Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-21 / 86. szám
V. évfolyam, 86. szám Ara SO fillér Népnevelőink feladatai a cséplés és termónybegyüjtés munkájában 1950 július 21, péntek Harcoljunk a gabona- begyűjtés győzelméért! Még folyik a gabona csép- lése, de máris gyűlik a gabona a raktárakba. Több ez egyszerű gazdasági sikernél. Győzelem, amely áz ötéves terv gazdasági megalapozását erősíti. Nem véletlenül jött létre ez a győzelem. Dolgozó parasztságunknak az államhatalomhoz való megváltozott viszonya mellett mutatja ez falusi pártszervezeteink jelentős megerősödését a vezetőségek újraválasztása óta. Mutatja jó munkájukat amellyel az ellenség támadását leküzdve, állandó harcban szervezik és biztosítják a győzelmet. Győztünk az aratási csatában. Most az a feladat, hogy diadalra vigyük a begyűjtést is. Számos jel már arra mutat, hogy az aratási munka lendülete átcsap a begyűjtési munkákra-is. Habár már számos az alulról jövő kezdeményezés, mint például Solton, ahol a kommunisták járnak az élen a begyűjtésben, a begyűjtési verseny mégsem nőtt megyénkben széles mozgalommá. Ennek oka az, hogy az alulról jött egészséges kezde- menyezést a verseny gazdája, a DÉFOSz, magára hagyta. Hasonló a helyzet itt, mint a többi versenykihívásoknál. Herczeg Ferenc duna- pataji dolgozó paraszt versenykihívása, amelyben be- hordási versenyre hívta ki a megye dolgozóit, továbbá <Szi. lágyi István kiskőrösi gépállomási ifjúmunkás trakto. ristának kihívása, amelyben 55 vagonos gabonacséplési versenyre hívja ki a traktoristákat, Borsodi István szabadszállási cséplési ellenőr felhívásai mind visszhang nélkül maradtak. De igen kevés község csatlakozott a tótkomlósnak kihívásához is. A DÉFOSz nem is tudja megmondani, hogy pontosan hány község. Úgy tudják, hogy 15 körül. Tompa község kihívta Kisszállást és Kelebiát. Erről a versenykihívásról is igen keveset tudnak. Nem tudatosították. Ha kiértékeljük megyénk versenymozgalmát, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy nálunk a verseny csak papíron van meg. így áll a helyzet a versenyszerződésekkel is. A DÉ- FOSz-hoz beérkezett jelentések szerint Kiskunfélegyházán 164-en, Kunszálláson 2, Gátéren 183, Tiszaújfalun 92, Kiskunmajsán 91, Szánkon 110, a halasi járásban Tompán, Kémen, Kel ebián kötöttek egvnébányan versenyszerződést. Ezek igen sovány eredmények. A többi járásokból még nem futottak be a jelentések. De ott is hasonlóan sivár a helyzet. Mi az oka, hogy megyénkben nem tudott kibontakozni a versenymozgalom, miért nem tudjuk továbbfejleszteni a terménybeadási versenyt? Általános hiba az, hogy sokszor „felülről” készítették elő a versenykihívást. Ezen a módon fosztották meg attól, ami benne a legfontosabb, a tömegek kezdeményezésétől, így például a dunavecsei községi főjegyző tiszti értekezleten hívta ki a hartai jegyzőt versenyre. A „felülről“ jövő kihívásnak másik árnyoldala az, hogy a DÉFOSz a mai napig még nem közölte a versenyfeltételeket. Sok baj van a verseny- feltételek körül is. Ezek általában általánosak, kevés a konkrétum bennük. Ezért is elszakadt a verseny a tömegektől. De a bürokratikus módszerek is akadályozták megyénkben a verseny kibon. takozását. Kiskunmajsán kiadták a gabonalapokat, de azokat nem töltötték ki. Beadási lapok mindezideig nincsenek kiadva Bugacon, Or- goványon, Kerekegyházán, Kecskeméten és Halason. Pá- hi községben, Vaskúton és Jánoshalmán rosszul megy a vételezés. Általában az a helyzet,. hogy az illetékes szervek nem rendelkeznek pontos adatok felett. A legutóbbi megyei Operatív Bizottsági ülésen a begyűjtés jelenlegi állásáról más adató, kát közölt a SZÖVOSZ, másokat a Terményfelvásárló NV és megint másokat a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya. A DÉFOSz megyei titkársá. gon is felmerültek hiányosságok, amelyek gátolták a verseny kibontakozását. A DÉFOSz megyei titkársága ' elkövette a hibát, nem támogatta megfelelően a helyi szerveket A megyei titkárság tagjai egész héten át a megyében voltak, ott a járási titkárok feladatait végezték el, ahelyett, hogy irányították volna. így kicsúszott a kezükből a központi vezetés. De a kint tartózkodó munkatársak sem voltak ellátva elő. re kidolgozott szempontokkal. A DÉFOSz-nál a legnagyobb hiányosság abból adódott, hogy a DÉFOSz maga akarta elvégezni a cséplés és a gabonabegyűjtés megszervezését. Kihagyta számításából a tömegszervezeteket, sőt magát a Pártot is. Ellátták bőven írásos anyaggal a szeraz A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséréi A mtofcsrtertaaács megállapítja, bogy az iparban és bányászatban alkalmazott normák nem felelnek meg népgazdaságunk érdekeinek, a szocialista épílés követelményeinek. Dolgozóink erőfeszítésének eredményeképpen az utolsó más fél évben új üzemek épültek, régi üzemeinkben tömegesen állítottunk be új gépeket, a régieknél tökéletesebb szerszámokat atka), máznák. Üzemeink nagy részének sajátos termelési arcéit adtunk és sok helyen egyes darabok előállításáról tömeges gyártásra (ériünk át. Jelentékenyen megjavítottuk a munka megszervezését, folyamatosságát, a nyersanyagellátást és a használatra kerülő nyers- és ' segédanyagok minőségét, fokoztuk a szabványok használatai. Újítások és észszerűsíté- sek tízezreit vezettük be. Mindezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változásra azonban csak kevés helyen került sor. Ehelyett a jobboldali szociálde mokralak, akik népünk belső é9 külső ellenségeivel szövetkeztek, rendszeres aknamunkával igye keziek népgazdaságunkat gyengi ten!, a munkásság elmaradott rétegeire támaszkodva, számos üzemben a normákat fokozatosan feliazítotlák. A ma használatban lévő normák javarésze tehát a különböző műszaki és szervezési változások következtében jórészben elavult és lazává váll. Ezt a tényt felismerték a munkások legjobbjai is, akik a szocializmus gyorsabb építése és gazdaságunk erősítése céljából egyre erőteljesebben sürgetik a laza normák megszüntetését. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy július 31-től kezdve az ipari munkákra megállapított normákat rendezni kell. Általában az egyes munkákra nézve az 1950 áprilisában elért eredményi kell normának tekinteni. Minthogy ennek a rendelkezés- nem nem célja a bérek általános csökkentése, a kormány úgy határoz, hogy a normák rendezését az alapbérek felemelésével kell összekötni. Ilymódon a bérek általában nem jelentősen és csak átmenetileg fognak csökkenni. Az alapbéremelést azonban nem csak arra kell felhasználni, bogy a normarendezés átmeneti bércsökkentő hatását ellensúlyozza, hanem arra is, hogy bérrendszerünk olyan hibáit, amelyek népgazdaságunk érdekeit sértik, kiküszöbölje. Az alapbéremelésnek tehát nagyobbnak kell lennie azokban a szakmákban, amelyek fontosságukhoz képest viszonylag elmaradlak — példán! a bányászai egyes területein —, mint azokban, amelyek viszonylag előre kerültek. Az alapbéremelésnek nagyobbnak kell lennie a magasabb szakképzettséget, vagy nagyobb erőfeszítést követelő munkáknál, mint • többieknél. A minisztertanács megbízza as Országos Munkabér Bizottságot, hogy a fenti elvek alapján az alapbér emelésére s a normák rendezésére javaslatokat dolgozzon ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy az alapbéremelésnek és a normarendezésnek nem szabad gépiesnek lennie, lehetőséget kell nyújtania az egyes Iparágak és ezeken belül az egyes üzemek sajátosságainak, egyes munkások vagy munkáscsoportok különleges teljesítményeinek figyelembevételére. Az alapbéremelés és a norma- rendezés végrehajtásáért az egyes iparágakban az illetékes miniszterek, az egyes üzemekben a vállalatvezetők felelősek. A minisztertanács rendelkezései az alapbéremelés és a normavendezés végrehajtásáról Az Iparban és bányászatban foglalkoztatott munkásak alapbé. rínék felemeléséről és a normák rendezéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásával kapocsolatiban a minisztertanács az alábbiakat rendeli el: m l950 július 31-től kez- __ dődően minden 10 munkavállalónál többet, foglalkoztató ipari vállalatnál az ipari munkákra megállapított alapbéreket fel kell emelni és ezzel egyidejűleg a teljesítménynormákat és mutatószámúkat rendezni kell. Az alapbérek felemelése és *a normák és mutatószámok rendezése kiterjed a kereskedelmi vagy egyéb jellegű vállalatoknál is a z ipari jellegű munkákra. A MÁV-nál és a Postánál az alapbéremelés és a normarendezés kizárólag a MÁV és a Posta ipari jellegű üzemeit érinti. (Javítóműhelyek stb.) I ~ i A minisztertanács hatá. I I rozata értelmében a normák és mutatószámok rendezésével egyidejűleg az alapbéreket iparáganként különböző méretekben fel kell emelni, figyelembe véve az egyes szakmák fontossá. gát, valamint a különböző fokó szakképzettséget és erőkifejtést követelő munkákat, Az érdekelt minisztériumok a szakszervezetekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt állapítsák meg az új bértételeket és terjesszék jóváhagyásra az Országos Munkabér Bizottság elé. A mutatószámos bérrendszer ben dolgozókat is át kell sorolni a darabbérrendszer kategóriáiba. A mutatószámos bérrendszerben dolgozók alapbérként a teljesít, ményalapbér 90 százalékát kapják. A normák és mutatószámok rendezését úgy kell végrehajtani, hogy az 1950 14., 15., 16. és 17-lk bérbetek alatt el. ért átlagos teljesítményeket kell általában 100 százalékos teljesít- ménynek tekinteni. Az érdekelt minisztériumok a szakszervezetekkel, illetve a Szakszervezetek vezeteket, de elfelejtették velük közölni, hogy mit csináljanak azzal. Ebbe a hibába a járási titkárok is beleestek, így a kalocsai járási titkár továbbította a versenyszerződési űrlapokat, anélkül, hogy közölte volna, mit csináljanak velük az alsóbb szervek. A DÉFOSz elkövette még azt a hibát is, hogy nem tudatosította kellőképpen, hogy 2 millió forint jutalmat oszt ki a kormány a dolgozó parasztok között, A DÉFOSz nem tudta beindítani a cséplőgépek közötti egészséges versenyt sem. Nagy hiba az is, hogy a DÉFOSz helyi szervei nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget az osztályellenség szabotázs . cselekményeinek. Nem látják, hogy nem véletlen jelenségek ezek, hanem az ellenség keze van a dologban. így történhetett az, hogy a sükösdi irodavezető, aki most nősült, az összes kulákokat meghívta a lakodalmára. Még a násznagy is kulák volt. Vagy az izsáki irodavezető, aki azért nem harcol a kulákok ellen, mert azok osztálytársai voltak. Mi a feladat? A DÉFOSz legfőbb feladata most az, hogy felszámolja ezeket a hiányosságokat, továbbá, hogy az alulról induló egészséges, hazafias kezdeményezést ne hagyja magára. Az aratási* tapasztalatok felhasználásával szervezzük a versenyt, ne hagyjuk azt megtorpanni, hogy visszavonjuk a falvakból az aktívákat. Ellenkezőleg, erősíteni kell azokat, hogy a verseny minél előbb tömegmozgalommá váljék. A komunisták példamutatásaikkal szélesítsék tömegmozgalommá a begyűjtési versenyt. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, a terménybeadási versenyt csak akkor lehet sikerre vinni, ha pártszervezeteink mindenütt kezükbe veszik és mindenütt percnyi lanyhulás nélkül végzik a verseny politikai irányításának, szervezésének és ellenőrzésének munkáját.
