Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-28 / 92. szám

Kétféle élet — kétféle film A film szórakoztatva nevel, éppen ezért van nagy jelentősé­ge a szocialista kultúra terjesz­tésében. A napi munka után az emberek szívesen ülnek le a né-j zőtérre, hogy pár órára kikap­csolódjanak, 'szórakozzanak. Nem közömbös azonban, hogy milyen filmet nézünk meg, mert a lá­tottak, halottak alapján szerzett benyomások mély nyomokat hagynak bennünk. — Nem tudom, mi történt a kislányommal, — panaszolta pár éve egv asszony.— Újabban nem akar dolgozni, csak ül a tükör I elüti és ábrándozik. Arról beszél,. hogv el akar menni Kecskemét­ről. „Filmcsillag lesz, mert csak az a szép élet.“ Kiderüli, hogy látott egy fil­met az egyik hollywoodi sztár karrierjéről s ez adott tápot áb-. rándjainak. O lvastuk, hogy Indiában egy­re inkább szaporodik a j gvermekbűnözök száma. Az ame­rikai gengster-fi'.mek példájára rabiósd.'t játszanak, s ez a játék azzal végződik, hogy zsúfolásig megtelnek a javítóintézetek,1 (egyházak. — Mikor egyszerű, kedves leányok szerepét játszottam, nem sikerült hírnevet szereznem. De attól a naptól kezdve, amikor „A különös halál“ című film szadista gyilkosnő jenek szerepét játszottam el, tapasztalnom kel­lett, hogy postám megnőtt, ne­vemet vastagabb betűkkel íriák a plakátokra és heti gázsim tete­mesen emelkedett — így nyilat­kozik cinikus nyíltsággal egy amerikai folyóirat lapjain K. Widmark, — aki igen rövid idő alatt szédítő karriert futott be. Ott, ahol a kapitalista dzsun­gel törvényei uralkodnak, a mű­vészetet is felhasználják arra, hogy felelőtlen, erkölcstelen éle- ; tét. az új véres háborút és az ; eszeveszett embergyűiöietet pro-' pagálják. Rothadó kultúrájukkal arra szeretnék ösztönözni az em­bereket, hogy vessék magukat ai véres kalandok örvényébe. A pénzért megvásárolt ameri­kai „művészek“ a művé­szetet erkö csileg lebecsülik. A mai amerikai „kultúra“ az em­beri méltóság, leikiismeret és becsület eiszegényítésére törek­szik. Az emberiség szerencséjére a jö­vő nem ezé a „művészeté A jövő a szovjet művészeté, amely visz- szatükrözi a nép életét és amely­nek legfőbb tárgya az ember munkája, harca az alkplás jo­gáért. A szovjet művészet zászlaja: az állandó építés, az alkotás. Cscrkaszov, a Szovjetunió kiváló filmművésze mondotta ncin.ég: — Egész művészi pályafutá­som során egyszer sem esett meg velem, hogy a színpadon, vagy a mozivásznon a nézőket gyilkosságra, lopásra, hitszegás- re, árulásra, — aljas, sötét tet­tekre hajtogattam volna. A szov­jet a kotások és a szovjet művé­szek soha sem sértenek meg egyetlen nemzetet, egyetisn né­pet sem. A szovjet művészetből nemcsak a szovjet nép, hanem az egész haladó emberiség ra- gvogo jövőjébe vetett hit sugár­zik. M egyénk dolgozói egyre job­ban megszeretik a szovjet filmet. — A film vetítés eredményéi talán legjobban az iskolás gyer­mekeknél figyelhettem meg — írja levelében Sági Jánosné Ke- iebiárói. — Családlátogatások so­rán meggyőződtem arról, hogy a gyermekek odahaza részlete­sen beszámollak szüleiknek, csa­ládtagjaiknak a látottakról és halottakról. — Tetszésüket legjobban a „Moszkva felé tekint a világ“ cí­mű film nyerte meg. Csodálat­tal eltelve nézték Lenin mauzó­leuma előtt álló hala más töme­get, a hadsereg alakulatainak káprázatos felvonulását, a föld­alatti vasút hatalmas csarnokait, a gyárak működését, a munkás- lakasok szépségét. Heteken ke­resztül ezekrő. beszélgettek. — Csak nemrégiben tudlam meg hogy az egyik kis úttörő, a „Sztálin élete“ című fi.rn hatá­sára levé.ben rendszeresen tájé­koztatja az úttörő megyei tit­kárságot arról, hogy a reakció milyen könyveket ad ki olva­sásra a pajtásoknak. „Ezt az éberséget a film váltotta ki be­lőlem — írta a kis pajlás a megyei titkárnak. A felnőtteket nagyon érdekelte a természet nagy átalakító­járól, Micsurinról szóló film. Az e.őadás után megvitatták a lá­tottakat. S levonták a következ­tetést is: Kelebia sivár homok­ján még nem lehet megvalósíta­ni a filmen látottakat, mert még az öntözés sincs biztosítva. A mostani időjárás melleit még a kutak egy részé is kiszáradt. De azért mindenki láthatja, hogy a termelőszövetkezeti csoportok terméseredményei jobbak, ter­méshozamuk emelkedett, pedig még csak a kezdetén tartanak a természet átalakításának. — Vasárnap községünkben fiim-ankétot tartottunk a „Párt- .titkár" előadása után. bognár elvtárs helyesen mutatott ra a kuitúrház mozitermében össze­gyűltek előtt arra, hogy Kele- bián is vannak „ürlovok“, akik j jelenlegi jó munkájuk leple alatt ; iiátbalamadják szocializmust I építő társaikat. Ezeket elsősor­ban nekünk keil éberséggel le­lepleznünk. — He.yesen vontak párhuza­mot az ankélon résztvevő elv- társak az amerikai és az orosz filmek között : az amerikaiak a pompa, fény, gazdagság fiiogta- lásával és a valóság e kendozé- sévei igyekeznek ha'.nt, ezzel szemben az orosz filmek a való­ság ábrázolását és a meggyő­zést, példamutatást használják — fejezi be levelét Sági Jánosné. Magvar paraszHJfíiötlság Üib3§íS2tanii3n A Szovjetunióbon tartózko­dó magyar parasztküidöttség egy csoportja kedden este Moszkvából gyorsvonattal , Taskendbe érkezett. A Ma­gyar Népköztársaság paraszt- küldöttségének tagjai tanul- ; mányozzák az tázbegisz.áni Szovjet Szocialista Köztársa­ság szov’nozaiuak, kolhozai­nak. gépállomásainak, trak­torállomásainak. valamint a mezőgazdasági tudományos intézményeinek életét és munkásságát. Hajnal Sándorné neve a 75 között szerepel a kunszállási MNDSZ listáján. Faluszerte úgy ismerik csak, hogy a „Hajnal néni“', de a kulákok még azt is hozzáfűzik: „az, amelyiknek öregségére ment el az esze és 54 évével nem átall énekszóval végigvonulni a falun a fiata­lokkal együtt.“ De a nyelvétől úgy félnek, mint a tűztől, mert amelyiket azután Hajnal néni elkezdi mosdatni, az ugyan tö- rülközhetik utána. Megmondta ö a cséplés előtt „véletlenül“ a faluba tévedt apácának is, aki vesztére, nem ismerve Hajnal- nét, neki is a fülébe súgta, hogy „imádkozzanak nénikém és beszéljék le az embereket a gyors gabonabeadásról. Mert ha megtelnek a raktárak, a templomot veszik el, azt pedig az Úristen nem hagyja bünte­tés nélküli‘‘ Hajnal néni csak végignézte a törékeny, ravasz- szemű nővért, azután szelíden mondta: — Jól van, lelkem, most már aztán gyorsan menjen vissza oda, ahonnan jött. Tisz- teltetjiik a félegyházi plébános urat és mondja meg neki, hogy Kunszálláson az asszonyok a tejükben hordják az észt és nem a papucs sarkában.“ jj cséplés megindulása óla különösen nekilelkesed­tek az asszonyok Kunszálláson. — Mióta az MNDSZ van, eddig is mindenbe beleütötték az orrukat — mondja nevetve Kertész Klek. — De most meg úgy rávették magukat a kis- gyűlésre, meg az agitúcióra, Asszonyok a begyűjtésért hogy itthon csak kívánságból látja őket az ember. Mint az én feleségem is ... De azért úgy bajusz alatt nagyon is tetszik a kunszállási férfiaknak, hogy ilyen tilzröl- pattant, mindenhova eljutó asszonyaik vannak. Lám, hogy egymásnak ugrasztották a P. Szabó, meg a Korom-féle gép­nél dolgozó munkásokat is. Addig tüzelték őket a verseny­re, hogy azok talán még csép­lés után is benne lesznek a lendületben. Halad is minden, mint a parancsolat. Este úgy 8 óra felé, amikor leállnak a gépek, egyiknél is, másiknál is megjelenik egy MNDSZ-es asszony, beszélget­ni, gyűlést tartani, ügy tudják azok felolvasás nélkül is a napi politikát, hogy öröm hall­gatni. Ahol az ő pergő nyel­vük megszólal, onnan a rém­hírek is menekülnek. Nemrégi­ben elterjedt, hogy nem lehet vászonneműt kapni. Nosza,, megindult a rémhíráradat, hogy persze, háború lesz és nem gyártanak. Az egyik gép­nél Nagy Elek munkás fel is vetette. No, szerencsére. Éppen Hajnal Sándorné volt a láto­gató. — Hát ez mi a fészkes fe­ne?! — oldotta le vadonatúj kötőjét cs mutogatta sorra. — Abból a pénzből vettem Fél­egyházán, amit a szállítási szerződésre beadott 10 mázsa gabona után kaptunk. Van ott annyi vászon, hogy hat falut fel lehetne belőle ruházni­l/oncz Antalné naponta megfordul a községhá­zán. Viszi ki a tanyavilágba a begyűjtés eredményeit. Ma kü­lönösen büszkén indult haza­felé. — Tudják-e — kiabált be a Kertész-tanyába, — hogy a be­szolgáltatásban elsők lettünk a járásban?/ Ihol van e, felírva! — s már olvassa; búzából 61 mázsa helyett 257-et, rozsból 42 helyet 396-ot adtunk be, a „C“ jegyre meg 23 mázsa he­lyett 70 az eredmény. — Közte van az enyém isi — szól vissza büszkén Kertész Je­nő. — Ma vittem be a nyolc mázsa szerződöttel együtt az összes járandóságot. Csak azt sajnálom, hogy az a huncut Kiss Tóth Ferencné megelő­zött! — Korábban is kelljen fel. ha az asszonyokon túl akar járni! — búcsúzik nevetve Konczné. S a kardos kunszállást asz- szonyok úgy tüzelnek, lelkesí­tenek mindenütt, mint a gyújtó jxtrázs. S amikor esténként a napközi otthon kapujában vár­ják kicsinyeiket, vagy elnézik a petróleumlámpa mellett a könyv fölé hajló nagyobbalmt, úgy gondolatban mindegyikük elszáll messze, a tengereken túl, ahol a koreai anyák legd.á- gább kincseik holtteste fölött zokognak. S ilyenkor a kun­szállási asszonyok is világo­sabban látják, hogy miért van szükség az ö soraikra is a ga­bonaszemekért, a békéért, a jövőért folytatott harc élvona­lában. ELŐRE FIATALOK! Legyünk a békéért folytatott harc lelkes katonái Országszerte minden városban : és faluban egyformán hatalmas 1 és lázgs munka folyik a DISz megalakulása óta. Fiatalok és öregek kéz a kézben dolgoznak a virágzó, boldog jövő kialakításá­ért, megteremtéséért. A hatalmas és lázas munka mellett azonban nem szabad elsiktanunk, figyel­műnket elterelni a politikai harc időszerű eseményeiről. Nap mint nap olvashatjuk, rá­dión hallhatjuk az amerikai im­perialisták aljas és gálád táma­dását Korea szabad és független népe ellen. Az amerikai tőkések és halálbombagyárosok nem akar nak mást, mint a koreai nép gyarmati sorba döntésével kizsák­mányolásukat folytatni. Gaztettei­ket ártatlan asszonyokon és gyermekeken iajtják végre, hogy telhetetlen dühükben így támad­janak a Szovjetunió vezette népi demokráciák békés építő munká­ja ellen. A Biztonsági Tanácsot, mely a világ békéjét volna hivatva szol­gálni fasiszta módon a maguk szolgálatába állították és annak lobogója alatt, mint árvízi kaló­zok gyilkolnak, gyújtogatnak és rombolnak Korea szabad és füg­getlen földjén. A gombnyomásra képzelt koreai harc, csúfos ku­darca lelt az imperialisták zsol­dos bérenceinek. A harc egyben bizonyítéka a világ m nden sza­badságszerelő népe számára: egy szabadságszerelö népet nincsen hatalom, mely elnyomni tudjon. Ebből a harcból nekünk fiata­loknak erőt kell merítenünk. Munkában harcban, tanulásban egyaránt. Ahogy példát mutat ne­künk ezen az úton a hős lenini Komszomc!. Nekünk éppen úgy keli dolgoznunk a Párt vezetésé­vel és iránymutatásával, hogy szilárd bástyaként álljunk a bé­ke megvédésének frontján. Meg kell erősödnünk a harcra, hogy minden gálád belső és külső tá­madásra méltó felelettel válaszo.- tiassunk. A munka és a tanulás mellett nem szabad elhanyagol­nunk a Munkára Harcra Kész sportmozgalmat sem. Ez teszi könnyebbé munkánkat, tanulá­sunkat és harcedzet'ségiiúket. Ez a mozgatom egyik fokmérője ne­künk .fiataloknak a békéért foly­tatott harcunk elszántságának. Ez az elszántság és eltökéltség váltotta ki azt, hogy üzemeink­ben fiataljaink soraiból szép számmal jelentkeztek Koreába szabadságharcosnak. Ez az el­szántság és eltökéltség vezeti az ifjúságunkat jobb munkájukon, fokozottabb tanulásukon és az MHK sportmozgalomban való részvéteiben, hogy segítségével maga is ott küzdjön a koreai nép szabadságharcában. Munkafel­ajánlásaink is ezt a célt szolgál­ják: a győzelmet az imperialis­ták minden aljas kísérlete ellen, mellyel a szabad népek elnyo­mására törnek. Előre fiataloki Legyünk a bé­kéért folytatott harc lelkes kato­nái és munkánkban, tanulásunk­ban vigyük a béke ügyét teljes győzelemre! Pék I .ászlő a bajai Gyapjúszövőgyár fo­nodái ifjúmunkás dolgozója. il katicabogár lárvája irlja a gyapot-leivel Ágú József levéljen írja meg saját megfigyelését Bármennyire is el vagyunk foglalva a terménybetakarí- tássa], szükségesnek és köte­lességemnek tartom, hogy tol. lat fogjak és megírjam az utóbbi napokban látott ta­pasztalataimat. A miniszter- tanács îexiuvta a dengozó pa­rasztság figyelmét, hogy jö­vőévi kenyerünk betakarítása mellett sem feledkezzünk meg a növényápolásról. Én is, hogy eleget tegyek a felhívásnak, gyakran nézegettem gyapot- növényemet, nem báborgat- ja-e valami kár levő. Az egyik napon látom, bogy nagyon tetvesedbe. Tudtam, hogy az utasítás szerint ilyenkor per­metezni kell. Az illetékes elvtársak megadták a felvilá­gosítást és a permetezőszert is: nikotint és káliszappant. Közben azonban feleségem ol­vasta a Nők Lapjából, hogy a katicabogár lárvája írtja a levéltetveket. Ezután megvizs­gáltuk a tetves növényeket és láttuk, hogy igen sok rajtuk a katicabogár-lárva. A lárvá­kon kívül egy-egy növényen hat-hét katicabogarat számol. ! tunk meg. Leültem a növé- I nyek közé és figyeltem a b<» ; garak munkáját. Pár perc I múlva látom, hogy a levél szé. I lén sütkérező katicabogár I egyszercsak beballag a levél í alá, megfogott egy tetvet és megette. Ugyanígy a másik is. öt nap múlva egyetlen I tetvet sem lehetett látni a gyapoton, de már nem voltak i ott a katicabogarak sem. I Elvtársak és dolgozó pa- : raszt társaim! Ezt azért tar- I tóm fontosnak megírni, hogy , mindenkinek legyen tudomása J róla, hogy a katicabogár mi- lyen hasznos állat. Nem aka. I rom, hogy előforduljon olyan ! eset,, ami egy távoli szoraszé- I dómmal történt: répáját el- í lepték a tetvek és természete- I sen u'ána a katicabogarak is, ■ ő, ahelyett, hogy hagyta vol- s na a katicákat dolgozni, min­den reggel kosárban össze­gyűjtötte őket és elpusztítot­ta, mondván, hogy a katica­bogár tojásából kel ki a le­véltetű. Ág6 József, Kiskunfélegyháza. A dolgozók ipari gimnáziumának és előkészítő tanfolyamának szervezése A VKM 1292-E-53—1950. IV. sz. rendeletével dolgozók ipari gim­náziumának szervezését határozta el. Baján és Kecskeméten azon­ban ötéves tervünk fokozott igényt támaszt ipari közép-káde­rekben. Ezért feltétlenül szüksé­ges a dolgozók ipari gimnáziu­mának megnyitása. Az ipari gimnáziumokba azok a nagyüzemi munkások jelent­kezzenek, akik 17. életévüket be­töltötték, segédlevelük, vagy ezzei egyenértékű munkakönyvve: iga zolt gyakorlatuk van. A jelentkezés alkalmával kér-, dőivet kell kitö teni, melynek el­küldési határideje aug. 1. A je­lentkezési lapok a Megvei Tanács végrehajtó bizottsága IX. oktatási és népművelési osztályától igé­nyelhetők. (Kecskemét, Jóka: u. 1. szám.) Feltétlenül^jelentkezzenek azok a tanulók is, akik a fenti köve­telményeknek megfelelnek és a népiskola VI., VII. osztályának végbizonyítványával rendelkez­nek. Az iskola célja, hogy ip. giinn, elvégzése után, mint szakemberek építsék az 5 .éves tervünket. Madarász ici--;:Iá osztályvezető ti.

Next

/
Thumbnails
Contents