Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-27 / 91. szám

Gátéri és kiskunhalasi dolgozó parasztok látogatták meg a félegyházi „Dézsa“ termelőcsoportot A v^sár&ijjíi csoportlátogatás safiip gátér} és kiskunhalasi ven- öícak keresték fai a félegyházi „Dózsa“ Termelőszövetkezetet. Kiskunhalasról három ősszel ala­kít eadó csçpprt eiőkészítőbjzotU sásának tagjai gyűjtöttek % „Dó­zsa“ csoport példájából igen ér teker gyakorlat! tapasztalatokat. V mintegy -10 tagú látogató csoport a termelőszövetkezetben láto:tak és a csoporttagok elbe­szélés. nyomán megismerte en­nek a megyében majd legerő­sebb, az önállósodás küszöbén a ló csoportnak fejlődését, a ne- bszségekkel leli elindulástól kezdve a máig elért eredménye- kiv 19 tavaszán 22 taggal kezdték a munkát 305 holdon, melynek legnagyobb hányadát a tagosításkor kapóit,’ évek óta el­hanyagolt, gazt termő ku ákföl- dek tették. — Nem volt nekünk abban az időben a jóreménységen kívül egyebünk! — így emléke­zik Gyovai József. S a kezdet sa.óban nehéz volt. Minden gaz­dasági felszerelés és egyéb nél­kül fogtak a munkához. De a legfontosabb, a vetés símán 'megtörtént. Az igaerő nem is hiányzott, hiszen ott volt a gép­állomás, a vetőmagra sem volt gond. Az első aratás, — ha nem ss a lecsikerültebb voit — reményt és biztatást adott a továbbiakra. Ekkor már túl volt a csoport egy olyan nehézségen is, ami a siker legnagyobb kerékkötőjévé vád volna, ha az orvoslást elhanya­golják. Tavasszal a csoportban egy».talán nem ment a munka- egységelszámolás, az egyenlősdi p.-d’g sok v.szályra adott okot. De nem hiába működőit már ak­kor 15 tagú pártszervezet Ka tona Gáspár elvtárs titkárral, azf-i nal te.ismerték a feladató! a csoporttagok tanításának, egyé­ni felvilágosításának fontosságát. Az őszi elszámoláskor már min den tag végzett munkája szerint részesedett, 15 forintot számítva munkaegységenként. A fejlődés üteme mind gyorsabb lett. Az eredmé' nyék ősszel új belépőket vonzob tak, a tagok létszáma harmincra, a földterület 400 holdra emeike delt. A téli szemináriumok meg- megerősftették a tagság politikai képzettségét, az elméleti tudás, a cé.nak világos látása új ütemet adott azonnal a gazdasági fejlő­désnek is. Tavasszal megalakul­tak a munkacsapatok, kifejlő­dött a verseny. A csoporton befűt az „Előre“ munkacsapat 150 szá­zalékos átlagteljesítménnyel küz­dött a magasabb terméshozamért, ugyanígy kitűnő eredményekkel dolgozott a kertészeti brigád is. Pálinkó Ferenc egyénileg 200 százalékos átlagteljesítménnyel mutatott példát. Ezenkívül a csoport nemcsak a Vörös Csillag csoporttal, hanem valamennyi já­rásbeli termelőosoporttal páros­versenyben állott. Gyorsan repült a tavasz, máris az aratás előtt állott a csoport. A munkásosztály segítsége, mely az alakulás pillanatától kezdve megmutatkozott a gépi segítség­ben, most is olt termett. Arató- gép tette lehetővé, hogy június 14-én már befejezték az aratást. 28-án már a cséplő zúgott és az egész megyében a „Dó­zsa“ csoport szállította be elsőnek a gabonát. Július bó 4-éo már a csépiést is befe­jezték, a tarlóhántás miatt sem fáj a tagság feje, 100 százalékig kész. A 15 hold másodvetemény már szépen fejlődik. Sztaünyeceel vontatott 15 ekefej készített jó ágyat a jövő termés alá, egy nap alatt 30 hold szán­tását végezte el. Alig másfél esztendő gazdag eredményeit nézte végig elismerő csodálkozással u láto­gató csoport. Van már állatállo­mány is, 7 ló, 6 csikó, 10 tehén, 20 anyasertós, 60 birka és csak az idén felnevelt 1500 baromfi képezi. De már őszre ehhez 300 hízó, 150 birka, tehéntörzs járul, sőt göbölyöket is kapnak hizla­lásra. Az őszi tervben ezért sze­repel a sertésfiaziató és a hiz­lalda felépítése is a teherautó és egyebek között. Az idén az egy munkaegység­re eső részesedés is megduplázó, dott a tavalyihoz viszonyítva. előreláthatólag 30 forint lesz. Ds a csoport vezetősége nem vúr az őszi végleges elszámolásig. Hogy a tagoknak az élelmet és a ruház­kodást biztosi ga, már másod ír* ben osztott szót IS ezer forint készpénzclölcget és a fejadagot is megkapták. Ezen kívül a csoport 50 mázsa kenyérgabonát tartaté, kot arra, hogy az ősz folyamán belépő áj tagoknak is biztosítva legyen a fejadagjuk. Mert ilyenek is vannak már szép számmal, töb­bek között a fülüpjaknbi hétből- dns Steiner József és a tízholdas Gyovai Sándor. A csoport gazdálkodásában be. bizonyosodott a Szovjetuniótól átvett tapasztala:, amely szerint a szocialista nagyüzemi gazdálko. dás nem lehet egyoldalú. A gabo­natermesztés mellett, — mely az idén rozsból például 13 mázsa á*. lagott hozott holdanként — és az állattenyésztésen kívül 10 hold területen mintaszerű kertészetet is folytat. -4. kertészet motoros öntözőberendezéssel működik. Hogy milyen komoly gazdasági forrás ez ft kertészet a csoport számára, arra elég az a példa, hogy zöldségféléből 3 nap alatt 7 ezer forintot árultak a fél­egyházi piacon. De ugyanilyen eredményt ad a meglévő tehéntörzs, havonta 1S00 liter tejhozammal. A látoga'ók gazdag tapasztala­tokkal hagyták el a csoportot, világosan meglátva a falemeike. dós és biztos jövő egyetlen útját a nagyüzemi gazdálkodáson ke­resztül, amely aránylag rövid idő alatt is ilyen, az egyénileg gazdálkodók részére utolérhetet­len eredményeket hozott létre a termelőcsoportban. A kiskunmajsai gépállomás három traktoristája két hét alatt 53 százalék­ban teljesítette a cséplési tervet A kiskunmajsai gépállomás dolgozói éjt nappallá téve dol­goznak, hogy vállalt felajánlá­sukat teljesíthessék. így Sebők Antal traktorista a cséplési munkában 180 százalékot ért el. Társai is fokozzák teljesít­ményüket. A 18 éves Kovács Sándor ifjúmunkás 160 száza­lékot teljesített Vincze Sándor pedig 140 százalékot. A három traktorista cséplési idénytervét két liét alatt 53 százalékban teljesítette, ezenfelül 150 forin­tot gyűjtöttek a Koreába in­duló tábori kórházra. A dűlőfelelős Csend ül a szentkirályi ta­nyákon. Kora reggel. A távol­ban most kapaszkodik fel a nap sárga korongja. Bisztyó Pál kiugrik az ágy­ból. Kibaktat' az udvarra, kö­rülnéz, majd visszatér a kony­hába. — Jó idő lesz ma — szól be csendesen a feleségének. Az asszony is felébredt már. Magára kapja ringó szoknyá­ját és kisiet a konyhába, fe­kete haj fonata csak úgy him­bálódzik a hátán. — Várjál meg Pali — szól oda férjének. — A Szelíd-dűlő végéig együtt mehetünk, ihar­fára készülők. Van ott egy kis dolgom az MNDSz.ben. Korán indulnak. Az asszony fejét kissé lehajtva, könnye­dén megy férje mellett. Sze­mében kötekedő mosollyal megkérdi: — Az öreg Suhajda bácsi bizonyára az első akar lenni a tarlóhántásban. A dűlő túlsó végére mutat, ahol két prüszkölő ló tapossa a porhanyós földe*. — Elsőnek is aratott! — csattant a csendben Bisztyó Pál hangja. A dűlő másik végén porfel. hő kavarog az út felett. __ A szakmán gépállomás t raktoristái — büszkélkedik a férj. — Ezek a dübörgő ma­sinák hamar befejezik a tar­lóhántást. A Szelíd-dűlőben alig van már felhántatlan tarló. Bisz­tyó Pál kezdeményezésére a dolgozó parasztok versenyben állnak a Csepregi résszel. — A Csepregi rész sem fog lemaradni — töri meg a csen­det az asszony. — Tegnap beszéltem Gresa János bácsi­val, azt mondta nekem, hogy ők szeretnének az elsők lenni. — Ha mindnyájan úgy vég­zik a munkát, mint Kele Jó­zsef, akkor bizony elsők lesz­nek. — Szélvihar lön! Eső lesz! A két baktató felett a fel hők leszállnak, sebesen szá­guldanak. A nap el-el tűnik a felhők mögött. —- Nem lesz ebből eső, a fel­hőben nincsen pára. csak forró lehelet, A Bisztyó-házaspár tovább folytatja útját. A Szelíd-dűlő végén Vajda József Csirják Jánossal beszél. — Hallottad Pali — fordult Csirják Bisztyó Pál dűlő fele­lőshöz. — Vaida Jóska már beadta gabonáját. — Be ám! — Dicsekszik Vajda. Mindjárt a géptől egyenesen a szövetkezeti rak­tárba szállítottam. Minek két. szer vesződni vele. Nem kel­lett haza vinnem, raktároz­nom, zsákolnom... Kényelme­sebb, ha az ember a géptől egyenesen a gyűjtőhelyre szál. lítja. Odaadtam az államnak, hogy jusson azoknak is, akik a városban dolgoznak. Vajda Józsefnek tisztán cseng a hangja, mintha hegyi patak csörgedezne. — Itt hagylak benneteket —- szól Bisztyóné, — Átvágok a Csirják tarlón, így előbb le­szek Hartán. Bisztyó Pálné elbúcsúzik. Szapora léptekkel halad át a tarlón. — Holnap nálam is tárcsáz a gépállomás gépe — magva­Szélesedik a cséplőbrigádok VERSENYMOZGALMA Pártunk felhívására ország­szerte versenymozgalommá nőtt a gyors terménybeadás. Do.gozó pa­rasztságunk, fáradtságot nem kí­mélve, minden erejét megfeszítve dolgozik, hogy jövő évi kenye­rünket minél előbb betakarítsa Ebben a munkában alaposan ki­veszik részüket a cséplómunkások is, akik egymásután lépnek ver­senybe egymással a cséplési mun­kák gyors befejezése érdekében, így például Tompa község hal cséplőgépének dolgozói vállalták, hogy a gép állításánál közremü. ködnek, csökkentik az időveszte­séget és eddigi teljesítményüket 10 százalékkal emelik. Teljesít­ményük emelése azonban nem megy a minőség rovására, mert vállalták, hogy a szemveszteséget a minimálisra csökkentik. A nép­nevelők váltatták, hogy minden dolgozó paraszttal a cséplőgépnél jerménybeadási versenyszerződést kötnek a cséplőgéptől való elszál­lítás érdekében. Tompa község- | ben az elmúlt héten 08 dolgozó paraszttal kötöttek gabonabeadási ' versenyszerződést 438 mázsa ga- ! honfira. A gabonabeadási verseny- j szerződések megkötésében az X-ea ; számú cséplőgép dolgozói érték el I a legnagyobb eredményt, akik 28 j dolgozó paraszttal kötöttek szer­ződést 135 mázsa gabonára. Szé­lesedik a versenymozgalom Sza­badszálláson is. A VI számú cséplőbrigád versenyre hívta ki az összes cséplőbrigádokat, minő­ségi és mennyiségi munkára. A szabadszállási cséplőbrigádok szin­tén vállalták, hogy eddigi teljesít­ményüket 10 százalékkal emelik. A többi cséplőbrigádok a verseny kihívást elfogadták. Bácsalmáson vasárnap aktíva- értekezletet tartottak a DÉFOSz helyi szervezetében, ahol nagy számmal vettek részt a cséplőgép ellenőrök és a népnevelők. Az ér- •ekezleten a cséplómunkások pá­rosversenyre hívták ki egymást a cséplési munkák megjavítására, a szemveszteség csökkentésére és a gaböMibeadási verseny kiszélesí­tésére. A mélykúti cséplőgépeknél dől gozó népnevelők eddig 56 dol­gozó paraszttal kötőitek gabona- beadási versen y szerződést 28H mázsa gabonára, amit a cséplő­géptől szállítottak be a dolgozó parasztok- Hasonlóképpen indult meg a cséplési és a gabouabe adási verseny még számos köz stgben. Dolgozó parasztságunk megértette és magáévá tette Pár­tunk felhívását jövő évi kenye­rünk biztosítása érdekében. Dol­gozó parasztságunk jó munkává! a cséplési munkák és a termény- beadás meggyorsításával válaszol az ellenségnek, ezzel erősíti ha­zánkat, védi a békét és segíti a szabadságáért harcoló, hős ko­reai népet. Kulák, aki gyilkosságtól sem riad vissza Felsöszentivánoa Komáro mi Ferenc 43 holdas kulák szerződés nélkül aratott. A DÉFOSz megtette ellene az intézkedéseket. Erre a feldü­hödött kulák fényes nappai nagykéssel a kezében kereste a DÉFOSz titkárt és irodave. zetőt, amiért mint kuiákot felelősségre vonták. Utcahocz- szat ordítozott, hogy addig nem nyugszik, míg a titkárt és Szegedi Imréné irodaveze tőt ki nem végzi. Az eszét vesztett kulák" el is mer.t Szegedidé lakására, akit azon ban nem talált otthon. Sze gediné idős édesanyja eszm°. letét vesztette amikor meg látta a nagykest a kuláknál. A dühöngő kuiákot elfogtak és átadták a rendőrségnek. ráz Vajda József a 29 éves dűlöfelelösnek. — Da el ne feledjétek a megporhanyított tarlón a hen­gert is használni— oktat a dűlöfelelös. — Csirják bá­tyámnak azt tanácsolom, hogy cukorrépáját még egyszer ka­pálja meg. Fogadok, hogy 25 —30 mázsával többet szedhet ki. A kapálás elősegíti a répa­gyökerének a fejlődését. Ol­vastam, hogy a kapálás meg­könnyíti a répa levelének a lélegzését. A lazítás után a föld könnyebben ,,lehelhet1’, a „párát” a levélek magukba szívhatják és felhasználhatják a répa cukortartalmának fej­lesztésére. Bisztyó rál tovább indul. Közel a faluhoz két fekete ló vetőgépet húz. — Ma vetem silókukoricá­mat, — szól Gulyás István a kíváncsi dülöfelelöshöz. — Hagyjál 5 cm sortávolsá­got —• magyaráz Bisztyó Pál Gulyás Pistának. — De hol­danként 36 kg vetőmagot használjál! Ha csalamádénak szánod a kukoricát, akkor pe­dig úgy vesd cl, hogy kapálni lehessen. Akkor gyorsabban nő, jobban bírja a szárassá, got. De nem látom a henger*. — Kint maradt a tagon — válaszol Gulyás István. — Addig el ne vesd a ku­koricát, míg hengerrel nem porhanyítottad a földet. De vetés után is hengerezzél. Gyorsabban kél akkor a kuko­ricád. Azt is tanácsolom, hogy a kukoricavetésekor 25—30 kg pétisót is szórjál a szán­tóra. Gulyás István megállítja a lovakat, majd felcsapja a ve­tőgép szekrényét, A mélye­désben két zacskó pétisó hú­zódik meg. — Itt a pétisó —■ ca büsz­kén ujjával a zsákokra bök. Bisztyó Pál egész nap fá- radhatalanul járja a határt. Ahol lemaradtak, mint Ad- rási József éknél, aki mint, harmados a kulák földjét kénytelen megművelni, ott biztat és oktat. Azokban a dűlőkben, ahol nem szaksze­rűen végzik a munkát, ott a helyes elvégzésre hívja fel a dolgozó parasztok figyelmét. Bisztyó Pál felvilágosító munkája nyomán lüktet az élet a rája bízott dűlőkben. A Szelíd- és a Csepregi.dűlök a legjobbak a határban. Pedig 5000 hold gondozása van Bisztyó Pál kezére bízva. Lel­kiismeretesen végzi a mun­kát. Januárban jött haza a Szovjetunióból. Sok hasznosat és észszerűt látott odakint. Ezeket a tapasztalatokat ide haza is gyümölcsözteti. Nem tűri, hogy egy is el. hanyagolja a munkáját. Kü­lönösen éberen őrködik a ku lálcok feletj. Dobot József hu­ták csak egyszer próbált sza­botálni. Bisztyó Pál azonnal jelentette a Népfront Bizott­ságnak. Ez pedig keményen az ujjara koppintott Donor­nak. Már késő este van, amikot Bisztyó Pál visszatér Szent- királyiba. Az ég álján teljes pompájában ragyog már a hold. Sárgán, tüzesen. Páli te. kintete még egyszer körbejár a tájon, elbúcsúzik föle, de csak reggelig, amikor újra eléje bontakozik a nagyszerű jövő, amely rája köszönt, dű­lőjének minden dolgozójára...

Next

/
Thumbnails
Contents