Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-22 / 87. szám

Teljesíts ük a cséplőgépek vérsenyében vállalt feladatainkat Fskete Imre a félegyházi gépállomás traktorosa a mai napon befelezte tervét és előreláthatólag 12 vagonnal túl is teljesíti Az országos versen ymozga- lomhoz a begyűjtési munkák ideiére megyénkben is számta- l.in csatlakozás történt. Sőt a versenyzés nem egy esetben át­láthatatlan zűrzavarrá fajult, mindenki versenyzett mindenki­vel. egymást érték a felhívások és csatlakozások, de a verseny­zés nem kevés helyén csak pa­pírforma maradt. „Minden terv annyi éf, amennyit, meg is va­lósítunk belőle'“ sztálini meg­állapítás vonatkozik a verseny­zésre is. Nézzük meg először gépállomásainknál, hogyan hajt­ják végre a versenypontokat. A számszerű eredményekből lát­ni lehet, hogy kik azok a dol­gozók, akik felajánlásaikat nem­csak azért tették, hogy a nevük valamilyen formában szerepel­jen, hanem munkájukkal való­ban teljesítik is azokat. A kiskunfélegyháxi gépállomás első volt a verseny elindításában. Három traktoristája, 'Nagy István, Ko­vács József és Tóth Béla vállal­ták az 52 vagonos cséplési tel­jesítményt. Nagy István, az első felajánló az alpári úti iskola mellett dol­gozik. Eddigi tervét 96 száza­lékig teljesítette, több mint 23 vagon gabonát csépelt el. — Az első két hétben a ká­nikula akadályozta munkánkat — mondja. —— Ennek ellenére minden erőmmel azon vagyok, hogy a tervet 100 százalékig végrehajtsam és a gépnél dol­gozók jó közösségi munkájával elérjük az 52 vagonos ered­ményt. Tóth Béla a „Rákosi“ terme­lőcsoport környékén dolgozik. Utolsó heti tervét 125 százalék­ra teljesítette, idénytervét már eddig 90 százalékra elvégezte. — A még jobb eredményt az befolyásolja — mondja Tóth Béla, — hogy szétszórt tanya­rendszerben dolgozunk és a vontatás időveszeséggel jár. De Bárány László segédvezetőm se­gítségével mindenképpen telje­sítem felajánlásomat! Kovács József, a harmadik felajánló alaposan lemaradt a versenyben Kovács Józsefre elmondható az, hogy felelőtlenül tette a felaján­lást és bár gépe kifogástalan, a munkához való viszonyát az elért százalékszám tükrözi. Vállalását ezideig mindössze 38 százalékban teljesítette, idény­tervével is leghátul, 64 száza­lékkal kullog. Vannak a félegyházi gépállo­más dolgozói között olyanok is, akik felajánlást nem tettek ugyan, de munká juk, elért ered­ményük minden felajánlásnál szebbén beszél. Ilyen többek között Fábián József és Fekete Imre. Fábián József héti tervét 149 százalékra, idénytervét pe­dig 115 százalékra teljesítette, ügy, hogy a cséplés végére kb. 10 vagonnal fogja túlteljesíteni a részére előírt térvet. Fábián József egyébként igen ügyes újítással szerez értékes munka­óratöbbletet és újításét a többi gépnél is bevezették. A cséplők alá éktarlót készített, amivel 10 —15 percet lehet megtakaríta­ni, mert az ékeket nem kell fel­rakni a cséplőgép tetejére. Köz­vetlen a cséplő alól kihúzzák őkét és az ékfartóállványra helyezik. Ezzel naponta négy- ötszöfi huzalásnál, több mint egy óra munkaidőt takarítanak meg. Fekete Imre a múlt héten 137 százalékos teljesítményiért el, de összteljesítménye legjobb a cséplők között Péntekre, 21-re már befejezte az egész cséplési idényre szóló tervét és legkevesebb 12 va­gonnal teljesíti túl a tervét. Valamennyi cséplőgép közős eredménye 103 százaléknál tart, ami azt igazolja, hogy a félegy- házd gépállomás igyekszik a vállalt versenypontokat teljesí­teni. A versenyben lemaradt dol­gozók pedig lássanak hozzá, hogy lemaradásukat behozzák és bebizonyítsák, hogy a fel­ajánlásuk nem* üres dicsŐSég- hajhászásból eredt, hanem kom­munista öntudattal, tettekkel váltják valóra azt! Sztahanovista munkamódszer a cséplésnél Egy erőgéppel két cséplodoiioi hajtanaik meg Biján Gépállomásaink dolgozói kemé­nyen kiveszik részüket a csépiéxi munkákból. A percek teljes ki­használásával) újításokkal, mó­dosításokkal igyekeznek a munka, gépekkel minél több teljesítményt elérni, fokozni a termelékenyéé get, sietteini az ötéves terv befe­jezését és védeni a békét, Ujmódszerü nagyüzemi csép. lést igyekszik tökéletesíteni « Búcsklskunmegyei ÁMG Alköz­pont. Két cséplőnek egy erőgéppel való meghajtása már régen fog­lalkoztatja az alközpont dolgozóit. Most Baján a „Bokányi1- termelő, csoportnál a suraári gépállomás- sal karöltve végzik a kísérletet. Az eddigi eredmények azt mutat, ják, hogy Benedek Jenő megyei vezető-mechanikus és -V. Gere Jó­zsef munkája nem veszett hiába Az eddigiek során többnyire G. 30—35-ös erőgép hajtott egy csép­lőt és így nem volt eléggé ki­használva a teljesítmény. Az új módszerrel 2 darab 1070-es cséplő­gépet állítanak össze s a két cséplő- farra szerel! erőátviteli tengely (transzmisszió) közbeiktatásával egyszerre hajtják meg egy erőgép, pel. Ilyen módon a teljesitmény egyszerannyi mint egyetlen cséplő­vel. A mpnka megkezdésénél — mondotta Benedek elrtárs — a dolgozók nem igen bíztak a siker­ben. De amikor látták az ered­ményt, sorra jöttek a javaslatok­kal, amivel a kisebb hibákat k', lellet küszöbölni. Egy erőgép 30—35 lóérejű, ho­lott egy c.-épiőszekrénynek az el- hajtására 12—14 lóerő is elegen­dő. Ebből és a Szovjetunió ta­pasztaltaiból indultak ki a kísér, létezők, amikor a fennmaradó ló­erőt is igyekezíek kihasználni. Egy cséplődobi'a egyszerre két etetőt állítottuk be. Kezdetben a -ét egymás mellett dolgozó ember nem tudott boldogulni, de Sípot Károly etelő tovább gondolkozott, így jött rá arra. hogyha, egymás­sal szemben dolgoznak, nem le. bet semmi baj. így az új mód szerré!, két kévevágóval zökkenő- mentesen mént a munka. A kévék így sziute szalagként haladnak a cséplőbe, mely nem szalad annyit üresén. Abból a gépből, melyen két etelő dolgozik, több gabona jön le, ugyanakkor a másik, egy etelővel működő cséplő teljesít, ménye sem csökken. Ezelőtt egy cséplőgarníturávat egy nap glalt 120—ISO mázsái csépeltek el, az új módszerrel na­ponta 400 mázsát. — Ezt az ered ményt azonban még jobb megszer­vezéssel naponta még ennél is többre fel tudjuk emelni — mondja Benedek elvtárs. A kiskunhalasi Lakásépítő N.V. dolgozói leleplezték a bércsalásra uszító normást Szabotált az »örökhefogstHMtiráb A napokban egy sápadt, be­esett arcú, teljesen lerongyolódott férfi jelent meg az izsáki DÉ- FOSz irodában. Megkínzott arcán látszat!, hogy segítségért jött. — Egy ideig zavartan forgatta ka­lapját, majd a hosszas biztatásra előadta panaszát: Süveg László a múlt év augusz­tusában került R. Nagy Jolán ku' Iák birtokára. Amikor Süveg László munkába állt, a kulák áz­tál hitegette, hogy örökbefogad ja, ellátja mindennel, igy aztan nem lesz gondja semmire, hiszen „családtag" lesz. Hogy a kulák mit ért „örökbefogadás“ és „csa­ládtagság“ alatt, bizonyltja az alábbi esel: Süveg László. R. Nagy Jolán újdonsült „családtagja“ napjában csak egyszer, legfeljebb kétszer kapott főtt ételt. Az ételnek rend’ szerint már szaga volt. Romlott étellel tartotta az „örökbefogadott családtagot“. Éjjeli szállása: az istállóban, a tehenek és a lovak fara közötti, egy méteres szélességű járókán, egy marék szalmán. íme, így pi­henheti ki napi munkája fácadal- mait egy kulák „örökbefogadott családtagja“. Sümeg Lászlónak olykor szüksége lett volna néhány forintra is. „Jótevőjétől“ ilyenkor azt a választ kapta, hogy úgyis hamarosan ruhát akar venni ne­ki, most ne kérjen pénzt tőle. Az ígéret azonban ígéret maradt mindvégig és Süveg László telje­sen lerongyolódott. A kulák még az OTI-ba sem jelentette be, mert hiszen minek az egy „családtag­nak“» Míg Süveg László éhesen do' gozott látástól vakulásig, addig R. Nagy Jolán kulák reggelig dorbézolt vadházastársával, Sinkovics Andrással. így aztán nem sokat törfldött sem „családtagjával", sem a gazdaság gal. Szabotált, ahol csak tehette. Nem vetett napraforgót, szőlőjét nem permeteztette, ellenben a gaz olyan magasra nőtt, mint ma­ga a szőlő. Szabotálta az aratást is. A gabonát még a viaszérés után sem volt hajlandó learatni. De mit is törődött volna ezzel, mi­kor az egész éjszakán át tartó dor­bézolás után részegen hevert a padlón? A kulák által pusztulásra ítélt gabona megmentése érdekében az Izsáki Népfront Bizottság a DISz- szel karöltve aratóibrigádot szer­vezett. Így aratták le azt a gabo­nát, amit a kulák a dolgozó nép kánt érzett gyűlöletében pusztulni hagyott. Az izsáki Népfront Bi­zottság rendőri kivizsgálást kért a kizsákmányoló, kenyerünket szabotáló kulák és társa ellen, akik azóta megérdemelt helyükre kerüllek. Ez az eset is tanulság s bizonyí­ték arra, hogy a kulák aljasságá­ban, a dolgozó nép iránti gvfi ö- letébén nem ismer határt. Pusz­títani és rombolni akar. Becsü­letes, dolgozó parasztságunk azon­ban éberen őrködik jövő évi ke­nyerünk felett és idejében lesújt azokra, akik el akarják puszil­tam azt, „Olyan légkört kell terem­tenünk az üzemekben, — mondta GerŐ elvtárs, — hogy azt, aki bér- és normacsalásra vetemedik, a dolgozók pellen­gérré állítsák és kivessék ma­guk közül." A Lakásépítő NV. halasi kirendeltségének már többször kellett erélyesen felvenni a harcot az osztályellenséggel. A kulákok egész sora furako- dott be nap mint nap az épít- kezésekre. De nem munkál­kodhattak sokáig, legtöbbször már az első napon, vagy az első napokban észrevették és maguk a dolgozók követelték eltávolításukat. A körülmények változtak, ég a talaj az aknamunkát végző kulákok talpa alatt. A sikertelenségek még dühöd- tebb küzdelemre késztetik a nép ellenségeit. Most új esz­közökkel próbálkoznak. Fel­használják terveik megvalósí­tására a jobboldali szociálde­mokratákat, a bér- és norma­csalókat. A jó politikai munka nyo­mán nagyon jól tudják a dol­gozók, hogy elsősorban az ő érdekük, tehát az ő kötelessé­gük is, hogy éberen figyeljék és kíméletlenül le is leplez­zék az osztályidegen, ellensé­ges elemeket. Párttagok és pártonkivüliek közös összefogással, példásan veszik fel a küzdelmet a be­furakodottakkal. Nemcsak a közöttük fizikai munkát vál­lalt gyanús elemeket, de az irodán dolgozókat is szem előtt tartják. így kerültek napvilágra Török József nor­más gyalázatosságai is. Török nem régen került a halasi munkákhoz- Állandóan a régi helyén elvégzett jó munkájá­val kérkedett. A dolgozókkal alamuszin, hízelegve beszél­getett. Éppen ezért lett gya­nús. Mindössze két hete ,,dol- gozgatott‘‘ csak itt. Normás­nak helyezkedett el. Úgy vél­te, ez a legjobb terep számá­ra. Nagyon ügyesen és óvato. san akart a munkához fogni» Alaposan kipuhatolta először a területet és csak azután próbálkozott. Ha máskép nem tud egyelőre ártani, hát jó lesz az is. ha rá tudja venni valamelyik brigádot a bércsa­lásra. Ügy gondolkodott, hogy ezzel legalább ő is kere®. Kiszemelt© a megfelelő bri­gádot. Óvatosan megérdek­lődte, hogy nincs-e párttag a csoportban és azután megnyu­godva látott a munkához. Az állványozókat vette munkába. Árrá akarta rábeszélni őket, hogy mennyezetállvány he­lyett toronyállványt számolja, nak el, mert annak magasabb a normája. Persze ebben sem az önzetlenség vezette, amel­lett, hogy kárt akart okozni az államnak, ő maga is ke­resni akart. Úgy spekulált, hogy ez nemcsak egy esetben fordulhat elő, rendszeressé kell tenni. Meg is moudta az állványozóknak: „Fogadják csak el az ajánlatomat, így maguk is többet keresnek, meg én is kereshetek és holnap valamennyien leadnak a bé­rükből nekem 10—20 fo­rintot." így spekulált Török. azt azonban vesztére kihagyta a számításból, hogy nem biz­tosíték az, ha nincs párttag egy-egy csoportban. Azóta már megtanulta, hogy nem is olyan könnyű mesterség a dolgozókat megvesztegetni. Az történt ugyanis, hogy a megbeszélés után a brigád ve­zetője, Rimóczi Mihály azon­nal jelentést tett a pártiitkár elvtársnak. Elmondotta, hogy látta, hogy Törők 48 légköb­méter helyett 100 légköbmé­tert akart elszámolni. Mind a két állványozó követelte Tö­röktől, hogy javítsa ki a nor­matételt, de Török nem volt hajlandó, hanem továbbra is rá akarta beszélni őket a nor­macsalásra. Ezért tettek je. lentést és követelték vala­mennyi dolgozó nevében a gyalázatos normacsaló azon­nali és példás megbüntetését. A vörös vászonnal leterített asztalon nyitott könyv: Azsájev; ..Távol Moszkvától“ című könyve. A nyitott fe­hér oldalt tintával írt sorok szántják át: „Az Álta­lános Lakásépítő NV. Kiskunhalasi Kirendeltsége Párt- szervezetének ajándéka Rimóczi Mihály szaktársnak, abból az alkalomból, hogy népünk ellenségét, a normacsalót le­leplezte.“ A hős koreai nép békéért vívott harcát munkafeíajánléssal segítjük! Mi, a bugacpusztai állami gazdaság dolgozói a 7-ik sz. békegyülésen felháborodás­sal vettük tudomásul az ame­rikai imperialisták aljas gaz­tetteit, melyekkel a békésen dolgozó koreai népét megtá­madták és hazájukat had­színtérré változtatták. Meg­vetjük az ENSz kapitalista zsoldja alatt álló reakció ügy­nökeit, akik az Egyesült Nemzetek Szervezetét ameri­kai háborús gépezet szolgála­tába állítják. Egyhangúlag követeljük, hogy az amerikai csapatokat azonnal vonják ki Koreából. Szilárdan elhatá­roztuk, hogy a béke megvédé­se érdekében minden erőnket megfeszítve harcolunk a vi­lág dolgozóinak békéjéért, amelyet mindén körülmények között meg akarunk védeni. A béke érdekében megfogad tűk, hogy gazdaságunkba! megjavítjuk a munkához vak viszonyunkat, a munkafegyel met megszilárdítjuk és a hőt koréai nép békéjéért vívöú harcát munkafelajánlássa segítjük elő. Ezért elhatároz tűk, hogy cséplésünket 2 nap. pal a határidő előtt befejez zük. A cséplésnél a szemvesz- teséget fél százalékon alu csökkenteni fogjuk, állataink erőképességét tmeljük és ez- zel termelékenységünket fo kozzuk. Ezzel egyiléjűíeg a Koreába induló tábori kórháí javára gyűjtést indítunk. Fo­kozzuk az éberséget,gazdasá. gunktól távol tartjuk 9, reak ció ügynökeit és a klerikális gyujtogatókat. Állami Gazdaság dol­gozói, Bugacpuszta.

Next

/
Thumbnails
Contents