Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-21 / 60. szám

getlenségünket, békénket és sza­badságunkat veszélyez teli. A 49-es választásoknál népünk abszolút többsége azért szava zott a kommunistákra, Rákosi elvtársra, mert Így látta biztos kézben a béke ügyének védelmét. Az új Alkotmány megterem­tése, a tervkölcsönjegyzés ha­talmas sikerei, a munkaverseny fellendülése mind-mind azt mu­tatják, hogy dolgozó népünkben egyre gyorsabban megy végbe a megváltozott helyzet felismerése, egyre nagyobb erővel támogat­ják Pártunk politikáját. A hároméves terv hatalmas al­kotásai, szétrombolt vasúti háló­zatunk újjáépítése, gyönyörű Duna-hfdjatnkat, a félig romhal­mazzá lőtt Budapestet s több vi­déki városunkat azért tudtuk újjáépíteni s ezért tudunk Mo­hácson, Miskolcon új vasipari komibáltakat építeni, mert a dől. gőzök tudják, hogy nemcsak gazdasági feladatok teljesítéséről, hanem mindenekelőtt demokra­tikus rendünk megszilárdításáról s a béketábor erejének növelésé­ről van szó. Hatalmas sikere Pártunknak a helyi tanácsokról szóló törvény megalkotása, illetve végrehajtá­sának megkezdése. Ismeretes hogy e hét csütör­tökén megyénkben Is megalakult a tanács, mely szerkezeti felépítésé­ben, szociális összetételében, munkamódszereiben minden bi­zonnyal megfelel azoknak a vá­rakozásoknak, amit megyénk dol­gozói várnak a közigazgatás mélyreható, következetesen szo­cialista reformjától. Népi demokratikus rendünk znegnöveLedelt erejét le lehet mérni hazánk felszabadítá­sának 5. évfordulóján, majd később nagy május 1-1 sereg­szemlén felvonult, soha nem látott lelkes, tüntető tömegek példátlanul nagy számával, a felszabadulásunk 5. évfordu­lóján dolgozó népünk hatal­mas erőgyarapodásról, harci készenlétről, széttepbetetkn egységről, háláról és ragasz­kodásról telt tanúságot, a Szovjetunió és Szálln elvtárs Iránt! san napirenden kell tartani. A nők részvétele alapszervi ve­zetőségeink ben 25 százalékos, a 35 éven aiuil fiataloké 51 száza lékoá. Javult a munkások ará­nya, pontosabban 22 százalékra, a dolgozó parasztoké 51 száza­lékra. Ezen belül különösen nagy súlya vau a termelőszövetkezetek­ben dolgozó parasztoknak, ke­vés az aránya az értelmiségiek, nek ,ahol feltétlenül javítani fo­gunk. A vezetőség újjáválasztása vég­eredményben megyénkben is meghozta azt a fordulatot mun­kánkban, amit vártunk, vagyis megjavult a vezetőségek szociális összetétele. A Párton belül megszilárdult a demokrácia szelleme,, elmélyüli a bírálat és önbírálat, megjavul! a kapcsolat a vezetők és a párf­tagság között, hasonlóan a párt, tagság és a pártonklvüliek tö­megei között is. Az újonnan megválasztott alapszervi vezetőségeink mun káját nagymértékben elősegítet te az a körülmény, hogy me­gy ebizottságunk 2 és 8 hetes titkárképző Iskolát szervezett, ahol alapszervi titkáraink a vezetéshez szükséges minimális elvi gyakorlati ismereteket elsa játitják. Hiba volna azonban azt hin­ni, hogy minden rendben van, hogy alapszervi, Járási és me­gyei veztőségtink egy csapásra fel­számolta a hibákat. Tovább kell fejleszteni min denekeiőtt a bírálat, önbírálat alkalmazását. E téren még sok hiba van. Iíákosi elvtárs február 10-1 be­szédében felhívta a figyelmün­ket, hogy a „kritika, amit gyakorolunk, legyen építő, ue legyen seké­lyen, ne könnyítse meg ai el­lenség munkáját, hanem erő­sítse a Pártot, fokozza a Párt befolyását és vonzóere­jét.“ Sok helyen a bírálat tartalmat­lan, üres, nem építő, nem őszin! t s éppen ezért nem Is viszi elő rébb a mi ügyünket. A kalymúri pártszervezet volt titkára azzal Intézte el a titkári beszámolót, hogy „elrlársak önkritikát gyako­rolok, bevallom őszintén, bogy nem volt Időm elké­szülni a titkári beszámolóval és nem Is tudok beszámolót tartani.“ A kritika ilyen formális, tar­talmatlan, elsokélyesitett alkal­mazásával még igen gokszor ta­lálkozunk. A havonként kötelező titkári leszámoló a végzett munkáról, a tagság bekapcsolása a Párt falusi politikájának Irányításába és végrehajtásába, igen sok helyen még sántít. Nem lehet mással magyarázni például a kunsztfUtiniklósi párt. szervezet vezetőségének a tevé­kenységét. Ha a kunszenlmikiósi párt vezetőség őszintén beszámol­na a tagságnak tevékenységé­ről, akkor valószínűleg nagyon kemény fejmosást kapna. Idézek a kunszentmikiósi párt- szervezet vezetőségének május 15-1 ülésének jegyzőkönyvéből, ahol az alábbiak vannak : „1. A Földmű vessző vetkezet be Győri Esztert 'teszik és a Győri Észtet jelenlegi munkahelyére Vidovszkl Máriát- 2. A Földinüvesszövetke zetba Bart Ferenc hentes helyére Hajdú Gyula elvtársat teszik. 3. A Földművesszövetkezetbe egy iterményfelvásárló kell, de ebben a kérdésben a vezetőség most nem dönt 4. A Földműves- szövetkezetbe Gálos Ignácot te­szik tenményfelvásárlónak, de az­zal a kikötéssel, hogy Tözsér Já­nos feltétlenül oktassa kl a műn kára. 5. A hengermalomba gép- kocslvezdtő kell, de ilyen nincs és nem tudnak javasolni. Ilyen és ehhez hasonló mun­kát, ha elszigetelten is pár köz­ségben tapasztaltunk. Néhány elvtárs, úgylátszik, még mindig nem szívlelte meg Rákosi elvtárs beszédét s a Pártot a Földtnü- vesszövetkezet leányvállalatának nézik g munkaközvetítéssel, ál- lásbahelyezéssel foglalkoznak, ami klikkek, csoportok alaku­lójához vezet elidegeníti Pár­tunkat a pártonkívüli dolgozók­tól. A vezetőségek újjáválasztása során, mint ismeretes, újjává­lasztottuk Járási pártveeztősé- geinket is. Sikerült elérni, hogy a járási pártválasztmáuyok nem dekoratív testületek, hanem a Párt- munkájában, harcában meg. edződött, kipróbált Jól dolgozó Járási pártvezetöségelnk, Já rási párttitkáraink munkája min. den hiányosság ellenére egészsé­ges fejlődést mutat. Ezt leginkább le lehet mérni, a tag és tagjelölt-felvétel állásá­nál. Az elmúlt 8 hónap alatt mintegy 1200 tagjelöltet vettünk fel és ebből 48 százalék a 24 éven alnli fiatalokból tevődik, nagy számban vettünk fel nőket, pon­tosabban 36 százalékot, kielégítő­nek mondható a felvett munká­sok aránya is, mintegy 44 száza­lék. Szép számmal vettünk fel ter­melőszövetkezeti csoport-paraszto­kat, ami helyes, de nem helyes az, hogy o felvetlek közül csak A tagjelölt-felvétel eredmé­nyeivel' kapcsolatban foglalkozni kell azokkal a komoly hiányos­ságokkal, amelyek még csöke- vényei a kialakult bürokratikus szokásoknak. Ellenére a többszöri felhívás­nak, alapszerveink és Járási párt. bizottságaink, de megyebtzoUtá­lunk Is még mindig nagy számban vesz föl olyan tagjelölteket, akik nem annyira meggyőződés­ből, mint inkább vélt előnyök biztosítása végett* karrierizmus, ból közelednek a Párthoz. Járási konferenciánkon sok volt a panasz és Itt áttérek megye- blzottságunk munkájának érté kelésére a tag és tagjelöltek fel­vételének elbírálásának elhúzása miatt, megy ebizottságunk részé­ről, mindjárt hozzáteszem, hogy a panasz, az esetek többségében jogos és helyénvaló, mert jelenleg Is mintegy 4— 500 elbírálatlan tag és tag­jelölt felvételi kérelem fek­szik elintézetlenül. A tagjelölt-felvétel elhúzódá­sa a felvételüket kérő pártonkl vülieknél azt eredményezi, hogy elidegenednek a Párttól a sok bürokratikus huza-voua miatt. A megyei bizottság ezen hibái mellett, amit Igyekezni fogunk kjavítani, hangsúlyozni kell, hogy a tagjelölt-felvétel munkája nagy körültekintést,' lelkiisme­retességet, felelősségérzeteit kö velel meg megyei bizottságunktól, nem utolsó sorban sok Időt. A tagjelöltséget kérők között alapszervi és járási vezetőségeink Nem kis hibája megyebizott- ságunk munkájának, hogy nem számoltunk azzal a ténnyel, ami a vezetőségek és elsősorban a já­rási vezetőségek újjáválasztásá- vat kapcsolatban, az új káderek­kel a fokozottabb foglalkozást követeli meg. A megyei bizottság túlsók időt tölt az íróasztal mellett, nem ju. idő arra, hogy a fiatal, fejlődéskő. lies funkcionáriusainak a hely színen komoly elvi-gyakorlati se­gítséget nyújtsunk, hogy tanítsuk Őket dolgozni, Így közben mi Is tanuljunk. Ha a fiatal kádereket ma­gukra hagyjuk, akkor azok meg. torpannak, megijednek a nehéz­ségektől és nem képesek fejlődni, megoldani feladataikat. A fiatal új pártfunkcionáriusok fejlődésének Jelentőségét nem le­het eléggé hangsúlyozni. Pártunk és demokráciánk fejlődése, a szo­cializmus építése egyre széle­sebb területeket fog át, amiből következik, hogy egyre több, jól dolgozó káderre van szükség. Ebben a kérdésben változtat ni kell megyebízöldárunknak ed digt módszerein, elsősorban vál­toztatni kell nekem. Megy ebi zottsá gunk nem segíti elvtársak együttese, akik együtt nőttek a Párttal és alkalmasak feladatok megoldásán. Járási pártválasztmányalnli szociális összetétele 'kedvező. A munkások aránya 50 százalék, e mellett megnőtt a súlyuk a dol­gozó parasztoknak, termelőszö­vetkezeti csoporotokban dolgo- 1 zóknak g a dolgozó értelmiségiek nek Is. ki* százalék egyénileg gazdál­kodó. Fejlődés van a tagdíjfizetés­nél is. —I Február hónap­ban a tagság 69 százaléka már, dúsban 73 százaléka, áprilisban 75 százaléka, májusban 77 száza, léka fizetett tagdíjat Ez kétségtelenül fejlődést ma­tat, de látni kell, hogy a tagság­nak csak 77 százaléka fizet és ez megengedhetetlen, mert tagsági díj fizetése, mint tudjuk, a Párt. hoz való viszonyt Is mutatja. Külön ki kell emelni a bajai járást, ahol ezen a téren tűrhe­tetlenül rossz a helyzet, rendkí­vül alacsony a fizető tagok szá­ma. ébertelensége folytán nagy szám­ban szerepelnek a Pártból ki­zárt, vagy a Párt tagságára mél­tatlan, jobboldali szociáldemo­krata, vagy egyéb ellenséges ele. tnek, akiknek felvétele sűlyoi károkat okozna Pártunknak. Ismerjük meg területünket! Általánosságban hangsúlyozni kelj munkánk fogyatákoniáfá nál, hogy még mindig nem ismerjük eléggé a megyét • ezért nem ta­dunk eléggé konkrét, megkülön­böztetett politikát kidolgozni ta egyes járások, városok felé • en­nek megfelelően nagyobb segít­séget kell adni az egye* járási- városi bizottságoknak. Sajátos és még nem eléggé feltárt problémáink vannak. így elsősorban a nemzetiségi kérdés, megyénk déli részén, ami abban áll ,hogy Titő fasiszta Jngoszlá. I Iájából támaszkodva az itt élé kulák elemekre, nemkevéibbé Rajkák által ldetelepltett volt horthysta, vitéz, kulák segítségé, vei rendszeresen szítják a gyűlöl­ködést, a soviniszta heccelődé« politikájával éa minden eszköz­zel gátolni Igyekeznek Pártunk törekvéseit ,a kulák elemek kor­látozásával kapcsolatosan. Másik sajátos területünk » kalocsai járás s még egy-két vá­ros, ahol a klérus viszonylag erő* s ez megköveteli tőlünk, hogy tanulmányozzuk ezt a területet, gondosabban dolgozzuk ki polltt kánkat, nagyobb segtíséget nyújt, sunk a járási-városi pártblzott Ságoknak. eléggé a tömegszervezeteket, ei meg is látszik a ml tömegszerve zeteink munkáján. Az MNDSz-nél, a DÍFOSz-nál, az MSzT nél, az SzHSz-nél rend. kívül erős a kispolgári és kleri­kális befolyás. Számos tömeg- szervezetünkben kulákok vannak, sőt még az alapszervi vezetősé­gekben is előfordul. Lényegesen jobb a megyei bi­zottság munkája s jobbak az eredmények is a dolgozó ifjúság szövetsége Irányításánál, támoga. fásánál. A fiatalok tömegszervezeteiben, különösen a kongresszusi előké­szítés szakaszában hatalmasat növekedett as aktivitás, a kulturális, a po­litikai feíadafokba való be­kapcsolódás, nem utolsó sor­ban a termelésben való rész­vétel. Külön ki kell emeljem a bajai posztógyár Vörös Fonál nevű If­júsági brigádjának nagyszerű tel. j esltményét, amely jelentősen hozzélá rnlt ahhoz, hogy a bajai posztógyár, mint tudjuk ét üzem lett. Megyebtzottságunk az új tne. gyehatárok kialakításával kap Eredményeink és sikereink: Pártunk sikerei Kedves Elvtársak! Hangsúlyoznom kell, hogy eredményeink és sikereink, mint Rákosi elvtárs mondta, Pártunk eredményei és sikerei. E mellett rá kell térnünk azok­nak a hibáknak, hiányosságoknak Ismertetésére, melyre Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség február 10.1 ülésén hívta fel fi­gyelmünket. „Ahol elharap ódzik az önelé­gültség < mondta Rákosi elvtárs, —- az elbizakodott­ság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükség a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvész a Párt és a tömegek egészséges kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dol­gozó néptől, A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása Pártjának, osztá­lyának, dolgozó népének. Ez sikereink titka. De ahol ez a szellem meglazul, ott ha­marosan felüti fejét a bü­rokrácia, klikkelv, csoportok alakulnak, állásvadászás, korrupció keletkezik, háttér­be szólítják az ifjakat, a nő­ket és tompul az éberség az ellenséggel szemben. Egyszó­val jelentkeznek azok a ba­jok, melyekkel szemben, ha kíméletlenül fel nem vesszük a harcot, előbb vagy utóbb, de lejtőre viszik a Pártot.“ Megyebizottságunk látva azt, hogy a Rákosi elvtárs által fel­vetett hiányosságok megyénkben is fennállanak, hozzáfogott ezen hiányosságok és hibák kiküszö­böléséhez. Alapvető feladatunknak fekin. tettük, hogy Rákosi elvtárs út­mutatásai alapján érvényt sze rezziink a pártonbelUU demo­kráciának, elmélyllsük a blráiai és önbírálat szellemét, fokozzuk az éberséget, segítsük a fiatalok és nők fejlődését, javítsuk Pár­tunk szociális összetételét, nem utolsó sorban erősítsük Pártunk kapcsolatait a tömegekkel. A párttagság iskolái A határozat végrehajtása után megyénk többszáz alapszerveze- tóben újjáválasztó taggyűlést tartottunk. A taggyűléseken a párttagság — kevés kivételtől el­tekint ve — nagy politikai fejlő­désről, épltőszáudékú kritikai ér­zékről, a Párt Iránti ragaszko dásról, a Párt politikájának messzemenő helyesléséről tett tanúságot. A taggyűléseink mindenütt a megyében hatalmas, nevelő iskolái voltak párttagságunk­nak és a Párt vezető funk­cionáriusainak egyaránt. Mindenekelőtt rátértünk ar­ra, hogy a párttltkárok a Párt tagjainak havonkénti taggyűlése, ken beszámoljanak a végzett munkáról, feladatokról s ezáltal a tagságot bevonják a Párt, a falu problémáinak megvitatásába és végrehajtásába. A titkári beszámolók többsé­gűkben jók voliak. őszintén fel­tárták az eredményeket, a hiá­nyosságokat is, megfelelő volt a tagság érdeklődése és részvétele a vitában. A félegyház! gépgyárban a tag ság rámutatott a vezetőség azon hibájára, hogy elhanyagolja a termeléssel való foglalkozást, nő « selejt, emelkedik az önköltség és a vezetőség passzív. A dusnokl termelőszövetkezet) csoportban a párttagság rámuta­tott arra, hogy a volt titkár vt *et prédikál és bort Iszik, mert bár nyakra-főre dicséri a ter- melőszövetkezett mozgalmát, de ő maga nem viszi be a földjét a termelőszövetkezeti csoportba. A taggyűléseken a Pártba be­furakodott ellenség tömegét lep­lezték le. A kalocsai kórházban a tagság leleplezte és eltávolította a titkárt és káderest, klerikális, korrupt, erkölcstelen, terrorista magatartása miatt. Izsákon hunyadi páncélosokat, jutáéi őrmestereket, Bácsalmá­son vitézekei, kulák csemeté­ket, Baján szódavízgyárost és papnövendéket távolítottak el a vezetőségből és ehhez hasonló ele­meket sok más községben. Az újjáválasztó taggyűlésein­ken a tagság keményen megbl rálta a vezetőségek munkáját és a legtöbb helyen, arra érdemes, alkalmas elvtársakat választot­tak be. Igypéldául Dunatetétlenen a tagság rámutatott arra, hogy a titkár ingadozó, a kulákok felé kacsingat, tehát alkalmatlan a vezetésre. Nem Is választották be ÖL A kecskeméti gépállomásnál hasonló volt a helyzet, azonban meg kell jegyeznem, hogy a régi vezetőségek jelentős része, pon. tosabhnn ötven százaléka, az új vezetőségekbe Is be lett választ­va, ami azt mutatja, hogy atapseervezetelnk veze­tőségében • meghízható, ki­próbált pártbű funkcioná­riusok továbbra ta vezetik a Pártot Megnőtt a fiatalok, a nők, a munkások, a dolgozó parasztok számaránya A vezetőségek újjáválasztása során vezetőségeink felfrissül­tek. Megnőtt a fiatalok, a nők, a munkások, a dolgozó parasztok «4mg. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy elég nagyszámban vannak még most is bent a vezetőségeink­ben ingadozó, kispolgári elemek, akiknek kiszorítását folyama to. Pártélesünk egészségesen fejlődik Bürokratikus módszerek a tagjelöltek felvételénél Foglalkozzunk többet az ű] káderekkel

Next

/
Thumbnails
Contents