Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-20 / 85. szám
Szervezzük a mezőgazdasági munkaversenyt jövőévi kenyerünkért ! A dolgozó parasztság figyelme a termelőcsoportok felé fordul Folyik a megyében a termelőcsoportok látogatása A tszcs.-látogatások tovább folynak. Az eddigi eredmények, tapasztalatok azt ígérik, hogy éppen ezeknek a látogatásoknak nyomán a falvakban mindenütt erjedő termelőszövetkezeti mozgalom új lendületet kap és az előrelátható jelek szerint termelőcsoportjaink száma őszre megkétszereződik. Terménybeadással a békéért Hogyan teljesíti hazafias kötelességét Solt dolgozó parasztsága Szerte az országban, hatalmas •lendülettel, dolgozó parasztságunk lelkesedésével megindult a terménybeadás. Termelöcsoport- jaink, valamint az egyéni gazdálkodók egyimással versenyben teljesítik hazafias kötelességüket. Tudják, hogy hazánk dolgozó népe várja a jövőévi kenyeret biztosító gabonát. Ez az oka annak, hogy már a korareggeli órákban hosszú szekérsorok állnak a solli földművesszövetkezet gabona- gyűjtő raktárai előtt. Vidáman, nótaszóval jönnek a termelőcsoportok dolgozói, akik büszkén •mutogatják a kövér búzaszemeket. Nem termett ilyen az egész határban. Büszkék is rá nagyon, büszkeségük nem is oknélküli. De az egyénileg gazdálkodó dolgozó kisparasztok is megelégedettek. \tár messziről látszik a tábla, melyen azok neve áll, akik elsők voltak a terménybeadásban: Bognár József, Tart Mihály és Varga István, dolgozó kisparasztok. — Soha ilyen boldogan nem adtam még be gabonát, mint most, — mondja Tarr Mihály. — Tudom, hogy minden búzaszemmel hazámét és a békét védem. így vélekedik Rehányi József is, aki 10 mázsa kenyérgabonát adott be. Kerti Péter 7 mázsát adott be a „C“ vételi jegyre. — Régente hiába adtuk el gabonánkat az utolsó szemig, nem kaptunk érte semmit. Nem maradt kenyerünk, leszakadt rólunk a ruha, —* tűnődik el Varga István. — Ma ez másként van. Futja cipőre, ruhára is, »— szól hozzá S. Nagy János. fczt sajnálják tőlünk, azok, akik most « koreai nép szabadságára is törtek. Mi munkával, a gyors terménybeadással segítjük őket és védjük a magunk békéjét. De ha kell, közéjük vágunk — mondja Dani Gábor, aki ugyancsak 10 mázsa gabonát tett dolgozó népünk nagy asztálára. A községben még hatalmas iramban folyik a cséplés, a be hordás, a tarióhántás. Kenyérgabonával tele zsákokkal megrakva, szinte percenként jönnek a szekerek a gabottagyűjtő raktár előtt. így megy ez egész nap. Reggeltől estig. lgys harcol dolgozó parasztságunk a békéért Solton, így erősíti a szocializmust építő népi demokráciánkat, így teljesíti hazafias kötelességét, hogy a jövő évben még nagvobb, még fehéfebb kenyér kerüljön a dolgozó asztalára. Dolgozó parasztságunk ezzel járul hozzá, hogy hazánk valóban „nem rés, hanem erős bástya a béke frontján“. fl nagybaracskai Táncsics tszcs elnökének levele a jé munka eredményeiről Termelőszövetkezeti mozgalmunk az utóbbi két esztendő során győzelmes utat tett meg. A termeiöcsoportok mindenütt megerősödtek, jó munkájukkal és káíze'ufogható elért eredményeikkel példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztság számára. Ennek következménye az, hogy az egyénileg dolgozó parasztság figyelme fokozott mértékben a termelőszövetkezetek felé fordul. Mind nagyobb számban győződnek meg róla, hogy a szocialista nagyüzemi termelés főlénye az egyéni parcellagazdálkodáasal szemben eredményekkel lemérhe- tő valóság. Ennek az évnek gazdasági eredményei is igazolják ezt megyeszerte, hiszen számtalan helyen maguk a dolgozó parasztok ismerik el, hogyibár több esetben a termelöcsoport földje kedvezőtlenebb, a gépi munka, a nagyüzemi talajművelés mégis 5 —ő mászával nagyobb termést biztosít. Egyénileg dolgozó parasztságunk tehát élénken érdeklődik a termelőcsoportok iránt. Ennek az érdeklődésűek kielégítésére a Part kezdeményezésére Megyei Tanácsunk szövetkezeti osztálya az elmúlt vasárnapra a megye egész területén megszervezte és elindította a tszcs.-látogatást. A megtartott csoportlátogatások mindenütt eredményesen zajlottak le és elérték a célt; az egyénileg dolgozó parasztok gazdag tapasztalatot gyűjtöttek, a látogatásban ugyancsak résztvevő más tszcs, tagok pedig tanulmányozhatták egytmás munkamódszereit. Igv például a kiskunhalasi „Vö- tös Szikra“ csoport tassi látogatói között ott voltak a tassi termelöcsoport tagjai is heten. A tas- siak rájöttek, bogy ök nem helyesen végzik a munkaegység számolást, mert náluk az adminisztrációs úton történik, míg a halasi csoportban minden tag maga vezeti a könyvecskét. Elhatározták, hogy hazatérve változtatnak eddigi helytelen módszerükön. A csanádpusztai dolgozó parasztok Vaskútra látogattak el. A Csanádiak már kezdtek foglalkozni az utóbbi időben a csoportalakítással, ez a látogatás, a vaskúti csoportban tapasztaltak a habozás utolsó maradványát is elfújták. Megcsodálták a nagyszabású építkezést, a gazdag állatállományt — többek között a 300 sertést — és kijelentették, hogy most már késlekedés nélkül megalakítják a csoportot. Lelkesen fogadták, hogy az új csoport a munkában felveszi a versenyt a vaskútival. Bácsalmásra a harkaiak látogattak el. A csoportban 70 család 104 taggal, 540 holdon folytat nagyüzemi gazdálkodást. Id. Vas Balázs csoporttag elmond a a bárkái látogatúknuk, hogyan jutottak idáig. 1949 őszén egyesültek a velük hasonló lét. számú „Ságvári“-csoporttal és így a két csoport össze tevésével lé.Tejöti nagy szövetkezet kétszeres ütemben fejlődik. A látogatók itt is őrákhosszat csodálták a gyönyörűen gondozott földeket, a nagyüzemi termelés észszeffl menetét, tervstzerűségét. Különösen elismeréssel adóztak a szépen fejlődő gyapotnak. Az egyénileg dolgozó parasztoknak nagyon tetszett, hogy pl. minden csoporttagnak van már saját tehene és több sertése, a csoport közös vagyonán felük A látogatóknak Sztankovics Mátyás elv. társ és Vas Béla csoporttág mondották él. hogyan Jutottak el a csoport dolgozói az egyéni kisüzemi gazdálkodás reményteleD- séeéből a jelenig és hogyan építik. erősítik tovább a csoportot. 1950 tavaszán alakult Na.gy- baracskán a „Táncsics” tszcs. 15 olyan család kezdte meg munkáját, ami csupa nincstelen proletárokból tevődött össze. A gazdaság egész szántó területe 105 kát. hold. A termelőcsoport ezen a területen kezdte meg munkáját és községünk dolgozó parasztsága között mindig élen járt a munkában, a minisztertanács határozatát mindenben betartotta, úgy a növény- ápolás, mint az aratási, betakarítási, cséplési és a gabona beszállítási munkálatokat sokai hamarább teljesíti, mint ahogy azt a minisztertanács határozata előírja. Az aratási munkálatokat már június 25-rc, elvégezte, a gabona behordását júl. i-ére, a cséplést pedig július 12-ére végezte el a csoport. Búzaföldadó és beszolgáltatás, úgyszintén a lekötött, szerződéses búzát, a csépléstől egyenesen a földműves szövetkezet magtárába szállították. A „Táncsics“' tszcs, ebből az alkalomból táviratot küldött népünk nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak. A távirat így hangzott.; „A nagybaracskai „Táncsics" tszcs, kemény munkájának eredményeként örömmel jelenti, hogy i2 hold vetésű gabonatermésének cSép- lését befejezte holdanként 15 mázsa eredménnyel. Mi, a temelőcsoport dolgozói tudjuk, hogy szeretett vezérünk ezt a táviratot örömmel olvasta és ebből is lássa azt, hogy a magyar dolgozó nép megértette és magáévá tetto a minisztertanács határozatát. A ,,Táncsics‘‘ tszcs, működése óta mindig élen jár és jó példát mutat a dolgozó parasztság felé, tudatában vannak a tagok, hogy a já munkájuknak meg lesz az eredménye. A tszcs, dolgozói kijelentik, hogy örömmel adták be terményeiket, mert tudják, hogy így biztosítva lesz az ország ipari munkásainak az évi kenyéré. Tudjuk azt, hogy jó munkánkkal és à kulákság ellen folytatott osztályharccal bétartjuk Pártunk politikáját, erősítjük a béketábort és gyengítjük a háborúra uszító klerikális reakciót. Meggyőződtünk a gépi ta- lajmüvelés és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, örömmel folytatjuk továbbra is munkánkat., mert tudjuk, hogy a munkánk időben való elvégzésévéi elősegítjük 5 éves tervünk éâ a szocializmus megvalósítását. Szabadság ! Tóth Imre tszcs, elnök. BE KELL HOZNUNK a huszonhat napos késésünket Szeretném az elvtársaknak elmondani mindazokat a nehézségeket, előforduló hibákat, amivel egy nagy építkezés pártszervezetének meg kell birkóznia. Április óta vagyok az Általános Lakásépítő NY kiskunhalasi kirendeltsége üzemi alapszervezetének titkára. Mondanom sem kell, hogy amikor megkaptam megbízatásomat a pártszerve, zet felállítására, ez akkor még nagy nehézségekbe ütközött, annál is inkább, mert az egész építkezésen összesen 9 párttag volt. így a nagyon korlá-' tozott lehetőségek nem enged, ték meg, hogy a vezetőséget jólfelkészült elvtársakból szervezzük meg és ez rányomta bélyegét a pártszervezet további munkájára is. Mindjárt a kezdet kezdetén rájöttünk, hogy a már előzőleg Budapestről leküldött építésvezető, valamint az adminisztrációs beosztottak csupa kispolgári és félfasiszta, illet, ve fasiszta elemekből tevődtek össze. Ez már önmagában is nagy munkát jelentett a pártszervezetnek, mert csak természetes, hogy feladatunk nem lehetett más, mint kimé. letlenill harcolni az ellenség ellen. A hiba az volt, hogy pártszervezetünk egy kicsit egyoldalúan dolgozott csak a „szemét'' eltakarításával foglalkozott és beleesett abba a hibába, hogy elhanyagolta a politikai felvilágosítás munkáját és a pártszervezés fel. adatait. Beleesett abba a hibába is a pártszervezet, hogy mivel a müheíybizottság képtelen volt feladatait rnegolda. ni, szinte a pártszervezet vé gézte el a müheíybizottság feladatait is. De az azóta megválasztott új üzemi bizottság is nagy nehézségek, kel találta magát szemben. A nyári munkák miatt erős munkaerőhullámzág indult meg és meg kell mondjuk, a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudtuk biztosítani az ál landó niunkáslétszámot. A pártvezetőség megállapította; a hibák döntő oka, hogy a kirendeltség vezetői nem akarják magukévá tenni pártvezetőségünk határozatát. Ez megnyilvánul abban, hogy sem a tervfelbontás, sem a darabbérezés kérdéseit nem sikerült teljes egészében meg- oldanunk, A termelékenységünk fokozódását gátolja az, hogy nincs meg a kellő műszaki irányítás. A szervezetlen, munka miatt, — amiben egész biztosan benne van az ellenség tudatossága is, — nem érvényesül a tervfegyelem, a tetvteljesités laza, így a munkafegyelem is. Számtalan esetben előfordul, hogy a dolgozók órák hosszat ácso- rognak a fizetésükért, s a niunka szervezetlensége következtében egy napon 6—8 féle munkát végeznek. Ezeket, a csak főbb pontjaiban említett hiányosságokat az elmúlt hétig sem sikerült kiküszöbölni. A pártszervézet az új vezetőség megválasztásával nagymértékben megerősítette magát és igyekezett megtalálni a hibákból a he, lyes kivezető utat. Irányt vett arra, hogy megszervezze a politikai felvilágosító munkát, biztosítsa a Muáka szervezettségét, elősegítse a Sztaha- nov-mozgalmat, az észszerű- sí *éseket és újításokat is. Eredményeink közé tartozik, hogy a dolgozók között már 200 Szabad Nép előfizető van, hogy létrehoztuk a Rá- kosi-per anyagának és a szovjet népirodalom olvasókörét. Működik az építkezésen már a DISz, az MNDSz, az SzHSz, beindítottuk a 90 órás szabadságharcos kiképzést és hetenként egy-egy kultúrelő- adást tartunk a äolgozoknak. A sport vonalán megszerveztünk egy futballszakosztályt, két röplabda, ping-pong és sakkszakosztályokat. Pártvezetőségünk úgy igyekszik a hibákat gyorsan kiküszöbölni, hogy hetenként rendszeresen tart vezetőségi aktívagyűlést, foglalkozik az építkezés minden kérdésével. A városi pártszervezettel megszerveztük a tszcs-k látogatását, a tanyai népnevelő csoportot, s ezenkívül az egyik brigádunk az elmúlt vasárnap résztvett a Vörös Október tszcs-ben a cséplési munkálatokban. Igen nehéz feladat előtt állunk. Az építkezésünk eddig 26 napot késett. A késedelem, a tervfegyelem hiánya komoly mulasztás és erről Gerő elvtárs beszélt a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén. Né- künk az a feladatunk, hó g y Központi Vezetőségünk határozatát feldolgozzuk építkezésünkön és a munka jó megszervezésén, a népnevelő munka kiszélesítésén keresztül behozzuk a 26 napos késésünket. Kérem a megyében lévő építkezési pártszervezeteket, hogy az én munkámat, illetve a pártszervezet munkáját, a leíröttak alapján vizsgálják felül, észrevételeiket tegyék meg, hogy így a hibák közös feltárásával még eredményesebb munkát tudjunk végezni és fellendítsük az építési pártszervezetek munkáját. Egyben felkérem az építkezések párttitkárait, hogy munkájukról, módszereikről írjanak, cseréljük ki tapasztalatainkat és ez nagymértékben hozájárul majd munkánk megjavításához. Jó lenne, ha egy-egy párttitkár elvtárs felkerésné kiskunhalasi ki- rendéltségünk pártszervezetét, hogy a helyszínen észlelhető hibákat, hiányosságokat, eredményeket megbeszélnénk és így gyorsabb fejlődést biztosítanánk az építkezések pártszervezetei jó munkájának. Az eMársak levelét várva maradok elvtársi üdvözlettel: Sándor Endre, alapszervezeti titkár. Elméleti színvonalunk emelését seqíii elő az Anyag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása
