Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-20 / 59. szám
LEVEL a kiskunhalasi építőmunkásokhoz „Népgazdaságunkban mu tatkozó hibák 6» hiányossá ■ t gok felszámolásában rendkí vii! fontos a munkafegyelem megerősítése.“ (Gerő elvtárs beszámolójából.^ A munka jó megszervezésének fontos feltétele, hogy munkalapokat a dolgozók idejében, pontosan kiállítva kapják kézhez, Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy a műszaki dolgozók pontos, fegyelmezett munkát végezzenek. Ezen a téren sok javítanivaló van az építés munkájában. A terv. ugyan fel van bontva kilencven százalékban és a hátralevő tíz százalékot is bontják, sokkal nagyobb hiba az, hogy a dolgozók nem kapják kézhez az egy nap alatt, illetve egy hét alatt elvégzendő feladataikat. Nem kapják meg a munkalapokat. Ezért teljes egészében a mttszki vezetés a felelős. Nem egy esetben károsultak meg a dolgozók a műszakiak hanyag, felelőtlen miinkája következtében. Például Szabó kőműves elvtárs munkájának tervén változtattak, a munkaterv változását azonban nem vezették rá a munkalapra. Szabó elvtárs a régi munkalap szerint tovább végezte a munkáját, amikor teljesítményét ellenőrizték, kiderült, hogy a falat nem kellett volna tovább huzni, így hát lebon totldk. Szabó elvtdrs még a mai napig sem kapta meg a felépített IS köbméter falért járó munkabért. A dolgozók termelési értekezleten pellengérezték ki a műszakiak rossz munkáját. Mindez azonban mit sem használ. A hanyagságok továbbra is fennállnak. A Szakszervezet fegyelmi elé állítja Őket. 5 okán gondolják úgy, különösen az újabban felvett dolgozók közül, hogy a szocializmus magától is megvalósul és azért senkinek áldozatot nem kell hoznia. Ezért van olyan feltűnő fegyel mezetlenség a szállítómunkásoknál, akiknek igen rossz a munkához való viszonyuk. Nem akarják elvállalni a soronkövetkező munkákat, Válogatnak a szállitanivaló anyagok között és a nehezebbeket végeredményben senki sem akarja elvégezni. Nagyfokú fegyelmezetlenséget árul el egyes segédmunkás brigádok munkateljesítménye. Szégyenletesen alacsony százalékot ért el Lengyel András brigádja (-12 százalék), a Sziklai-brigád, a Kinizsibrigád, Osztobányi-brigád és Benedek István csoportja, akik alig hagyták, el az ötven százalékot. ezekkel szemben ott állnak a leg öntudat osabb dolgozók, akik ve xtállalják az áldozatokat és jó munkájukkal bebizonyítják, hogy rajtuk áll a magasabb teljesítmények elérése. Soós József segédmunkás SIfi százalékkal vezet a segédmunkások között. Szép eredményeket értek el a brigádok közül I. Kovács János és Kovács Benedek ács-csoportok a csaknem 300 százalékos teljesítményükkel és Horváth és Serfözö kőmüvescsoport, akiknek termelékenysége jóval meghaladja a 200 százalékot. A legjobb egyéni versenyzők közé tartozik a Faragó és Puskás versenypár, akik az elmúlt héten már 206 százalékra emelték teljesítményüket. „A fegyelem megszilárdítása érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezniük mindenekelőtt pártszervezeteinknek és párt- sajtónknak, tie ezen túlmenOleg valamennyi tömegszervezetünknek . — mondja Gerö elvtárs a magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatairól szóló beszámolójában. pártszervezet ezen a héten negyven új aktívát kapcsolt be a népnevelő, felvilágosító munkába. Szervezett formába öntötték az agitdciót. Hetenként népnevelőértekezleten beszélik meg a legközelebbi feladatokat, eredményeket. Serkentik a dolgozókat, különösen a párttagokat a tanulásra. A népncvclőhdlözat feladata a kollektiv szellem kialakítása is. Nehéz munka vár a pártszerve zetre és a népnevelöcsoportra, mert napról-napra nagy számban érkező dolgozók legnagyobb része még nem vett részt szervezett munkában. Uj, ismeretlen ez a munka számukra. A népnevelők szervezik meg a röpgyüléseket, termelési értekezleteket is és magyarázzák meg a dolgozóknak ezek fontosságát. Eredményes munkáját bizonyítja, hogy a munkafegyelem kezd megjavulni. Ugyancsak a jó munkáról tesz tanúságot a könyvnap jó meg szervezése is. Ebben nem kis része van a SzlT-szervezetnek. Államban derekasan kiveszik a részüket minden munkából a fiatalok. A bizalmi hálózatnak tizenöt SzIT-es tagja van. Az aratást előkészítő munkálatokban is résztvettek. Valamennyien kirándultak a környékbeli tanyavilágra, hogy a dolgozó parasztokkal is tudatosítsák a terménybegyüjtés fontosságát. A felnőttek is száztagú agi tációs csoporttal járták végig a halusi tanyavilágot. js Párt tagjai járnak elöl jó példával, mert tudják, hogy „Aj rL előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának kulcsa: a Várt szervező, példamutató, vezető, irányító szerepe és a tömegekkel való kapcsolatainak további megerősítése“. A Öi évre szélé gazdasági egvezméityt kö ö?s a Szovjetunió és Finnország Az utóbbi időben Moszkvában tárgyalások folytak a Szovjetunió és Finnország képviselői között a két ország gazdasági kapcsolatainak kiszélesítéséről s megszilárdításáról. A tárgyalások azzal fejeződlek be, hogy június 13-én a Szovjetunió és Finnország közölt az 1951—1955. évi Időszakra áruszállítási egyezményt és az 1950. évre áruforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá. A két ország szélesíteni kívánja a gazdasági kapcsolatait és hosszú időre taitós alapot akar létesíteni áruforgalma számára. Megállapodlak a Szovjetunióból Finnországba és Finnországból a Szovjetunióba az 1951 január 1-e és 1955 december 31-e között szállítandó árukonttngenseket illetően. Az ausztráliai kikötőmunkások tiltakozó sztrájkja a kommunistaellenes törvényjavaslat elten Ausztrália kikötőmunkásai szerdán négy óra hosszára beszüntették a munkát, tiltakozásul a: kormány kommunista- ellei,es törvényjavaslata ellen. A kikötőmunkások határozati javaslatot fogadtak el, amelyben támogatják a szakszervezet javaslatát, hogy a kereskedelmi tengerészekkel és a dokkmunkásokkal együtt vegyék fel a küzdelmet a kom- m'unistaellenes javaslat ellen. Szilárdítsuk meg az egyéni felelősséget a Kecskeméti Magasépítő NV. kiskunfélegyházi építkezésénél As anyaghiány hátráltatja a munkát Meg kell szilárdítani az üzemekben, a vállalatoknál a fe. lelös egyszemélyi vezetést. Aki felelős a termelési terv teljesítéséért, a termelékenységért, a bérek helyes alakulásáért, az önköltségért, a selejtért, a termelékek minőségéért — mondotta Gerő Ernő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Az ötéves terv keretén belül gyönyörű állami áruházat építenek Kiskunfélegyházán a dolgozóknak. Az építkezést a Kecskeméti Magasépítési NV végzi a dolgozók pénzén. Az építkezés felelős vezetője, a vállalatvezető Bene Gábor elvtárs Kiskunfélegyházára ki is megy, megnézi a munkát, kiszáll az autóból és megkérdezi, mi újság. Ezzel megy tovább, mint aki jól végezte dolgát. Nem néz bele a munkába, hogy milyen hiányosságok vannak és hogy lehetne azon segíteni. Kengyclfutó szerepét tölti be és így érthető, hogy ezzel a módszerrel nem lehet azokat a hiányosságokat kiküszöbölni, amik itt megtalálhatók. — A villanyszerelők sokszor állnak, mert nincs anyag — mondják a dolgozók. Pedig nem így van ez egészen, mert anyag van, csak a hanyagság, a felelőtlenség mialt nem jut el az építkezéshez, de láthatjuk ezt a kapcsolótábla írtjából is. örömmel mondják a szerelők, hogy hétfőn megérkezik a régen várt kapcsolótábla. Meg Is érke zett, rajta öt rossz kapcsolóval. Nem bírták ezért tehát felszerelni hétfőn. Este a szerelő Kecskéiméire jött és bejelentette üzemvezetőjének, hogy rossz az öt kapcsoló. Üzemvezetője megnyugtatta, hogy reggel menjen dolgozni, ott lesz. Eltelik kedd délelőtt, jön az este, a szerelők állnak, nincs munka, nincs anyag. Telefonon kérik az öt kapcsolót Jön a válasz, reggel ott lesz. Szerda délelőtt nincs kapcsoló, délután a szerelők elmennek az Állami Aruház vezetőjéhez, Klein elvtárs- boz, hogy naplózza be nekik ezt az Időt, mert nincs anyag és nem tudnak dolgozni. Klein elvtárs, oki egy hőnapja látja el ezt a szervezetlen munkát, be is írja véleményét: valaki szándékosan szabotálja a termelést. A bekönyve- lést elküldték Kecskemétre, a vál. lalat vezetőségének és az illetékes személy csak erre volt hajtandó csütörötökön reggel az öt kapcsolót kiküldeni. A kiszál lító maga a vállalatvezető voll, aki nagy dühösen elkapta a szerelőket. Előbb azonban megvizsgálhatta volna önmagát Is, hogy mtért bánt olyan felelőtlenül a nép vagyonával. A lakatosmunka Is hasonlóan megy. A szerelőknek külön írásbeli megrendelést kell adni, mert különben elfelejtik, illetve elfe, lejti a brigádvezető a munkát kiadni. Ha ki is adja, csak lépésről- lépésre teszi ezt meg és sokszor órákat kell keresni, míg a munkát tovább tudják folytatni. Az asztalosoknak is kiküldenek egy ms deszka helyett fél m*-t Úgy látszik, hogy ezen akarják behozni a munkaidőn vesztetteket, közben nem gondolnak árrá, hogy magukat és a dolgozó népet csapják be. Régi kapitalista nagyvállalkozó szellemben vezetik a munkát és végzik munkájukat az itteni dolgozók is. Játszanak a dolgozó nép vágyó, nával és megkárosítják népgazda. Ságunkat. A pártszervezetet sem terheli kisebb felelősség a hanyagságban, mint a vállalatvezetőt. Nézze meg ezt a hiányosan szervezett munkát és megtalálja mögötte az ellenség kezét. A párt- szervezet felelős azért a nemtörődöm munkáért, ami ennél a vállalatnál történik. Álljon neki és javítsa kt az eddigi hibákat, gyakoroljon kritikát és önkritikát a vezetőség is maga felett, fokozza a felvilágosító munkát, ezen keresztül fokozni fogja a dolgozókban az egyéni felelősség tudatát. A tervteljesítés eszközei A moszkvai „Ordzsonikid- ze” fémárugyár sztahánovis- táinak százai két-három év munkafeladatét végezték el az elmúlt évben. Vladimir Zimin sztahánovista csiszoló pedig négy év és két hónap alatt nyolc év normáját teljesítette. Hogyan érte ezt el? Mindenek előtt arra törekszik, hogy gépéből kivegye a lehető legnagyobb teljesítményt, gondosan ápolja szerszámgépét. A mindennapi olajozás eredményeképpen csiszológépe, — amely percenként tízezer fordulatot tesz meg — már több éve dolgozik anélkül, hogy javításra szorult volna. A sztahánovista Zimin példás rendben tartja munkahelyét. A szerszámszekrény tetején készenlétben a mérőműszerek, a többi polcokon rajzok, munkalapok, valamint a különböző méretű csiszolókorongok szépen elhelyezve. Valamennyi munkaeszköz állandóan kéznél van, hogy bármely feladat rögtön teljesíthető legyen. Zimin gondos tanulmányozás eredményeként, mindig jól választja meg az elvégzendő munkához a csiszoló korongot. A fordulatszámhoz ás a megmunkálandó anyag hoz alkalmazza. Edzett acél csiszolásánál 56—100 szem- csefinomságú csiszolókorongot használt, öntöttvas megmunkálásánál pedig 86—46- os és közepes szemcsefinom- ságút. A gyakorlat azt mutatta, hogy legjobb eredményt azok a korongok biztosítják, ame- yek szemcsézete vegyes. Zi- minnek sokéves tapasztalata tanúskodik e szabályok mel- 'ett, de a sztahánovista munkákban még egy fontos tényező van, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a takarékosság. A drága szerszámanyag pazarlása nagy kárt jelent a gyárnak és az államnak. Zimin valamennyi csiszolókoronggal a teljes elhasználódásig dolgozik. A kisebb átmérőjű munkadarabok csiszolására azokat használja fel, amelyek a nagyobb átmérőjű munkadarabok csiszolása folyamán elkoptak. Ezzel egyrészt emeli a szerszámgép termelékenységét, másrészt nagy megtakarítást ér el a drága szerszámanyagból. Zimin nagy figyelmet fordít az alkatrészek megmunkálásánál a befejező műveletekre. Ezeknél két szabályt kell betartani. Az első; kíméletesen és pontosan kell kezelni a mérőműszert. A második: az előírás szerint normális hőmérsékletre kell lehűtenie az alkatrészt. E feltételek betartása mellett ez- redmilliméternyi pontossággal lehet dolgozni, amint ezt Zimin teszi. Zimin és a vállalat többi sztahánovistái új munkamódszerek bevezetésével, takarékossággal küzdenek’ a terv batáridő előtti teljesítéséért. Tudják, hogy ezzel a szovjet hazát és a béke táborát erősítik. így dolgozik az ellenség Kedves elvtársak. Szükségesnek látjuk felhívni megyei sajtónk figyelmét a Bácskiskunmegyei Malomipar működésére. Szabadszálláson 1949 decemberében államosították a Kiskunsági Malomipar R. T.-t. A malom gépei hasznavehetetlen állapotban vannak. A malom ve zetője az államosítás óta fol y ton kéri, hogy az üzem gépeit cseréljék ki, illetve újítsák fel. Egy hónap óta a malom üzemen kivül van, mivel az erőgép használhatatlan. Erre kiutaltak Kisszállásról egy erőgépet, ami viszont az üzem kapacitásához gyengének bizonyult. Az üzem vezetősége ezt jelentette a Malomipari Egyesülésnek, amely június 5-én kiküldött egy bizottságot. Az üzemvezető kérte a bizottságot, hogy nagyobb erőgépet juttassanak az üzem részére, tekintettel, hogy a községnek 8 ezer lakosa van és Fülöpszállás 5 ezer lakosának is ők Őrölnek. Erre Táncos Endre mérnök, volt malomtulajdonos, a Bizottság egyik tagja, kijelentette a malom üzemvezetőjének, hogy nem érdemes ide komolyabb gépnt beállítani, úgyis egészen rövidesen háború lesz, mert a Párt is ezt hirdeti a szemináriumokon. Mindegy, hogy milyen gép lesz itt, úgyis pusztulásra van ítélve. Nézzenek utána, hogy a Malomipari Egyesülés kikből tevődik össze. Mert, ha volt malomtulajdonosokat állít be ilyen fontos bizottságokba, akkor nem csodálkozhatunk, ha Szabadszálláson és a megye egész területén a dolgozók lisztellátása nem lesz biztosítva. Mert ezek az urak mindent elkövetnek, hogy szabo- tálásukkal elégedetlenséget szítsanak a dolgozók körében. Alig 3—4 hét választ el az új gabona őrlésétől, viszont a malomban az új erőgép beszerelése 6 heti munkát vesz igénybe. A fent említett urak mü ködése kimeríti a legsúlyosabb szabotálást. Nem lehet eltúrni azt, hogy ilyen fontos helyeken ők hozzanak döntéseket, ők ellenőrizzék a tulajdonukban volt és a nép tulajdonába átvett malomipari üzemeket. Illő lenne a Ma lomipari Egyesülés házatáján is szétnézni. Páli János, Bíró IAszlóné Szabadszállás.
