtárs azonnal megláthatja, hogy más sí­kon is eleven étet folyik. Itt van például a kultúrterem. Hát ez igazán szép. Gyönyörű :n dekorált, újfestésű kultúrterem fo­gadja. a belépőt. Szép nagy könyv- szekrénnyel. Uj és értékes köny­vek sorakoznak a polcokon. — Mindezek a-z eredmények a. dolgozók közös, lelkes akaratából születtek meg. Az egész vonalon a főlörekvés az, hogy a termelé­kenységet emeljük és az önkölt­séget csökkentsük. Minden újítás kivétel nélkül ezt a célt szolgálja. Minden dolgozó nagyon jól tudja, hogy azok a kiadások, amikbe a nagy javítások kerültek, csak úgy térülnek vissza, ha minden posz­ton a leggazdaságosabb és leg­jobb minőségű termelés fokuk az új őrlési idényben. Sclejtc-sökkcn- U'si újítás, üzemzavar kiküszöbö­lését célzó újítások majd, erre szolgálnak. Csökken a selejt, min­den nappal, mert nő a dolgozóink öntudata és mindig nagyobb és nagyobb less a közösségi érzés. — Megalakult az üzemi szak- szervezet, a könyvtár. Eleven élet pezsdül az üzemen belül, munka­időn kívül is. — Bízom benne — mondja bú­csúzóul a vezető, hogy az erőgép és malom kijavítása után könnyen tudjuk teljesíteni a vállalt kötele- Zßjscgeket és olyan élet indul meg a dolgozók között minőségi és mennyiségi termelés tekintetében is, amire a régi kapitalista időben nem volt példa. a lázas munka vidámitá és T* erőtadó ütemezésében lép­delünk a kijárat felé. ahová be­hallatszik a tanyák osztagai mel­lől a gépállomás gépeinek mély zúgása, s szinte már halljuk a sú­lyos bäzgszemek suhogását a ma. lom. csatornáin. — Szabadság, eivtárs. további jó munkát! —- köszönünk és meg­nyugodva távozunk. Egyszerű emberek milliói együttérzésükéi jeieitik ki a hős koreai nép iránt Leningrádban több mint 200C 1udós, író, tanító, orvos és művész vett részt &z értelmiség békegyű- ’ légem. „A szovjet nép — mondotta Dimitri Naliclkin akadémikus, — a világ nem bocsátja meg az USA kormányköreinek a szabadságsze­rető koreai nép kiöntött vérét, a koreai nép hazáját szabadnak és függetlennek akarja látni. NÉMETORSZÁG: A hamburgi munkások felívás­sal fordultak a kiköiőmunkások­boz, hogy tagadják meg a hadi­anyag kirakását. A uiirnbergi „Független Béke Egyesület“ kö­veteli hogy Nyugat-Németország- ban szüntessék be a hadianyag gyártását. AUSZTRÁLIA: A Tribuna című lap beszámol arról, hogy a pertrel amerikai konzulátus előtt „Korea a ko­reaiaké! Tiltsák el az atombom­bát!" feliratokkal hatalmas tömeg tüntetett. * LENGYELORSZÁG: A lengyel nép erélyesen tilta­kozik az amerikai légi bombázó sok ellen. A gdansk lelkészek ha­tározatban jelentették ki: a vi­lág népeinek millióival együtt el­ítélik az agressziós cseleménve- két, KIN A: Mukdenben 20.000 főnyi tömeg tiltakozott az USA inlerveüciaója ellen. Harbiuban több mint 40 ez ren vettek részt a töaieggyülcscn.

Next

/
Thumbnails
Contents