Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-18 / 58. szám
A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT a dolgozó tömegek aktivizálásával, jó szervező és felvilágosító munkával, az állam segítségére támaszkodva megteremtik a kultúrotthon mozgalom kibontakozásának feltételeit. A megyei Népművelési Köxpont «x adottságokat figyelembe réve, máris megtette az első lépéseket a kultúrot thon-moigalom kibontakozása felé. A helyzet felmérése alapján éa a lehetőségeket figyelembe véve értesítette azokat a községeket, amelyek még a folyó tervévben vagy jövőre államsegélyt kapnak a kultúrott- honok átépítéséhez, tatarozásához vagy berendezéséhez. A községi népművelési bizottságokon, a népművelési ügyvezetőkön, a töimegszervezetek vezetőin, azok áldozatvállalásán és nem utolsó sorban Pártunk falusi szervezeteinek vezetőségén is múlik, hogy a kultúrotthon létesítését menynyire tekintik a falu szocialista építése fontos kérdésének és az állami támogatást felhasználva hogyan ludják mozgósítani a dolgozókat az otthonok berendezésével, átépítésével vagy tatarozásával, új kultúrotthonok felépítésével kapcsolatos társadalmi munka vállalására, A koltűrforadalomnak szerves részét képezi a kultúrotthon hálózat kiépítése és annak a szervezeti formának megteremtése, mely irányt szab a falu kuitúrális fejlődésének l tervszerűvé és céltudatossá teszi a falusi kul- túnmunkát, egységes keretbe fogja össze a tőmegszervezetek kultúrálta ténykedéseit és ezzel elősegíti a dolgozók politikai és kultúrálsz színvonalának emelkedését és alkotóerejük kibontakozását. Hiszek abban, hogy Bács-Kiskun vármegye dolgozói is megértik Pártunknak a kul- kultúrotthon-hálózat kiépítésével kapcsolatos politikáját és mindent elkövetnek ax^ügy érdeké- ben és tettekkel válaszolnak Rákosi elvtársnak arra a megállapítására: „A kultúra megbecsülése nem üres jelszó, hanem élő valóság*“ Dózsa József, Bács-Kiskun van. Népművelési Központ vezetője. A Könyvnapon twin i Monntri F. Dezső :k viszonylatban is vannak kultú- á- rális téren eredményeink, de az a- eredmények mellett hibák és fo- é- gyatékosságok is jelentkeznek, A a- legsúlyosabb hiba az, hogy a fa- d- lusi kulbúrtmunka széteső, terv- A szerfitlen s a falvakban nincs a- oiyan szervezet, mely a kultúr- >ti munkának irányt adna és a azét- z- ágazó, sokszor egymást elkerülő ik tevékenységeket egységei keret- 1- be fogná össze. Ennek a azerve- i- zetnek létrehozása a falu szótő cialisla építésének és kulturális a- átalakításának döntő kérdése. — 1- Olyan szervezetet kell tehát 1- létrehoznunk, mely a falusi kul- i- túrmunkát rendszeressé, tervek szerűvé teheti s amely emelője 1- lehet és lesz is a falusi dolgozók is kulturális fejlődésének. >. A falusi K kulturotthonok ís: megszervezéséről van szó. Tény k az, hogy ezen a területen a kézit det kezdetén tartunk, de azért is nem botorkálunk a sötétségben, a A Szovjetunió gazdag tapaszta- a latai lehetőséget nyújtanak arra, k hogy üzemeinkben és falvainkban S- a klubok széles hálózatát^-épít- t: sük ki s olyan szervezeti kereteit* teremtsük meg a kultúrmunká-S nak és tömegmüvelődésnek, me-! lye'k támogatják Pártunk és Nép ! köztársaságunk kultúrpolitikai ! célkitűzéseit. Ilyen szervezeti! keret lesz a kultúrotthon. A» kultúrotthon nemcsak épületet ! * jelent. A kultúrotthon kultúr-« ;i mozgalmi centrum, a falu kul-! a túrális életének olyan központ-* ;- ja, amely a Párt, a szakszerve-! .1 zet és tömegszervezetek aktiv! a közreműködésével biiztositja a S i pihenést és tartalmas szórakozást," a sokoldollú kultúrmunka se- !- gftségével emeli a dolgozók po-5 i litikai és kulturális színvonalát"- és íegíti a dolgozók alkotóerejé-S s nek teljes kibontakozását. A"- kultúrotthonniozgialom kibon ta- ! l hozásának minden feltétele meg-!- van megyei viszonylatban Is.” j Megvan elsősorban a munkás-"- osztály és a dolgozó parasztság! t hatalmas kulturális igénye, de! I vannak lehetőségek is. I Mik esek a lehetőségek £ Igen sok községben rendelke-J . zésre állnak a kultúrházak, de g { nincsenek kellőképpen kihasz-g nálva. Az élet bennük szervezet-" ! len, tervszerűtlen, és kampány-" szerű. Elég szép számmal akad-" j nak olyan községek is, ahol" , építkezési anyagok állnak reu- g deTkezésre a ahol társadalmi S összefogással és az állam támo-S gatásával gyönyörű kultúrottho-i nokat lehetne építeni. Vannak ! olyan községek is, ahol az épít- 5 kezés már megkezdődött, de ti munka anyagiak hiányában vagy! egyéb okból elakadt. Éppen itt* az ideje, hogy megyénkben is Î megindítsuk a kultúrotthon moz-f galmat és az adottságokat fi-! gyeiembe véve, az állam táimo*« gatása mellett a dolgozó tömegek« mozgósításával a kulturotthonok * egész sorát hozzuk létre. Kor-î mánvzalurik a kulturotthonok 5 1 létrehozásához anyagi segítséget! nyújt Bács-Kiskun vármegyének « 1 is. A Bács-Kiskun vármegyének í ' biztosított tervkeret lehetőséget « ad arra, hogy rendbehozzuk és« 1 átalakítsuk a ku!!úrházakat vagya ' erre a célra alkalmas helyisé, a i geket és azokban tervszerű és J céltudatos kuitúrotthon-élelel In-• dílsunk be. A kormányzat anyagi J I segítsége mellett azonban a tár-” / sadalmi erőket is mozgósítani; kell. Hogy mit jelent a társadul-* r mi erők mozgósítása, arra példát* j mutat a vasmegyei Pankasz köz." f ség, ahol 10.000 forintos állam-J segéllyel 70.000 forintos kultúr-" ( otthont épftetteik fel, vagy a pest-g megyei Szigetszentmárton község,” . ahol 20.000 forint értékű társa-" dalmi munka fekszik a kultúr-J . házban. Az állam segítsége és a; dolgozó tömegek társadalmi mun-* kafelajánlásai Bács-Kiskun me-J “ gyei viszonylatban is hatalmas* > eredményeket hozhat és hoz is,; ^ ha a kultúrotthonok építésének; és megszervezésének problémáját* ® a falusi Népművelési Bizottsá-Jt gok a falu szocialista építése* t fontos kérdésének tekintik és ij ««»« * l Este, együtt ült a család. Az apa, vacsora után ‘5 a napi újságot szokta elolvasni. Amíg ezt teszi, a ’1 család hallgat, hogy aztán közösen beszéljék meg a a fontosabb eseményeket. Négyen szoktak az asztal- ndl ülni: a szülők és a tízéves Sári, meg a tizen- % két éves Béla. Napközben, úgy a szülőknek, mint a ■ gyerekeknek, megvan a megszokott munkája, vagy ’■ tanulása, de így esténként mindig szakítanak annyi .g időt, hogy a legszükségesebb eseményeket megbe- : g szóljék. ■ g Az apa negyvenéves volt és a foglalkozása pern dig tisztviselő, a városházán. De nem régóta. A I felszabadulás előtt urasági gépész volt. A földosz- ■! tásnál tűnt ki szervező képességével. Jó munkát * végzett és akaratlanul is belekapcsolódott a közigaz- g gatás munkájába. Előbb, csak önmagától, később g pedig a Párt bizalma erősítette meg állásában. T'ílesége zúgolódott ezért elinte, a pengős- • világban, de aztán belátta, hogy nemcsak g a földművesnek van komoly munkája és megélhe- ! rése biztosítva, hanem a többi dolgozónak is. így " gyerekeit is másként tudja nevelni és a kultúrához ! ts könnyebben jut, mint jutna a tanyán. Ma már ■ múltat visszasíró hang nem hagyja el a száját. g Boldogan ül az újságot olvasó, vagy a tankönyveket g túvó családja körében és csendben várja, mikor g szólalhat meg. Az edényeket összerakta, hogy rend g legyen, de még nem mosogatott, hogy ne zavarja jj a csendet. A beszélgetés után szokta ezt tenni. Ezen az estén, megint úgy, mint máskor, az ! apa nyitotta meg a vitát. Ezt rendszerint akkor * tette, amikor a megszokott mozdulatával össze.haj* tóttá az újságot. Ilyenkor megpihenteti a szemeit 5 a tanulásban erülő gyerekein, majd a féleségére néz i és beszél arról, amit legfontosabbnak talált az uj- j Ságban. De előbb mindig megkérdezi a gyerekeket : — No, gyerekek, hogy állunk a leckévelf Ezt mindig megkérdezte, mert nem akarta, ! hogy a beszélgetés a lecke rovására menjen. Azon- S lan a beszélgetést is fontosnak tartotta. — Már készen vagyok — felelte Sári. — Csak ismételek — Így Béla. — Mi újság a nagyvilágban? — kérdezte a fe- » tfsége, hogy előbb induljon meg a vita. — Zajlik. Báborút akarnak, akiknek abból * hasznuk van. De majd megtörik a világ dolgozóinak * harcos ellenállásán. Hogy nem tudják agyonverni az ilyen gaz- \ embereket — feleli a felesége. Gyerekeire gondolt Ü és elszorult a szíve, mikor életüket látta veszélycz■ tetve. — Ami késik, vem múlik. — Ml jó van az újságban, hogy valami jóról is J beszéljünk — kérdezte Béla, mert látta anyja ag- j gódó tekintetét. — A fővárosi könyvnapok eredményeiről szd- i mól be. óriási útat tettünk meg ezen a téren is a ! felszabadulás óta, A betű pedig erős fegyver a béke ! szolgálatában. Ezért is erősödik a béketábor. — Nálunk nem lesz könyvnap ? — kérdezte ! élénken Sári. — De lesz. Már hallottam róla az utolsó érte- ; kezleten. — Én már láttam is a plakátját — felelte [ Béla. — Én nagyon szeretném megvenni az Ifjú Gárdát. Filmen már láttam, de még nem olvastam — felelte Béla és látszott rajta, hogy komolyan mondta és csalódásféle ült a szájaszélén. — Én meg a Pedagógiai tanulmányokat Krup- szkdjdtól. Sokat beszélt róla a tanltónéni — felelte olyan hangon Sári, hogy ezért talán ezt mégis megteheti. — Van ’egynéhány forintom, amit measvórol„Alapvetfí változások mentek végbe a dolgozóknak a kultúrához való viszonyában is“ — álla- pította meg február 10-i beszédében Rákosi elvtárs. E megállapítás mögött a tények és eredmények sokasága rejtőzik. A nemrégiben Budapesten megrendezett Szovjet Képzőművészeti Kiállítás 300.000-es tömeget mozgató hatalmas sikere, a színházak és mozik látogatottságának állandó növekedése, « könyvkiadásunk évről-évre növekedő Í iéldányszámai, az olvasómozga- om sikerei, a könyvtárak és olvasók számának rohamos emelkedése, a tél folyamán megrendezett Szabad Föld Téli Esték előadássorozat iránt megnyilvánult érdeklődés, az üzemi és falusi kultúrcsoportok számának állandó növekedése és a legutóbb Budapesten és az ország városaiban és falvaiban megrendezett könyvnapok átütő sikere: mind-mind a dolgozó tömegeknek a kultúrához való új viszonyát fejezik ki. Ma már dolgozóink és elsősorban munkásosztályunk a maga ügyének érzi a tanulást, a művelődést s itt is követi Pártunk útmutatását és népünk vezérének, Rákosi elvtársnak tanítását: „hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultúra és műveltség Is. A% élesedő osstályharc körülményei között x gazdasági és politikai sikereink után a kultúrális élet területén is megindult az előnyomulás, A lenini „ki kit gy-z le“ elv a kultúra területére Is érvényes és nem kétséges, hogy az ellenségnek a f iolitikai és gazdasági élet hadál- ásaiból történt kiverése után Pártunk vezetése mellett a kultúra területén is szétzúzzuk a burzsoá--ideolÓgiai maradványokat, a klerikális reakciót és a kuLákbefolyást. Pártunk és munkásosztályunk azt akarja, hogy minden munkás éx minden paraszt müveit ember legyen, mert <— mint ahogy Rákosi elvtárs ts mondotta — —> a műveletlenség összeférhetetlen a szocializmus • építésének feladataival. A kulturális forradalmunk kibontakozásához a hároméves terv eredményei teremtették meg az anyagi ! feltételeket s az ötéves tervünk ! végrehajtása során olyan hatalmas kultúrális átalakulás megy 1 végbe országunkba», amilyenre 1 nem volt példa a magyar törté- 1 »elemben. A» eddigi eredmények , csak kezdeti lépések és a további 1 szocialista épitömunkánk során ‘ fog teljesen kifejezésre jutni az 1 a törekvésünk, hogy dolgozóink 1 kultúr gazdagsága nem kevésbbé * fontos, mint az anyagi jólétük. Az ötéves terv hatalmas kultúrális távlatai állnak előttünk s hogy ezek » távlatok mit jelentenek kultúrális fejlődésünk szempontjából, arra éles reflektorfénnyel világítanak Rákosi elvtárs szavai: „Az ötéves tervünk a kiművelt emberfőknek a számát elsősorban a munkásság és parasztság köréből tíz- és százezrekkel akarja és fogja is növelni.“ Gazdasági és politikai eredményeink mögött a kulturális építőmunka eredményei elmaradtak, de éppen az egyre szélesebb méretekben kibontakozó kultú- Tálii forradalom és annak konkrét jelei máris megmutatják, hogy a változás lényeges a kultúra területén is. Hogy ma többet olvasnák és több könyvet vásárolnak a dolgozók, mint tavaly vagy tavalyelőtt s új és Új kultúrcsoportok százai, ezret nőnek ki a földből országszerte, hogy kultúrotthonok épülnek a falvakban és klubházak létesülnek az üzemekben, nemcsak a dolgozók kultúrához való viszonyának alapvető változását mutalják meg, hanem Pártunk következetes és céltudatos harcának eredményét is tükrözik. A kulturforr adatom menetét és irányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy megyei tam valami másra, de tudom, neked fontos jó köny- ; vet olvasni, majd átadom a pénzt és vedd meg a I könyvnapon — mondta az anyja. Ezt mondta mind a kettőnek és Így történt aztán, hogy a városban megrendezett könyvnapon, a két gyerek, pénzzel a zsebben, mentek a legközelebbi könyvsátorba, hogy megvegyék a jelzett könyveket. Olyan boldogok voltak, hogy alig bírtak magukkal. jlanem a könyvsátomál nagy meglepetés érte őket. Apjukat látták, amint a sok könyv között keresgél és pontosan azt a két könyvet választja ki, amit Ok akarnak megvenni. Hű, de jó, hogy ezt meglátták. De azt már nem akarták, hogy apjuk is meglássa őket. A sátor mögé mentek, hogy megbeszéljék, mit csináljanak most. Itt tudódott ki, hogy mindkettőjüknek van spórolt pénze, ami az anyjuktól kapott pénzzel együtt, komoly összeget jelentett. — Tudod mit. Apunak vegyük meg a Csendes Dönt, anyának pedig Gorkij Anyáját. A pénzünk elég lesz rá — mondta Sári. — Hü, hogy néznek estére — fedéllé Béla f közben kikémlelt a sátor mögül, hogy apját látja-e még ott. Az pedig útban volt hazafelé a titkos csomaggal. Este megint együtt volt a család és mint máskor, most is a tanulás és olvasás volt vacsora után. Látszlólag nyugodtság ült az arcukon, de beimről izgatottak voltak. Azonban az apa nem tudta türtőztetni magát. Kiment az udvarra, ahonnan nemsokára két kis csomaggal jött visssa, amit ß következő szavakkal adott át gyerekeinek t — A könyvnap ma a dolgozóké, mint minden, amit kezük és agyuk termel. Szükségünk van a szellemi fejlődésünkre is. Ezért elhatároztam, hogy a kevés megtakarított pénzemen megveszem nektek azt a két könyvet, amit a múltkor említettetek. Ma már nem luxus a könyv, mert nekünk Írják és rólunk szól. Olvassátok és szeressétek a szovjet irodalmat ,mert az biztos segítője lesz a mindennapi munkátoknak, Ezzel átadta a becsomagolt könyveket s közben a feleségére nézett, alci tanácstalanul állt a jelenetnél, mert azt hitte, ezt a két könyvet vették meg a gyerekek is. A két gyerek pedig élvezte a helyzet humorát, de a kíváncsiság legyőzésére előbb a csomagot bontották ki, hogy csak futólag láthassák, ami később szellemi táplálékuk is lesz. Béla az első lapon olvasta: Olyan legyél, mint a szovjet fiatalság és úgy számíthasson rád a haza, a dolgozók államának védelmében, mint a szovjet haza számított fiaira. Sári könyvébe ez volt Írva: Tanulj a szovjet nevelőtől hogy új ember váljék belőled. Cz a jelenet egy pillantig tartott. Apjuk nya- kába ugrottak és összccsókoltdk. Az anyjuk árván állt és nem tudta, mit kezdjen sajátmagdval. A gyerekek oldották meg ezt a helyzetet. Egyszerre átszaladtak a másik szobába, ahonnan könyvvel a kezükben tértek vissza és Béla anyja elé. Sári pedig apja elé állt és mondta: — Tölünk is fogadjátok el ezt a könyvet, nemcsak azért, mert titokban ránk gondoltatok, hamm azért, hogy olyan emberek legyetek, mint ezekben a könyvekben szereplő emberek voltak. A gyerek legyen szüleihez méltó és fordítva. Ezért adjuk mi is a két könyvet nektek. A szülők meglepetése nagy volt. A gyerekek öröme még nagyobb. Átölelték egymást, mert ez a, legszebb szónál is szebben beszélt. Megértették egymást, pedig még nem olvasták a könyveket. Majd azok elmondják, mit értettek a szavak alatt. KAMJÊN ISTVAH MIHÁLY (Révai) Az ftnyag, melyből « regény felépül, maga a társadalmi valóság, az osstályharc kiéleződésének korszakában. Mélyen hiteles fejezetekben sorakoznak egymásután ezeknek az éveknek, — első Imperialista világháború, a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, a nemzetpusztítő úri. rend fölülkerekedése évelnek az eredményei és olyan szélesen átfogó ábrázolásban, hogy maga a történelem less a regény esetek- ménye, amint az lejátszódott a dolgozó nép győztes felemelkedésének és újabb, de már csak átmeneti elbukásának idején. A regény Igazi főszereplője maga a város szegényparasztsága, az urakkal, kulákokkal való harcában. Kamjén István regénye nagy értéke a könyvnapi termésnek.
