Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-02 / 70. szám

Leleplezték a jobboldali szociáldemokrata izgató! a bajai Gyapjúszövetgyárban 1« kell leplezni éa el kell távolítani u üzemekből az aktívan ellenséges jobboldali szociáldemokrata elemeket, akik azzal hálálják meg a magyar népi demokrácia ve­lük szemben tanúsított elnéző magatartását, hogy ... mint az imperialista háborús gyuj- togaíók még fel nem számolt ötödik hadoszlopa, a leghit­ványabb eszközökkel próbál­ják megzavarni munkásosz­tálynak, népünk békés építő munkáját14 —• {Gerő Ernő beszédéből.) A Bajad Gyapjúszövet gyáriban elsőízben ült össze a becsület­bíróság. Tagjai az üzem legjobb dolgozói, étmunkások, sztaháno- visták. Peidlí János az elnök, Rahata József képviseld a vádat. A zsúfolásig megtelt terem előtt ül Bakity Dragica, az első ügy vádlottja. Feszült figyelem mellett kezdődik a tárgyalás. A vád: izgatás. Bakity Dragica nem­régen az elbocsátott kazánházi dolgozókat is arra izgatta, hogy verjék nyomorékká a vállalat­vezetői. — Ha nem teszitek td, elvégzem én magami — jelentette kd. Jól érezte magát az elbocsá­tott kazánházi munkásokkal. Együtt mulatott velük. A becsületbkóság tagjai kérdé­seket intéznek hozzá. Farkas László az iránt érdeklődik, tisz­tában van-e azzal, hogy a kazán­házi dolgozók italosán jártak a munkahelyükre és nem egyszer alva találták őket, ezzel veszélyeztették a dolgozók (esti épségét és va­gyonát? A bíróság minden tagjának van valami kérdezni valója a vádlott- lói. Isanerjk jók Bakity Dragica az áruló szociáldemokrata Hanák Endre képviselőnek leghűbb se­gítőtársa volt aljas munkájában Most, hogy mindezeket még izga­tással is tetőzte, előkerülnek a régi vétkek is. 1947-ben vissza­dobta a tagsági könyvét, a jobb­oldali szociáldemokraták beépí­tett ügynöke volt. Makk Ferenc meg is mondja: r-- Hanyag mankója, állandó izgatása a munka, a termelés ellen, bizonyltja, hogy a jobboldali szociáldemokraták, a háborús aszí tők szövetsége­seinek táborához tartozott. Minden cselekedete arra en­ged következtetni —* mondja Szá­váid József is, —» hogy az ellenség soraiból ko­rült közénk. Ezekre az árulókra, kémekre, a munkásosztály ellenségeire hívta fel figyelmünket Rákosi és Gerő elvtárs. Bakity Dragicáu keresz­tül a háborús gyujtogatők keze nyúlik sorainkba. Bakity Dragica már Pesten Is végzett romboló munkát. Így tud­ja ezt Lakit István, Fekete Imre is. Dömény József emlékszik rá, hogy a 47-es választások alatt Bakity Dra,gócát bírták meg az­zal, hogy a kommunisták plakát­jait, felhívásait mással ra­gassza le. 0 lelkiismeretesen eleget tett ennek a megbízatásnak is. Nem esett nehezére, hiszen ő is közéjük tartozott. Iván Lásslóné Gerő elvtársnak a Központi Ve­zetőség ülésén tartott beszédére hivatkozott. — Valamennyiünk­nek. kötelessége, hogy az ellensé­get, aki a Srovjetunriótól kapott szabadságunkat veszélyezteti, kíméletlenül leleplezzük én eltávolítsák »órájukból. Mit ia érdemelne mást mint va­lamennyiünk megvetését az aki a munkásosztálynak és Pártunk­nak erejét akarja gyöngíteni. , — KI az üzemből velük! — kö­vetelték a dolgozók. A becsül« tbír óság meghozta az ítéletet: Bakity Dragicának azon­nal el kell hagynia az üzemet, megfosztják szakszervezeti tagsá­gától, iratait pedig további eljárás végett átadják a bíróságnak. Ezután került sor Bakity Dra­gica tanítványának a bér- es normacsaló Bosnyák Sándor és Bairavits János szárítók ügyére. Mindketten mint éjszakai munkások dolgoznak és hogy keresetük még nagyobb le­gyen, a délutáni szakmák által továbbított kész végáruból is ma­gukéként tüntettek fel öt véget. A szárítóból félig vizes árut to­vábbítottak, amelyet újból visz- szakaplak. Ezeket mégegyszer fel­számították, mint elvégzett mun­kát. A becsületbíróság más üzem­részbe való áthelyezésre és a jog­talanul felvett pénzösszeg vissza­térítésére ítélte őket Mi asszonyok is kivesszük részünket az aratás-betakarítás munkájábói Amíg az Imperialisták eszeve­szett dühükben állandóan csak a háborús uszítást tajtékozzák, ad­dig mi tervszerűen építünk. Ezt hirdetik nálunk, Sükösdön is a gabonakeresztek ezrei, az a bol­dog öröm, atná dolgozó paraszt­ságunk arcáról sugárzik, amikor elégedetten nézi egész évi mun­kájának, a munkásság segítségé­nek eredményét. M3, dolgozó parasztasszonyok is derekasan kivesszük részünket az aratás, • ‘betakarítás nagy munkájából. Tudjuk, hogy min­den levágott kalásszal, minden szem gabonával a békét szolgál­jak, amit mi asszonyok akarunk legjobban. Mert mi nem akarunk több árvát, több könnyesszemű édesanyát, özvegyet látni! Az amerikai imperial fest ák nem fog­ják többé a ml fiaink vérétől csö­pögő dollárokkal telerakni fene­ketlen zsebüket. A mi útunkat kijelölte Pártunk és a nagy Szov­jetunió példát mutat. A munkás­ság a városban építi a szocialista ipart, támogatásokkal mi itt falun teremtünk virágzó mezőgazdasá­gok Gyermekeink előtt kinyíltak az iskolák kapui s -boldogan, büszkén száll gondolatunk az egyetemek, főiskolák felé, ahol a ml fiatok ülnek éa tudásukkal majd segítségünkre lesznek mun­kánkban. S mi süköstM asszonyok, ami­kor ezévi gazdag termésünket szedjük kévébe, ki nem mond­ható hálával gondolunk a Szov­jetunióra és Sztálinra, akinek ezt a boldog szép jelent és a csapa Ígérettel teli jövőt köszönhetjük. özv. Boza Károly né, Sükösd. Eredmények és hibák a kecskeméti Barneváiban Gerő elsrtárs beszámolt nép­gazdaságunk eredményeiről, hi bAiról, valamint a legközelebbi feladatokról. Többek között azt mondotta, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzete általában ked­vezőnek mondható. Ez nagy ál­talánosságban vonatkozik a mi üzemünkre is. Jó munkát végez­tünk, es azonban korántsem jelenti azt, hogy nincsenek hibáink. Hogy ezeket a hibákat ne köves­sük öl többszőr, feltétlenül rá kell mutatni ezekre a hiányosságokra, hibákra. Laza a fervSegyelem Éppen Gerő elvtárs beszédének alapján vettük észire, hogy lazul a tervfegyelmünk, -r- Nem ra­gaszkodunk például a tervben elő* irányzott felújítási összeghez, ha­nem alaposan túl is léptük azt. A termelési tervünket viszont neon tudtuk százszázalékra teljesíteni, nagyrészt külső okok miatt, de nagyban hozzájárult eh­hez az üzemben tapasztalható laza munkafegyelem is. Sokan még most sem ismerik az üzem rendjét. Tálas Katalin kartársnö például még mindig nem tudja, hogy hány órára kell bejönnie. Általában az üzem szellemi dolgozói nem tartják be a fegyelmet. Nem bélyegeztetik le a kártyájukat például, hanem csak ceruzával aláír­ják, holott jól tudják, hogy ez nem elegendő. Javításra szorul az éjszakai ra­kodómunkások munkafegyelme is. Van annyi munka az üzemben, hogy jut az éjszakásoknak ij. Nem indokolt, hogy már egy óra után S Bártszermet segíti. Irányítja a szakszervezetei Szeretnék beszámolni az üzemi bizottság munkájáról is. Az üzem életében előforduló hiányosságo­kért hibákért a pártszervezeten kívül felelős a szakszervezet is. Minden alkalmat meg kell ragad­ni arra, hogy levetkőzzük éteket a hibákat. Eleinte igen sok nehézséggel és hibával kellett fölvenni* a harcot a tapasztalatlan üzemi bizottság­nak. Legelső feladatnak tartottuk elméleti színvonalunk emelését. És magam is sokat tanultam, fej­lődtem a hathetes iskolán. Nagy segítséget nyújtott munkánkban az üzemi pártszervezet állandó támogatása és nem utolsó sorban a Központi Vezetőség határozata. Az üzem fejlődését nagyban be­K€TF€L€ ARATA5 "Thick Ryu aajgó szívvel járda be a Ma kert útjait. Léptei nyo- mán «zárás göröngyök omlottak porrá. Hiába tekintgetett jobbra-balra, mindenütt a pusztulás sivár nyomai fogadták. A hetek óta tartó szárazságban mindenütt kisült a vélemény és semmi re­mény arra, hogy idén a kertből valami jövedelme is lehessen. Télen súlyos pénzeket vasalt be az öntözőtársaság a kisfairmerektől a* egész településen és ígéretet tett arra, hogy az öntözőhálózatot ki­építi. Semmisem lett belőle. Tavasszal egyesek, amikor látták, hogy becsapták őket, pert indítottak, de ráfizettek. A bíróság elfogadta a társaság kifogást kereső érveit és elmarasztalta a farmereket a per­költségben is. A tíz csak a nagy farmerek földjeit öntözi és így van az egész Kaliforniában, de a többi államban is. í / Ryan az elmúlt nap olvasott könyvre gondolt. Lee Frire írta, címe: „Az amerikai farmer problémái és kilátásai“. Azt hitte, talál majd benne valami vigasztalót. Nem elég, hogy a kert kisült, a búza ördögi rosszul fizetett, részben az aszály miatt, részben a piaci helyzet miatt. Az adó pedig annyira szorítja, hogy hónapok óta nem tudja megcsináltatni a lyukas háztetőt. Nos, Lee Frire nem írt semmi vigasztalót: „Az amerikai kis- farmerek végeredményben teljesen a falhoz szorultak.“ A nagy far­merek. és földművelő trösztök kirabolják, tönkreteszik őket. Az utolsó néhány év alatt a kisf arm erek száma, a földbérlőkével együtt 30 százalékkal csökkent. „A körülmények olyanok — írja Lee Frire — hogy & kisfarmereknek a legcsekélyebb kilátások sincs a m egéflibetésre. M U z tökéletesen így van, ~ gondolta keserűen Dick Ryan kali- formai kisfarmer, és családja eem ind megélni mellékkere­set nélkül Vagy bérmunkát váltál a gazdag farmereknél, vagy el­megy dolgozni a közeli fafeldolgozó üzembei Ryiannak nem volt pénze arra, hogy néhány éj cserepet vásá­roljon a háztetőre. Viszont egyáltalán nem vigasztalhatták meg ezok a statisztikai adatok, hogy a farmerházak 51 százaléka olyan állapotban van, hogy még a kijavításokra sem lehet gondolná. — Beléptünk a bizonytalanság időszakába! — jelentette ki nemrég Patton, a Farmerek Nemzeti Szövetségének elnöke. Alberl Gross, a „National Grange“ nevű konzervatív farmerszövetkezet vezetője megjegyezte, hogy az USA mezőgazdasági helyzete nagyon hasonlít az első világháború utáni válságos helyzethez, amikor óriási krach következett be. Ryan fáradtan ért haza. A szemle, amelyet kis gazdaságában ne találjanak tennivalót. Nagyon rossz a gépkocsikísé- rőknek a munkához való viszo­nya. Nemhogy segítenének a gép­kocsivezetőknek a kocsik megja­vításában, hanem csípőre telt kézzel áll­nak mellettük félórákig és nyugodt Iclkijjsmcreltel veszik fel az órabért. Csökkenti a 1O0 forintra eső munkaérfóket az, hogy indokolatlanul sok a túlóra. így üzemünkben alaposan megnőtt a kifizetett munkabérek összege a termelékenységgel szem­ben. Különösen sok a szellemi munkavállalók túlórája, Ezek kö­zül is a könyvelőség és az expe­díció vezet. Séra Géza főkönyvelő például már el sem tudja képzelni a munkáját túlóra nélkül. Éppen ezért munkaidejének nagy részét utazgatással tölti, aminek következtében az itthoni munkája szenved hiányt, és ezt túlórában kénytelen pótolni. Úgy gondoljuk, hogy a vidéki ellenőrzést e! lehet látni anélkül is, hogy a főköny­velő állandó vidéki kiszálláson legyen. Van két piaci ellenőrünk, szövetkezeti szervezőnk, a válla­latvezető és helyettese, akik be­osztásuknál fogva többször jár­nak vidéken, elvégzik az ellenőr­zést. Fölöslegesnek tartjuk azt, hogy Séra kartárs utazgatás miatt havonta 8—900 forintot vegyen fel túlóra és egyéb címeken. Ed­digi Illetmény* ebben az évben május 51-ig 11.551 forint, ami 2370 forintnak felel meg havonta. folyásolja a reszortf&lelősöík mun­kája. Tamási Ottó termelési fele­lős a sok eredmény mellett egy igen súlyos hibát követett el: nem tartotta állandóan ébren a versenyszellemet. A sztálini műszak alatt hatalmas lendülettel felszökkenő verseny láz hatalmas felajánlási mozgal­mat hozott maga utó n, április 4-én és május Inén la. A verseny­szellem azonban, bár igen szépen indult és alakult, — kampánnyá vált. Ez azért van, mert a terme­lési felelős elhanyagolta a reszort- bizottságot és nem foglalkoztak eleget a verseny kérdésével. Júl dolgozik az üzem szakszer­vezeti propagandistája Kúra Mag­dolna. Eredménynek lehet fel­hozni azt, hogy az újság előfize­tők számát 24-el emelte. A munkásosztály egy-egy ünnepe előtt az üzemet szépen feldeko" rálták. A szakszervezet faliújság­ja mindig friss, mozgósítja a dolgozókat és tájékoztatja őket az üzemben történtekről. Nem ő írja a cikkeket, mint egyes fali- j újság felelősök szekták, hanem a | többi dolgozót szervezi be. A Í cikkek legnagyobb részét a veze- I tése alatt áJló szeminárium hall- s gatói írják. | A munkavállalókat a szakszerve­l zet különféle segélyben részesíti. Több szülési, házassági, betegségi és egyéb segélyt osztott ki a szakszervezet. Jó felvilágosító munkával a reakciósok aknamunkája ellen. Szükséges megemlíteni Révai elvtársnak a beszédét. Révai elv­társ foglalkozott a klerikális re­akció aknamunkájával. Nekünk, szervezett dolgozóknak feladatunk az, hogy minden rémhírt, amit a klerikális reakció terjeszt, visz- szautasítsunk, ellenük jó felvilá­gosító munkával állandóan har­coljunk. így érjük el azt, hogy a dolgozókat is kivonjuk a kleri­kális reakció befolyása alól. Ez­zel gyengítjük a háborús uszítók táborát, erősítjük a békéért har­coló tömegek törekvését. Én a beszámolómban kritikát gyakoroltam néhány dolgozó felé, ezt nem azért tetteim, mintha az illető személy ellen lenne kifogás, ellenkezőleg, azt akarjuk elérni, hogy a hiba megszűnjön az üze­münkben, és a hibák kiküszöbölé­sével növeljük az üzem termelé­kenységét. Elvtársi üdvözlettel': Molnár József né flb. titkár,, Kecskeméti Baromfiérté- 1 keaftő NV. tett, teljesen lesújtotta. Holnap kellene kezdeni az aratást de semmi kedvet nem érzett hozzá. A felesége szótlanul tett elébe valami ennivalót. Két malacot hizlaltak, tavaly, de a pesti* eű.vitte őket. Most is röfög két süldő az ólban, csak ezeket ne érje utói valami baj. íg evett, Toon Johnsra gondolt, akit elárvereztek. Egy reggel ■*•*-*■ Torn, a felesége és a gyermekei felültek a ponyvával fedett szekérre és elindultak valamerre. — Nem leszünk magunk — mondotta Tom, kissé iróniknsan a búcvúzásikor — a hozzánkhasonlók egész serege csatlakozik majd a menethez! A vándorlók, akiknek száma állandóan növekszik, hontalanul bolyomganak évről évre. Most, nyáron, az irány — észak. Télen visszatérnek és-bejárják Kaliforniát. Az úton a felesleges farmerek találkoznak a városokból özönlő felesleges munkásokkal. Együtt éheznek. — Az. egészet a gépek okozzák — mondta Ryan felesége a tűz-' hely mellől, mintha megértette volna férje néma gondolatait. — Hogyan versenyezhetnénk mi a gépesített nagyfarmokkal? Tgen — gondolta az ember — a kapitalizmus feltételei között valóban így van. Amerikában a gépesítés nyomorüságol hoz a kis- és középfanmeréknek. A déli államok nagyfarmerei a trakto­rok bevonásával tíz év leforgása alatt több mint 300 ezer kisfarmert és földbérlet szorítottak ki a földről. A farmerek széles tömegeinek helyzete állandóan rosszabbodik. Egyes mezőgazdasági termék árának eséséből semmit sem érzett meg a városi fogyasztó, mert végül is a kiskereskedelmi árak nem változtak meg. Annál jobban sújtja azonban a kisfarmereket. A monopóliumok fillérekért vásárolják fed tőlük a termést. A tej- kereskedelem egész Amerikában két nagy társaság kezében van. De ugyanez áll a gabonaneműekre, zöldségféléikre, a húsra, gyü­mölcsre. A monopóliumok tetszés szerinti árakat diktálhatnak rá • kistermelőkre. I^e legalább többet termelhetnének!... Eizt sem lehet A mo­nopóliumok nem akarják, hogy az Egyesült Államokban bőség legyen mezőgazdasági cikkekből, mert akkor az árcsökkenés a fo­gyasztási piacoat is elérné — kisebb lenne a monopóliumok haszna. A monopolisták ezért olyan törvényeket fogadtatnak el a parla­mentben, amelyek korlátozzák a mezőgazdsági termelést. Lucas sze­nátor (Illinois állam) törvényjavaslatot terjesztett be a búza, ten­geri és rizstermelés csökkentésére. A vetésterületek 8 százalékát vonták ki a forgalomból. —- A kapitalistáknak —« mondta Ryan a feleségének —> a jő termés átok, katasztrófa.Mi meg a kapitalizmusban megyünk tőnkre.

Next

/
Thumbnails
Contents