Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-30 / 94. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 A délszláv dolgozók felhá­borodással utasítják vlsszí a Titó-banda rágalmait. Példás büntetést a bajai fasiszta rémhírterjesztő bandának! A Megyei Tanács gabona- begyűjtési versenyre hívta ki az ország valamennyi me­gyéjét V. évfolyam, 94. szám Ara 50 fillér 1950 július 30, vasárnap ■ fi dolgozó parasztság felemelkedéséért IrtaI SAROii AM AL Népünk nagy tanítója és ve­zére, Rákosi Mátyás elvtárs két évvel ezelőtt, Kecskeméten mondott beszédében megjelölte dolgozó parasztságunk útját. Arra tanította Rákosi elvtárs dolgozó parasztságunkat, hogy az egyetlen helyes út, amely dolgozó parasztságunk felemel­kedését biztosítja: a szövetke­zés, az egyéni gazdálkodásról való áttérés a fejlett, nagy­üzemi társas gazdálkodásra. Megyénkben, :— úgy mint országos viszonylatban — az elmúlt esztendő során termelő­szövetkezeti mozgalmunk ko­moly fejlődésen ment keresz­tül. Termelőcsoportjaink me- gyeszerte kiállották a próbát és bebizonyították dolgozó pa­rasztságunknak, hogy a Rákosi elvtárs, által megjelölt út olyan eredményeket hozott számunk­ra, amelyről egyéni gazdálko­dás esetében mégcsak álmodni sem lehet. Majdnem minden termelőszövetkezetnél másfél, két mázsával volt nagyobb a gabonatermés átlaga, mint a környékbeli dolgozó paraszto­ké. Egyszóval: termelőszövet- keieti csoportjaink eredményei csodálattal töltik el dolgozó pa­rasztságunkat. Ezeknek az eredményeknek következményeként dolgozó pa­rasztságunk igen nagy számban llép át a boldogulást biztosító útra. Dolgozó parasztságunk tömegével jelentkezik termelő­szövetkezeti csoportjainknál, az őszi új csoportok megalakí­tására. A fejlődés eredményeit döntően elősegíti az a körül­mény is, hogy termelőcsoport­jaink túlnyomó többségükben megszilárdultak, megnőtt kö­zös gazdasági alapjuk. A cso­porton belül szervezett munká­val biztosabb, derűsebb életet biztosítottak a dolgozó parasz­tok maguk és családjaik ré­szére. így például a vaskúti Dózsa termelőszövetkezeti cso­portnál is, amelynek földje az alakulás óta már 770 ka- tasztrális hold területre nőtt és saját erejéből épített baromfi­telepet, sertésfiazlalót, most épít hizlaldát és silókat. A cso­port a cséplés után megkezdi az istállók építését is. A cso­port gabonatermése messze fe­lülmúlta az egyénileg gazdái kodó parasztokét, akiknek 7— 8 mázsás átlaga mellett a cso­port földjén 13—14 mázsás volt az átlag. A csoportot meg­látogató érsekcsatiádi és sükös- di dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy „csak azt sajnálják, hogy nem ott laknak, mert különben mindnyájan belépnének. Ott­hon ők is ilyen erős csoportot fognak szervezni''. Ugvancsak igen jelentős eredményt ért el eddigi mun­kája során a miskei Táncsics csoport, amely 625 katasztrá- lis holdon gazdálkodik ás nemcsak az egyénileg dolgozó parasztoknak, hanem a többi termelő csoportnak is példát mutat. Az eredmények igazol­ják a csoport munkájának szervezettségét: a tejpénzen kí­vüli rendszeres jövedelem mel­lett a csoport eddig csak zöld­ségfélékből 2A.OOO, csemegetök­ből 8000 forint jövedelemre tett szert. Kis- és középparasz- tok csodálkozva látták ennek a csoportnak az állatállomá­nyát, amelynél szebb messze környéken nem található. A csoport eredményei nagyrészt annak köszönhetők, hogy a munkába és vezetésbe bevon­ták az asszonyokat is, akik a férfiakkal eredményesen vet­ték fel a versenyt. A csoport 15 holdas búzatábláján 17 má­zsás átlagtermés volt, ami a csoportot meglátogató dolgozó parasztságot csodálattal töl­tötte el. De búzatermésben is igen szép eredményeket értek el csoportjaink. A hajósi Petőfi termelőszövetkezeti csoport­nak például 15 mázsás átlaga volt, a szakmári Kossuth cso­port 14, a tassi Dózsa csoport ugyancsak 14 mázsás átlaggal büszkélkedhet. Lehetne sorolni sorban a többi csoportjainkat is. Az ilyen jó eredmények és a csó portlátogatások nyomában dolgozó parasztságunk igen szép számmal jelentkezik fel­vételre a csoportoknál. így pl. a vaskúti Dózsa csoportba 32 család kérte felvételét, a katy- mári Sztahánov csoportba 40 család jelentkezett 200 kataszt- rális hold földdel. A madarasi Kossuth csoportnál 20 család 100 kalasztrális hold földdel jelentkezett. De hasonló szám­ban jelentkeznek a dolgozó pa­rasztok a megye többi csoport­jaiban is. A dolgozó parasztok megalakították az új belépők csoportjait és rendszeresen fog­lalkoznak az alapszabályzat, a munkaegységszámolás ismerte­tésével és a munkaszervezés kérdéseivel. Az új belépők mellett me­gyénkben is igen szép számmal alakítanak dolgozó parasztja­ink új csoportokat, amelyek előkészítésére már működnek az előkészítő bizottságok. Ke- celen például 34 család 347 holdon, Tataházan 35 család 135 holdon alakít termelőcso­portot. Kiskunhalason három új termelőcsoport van alakuló­ban, 118 taggal és 400 hold­nál nagyobb földterülettel. Kecskeméten, Ménteleken 21 tagból alakult meg az előké­szítő bizottság. Amikor dolgozó parasztjaink belépnek a csoportba, hasonló­képpen nyilatkoznak, mint pl. Kéri István pálmonostori 8 holdas paraszt, aki a kiskun­félegyházi Dózsa csoport lá­togatása után azt mondotta; „Kekem két lovam van, ame­lyek megeszik a hasznot és néz kém nem marad semmi. Lá­tom, hogy a csoportban terv­szerlen megy a munka és meg is van az eredmény.“ Kijelen­tette, hogy ő is belép a cso­portba és rajta lesz, hogy pél­dáját minél többen kövessék, mert a dolgozó parasztság bol­dogulásának útja a termelő csoportba való belépés. Vagy például Kiskunhalason Tamási János hétholdas paraszt, a Vörös Zászló termelőszövetke­zeti csoport látogatása után így nyilatkozott: „Mi is meg­alakítjuk a csoportot és meg­mutatjuk, hogy jövőre már mi is mintacsoport leszünk.“ A csoportlátogatások után dolgo­zó parasztságunk ilyen és ha­sonló megjegyzéseket fűz a közös gazdálkodás eredményei­hez és készül a csoportba való belépésre, vagy új csoportok alakítására. Dolgozó paraszt­ságunk a saját szemével győ­ződik meg e látogatások alkal­mával arról, hogy a termelő­szövetkezeti csoportok paraszt­jai olyan eredményeket érnek el amelyek egyénileg dolgozó parasztok számára elérhetetle­nek. Az eredmények mellett azonban egy sor veszély is fe­nyegeti csoportjainkat. A fej­lődés ellenségei, a kizsákmá­nyoló kulákok mindent elkö­vetnek, hogy meggátolják, megakadályozzák a csoportok megalakulását és megerősödé­sét. Azzal akarják ezt elérni, hogy a kis- és középparaszto­kat rémhírekkel próbálják el­ijeszteni. Azt akarják ezzel el­érni, hogy továbbra is olcsó napszámhoz juthassanak és élősködhessenek a kisparasztok bőrén. A kulák megpróbál, be­furakodni a lermelőcsoportba is. Tompán például az előké­szítő bizottságba próbált be­jutni a kulák, aki. úgy speku­lált, hogy fele földjét beviszi a csoportba, míg másik felével a fia „gazdálkodik— és ő belülről bomlasztja majd a csoportot. Ezért csoportjainknak igen ébereknek kell lenniök, — kü­lönösen az őszi fejlesztés fo­lyamán, hogy oda kulák, ku­péé, a dolgozó nép ellensége ne juthasson be. Ezért rend­szeresíteni kell az új belépők csoportjaival és az előkészítő bizottságokkal való rendszeres foglalkozást, hogy mire a belé­pésre, vagy az új csoport létre­hozására kerül a sor, a leendő csoporttagok megismer jók a csoport életét és munkáját. Ugyanakkor meglévő cso­portjaink vonják be a munká­ba a családtagokat is, hogy a cséplés után még jobb nö­vényápolással emeljék tovább a csoport jövedelmét, hogy ezál­tal is erősítsék a csoportot, a dolgozók államát és ezen ke­resztül a béke frontját. Döntően fontos a még kívül­álló dolgozó parasztok között végzendő felvilágosító munka. Arra kell venni az irányt, hogy az őszi fejlesztés során még jobban kiszélesítsük azt az utat, amelyet szeretett vezé­rünk és tanítónk, Rákosi elv­társ mutatott dolgozó paraszt­ságunknak. Munkánk során legyen előttünk, amit Rákosi elvtárs a termelőcsoportok és gépállomások tanácskozásán mondott ez év januárjában: „Az első esztendő eredményei napnál világosabban bebizo­nyították, hogy jó utat muta­tott Pártunk, amikor a dolgo­zó parasztságnak a szövetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nem­csak a szegényparasztság is­meri fel, hanem egyre inkább felismeri a középparasztság is és ennek a felismerésnek a ha­tása alatt egyre növekvő szám­ban lép be a termelőszövetke­zetekbe.“ „Semmi kétség, ha iól dolgo­zunk, ha nem bízzuk el ma­gunkat, ha babérainkon nem pihenünk meg, akkor fokoza­tosan, saját meggyőződésétől vezettetve, saját tapasztalatai alapján az egész dolgozó pa­rasztság erre az útra tér.“ Ha Rákosi elvtárs útmutatá­sa alapján végezzük munkán­kat és még nagyobb súlyt he­lyezünk a felvilágosító munká­ra, a dolgozó parasztok meg­győzésére, az eredmény nem marad el és ezzel ú jabb lépés­sel visszük előre hazánkban a szocialista építés ügyét. Csikéria dolgozó parasztságának győzelmi jelentése Rákosi elvtárshoz: 150 százalékkal túlteljesíti a terménybeadást és versenyre hívja ki Tataháza dolgozó parasztságát Megyénk dolgozó parasztsága lelkes versenyben, gyűj’.i be a ga­bonát. „ Minden mázsával több begyűjtött gabona a békét erősíti’' — ez dolgozó parasztságunk jel­szava. S a verseny naP min: nap új eredményekkel gazdagítja né­pünket, országunkat. Győzelmi jelentések érkeznek a megye minden részéből. Egymás­után jelentik újabb eredményeiket a községek. Csíkéra, Gátér és Ta­taháza mellett Gara is túlteljesí­tette a termény beadást. Most már az élenjáró községek a túlteljesítésért indulnak harcba. A verseny kezdeményezője: Csi- kória község dolgozó parasztsága. A hafármenti község magyar és délszláv dolgozó parasztjai ezzel válaszolnak az imperialistáknak Csikéria dolgozó parasztsága jú­lius 27-ig 110 százalékra teljesí­tette a gabonabeadási tervet. A község dolgozó parasztsága a kö­vetkező táviratot küldte répüuk szeretett nagy vezérének. Rákosi elvtársnak : Távirat Rákosi elvtárshoz Kedves Rákosi Elvtársi Csikéria dolgozó népe megértette, hogy mit jelent a „harc minden szem gabonáért”. Ezt a jelszót Csikéria dolgozó parasztsága magáévá tette és beadási kötele­zettségét július 27-ére 110 százalékra teljesítette. Ezzel válaszolunk az amerikai imperialistáknak arra a gyalázatos cselekedetére, amellyel egy harmadik világhá­borút akarnak kirobbantani. * Munkánkkal fejezzük ki a harcoló koreai nép felé baráti együttérzésünket és biztosítjuk Korea harcoló népét, hogy mi úgy segítünk munkánkkal, hogy győ­zelemre fogják vinni szabadságharcukat az imperialisták ellen. Egyben ígérjük, mi csikériai dolgozó parasztok, hogy a fölösleges gabonát augusztus 15-ig beadjuk, mert ezzel eró'sítjük a szocializmus építését és ezen ke­resztül biztosítjuk, hogy Magyarország nem rés, hanem bástya lesz a békeíront ránkeső szakaszán. Ml, csikériai dolgozó parasztok 150 százalékos túlteljesítési versenyre Hív­juk ki Tataháza dolgozó parasztjait, amelyet augusztus 1-5-éig teljesítünk. Előre a szocializmus építéséért a Szovjetunió segítségével, Rákos? elvtárs vezetésével. Csikéria dolgozó parasztsága.

Next

/
Thumbnails
Contents