Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-02 / 70. szám

Egy percig sem késlekedjünk, mes-fl a túlérett mag kipereg! Á bácsalmási állami gazdaságban a kombájnok pontosan, egyenletesen nyelik a búzasorokat Bácsalmáson az Állami Gazda­ság learatott táblái között robog e kocsi, összehordott keresztek, aszlagokba rakott rozs... A ko­csis a bakon megfordul és hátra- 6/61: — ott túl a dombon dol­goznak a kombájnok. Mindkét kombájn éppen fordnl a tábla végén, miikor odaérünk. A vágószeriezetek egyenletesen végzik az aratás munkáját. Nem kell többet gör­nyedni, hajladozni. Nem zzúrja többet a tarló a lábakat- Mennyit kellett volna küzködni, míg egyi holdon kévékbe gyűlt volna a learatott termés. Most itt van a gép. A segítség. A két kombájn valamivel több mint 100 holdon végzi az aratást és a cséplést, — magyarázza Ben- kovits Sándor elvtárs. Tekintete, amint beszél, féltő gonddal és szeretettel simogatja, öleli á't a hatalmas gépeket. Lehajol. Fel­veszi az egyik szalmaköteget. Mu­tatja. Se szem, se kalászveszteség nincsen benne. A kombájnok C—4 típusúak. A legmodernebbek. Óránként 2000 négyszögölön, azaz két kisholdon végzik el az aratást és a cséplést. ‘A 125 hold learatásához és él­es éplésélhez « két kombájnnak 5 napra van szüksége. Mindjárt ki Ui «látottja Benkovita elvtárs, hogy aj aratást egymagában 80 aratónak keilen« végezni. Az ara- tógép igaz ugyan, hogy ugyanúgy taint • kombájn, egy óra alatt aratja le a gabonát. De hol van taég az összehordás, a begyűjtés és a cséplés. Folyjik a számítás. A. 80 arató 4 nap alatt aratná le a 125 holdat. Hatvan kocsi hat napon át hordaná be és elosép- 16se nyolc napot venne igénybe. I>ózsad Mihály elvtárs összeadja • napokat. Ez bizony 18 nap munkája, melyet a két kombájn 5 nap alatt elvégez. A két kombájn közben a tábla felső végéről újra ide tart. Egyen­letesen kaszál az elől lévő 4 méte­re* vágókészüilék. Ez vágja a gabonát. Két csiga vonja a levá­gott gabonát középT©, ahonnan egy felvonó viszi a dobba. Innen kerül * szem a rostába, miköz­ben egy szerkezet a szalmát és polyvát kkrázza. Az így kivert szem most már a tisztítóba kerül, «honnan a gytüjiőtartályba jut. Minden háromnegyed órában, fordulónként, a tartály tartalmát közvetlenül egy vontató pótkocsi­ba őmlesztik, melyet aztán a traktor bevontat a földről. A nagyüzemi gazdálkodás legma­gasabb foka a kombájnokkal végzett munka. A két kombájn most az útnak fordul. Kész ezen a táblán a búza leairatása és elcséplése. Dél van. Megérkezett az ebéd. Ebéd után a szemközti táblára kerül a sor. Künn az országúton valaki meg­áll és ernyőt von szemei elé, úgy szemléli, vizsgáigatja a kombáj­nokat. — így megy es nap, mint nap — — mondják. De nemcsak egyesek jönnek, hanem csoportok messze a környékről. Az elmúlt két nap meglátogatta az Állami Gazdasá­got 35 egyéni gazda Jánoshalmá­ról. Kisszállásról a Rostkikészílő NV valamennyi dolgozója. A hon­védség is volt már itt. Jánoshal­máról az egyénileg gazdálkodó parasztok közül valaki a látoga­tás folyamán meg is jegyezte: — Azt mondták mindig, hogy az egész kombájn dolog nem más, mint csak rajz. Rajzolni meg mindent lehet. Láim itt van a valóságban. Megint bebizonyoso­dott, mit akar elérni a kulák­számában olvastuk, bogy Tót­komlós község az ország va­lamennyi községét versenyre t hívta ki. Lajosmizse község dolgozó parasztjai és Népfront bizott­sága erre a versenykihívásra a következő határozatot hozta: 1. A búzát, rozsot, tavaszi- és ősziárpát július 2-ig szem­veszteség nélkül learatjuk. 2. A „Sallai”, „Törekvés“* és „Vörös Csillag“ termelőszö­vetkezeti csoportjaink 3 ön­kéntes munkabrigádunk segít­ségével az aratást július 2-ára szintén befejezik. 3. A gabona behordását jú­lius 18-ára befejezzük. 4. A cséplést július 5-én kezdjük meg és fél százalékos szemveszteséggel augusztus 8- ig be is fejezzük. mese. Volt olyan is közöttük, *— mondják, aki nem akarta el­hinni, hogy a szalmában nincsen kalászveszteség. Egy egész sort végigjárt, hogy kalász után ku­tasson. Nem talált. — Most már beszélhet énnekem akárki is ar­ról, hogy a gépi munka nem tökéletes. íme itt a kombájn, mely még a leggondosabb kézi­aratást is felülmúlja. Meg ig győződtek valamennyien arról, hogy a Szovjetunió mező- gazdaságának példáját követve, Pártunk vezetésével és Rákosi elvtárs tanításával haladhat dol­gozó népünk felemelkedésének útján. Ez az út a béke útja, me­lyet a klerikális reakció és a ku- lákok rémhírei, „szaktanácsai“ akarnak elködösíleni. De az éberség leleplezi őket és a terme­lés gyakorlati eredményei bizo­nyítják, hogy a dolgozó nép egyetlen járható útja, békéjének, boldogságának, függetlenségének biztosítója a szocializmus építése, a Szovjetunió vezette béketábor ban. 5. A szállítási szerződések megkötését 1200 q lekötéssel július 3-ig biztosítjuk. 6. A terménybeadást augusz­tus 25-ig teljesítjük. Tótkomlós község versenyki­hívását elfogadjuk és kérjük az ország minden községét, hogy versenyünk fenti felté­teleihez csatlakozzanak. Versenyünkkel harcolunk a klerikális reakció és a kulák- ság ellen. Jó paraszti munká­val erősítjük a béketábort, harcolunk a békéért. így le­szünk méltók szövetségeseink­hez, az ipari dolgozókhoz. Lajosmizse község dolgozó parasztjai. Lajosmizsei Népfront- Bizottság. títycwíiU Tcamíska t tv tie a leaktaeas iskolától Lajosmizse elfogadta Tótkomlós versenykihívását A Szabad Nép június 27-i Fodor Jóssef és Cxinder János a kút kombájnverető. A nap ellen védő és szabályozható ernyó alatt ülnek. Fodor József elvíárs Mezőhegyesen előadója volt a Ikombájnképző tanfolyamnak. Itt tanult Czinder János is kombájnt | vezetni. Most mindketten boldo­gan vezetik a kombájnokat és büszkék arra, hogy szemvesztesé­gük az a.ratás és cséplés munka­menetében alig éri el a fél szá­zalékot. Kalászveszteségtik pedig nincs. Arnold Jakab, a bácsbokodi Ál­lami Gazdaság traktorosa, ö is átt van. Felváltva ő is ott iil a kombájnok vezetőhelyén. — A kombájn nagy erőmeigta- karílást jelent. Kímélt a munka­erőt és munkája tökéletes. A kombájnnal való munka megóvja a termést a tűzveszélytől a ke­resztekben és asztalokban, esős időjárás e,setén pedig a kicsírft- t. ás tói. Kedves ElvtársakJ Folyik az aratás és a csép­lés. Dolgozó parasztságunk lel­kes igyekezettel teremti a több és jobb új kenyeret. Mi itt a bajai traktoriskolán az ő munkájukból merítünk erőt a tanuláshoz, hogy majd vissza­térve gépállomásainkra, szak­mai és elméleti felkészültsé­günkkel segíthessük őket to­vábbi munkájukban, eredmé­nyeik tovább fokozásában. Én magam szegény napszámos szülők gyermeke vagyok. Már nyolc éves koromban ott vol­tam szüleim oldalán a munká­ban. Nem volt módomban a régi reakciós időkben tanulni. De nem is akartak tanítani. Azt mondották elég nekünk annyit tudni: ha esik az eső fejünket az eresz alá kell dug­ni. Csak akkor tudtam meg mi a szabad élet, mikor a dicsősé­ges Szovjethadsereg felszaba­Elméíeíi színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása ; dította hazánkat. Ekkor tud­tam meg igazán, mi az fiatal­nak lenni. Azonnal odaállot- tam a harcoló ifjúság soraiba. Minden munkából kivettem ré­szemet, hogy szolgálhassam Pártomat. Tanultam, képez­tem magamat. Majd mikor ná­lunk Zalaegerszegen is meg­alakult a gépállomás és meg­hallottam a traktorok zúgá­sát, ellenállhatatlan erő fogott el, hogy én is traktoros je­gyek. Megismerkedtem az­tán a gépekkel, megszerettem őket és kimondhatatlan bol­dogság ért, amikor megtudtam, — iskolára kerülök. Azt, hogy idekerültem, a Pártnak és Rá­kosi elvtársnak az ifjúság nagy barátjának köszönhet­tem. Igyekezem is meghálálni ezt jó tanulásommal, hogy, ba visszakerülök, népnevelő mun­kámon keresztül azt dolgozó népünk legszélesebb soraival megismertethessem. Előre dol­gozó népünk boldogabb és szebb jövőjének munkálásáért, Rákosi elvtárs útmutatásai és tanításai alapján! Szabadság! Horváth Franciska VIETNAM Vietnam Délkeletázsiában azon a félszigeten fekszik, amely az ázsiai szárazföldek kínai része, Burma, Indonézia és Óceánia kö­zött van. Alapítása a mondák szerint majdnem az időszámítá sunk előtti harmadik évezredig uyulik vissza. Attól kezdve, hogy Időszámításunk előtt 11-ben a kí­nai császárok meghódítják, az ország népe szakadatlanul 'harcol függetlenségéért. A kínaiakat mongolok és egyéb szomszédos népek váltják fel a Vietnam el leni támadásban, míg a XV. szá­zadban újra kivívja önállóságát. A sok évszázados függőség ha- ása megmutatkozott az ország életében. Sok mindent vettek át a kínai néptől, Irodalmat, művésze­tet, törvényhozást. A XV. századtól kezdve nagy harcok folytak Vietnamban különféle feudális csoportok között és egyre erősö­dött a parasztság kizsákmányo lása. Ennek következtében 1771- ben hatalmas népi felkelés tört ki, amely elkergette az egymás közt marakodó feudális urakat. A nép helyzete ezután sem válto­zott meg, a régi feudális urakat újak váltották fel és ebben az időben már megjelennek a fran­ciák is, akik különféle módon és ürüggyel beleszólnak az ország | életébe, habár a lény leges meg ' hódítás csak a XIX. század má­sodik felében kezdődött ©1 Fran­ciaország részéről. Saigont a leg. nagyobb várost 1859-ben foglal­ták el és különféle háborúk és szerződések után 1907-ben az egész ország a franciák gyár mata. Több tartományban név- leg bennszülött „királyok“ ural­kodtak, de ez gyakorlatilag sem­mit sem jelentett. Megindult a francia tőkeexport és az első világháború alatt és után a kizsákmányolás az elnyo­más fokozódott. A kaucsuk ültet­vények fejlesztése, a bányakin­csek, a föld elrablása voltak a francia monopoltőkések célkitű­zései. A munkások 'bányákban és ültetvényeken éhbérért dolgoztak. A vietnami nép kezdettől fog­va küzdött a betolako- dottak ellen, akik a legvéresebb, legkegyetlenebb gyarmati mód szereket alkalmazták. Felkelés felkelést követett. A XX. század elején szélesméretű parasztmoz­galom fejlődik, melynek éle a sa ját feudális urak ellen irányult, akik kiszolgálták a franciákat. A két világháború között fo­kozódnak a szabadságküzdelmek, megalakulnak a különböző nem zeti pártok és önálló politikai erőként jelenik meg, majd rövi­desen elfoglalja vezető helyét a vietnami proletariátus, mint a dolgozók antiimperialista és anti. feudalista harcának irányadója. Az 1930—31-es forradalmi küz­delmek élén már a Kommunista Párt áll és forradalmi harcokban edződve 19-11-ben 80 ezer viet­nami szabadságharcos kiiz-d ve­zetésével a japán megszállók el­len. A Szovjetunió győzelme a né met és japán fasizmus felett döntő jelentőségű Vietnam szá mára is. 1945 szeptember 2-án megalakul a Vietnami Demo kratikus Köztársaság. A francia tőke persze nem akai lemondani a profitról, • jelentkező az Egyesült Államok is, hiszen olyan országnól van sző, melyen keresztül utak vezetnek Ázsia belseje felé és bővelkedik nyers­anyagokban. Három nap múlva, hogy megalakult az új demokra­tikus köztársaság, már támad­nak a francia imperialisták, tá mogatja őket az angol nagytőke és ott van a hátuk mögött a ,.gyarmati csendőraz amerikai imperializmus. D e Vietnamnak olyan ereje van, amivel zsoldosok sohasem rendelkeztek és ren­delkeznek, visszaszerzett szabad, ságáért harcol. Mellette van c Szovjetunió és a demokratikus népek tábora. A monopóliumok. kénytelenek meghálrálni és 1940 márciusában Franciaország elis­meri Vietnám függetlenségét, de 1946 őszén felrúgva minden meg­állapodást újra megtámadja az országot. Azóta 150 ezer főnyi francia hadsereg — közöttük 30.000 SS- legény — felszerelve tankokkal, nehéztüzérséggel, nem tudott mást eléírni, minthogy kézben tartja a fontosabb kikötőket, te­hát a terület és a lakosság kö­rülbelül 10 százalékát. Ho-Si-Minh, a Kommunista Párt vezetője, a vietnami nép vezére irányítja a köztársaság életét, a felszabadulásért folyó harcot. 20 miliő ember, aki többé nem altar és nem fog gyarmati rabszolga lenni, menetel irányi lásával a jobb jövő felé. V ietnam népe harc közben is azonnal hozzálátott a demokratikus viszonyok ki­alakításához. 1946 novemberében lépett életbe az Alkotmány. Az állam legfőbb szerve a népi par­lament, ennek munkáját egészítik ki a helyi népi bizottságok. 18 éves korában mindenkinek vá­lasztójoga van. Az 1946-os vá­lasztásokon a kommunisták ál­tal vezetett és az összes demo­kratikus szervezeteket összefogó Viet-Minh liga a szavazatok 90.2 százalékát kapta. Ha ehhez hoz zátesszük, hogy a választásrajo- gosultak 80 százaléka leszavazott, sokszor a franciák üldözés© miatt a városokban, titokban, éjjeli sza­vazóhelyeken, akkor* látjuk, mi­lyen tömegek zárkóznak fel Ho- Si-Minh mögé, a kommunisták mögé. A lakosság 90 százaléka volt írástudatlan. 1946-ban bevezették az általános, díjmentes kötelező oktatást, és csak 1949 első felé­ben Észak-Vietnamban másfél­millió ember tanult meg írni, olvasni. A gyárak, üzemek száma 1946-hoz viszonyítva megkétsze­reződött, a munka termelékeny­sége 60 százalékkal növekedett, A gyárak tulajdonosa a nép, az irányításban a termelési bízott. Ságokon keresztül vesz részit. A feudális földesurak, a francia mo. nopolisták földjét fölosztották. A munkások reálbére ötszöröse a még francia megszállás alatt dől. gozólc fizetésének. Fejlődő mun­kaverseny mozgalom van, a ki- váló dolgozók közül sokan kap­ták meg a „Munka Hőse" kitün­tetést. A Vietnami Demokratikus Köztársaság erősödik, nem­zetközi kapcsolatai nőnek. Döntő hatása volt az ország életére a szomszédos Kínai Népköztársaság győzelmének. Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok, közöttük a Magyar Népköztár­saság — elismerték Ho-Si Minli kormányát. A francia dogozók a Kommu nista Pált vezetésével, komoly tettekkel sietnek a vietnami köz­társaság segítségére. Éles harcot vívnak kormányuk „piszkos há ború“-ja ellen, ahogy Franciaor szágban ezt a háborút hívják, megakadályozzák a fegyverek berakását, leállítják a Vietnam elleni hadianyag gyártását, a vasutasok sztrájkolnak. Vietnam­ba Irányított katonák kitörtek a vonatból és amikor elfogták őket akkor a vonalot további'ő vasutasak álltak le. V ietnam szakszerveztoj résztvettek az ázsiai és óceániai népek pekingi szakszer­vezeti konferenciáján, a vietnami ifjak a budapesti VIT-en, a fel­szabadult asszonyok az ázsiai nők konferenciáján. Vietnam szilárd tagja a Szovjetunió ve­zette béketábornak. A vietnami nép tudja, hogy szabadságát, fej- ’ődési lehetőségét a Szovjetunió harcainak, eredményeinek kö­szönheti. Az Októberi Forradalom győzelme, majd a fasizmus fe­letti diadal az út, amin keresztül ez a név is fl szabadsághoz jut el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents