Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-17 / 57. szám
Kulturális és elméleti színvonalunk emelésével is a békéért harcolunk Ünnepélyes keretek között nyílt meg Kecskeméten a könyvnap Kocsa László elrtárs mondott megnyitó beszédet Vidám fiatalok zárt sorokban menetelnek a központ felé Ének szótól hangosak Kecskemét utcái. — Mit ünnepelünk most? — kérdi az egyik ház kapujában egy töpörödött néni egy öreg bácsitól. — llát a könyveket — felel a kérdezett. — Mariska már vet! is kettőt ma a városházán. — Nem láttad? Még én is elolvasom. S az egész város érdeklődéssel figyeli a vonuló fiatalokat, — iskolásokat, üzemi dolgozókat, amint nótaszóval igyekeznek a Szabadságién központi sátor mögött felállított emelvény köré. Háromnegyed hat ran s máris tömött sorok várakoznak a könyvnapok megnyitására. S hogy gyorsabban teljék az idő — énekelnek. A KEVIBUR tangóharmonikása kíséri a csengő gyermekhangokat, mert a kicsik, az úttörők fáradhatatlanul fújják egyik indulót a másik után. A szocializmust építő könyvek napját ünneplő sereget Kó- csa László elvlárs, a Megyei Pártbizottság nevében köszönti. — A múlt rendszerben, de a felszabadulás után is egy-két évig a könyvnapok üzleti vállal kozások voltak — mondja többek között. Az idei könyvnapok azonban egytől egyig szocializmust építő népi demokráciánk céljait szolgálják. — Sokan feitehetnék a kér dóst, hogy a könyvkiadás és a könyvárusitás államosítása nem jelenti-e a sajtószabadság korlátozását. Erre a leghatározottabb nemmel felelhetünk. A mi válaszunk látszik azokban az eredményekben, amiket a könyvkiadás során elértünk. 1938-ban 7.800.000 példányt adlak ki ha zánkban, a felszabadulás után. 1945-ben 6,500.000-et. 1949-ben pedig már 46,700.000-et. Ezt az eredményt annak köszönhetjük hogy a könyvkiadást, a könyv- árusítást megelőzte az. hogy a Szovjelunió dicsőséges Vörös Hadserege felszabadította ha zánkat és az a körülmény, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama lett. Dolgozó népünk a múltban nem tudott olvasni a kapitalisták kizsákmányolása miatt. Most olvas, jeléül annak hogy van ideje, kedve és anyagi lehelősége hozzá. Miért olvasnak ma az cmbe rek? — A válasz az, hogy azért, mert békét szerető, boldog, szocialista országot építünk és ezzel megnyitottuk előttük a ulat az igazi kultúra felé. A könyvnapok megnyitásánál nem azt hangsúlyozzuk, hogy minél több könyvet vegyenek meg az emberek, hanem azt. hogy minél több dolgozónak, munkásnak, parasztnak kezébe adjunk jó könyvel. — Azt hiszem, feltűnhet az, hogy a mai könynapon a Honvédség is állított fel sátrat. Ez nem véletlen. A muH rendszerben nem egy ízben előfordult, hogy azt a katonát, aki olvasott, megbüntették. Ezzel szemben most népi hadseregünk fiai a könyvet, a kultúrát terjesztik dolgozó népünk között és maguk is a kultúra mű vetésében az élen járnak, példát mutatnak. A mai könyvnaoot a Magyar Dolgozók Pártja Bács- Kiskun Megyei Bizottsága névéiben megnyitom és kívánom. hogy kulturális felemelkedésünk eredményeként újabb gazdasági sikereket érjünk el. Kocsa elvtárs köszöntője után megkezdődik a kultúrműsor, melynek keretében a Diák Szövetség énekkara, a Bariók lánccsapat, a Zrínyi Ilona úttörő- csapat szórakoztatja a megjelenteket. Az ünnepélyes megnyitó befejeződött. A résztvevők pedig a könyves sátrak köré sereglenek. Nagy az érdeklődés a most megjelent könyvek iránt. Egy pa- rasztasszbny, aki nemrégiben élt képviselő, Rákosi elvtárs válogatott beszédeit veszi meg. Ez a könyv egyébként egyike a legkeresettebbeknek. — Már sokat adtunk el „A Vatikán a haladás ellen“ nyilatkozik bajtárs a — Látszik. című könyvből. — készségesen az egyik honvéd sátornál. - hogy mindenkit érdekel a klerikális reakció mesterkedése. — A szépirodalmi könyvek közül legkeresettebb Szabó Pál: „Tavaszi szél“ című műve — adja meg a felvilágosítást a Szikra könyvsátor egyik árusítója. Az egyik bácsi már vagy hat könyvet szedett össze, s még mindig keresgél, hátha akad olyan, ami míg hiányzik a könyvlárából. A Szikra boltjában is nagy a sürgés-forgás. Az üzemeknél felállított könyvnapi aszta októl hozzák be az elszámolást, A könyvnap első délutánja máris szép eredménveket hozott. A városházán például közel 1100 forint értékű könyv talált gazdát. Tépjétek le a sötétség bilincseit (H ung á r i a) Az 1789-es francia polgári demokratikus forradalom magyar kortársainak verses és prózai röpiratait közli ez a gyűjtemény. Nagyváthy, Szacsvay, Szimay, Trenk, Martinovics, Fekete és Bacsá nyi — nemesi és polgári származású írók — a kor leghaladóbb ideológiájától, a felvilágosodás eszméitől felvértezve ‘ámadják a feudalizmus legfőbb támaszát, az egyházat. Támadásaik fő célpontja az egyház politikai és gazdasági hatalma. Leleplezik az ebből folyó visszaéléseket és a feltörő polgárság követeléseit magukévá téve kívánják a klérusnak a politikai életből való kiszorítás s a nagy egyházi vagyonok' felszámolását. A polgári állam nevében, a haza nevében, Kő vételik a Rómától való füg gés megszüntetését. Ugyanakkor a világi oktatás bevezetését szorgalmazzák és hangsúlyozzák a „józan okosság jussát a szabad vizsgálódásra'’, mely az egyházi ideológiával szembeni harcban a felvilágosodás legeredményesebb fegyvere. Ezek a röpiratok bizonyítják, hogy a XVIII. század végének haladó magyarjai, kik közül többen resztvettek a Martinovics-féle mozgalomban s életükkel fizettek a feuda liznius elleni harcukért, mái akkor felismerték az egyház nép- és hazaellenes szerepéi. A reakciós Magyarország igyekezett elhallgatni ezeket az írásokat, a népi demokrácia most lehetővé teszi, hogy megismerkedjünk múltúnknak ezekkel a jövőbe mutató emlékeivel és tanulságot 'merít sünk belőlük. Napról napra megújuló, mind nagyobb arányú országépítő harcunk nem tükröződött visz- szà a fölszabadulás utáni magyar regényirodalomban, Pe dig a dolgozók látni akarják, honnan indultak el, mekkora utat tettek meg, milyen eredményeket értek el, ki áll mellettük. Látni akarják tehát saját életüket, erőfeszítéseiket és a már rájuk mosolygó jö vöt. A Szikra Könyvkiadó ezért jelenteti meg az idei könyvnapra Balázs Anna „Névtelen hősök“ című regényét. A regény egy vidéki hatalmas gyártelep sorsát mutatja be a nyilasuralom utolsó napjaitól úgyszólván napjainkig. A „névtelen hősök'1 a gyártelep dolgozói, akik elszántan védik meg üzemüket a nyilasoktól és németektől, hősiesen, fegyverrel is megakadályozzák a kiürítést, az elhur colást. A szovjet csapatok megjelenése minden dolgozót örömmel tölt el. Az ellenállás hősei most már nyíltan szervezhetik meg a Pártot, amely minden erejével igyekszik a károkat helyreállítani, élelmet” szerezni, a termelést megindítani. A Párt erőfeszítéseit azonban megbénítja a szoc- dem. pártszervezet rombo c munkája, a testvérharc. Drámai küzdelem folyik. Nap-nap után, szívósan harcolnak a kommunisták az ifjúság, a tömegek megnyeréséért, a termelés emeléséért éss bár az ellenfél a legocsmá nyabb fegy-ve-i ( két sem veti meg, helytállnak az egyenlőtlen küzdelemben. A döntő fordulat itt követ kezik be, a termelés frontján. A kommunisták élen járnak a termelésben; szemünk láttára bontakozik ki a lelkes munka verseny, a megosztott, dolgozók egymásra találnak megvalósul alulról a murikásegy- ség és a termelés lendületében új hősök születnek — élmunkások, újítók, magyar sztahá novisták. A könyvet a dolgozók, különösen az ifjúság iránti szeretet hatja át. A regény stílusa egyszerű, a dolgozók nyelve. Ez is hozzájárul ahhoz, hory a dolgozók valóban magukra ismerjenek ebben a róluk és nekik írolt könyvben. K O N Y V iX A P Alkotmányunk biztosítja a dől gőzök szeles tömegei szárnál a ( művelődéshez való jogot. „Meg szüntetjük a volt. uralkodó ősz. téily műveltségi monopóliumát ‘ — mondja az alkotmány. A Vári hozzásegíti a dolgozókat,'-hogy i törvényben biztosított jogokká• élni is tudjanak. Oonelot fordít e gyermekek beiskolázására, a fel nőttek esti iskolákon való tanuld sára, módot és lehetőséget ud ar I a, hogy azok a dolgozók, akik r múlt álkos rendszerein yomüse. miatt nem művelhették magukat most pótolhassák, Ezt szolgálják 1 e: könyvnapok is. Mpgvyessertp lázasan készülődlek a könyvnap ra. A Szikra könyvesbolt a tavaJCötu/oiiapi képek Dolgozóink nagy lelkesedéssel készüllek a könyvnapra — meséli Sztankovics elvtárs, a legelső vevők egyike, akik a Szikra-sátor előtt várták a megnyitást. Sokat vártunk az ötéves terv első vidéki Icönyvnapjától. Nem is csalatkoztunk. Annyi a jó könyv, hogy alig tudok válogatni, pedig elsejém félretettem a forintokat, dg ezek kevésnek bizonyultak, mert szeretnék mégegyszer annyit vásárolni. Csomagok tetején látjuk Avro Manhattan könyvét a Vatikánról. De Sztankovics elvtárs mellett tolong Gide Béla is, a bajai MINSz-től. Nem tudta megvárni, míg hazaérkezik, már Kecskeméten beszerezte könyvszükségletének egyréssét. — Különösen örülök anak, hogy megjelentek Lenin—Sztálin összegyűjtött elvi cikkei az ifjúságról. Mindnyájan készülünk az Ifjúsági Kongresszusra. Ez a legszebb ajándékok egyike,. amit a könyvnap nekünk ifjaknak nyújt. De a tanulók sem maradtak el. Miskei Mihály éitfurakodott a válogatók sorfalán és máris Oszé- jéva: a IV-ik Bé című könyve után nyúl. — Engem különösen a szovjetifjúság problémái érdekelnek. Hogyan tanulnak, mit tanulnak, hogyan fegyelmezik magukat, milyen a közös szellem, hogyan sportolnak és pihennek? Remélem, ezekre a kérdésekre találok féletet. * Opauszki Mária, a kisfái állami gazdaság helyettes vezetője népes csoporttal jött. Nemcsak az állami gazdaságok központjának dolgozd! siettek a Szikra-sátorhoz, hanein több dolgozó a kisfái gazdaságból Is. — Már igen vártam Gerő elvtárs írását — fordul felénk Opauszki Mária. — Az első könyv, amitmegvetlem „Harcolunk a békéért“. He nagyon kiváncsi vagyok Acs Kató könyvére Is. És máris csomagolják a „Kőbányai gyerekek“ c. munkát. Nagy a tolongás a honvédségi sátor körül is. Ez bizonyítja a vidéken élő dolgozók kullúrszomját. Ha áttekintem a kirakott könyveket, akkor meg kell állapítanom, hogy egyre fokozott ütemben az egész emberiség tudása kerül a dolgozók tulajdonába — magyarázza Kancsár Sámliimé országgyűlési -képviselő szomszédjának, Farkas Mártának. Farkas Mária megvette Illés: Vigszinházi csata c. regényét. Az országgyűlési képviselőnő pedig Kákosi elvlárs válogatóit beszédeit. Heucz Menyhért dolgozó paraszt hosszabb idő óta figyeli a vásárolt könyveket. — Örülök annak, — fordul felénk, — hogy a vásárolók többsége olyan könyveket is visz haza, amelyek az oszlályharccal, a békéért folytatott harccal foglalkoznak. Hencz négy könyvet vásárolt. Köztük a „Vallások keletkezéséről“ és a „Tépjétek le a sötétség bilincseit“ c. munkákat. * Az MNDSz az Állami Áruház előtt állította fel a sátort. Itt tolongott Rutai István. Amint mesélte, Kelebidból jött Kecskemétre. Siet a vasútra. De még egy két jó könyvet szeretne hazavinni. — Különösen örülök a vallás keletkezésének a magyarázatára, mert eddig a sötétben botorkáltunk, azt mesélhették nekünk a papok, amit akartak. Most kinyílta a szemeim. A vasúti pályaudvaron a Magyar-Szovjet Társaság árusítja a könyvnap termékeit. Itt különösen sok tanítót, rendőrt, katonát és diákot látunk, A dolgozó parasztok Ruszkov: Egy kolhoz élete c. munkája felé fordulnak. A KISOSz a Körösi-utcában árusítja a könyvnap müveit. Az eddigi eladások azt bizonyítják, hogy igen nagy az érdeklődés az ijjúsdgi regények iránt. * A rövid látogatásból megáll.ipitbaljuk, bogy szép, eredményes lesz a könynap. Nem is csoda, hiszen ölévcs tervünk első esztendejében vagyunk már, amelyben Páriánk a kultúra ügyét is a jelentős feladatok közé vette be. lyi érdeklődés figyelembevételével hatalmas mennyiségű könyvet juttat szét a megyében. Minden városban könyvsalrat állít fel a Szikra és a tönu-gszervezclek. A könyvek iránti érdeklődés máris igen nagy. Az üzemek egymásután nyújtják be megrendeléseiket már előre. A Kecskemét Vidé ki Bnrfnrgaimi NV 17!) könyvet rendelt. Ugyanígy folynak be b megrendelések egyes embereklől is. Naponta számtalanul) keresik fel u Szikrát érdeklődéseikkel. Az üzemi dolgozók kérésére valamennyi üzem kap sátrat a sajál tizemében. A falusi és tanyai dolgozókhoz is eljultutja a Pétit a könyveket. Falu járó kultürcsó- portokkal viszi u Szikra a szocialista szovjet és az új magyar' kút- •ilrdt dolgozó parasztjaink kezébe Meglátogatja a’vándorló könyviái az állami gazdaságokat és 1er melöesoportokat is. A falu szocialista szektoraitól is jönnek bt előre a megrendelések „nehogy mire ideérnek az elvtársak, akkora kifogyjanak“ — írják a megrendelők. Különösen a szovjet parasztság életével foglalkozó könyvek iránt érdeklődnek. Sokan akarják megvenni Solovjov „Vi barázdát szánt az eke“ c-f/nfi könyvét. Az MNDSz olvasódéin tánokön ismertette tüzetesen a legkiválóbl könyveket. A Magyar-Szovjet Társaság aktívái dolgozó társaikkal beszélgetnek a könyvnapokon megjelenő új könyvekről. Nagy örömmel fogadják különösen az üzemi dolgozók Rákosi elvián összegyűjtött beszédeit. Halason értekezleten beszélték meg a tB megszervezelck a könyvismertetés megszervezését. — Döntő feladatunk a könyvek terjesztése. Ezek a könyvek segítséget nyújtanak munkánkhoz és fegyver 1 kezünkben az ellenséggel szemben. A könyvnapokra éppolyan lelkesen kell készülnie a tömeg- szervezeteknek, mint például a begyűjtésre. — Valamennyi szervezet részlvesz a könyvnap megszervezésének munkájában. Kul- túrműsorral teszik még nagyobb ünneppé a könyvnapokut. À szépen dekorált sátrakban III is mindenütt maguk a dolgozók nyújtják át a dolgozóknak a könyve keL A Könyvnap könyvei : ßataxs Anna: Névtelen hősök
