Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-23 / 88. szám

Végezzünk jó politikai felvilágosító munkát az új ipari munkások között A kommunista példamutatás sokat segít a Gyárépítő N. V. kiskunfélegyházi építkezéseinél Kiskunfélegyházán a Gyárépitő NV telepén vagyunk. Hetekkel előbb mt'g nem úgy nézett itt ki minden, mint most körülöttünk ez a hely. Ma mír hatalmas tégla- rakások, állások, betonkeverögé- psk, a munka zaja bontják meg íéiegyháza peremének egyöntetű­ségét. Az ötéves terv, mely a műit év decemberében lett törvénnyé, lám már itt is elkezdte beváltani Ígéretét. A munkáskezek százai építenek. Ha visszagondolunk az egy évvel ezelőtti időre, tavaly a környékbeli épttőmunkások jó- lésze alkalmi mnkát végzett. Nem tudott állandóan, folyamatosan dolgozni, nem tudta szaktudását kihasználni. Ma ugyanezek dol­goznak szervezetten s már nem a mesternek, aki keresett a segéd­jén és nem is toldozást-foldozást, hanem hatalmas új épületeket emelnek, iz ötéves terv célkitűzé­seit váltják valóra. Mielőtt belépnénk, igazoltatnak Míg előszedjük iratainkat és be­írjuk az elénk tett könyvbe ne­vünket és jövetelünk célját, a kis deszkabódé falán a rajzszöggel felerősítve ott látjuk a felhívást: — „Szaktársak, holnap üzemi bizottsági választás lesz“. Alatta oszlopokban a nevek sorakoznak. Jelöltek valamennyien. Másnap az üzemi értekezlet fogja eldönteni, hogy kik lesznek tagjai az ÜB- nek, kibe helyezik a dolgozók bi­zalmakat. Az első műszak a vége felé kö­zeledik. Már itt üldögélnek, be­szélgetnek az elvtársak. „Szabad- ság"-gal köszöntjük egymást. Sok híj arcot látunk. Dolgozó parasz­tok, most kerültek az ipari ter­melés vonalára. Néhány tizen a főbb százezer közül, akik az öt­éves terv folyamán növelik az jpari munkások számát, Pont l órakor megverik a va­sat, A délelőttösök a munka vé­géhez értek. Letisztítják szerszá maikat, rendet tesznek és megin­dulnak az iroda felé, majd onnan a kultúrterembe, ahol pártnap lesz, Az első pártnap az építkező tea. A hevenyészve megépített iro­daépület eresze alatt versenytábla függ, rajta a legjobb dolgozók nevével és teljesítményeivél. Nagy mozgósító ereje van ennek a táblának. A dolgozók állandóan figyelemmel kísé­rik és a szemük ezt tátja elő­ször meg. Akik rajta vannak, büszkék rá és örülnek a megbecsülésnek. Munkakedvük acélozódiki hogy ne kerüljenek le a versenytávé­ról. Aki nincs rajta, az szeretne Iákerülni. Töri, a fejét, gondoko- dik, nézi « nálánál ügyesebbet: hogyan dolgozhatna jo-bban, ho- gy8n termelhetne többet, hogy a tábla az ő nevét is hirdesse. A versenyzés így lendületet kap, 'megindul a vetélkedés, melyik brigád termel többet, jobb-e a minőség, csökken-e az önköltség. A versenyzés nyilvánossága így közvetlenül szilárdítja a munka- fegyelmet, emeli a termelékenysé­get, egyszóval segíti a Központi Vezetőség határozatának végre­hajtását. Hogyan kerüthelsz a versenytáblára ? Sokszor jutott már az eszedbe, de arra kevesebbet gondoltál, hogy kövesd az élenjárók példá­ját. Hogy kövesd azokat, akik a szocializmus építéséért való lel­kesedésükben többet, jobbat, ol­csóbban termelnek, akik szinte mindennap elteltével kisebbet, vagy nagyobbat, de változtatnak • munkájukon, kis észszerűsíté- sekkel, jelentéktelennek látszó i.iításokkal. a szükséges munka- mozdulatok csökkentésével és át- alakításával előljárnak, példát mutatnak. Hogv kik ezek? Nem teli mondanunk, valamennyien el. ismer k az építkezésen. A kom­munisták. Bosnvák Mátyás bri- rádveze'ő, Tói Imre kubikos, Rácz Sándor, Takács István, né- hányan azok, akik követik Rákosi elvtárs tanítását a kommunista példamutatásról, akik vállalják helytállnak a kommunistákra eső Felelősségért,é akik mint a mun­kásosztály élcsapatának tagjai, tehát legjobbjai, öntudatos har- 1 cot folytatnak a szocializmus építéséért. A kommunista példamutatás hatalmas jelentőséggel bír. Bár még a pártszervezet nem alakult meg és éppen ezért az építkezés kérdéseivel való foglalkozás és azok megoldásra való mozgósítá­sa még nem olyan közvetlen, még­is a kommunisták példamutatása, jó munkája már önmagában is olyan mozgósító erővel bír, hogy az épíkezés menete az egyes rész feladatok teljesítése megfelel a kitűzött határidőnek és a legki­sebb késedelem sincs. Bosnyák Mátyás brigádja a legjobb brigád mert munkáját a Párt tanításaihoz igazítja és a szocializmust akarja építeni minden erejével, gondola­tával. Tót Imre és Rácz Sándor a legjobb kubikosok közé tartoz­nak. mert ha a munka becsület, tisztesség és hősiesség dolga, ak­kor ők ketten példát mutatva kommunista -becsületességgel, tisztességgel és hősiességgel az emberi munkát a szocializmus építésének még igazibb, még bal batósabb fegyverévé akarják ed­zeni. A kommunista példamutatás, néhányak jő munkája azonban még nem tudja pótolni egy párt- szervezet munkáját. Az általáno­san szükséges politikai munka hiányának nyomai fellelhetők az építkezésen. S a legfőbb hiányosság itt is az, hogy a népnevelő munka nem halad kellő iramban, az, hogy a politikai felvilágosító munka amennyiben van, csak általános, nem tapad, nem ra­gaszkodik az építkezés életé­hez, konkrét feladataihoz. A politikai nevelő munka hiányol­ja egynéhány igen fontos kérdés feldolgozását. Pl. a munkafegye­lem kérdését. Mi az adott helyzet? Az, hogy a munkások egyrésze kevés földdel rendelkező dolgozó paraszt, kik természetesen jöttek az ipari termelés felé, de mivel ez új és friss számukra, az előbbi földdel való gazdálkodás és az ahhoz való ragaszkodás él ben­nük. Lenin e'.vlárs azt mondja: „amikor az új éppen csak meg­született, a régi bizonyos ideig mindig erősebb az újnál, ez min dig így szokott lenni.“ Az iparba most bevonult mezőgazdasági munkásoknál is ténylegesen ez a helyzet. A főfoglalkozá­suk a földőrt való gazdálko­dás, az épitőmunkában való részvételüket egy kicsit átmeneti megoldásnak tekintik, annak tu­data nélkül, hogy ez törvénysze­rű. Ës ez aztán a következménye annak, ami Gseh elvtárs mondott, hogy igen sokan csak „zsebpénz­nek “ tekintik azt, amit keresnek és nem úgy dolgoznak, mintha ez lenne fő jövedelmi forrásuk. A mezőgazdasági munkásokat, akik ipari munkásokká lettek, föl kell világosílani erről az újról, arról az új helyzetről, hogy ők most az iparban dolgoznak. Segítsük őket, hogy önmaguk ban legyőzzék a megélhetésükéi nem biztosító kisparcellákhoz való oktalan ragaszkodást. Meg kell győzni őket arról, bogy a szooializmus építéséért vaió oda­adást fékezi a kétlaki élet. Fékezi az, hogy a lényegében fő jövedel­mi forrást mellékesnek tekintik és a kisebb jövedelmet biztosító földművelést fő gondnak, elsősor­ban! foglalkozásnak. Az elvtársak ezt a kérdést szívósan tudatosít­sák, mert ennek megmagyarázása és megértetése feltétele a még jobb munkának, s munkaverseny­zésnek, a termelékenység emel­kedésének. A megmagyarázás el­hanyagolása annyit jelent, hogy ezek az új ipari munkások inkább a mezőgazdasági, mint az ipari termelésben érzik magukat érde­keltnek. Ennek a fő kérdésnek a megoldásától, megmagyarázásá­tól sok minden egyéb kérdés megoldása függ. A munkafegye­lem természetesen javul meg. ld. Horváth Imre és Harcos Jenő nem fognak csak minden bejelen­tés nélkül „eltűnni“. A betonke­verők is gondosabb munkát fog­nak végezni, a szerszámok kar­bantartása majd feladatukká vá­lik. A Nemcsak László brigád ez zel kapcsolatos felelőtlensége is megszűnik. Nagyobb • lesz az anyagtakarékosság, majd a Sereg brigádnál és Fricska Sándorná is. Az építkezés vezetősége na gyobb gondot fordítson a munka jó megszervezésére. A verseny- nyilvánosság feltétlen ül ösztönző­je a munkaversenv mozgalom szélesedésének, azonban Sztálin elvtárs azt tanítja: „A munkások számára még olyan munkaviszonyokat is kell léremleni, amelyek meg­adják nekik a lehetőséget arra, hogy eredményesen dol­gozzanak, emeljék a munka termelékenységét, javítsák a termelés minőségé!.“ A munka jobb megszervezése, versenyzés alaplényegét fogja biz­tosítani. A telepvezelőségnck nem „árt“ a munka minden egyes fá­zisát megvizsgálni ebből a szem­pontból, ami feltétlenül a munka általános javulását fogja eredmé nyezni. A kultúrterem már megtelt, hosszú asztalok körül üldögélnek a munkások. A beszélgetés zaja tölti meg az alacsony kis termet. A dé u'ániak most vonulnak fel munkahelyükre. 1 órakor van a váltás. Ránézünk az óránkra, már 1 óra 20 perc és a dé'ulánó- sok még nem kezdlék el a mun­kát. Megengedhetetlen pazarlása ez az időnek. A teremben megkezdődött a pártnap, a szocializmus építésé­ért felelős 100 munkás tárgyalja meg a jobboldali szociáldemokra­ták — az imperialisták számára aljas ügynőkösködése és a bé­keharc feladatainak kérdéséi. Az eredmények láttán harminc dolgozó paraszt kérte felvételét a miskei Táncsics termelőszövetkezeti csoportba A miskei „Táncsics“ termelő­csoportban még javában folytik a munka. Emitt a cséplőgép zaka tol, autót! mázsáinak, odébb pedig a szekereket rakják meg, hogy ezután a főidművesszövetkezet gyüjtőraktárába szállítsák a ga­bonát. Az idén jól dolgozott a miskei „Táncsics" termelőcso­port. Búzából 17 mázsa termett holdanként. Beszélnek is a falu­ban erről eleget. A termelőcso­port a terménybeadásban is pél­dát mutat a falunak. Már az első napokban 150 mázsa rozsot adtak be. A termelőcsoport tagjai ön­tudatosan, fegyelmezetten, mind­amellett jókedvűen végzik mun­kájukat. Ennek nyomán nőtt meg a érdeklődés a miskei dolgozó parasztokban a termelőcsoport iránt. Ezt az érdeklődést igyekez­tek megzavarni a kulákok és a klerikális reakció hazug híreszte­léseikkel. Uton-útféien arról fe­cseglek, hogy a csoport tagjai marakodnak a hasznon, nem fér­nek össze és hamarosan szétrüllik a csoport. A valóság ezzel szemben az hogy a miskei „Táncsics" termelő­csoportban vidáman és szaporán megy a munka, bármennyire is nem tetszik ez az ellenségnek. Az ellenség hazug híresztelései elle­nére is egyre többen látogatják a termelőcsoportot, így látják az igazságot, a hatalmas eredménye­ket, a csoport tiszta belső életét, a csoport tagjainak egymáshoz és a munkához való viszonyát. Az eredményeket látva, 30 dolgozó paraszt kérte felvételét a miskei „Táncsics“ termelőcsoportba. ■— Ez az egyetlen helyes úl, hogy a fain a felemelkedés útjára lépjen, — mondja Torma István­ná, aki már régen elhatározta, hogy ö is belép a csoportba. Erre az útra szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás vezet bennünket, — teszi még hozzá. De így van ezzel Molnár János dolgozó paraszt is. — Látjuk az igazságot, nem tudnak már becsapni bennünket, — mondja meggyőződéssel. — Saját szememmel láttam, hogy úgy élnek együtt, mint egy nagy család. Eredményeik mindennél többet mondanak. Remáem, hogy a csoport jövő évi eredmé­nyeinek én is részese lehetek. Az ellenség dühödten veszi tudomásul ezt a vereséget is, do­gozó parasztságunk pedig egyre nagyobb számmal fordul a szo­cialista, nagyüzemi gazdálkodás felé, ötéves tervünk megvalósítá­sa, a szocializmus építése és a béketábor megerősödése érdeké­ben. Termelöcsoportjaink eredmé­nyes munkája nyomán születik meg a virágzó falu és a fejlett mezőgazdaság. Fokozzuk a munkát, hogy a koreai náp igazságos ügyéi győzelemre vihessék A bajai járásban eddig 53 százalékban teljesítették a tarlószántást A járási mezőgazdasági osz­tályhoz a mai napig beérkezett jelentések szerint a bajai járás­ban a 42.000 hold tarlószántésra váró területből 23.957 holdon már befejezte dolgozó parasztsá­gunk a tarlószántási munkálato­kat. Ez a tarlószánlásra váró te­rület 53 százalékának felel meg. Ezzel egyidejűleg a cséplési munkálatok is nagy lendülettel folynak. Egyéni dolgozók leara­tott gabonájából a járásban ed­dig elcsépeltek 65.951 mázsa bú­zát, 13.514 mázsa rozsot és 12,076 mázsa árpát. A járásban lévő 24 termelőszövetkezeti csoportból háromban, « bajai „Felszabadu­lás“, a nagybaracskai „Táncsics“ és a felsőszeniváni „Előre“ cso­portokban már a cséplési is be­fejezték. A járásban átlagosan a terme­lőszövetkezeti csoportokban bú­zából 10.75 (egyénieknél 9), rozs­ból 11.50 (egyénieknél 8.25), árpá­ból 11.70 (egyénieknél 8.70) má­zsa termett holdanként. Valamennyi termelőszövetkezeti csoport ígéri, hogy a cséplési munkálatokat határidőn belül, augusztus elsejére befejezi, . kunbaracsi és zsana-eresztöi tanya- központban felépült a községháza és a jegyző-lakás Hosszúlejáratú építési kölcsön a dolgozó parasztoknak és a jegyzői A kecskeméti gépállomás párt- szervezete és összes dolgozói megvető gyűlölettel figyelik az imperialisták gálád támadását, ártatlan gyermekek, anyák és védtelen lakosok gyilkolását Ko­reában. Mély, megvető gyűlölet­tel látjuk az Imperialisták igaz­ságtalan, erőszakos támadását, amely a dolgozó nép igazságos harcának győzelme ellen tör. A kicsi koreai nép elszánt bátorság­gal, önfe’.áldpzóan küzd a túlerő­vel szemben. A kecskeméti gép­állomás párttagsága, ifjúsági szer­vezete és összes dolgozói tudjuk, hogy a hős koreai mén a mi ér­dekeinkért is folytatja bátor, önfeláldozó harcát. Mi termelő munkával segítjük elő harcuk­nak igazságos győzelemre vitelét. A koreai eseményeket pártszerve­zeteinknek irányításával kiérté­keltük és megbotránkozva vet­tünk tudomást róla, hogy az im­perialisták aljas módon támad­nak a védtelen koreai nép ellen. Mi, a kecskeméti gépállomás üzemi és cséplőgép munkásai a munka fokozásával segítjük a koreai nép igazságos ügyét győzelemre vinni. A kecskeméti gépállomás üzemi és cséplőgépmunkásai. Rákosi elvtárs mondotta: „Cé­lunk az, hogy a falu dolgozóinak életszínvonalát a város dolgo­zóinak életszínvonalára emel­jük.“ Ezt a célt szolgálják a la- nyaközpontokban megkezdett építkezések, melyek erős ütem­ben folynak. Kunbaracs önálló községgé alakult. A községháza és jegy­zői lakás elkészült, a napokban adják át. Nem kell a környék dolgozó parasztságának 5 kilo­métert gyalogolni, ügyes-bajos dolgaikat helyben elintézhetik. A napokban megkezdődtek a községben a házhelykimérési munkálatok is. Kormányzatunk nemcsak liázhelyjutatással, ha­nem építkezési kölcsönnel is elősegíti a dolgozó parasztoknak az új községbe való beköltö­zését. Az építkezési kölcsön ősz- szege 15.000 forint, amit 15 éven keresztül kell visszafizetni. Az új községben fűszerüzlet is működik. A Kiskunhalashoz tartozó Zsana-Eresztő tanyaközpontban szintén a napokban készült el a községháza és a jegyzői lakás. A kormányzat itt is építési köl­csönt ad a dolgozó parasztok­nak. A gőböljrirási tanyaközpont­ban megkezdték a kút fúrását s még ebben az évhen sozzáfog­nak a községháza lakás építéséhez. Kormányzatunk az építési hi­telakción kívül azzal is meg­könnyíti a tanyaközpontokba való beköltözést, hogy a telek megváltási árát 50 százalékkal csökkenti, a telek műszaki költ­ségeit elengedi. A kulákság egy pillanatra s?m hagyja abba az agitálást a ta­nyaközpontok ellen. Neki érde­ke, mert akkor elveszíti a tanyai dolgozó parasztság ingyenes munkaerejét. De a tanyavilág dolgozó parasztsága örömmel és hálásan jelentkezik a tanya- központokba, hiszen azok a po­litikai, gazdasági és küitúrális felemelkedését segítik elő és ezt jól tudják. Az északkoreai úttörők hazafias mozgalma A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északi részében az úttörők mozgalmat indítottak az arcvonal támogatására. Pukcsen járási központ úttörő szervezetek képviselői gyűlést tartottak. A gyűlésen határozatot hoztak, hogy gyűjtést rendeznek egy „Eltörő nevű repülőgép és harckocsi vá­sárlására, melyeket átadnak a néphadseregnek. A gvíiiés részt­vevői felhívást intéztek a tartó, arány minden úttörőjéhez a - gyűj­tés kitefjeszlése oétjából.

Next

/
Thumbnails
Contents