Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-04 / 47. szám

így készül NÉGY ÜZEM ifjúsága a kongresszusra Rákosi elvtárs beszéde után fellángolt a lelkesedés az ifjúság soraiban. Az a büszke öntudat, mely eltölti őket, hogy a Kom- szomolboz hasonló egységes szer­vezetbe tömörülhetnek, új erőket hoz felszínre. Szívükben mérhe­tetlen vágy ég, hogy ne csak kül­sőleg legyen hozzá hasonló a szervezet, hanem minden munká­ban, minden megmozdulásban is. Éppen ezárt több és jobb terme léssel a termelés frontján, és bá­tor kiállással a békéért minden erejükkel a siker érdekében fá­radoznak. .„Előre a Párt zászlaja alatt, a Komszomol útját járva az egység megvalósításáért!“ — ez a jelszó vezérli őket. Ës hoz ráfogtak a megvalósitástioz. A felajánlások egymást érték, a versenyzések újabb lendületet kaptak. A munka ritmusa egybe­olvad a vidám énekkel: „Egy a jelszónk a béke!" vagy „Ifjúság, miénk az élet." Ezt énekli min­den fiatal, ezért harcol, ezér! dolgozik. A Kecskeméti Cipőgyár ÍV. V. Ifjúmunkásai nemcsak hogy tet­tek felajánlásokat, hanem azon vannak, hogy teljesítsék is. Egyesek már túl is teljesítették. Az egyéni teljesítményekben ki­tűnik Szalai József, aki a fel­ajánlóit 110 százalék helyett 186 százaléknál tart. Június 18-ra szeretné elérni a 200 százalékot. Bartók József 110 százalék he­lyett 138 százalékot teljesített, s a Kongresszusig fokozza teljesít­ményét. Gyulai Sándor a felaján­lott 10 százalékot hal százalék­kal túlteljesítette. Stecenkó Teo- fil és Szabó Miklós az anyag megtakarílási felajánlásukat tel­jesítik. Hat kiló szög helyei! ölöt használnak el, anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Május havi lervüket 27-én befe jezték. Kullai Irén Szí T- titkár vállalta, májusi tervét 10 nappal eiőbb befejezi. Jó munkájá­val teljesíteni tudta felaján­lását. Ggjaucsak tíz nappal előbb fejezte be tervéi Ur- báuné is. Az üzemben tizenegy brigád alakult meg, ebből a Komszomol- brigád csak ifjakból áll. Az if­júság lelkesedésén felbuzdulva, az idősebb munkások is lekes mun­kába kezdtek, és a brigádok kö­zött versengés alakult ki. A Kossuih brigád 189 százalékot ért el. Ezt követi a Rózsa és az Ady brigád 184, illetve 169 százalé­kos teljesítményei. Az ifi-, Kom­szomol brigád alig két hete mű­ködik, de hetente iiz százalékos teljesílményemelést ér gl. Leg­utóbbi teljesítménye 129 száza­lék. Ezt állandóan fokozzák és vállalták, hogy egy hónapban két napot a megtakarított anyag­ból termelnek. Lelkes munká­jukkal hozzájárulnak. hogy ac llzem kapacitását 50, majd 100 százalékkal emel­jék. Hasonló lelkesedéssel készül­nek a Gépgyár ifjúmunkásai A siker érdekében egymást érték a versenykihívások és felajánlá­sok. Gera Sándor önlőtanuló vállalta, hogy a tanulóiskolában hatos tanulmányi eredményét he­tesre emeli, egyben szakmaelsa­játítási versenyre hívta ki Vajda Ambrus önlőtanulót. Bárki István fegyelmi versenyre hívta ki Csá- nyi István és Parancs Lajos öntö- lanuiókat. Ezen felül vállalta, hogy június 18-ig a selejtet tel­jesen kiküszöböli. Eddigi ered ményei biztosítják, hogy vállalását teljesíteni tudja. Balka Valéria a magkészítő la nulók nevében öt százalékos íét- jesitményenielésl ajánlott tel. Ezl részben teljesítették s ezenfelül a szekrényeket tisztán és gondo­san kezelik, hogy minél tovább használható állapotban legyenek. Vörös János a Kongresszusig át­adja munkamódszerét Horváth Ignácnak és ezen kívül az eddi­gi rendszeres késéseit teljesen kiküszöböli. Varga Erzsébet SzlT titkár jó példát mutatva vállalta, hogy teljesítményét 102 száza­lékról 108 százalékra emeli. Ez­zel szemben legulóbbi eredmé­nye 140 százalék. Nem akarnak elmaradni a Kiskunfélegyházi Gépgyár ifjúmunkásai sem. A termelésben különösen kitűnik Balogh Ben­jámin, aki teljesítményét 393 százalékra emelte. Két ízben ju­talmazva is volt jó munkájáért. Mogyoró József 270 százalékot teljesített a Kongreszus tisztele­tére. A felajánlások itt sem ma­radtak el. Fekete Péter 170, Nagy László 200, Hatvani Béla 170 szá­zalékot ajánlott fel és ezt részben teljesítették. Ugyancsak kiveszik részüket a felajánlásokból a tolliisem ifjúmunkásai is. Ágoston Rozáia 120-ról 150-re, Pap Erzsébet 100-ról 120-ra és Fehér Mária 87 százalékról 115 százalékra emeli teljesítményét. Ifjúságunk ezzel döntő bizonyí­tékát adja Pártunkhoz és Rákosi elvlárshoz való hűségének és sze­relemnek. Magáévá telle a Párt útmutatását és mindenben a Párt irányvonalát követve harcol a jobb jövőért, a szocializmusért. Befejezés elolt állnak a tervépstkezések Kalocsán Az ötéves terv keretében még az I. évnegyedben meg­indultak a kalocsai tervépít­kezések. A közvilágítás-bőví­tés a szőlők városnegyedben a felszabadulás ünnepére, ápri­lis Írére befejeződött. Néhány nap múlva befejezést nyer a Bajai Magasépítési N. V. ál­tal kivitelezett paprikacsoma­goló és munkásfürdő építése. A kecskeméti Útfenntartó N. V. is megfeszített erővel dol­gozik azon, hogy a felmerült anyagszállítási nehézségek el­lenére június 30-ára befejezze az 1950. évre engedélyezett hitelkeretek mértékéig a Piac­tér betonburkolatának, a Uó zsa György-utcai kocsiút kő burkolatának és Széchenyi- utcai betongyalogjárda építé­sének munkálatait. A Szénáskert-városnegyed­ben az Országos Vízgazdálko­dási Hivatal befejezte az idei évre tervezett mélyfúrású kút fúrási munkálatait és most a lakosság várva-várja. hogy a kútra a víztároíómedencét és a szivattyús felszerkezetet fel­építsék. Ezzel a kúttal sok kalocsai dolgozó nyer egész séges ivóvizet és jelentősége még abban is nagy, hogy kö­zel van a város iparnegyedé- hez s ÍKy az üzemi dolgozók könnyén juthatnak egészsé ges, friss ivóvízhez. A Tűzoltólaktanya építése is túl van a felmerült nehéz ségeken. Kivitelezője a kecs­keméti Magasépítési NV. IV. számú (Kalocsai) Kirendeltsé­ge mindent elkövet, hogy az építkezést a meghosszabbított határidőre augusztus hó l ére teljesen befejezze. Kalocsa dolgozó népe öröm­mel látja, hogy a múltban anuyira elhanyagolt városa a fejlődés útjára lépett. A cukorrépa és napraforgó kapáiána Kapásnövényeink megyei viszonylatban jól fejlődnek. Különösen előrehaladtak a nö­vekedésben azok a növények, amelyeknél a sarabolás után a kapálást is elvégezték. A Mezőgazdasági Igazgató­ság felhívja a dolgozók fi­gyelmét arra, hogy a jövő hé­ten a soronkövetkező felada­tok a következők: Ahol még a cukorrépa egye- lése be nem fejeződött, azt azonnal be kell fejezni. Ez főleg a másodvetésű cukorré­pavetésekre áll. Egyelés után végre kell hajtani a mély ka­pálást. A kellő időben végzett kapálással a cukorrépa hol­danként! termésátlagát 10 má­zsával emelhetjük. A későbbi kukoricánál be kell fejezni az első kapálást. A korainál pedig megkezdeni a második kapálást.' Napraforgónál ha­sonló a helyzet. Burgonyánál be kell fejezni az első kapálást. Amint a ta laj megázik, a töltögetését ha­ladéktalanul meg kell kezdeni és azt be is kell fejezni. Dohánynál végre kell haj tani a kapálási munkát. A gyapot sarabolását Bács- Kiskun megye dolgozó pa­rasztsága példamutatóan vé­gezte el. A jövő héten hozzá kell fogni a kapáláshoz. A szőlőkben a virágzás előtt 1 százalékos gáliclével kell permetezni. Ezt június 8-ig be kell fejezni. Az első Kötö­zést május 31-ig, a másodikat és hónaljazást pedig június 15-ig kell befejezni. Úgyszin­tén a gyomirtó kapálást vagy horolást is június 15-ig kell befejezni. Gyermeknapi! szerezzünk erőmé! a gyermekeknek Mjánúékoxszun k. édességei.» VASÁRNAPI LEVÉL Willi Kedve» elvtirsakt Két héttel ezelőtt a. Kecskeméti Magasépítési Nemzeti Vállalat dolgozóihoz írtuk vasárnapi levelünket. Most újra nekik címezzük ezt a második vasárnapi levelet is. Nem véletlenül, hanem azért, hogy beszéljünk néhány olyan dologról, amely égetően fontos, nemcsak a Magasépítési Nemzeti Vállalatnak, hanem ezen túl egész dolgozó népünknek. Az elvtársak levelet írtak hozzánk nemrégen. Levelükben azt írták, hogy nemcsak vállalják, hanem végre is hajtják a verseny- szerződés pontjait. Íme levelük utolsó része: „Versenyszerződésünk­ben vállaltakat nemcsak vállaltuk, hanem határozott ígéretet te­szünk arra vonatkozólag, hogy vállalásunkat kommunista hittel tel­jesíteni is fogjuk, olyan mértékben, hogy az ötéves tervünkben ránk háruló feladatokat végrehajthassuk, úgy, hogy az építőiparunknak dicsőségére váljon és biztos fegyver legyen a béke védelmezésében“. Ezt írják a dolgozók — és semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy valóban így is érzik, hogy mindent meglesznek . ennek vi­dékében. is most nézzük meg elvtársak, mit ír a vezetőség. íme a vál- lalatvezctöség levelének utolsó része: „A Kecskeméti Ma. gasépitési NV-nél úgy a vezetőség, mini a dolgozók ölűmmel vetlek Megyei Pártbizottságunk jó meglátásait, a hiányosságokra való felhívást és mi magunk kérjük, hogy a jövőben is őrömmel veszünk minden figyelmeztetést, amely javunkra szolgál. Mi Ígérjük, hogy minden hiányosságunkat feltúrjuk a jövőben. A pártsajtón keresztül tudatni fogtuk úgy hiányosságainkat, mint eredményeinket, hogy az egész megye dolgozói ismerjék meg .ait a hatalmas feladatot, amit az ötéves tervben az építőm unkátoknak el kell végezni“. Ezt Írja a vezetőség — és minden okunk megvan arra ,hogy a vezetőségnek ezt az állítását kétségbe vonjuk. Miért? Mert a vezetőségnek ezt a kijelentését, Ígéretét nem kő vette tett. Mert ez a szépenhangzó ígéret csak papíron maradt. Mert ez a kritika nem kevésbbé volt formális, mint Villám elvtársitok, az Első Kecskeméti Konzervgyár vállalatvezetőjének önkritikája, aki nem tartotta szükségesnek válaszolni multheti levelünkre. jját arra van-e szükségünk, elvtársak, hegy szépenhangzó ** Ígéretet tegyünk, hogy a nyilvánosság színe előtt megígér­jük hibáink kiküszöbölését? Nem, elvtársak, nem erre van szüksé­günk. Arra van szükségünk, hogy a hibák feltárása, a kritika és önkritika után a munka megjavítása, a hibák kiküszöbölése követ­kezzék. Vagyis tettek kellenek, elvtársak. Nem szavak, hanem tet­tek. Mert a szocializmus nem szavakkal épül, hanem tetteket. MU ér az, ha valaki a nyilvánosság előtt bűnbánó módjára hamut szárt a fejére s utána, mintha mi sem történt volna nyugodtan horkol további Ez az a dolog, amiről beszélni kell. Arról kell beszélni, hogy a Magasépítési Nemzeti Vállalatnál a technikai munkaerők fénymá­solat másolásával foglalkoznak, aliélyett, hogy más, komoly munkát végeznének. Vájjon tisztában van e a Kecskeméti Magasépítési Nemzeti Vállalat azzal, hogy a munka ilyen rossz megszervezésével, mulasztásaival milyen nagymérvű kárt okozhat az állami gazdasár goknál, ahol istállót kellene építeni, mert megérkeznek a törzste­nyészetek s azok istálló hiányában a szabad ég alatt lesznek. A technikai munkaerők nyugodtan másolják a fénymásolatokat. Pedig a fénymásolatokból még nem lesz istálló, nem lesz épület. a rról beszélnek az elvtársak, hogy ez a megállapítás dltor Iá nos? Nos, a Hild-pusztai állami gazdaság is megrendelte időben az istállókat, az elkövetkezendő hetekben megérkezik a törzs- tenyészet — istálló nincs, mert a Magasépítő NV vezetősége a tet­tek helyett fényképmásolatokat rajzoltat és szépenhangzó formdlU önkritikákat mond. A vállalatnál hiányzanak a tettek. Sok a beszéd, sok a hivat­kozás — kevés a tevékeny, építő munka. Anyaghiányra, hivatkoznak az elvtársak, arra, hogy ezért nem tudják a megrendeléseket telje­síteni. De fordultak-e egyetlen egy esetben a Megyei Tervhivatal hoz? Megszervezték-e jól a munkát? Megteremtették-e a szükséges kapcsolatot a vállalat egyes osztályai között? Nem, nem teremtet­ték meg, nem fordultak a Megyei Tervhivatalhoz sem. önkritika volt, szánom-bánom elhangzott, — de tettek nem születtek utána, Márpedig elvtársak, az ilyenféle önkritika a fületlen gombnál is kevesebbet ér. Erről van szó röviden, elvtársak. Arról, hogy felelősséggel tar­tozunk munkásosztályunknak, a dolgozó népünknek. Vájjon érzi-e ezt a felelősséget a Nemzeti Vállalat vezetősége? Vájjon tudják-e az elvtársak azt, hogy a békét nem szavakkal, hanem tettekkel kell megvédeni? Vájjon ismerik-e az elvtársak a vezetők felelősségét, a vezetettekkel szemben? Vájjon tudják-e, hogy rossz munkájukkal az ellenséget segítik? És most engedjék meg az elvtársak, hogy azt a részt mi tegyük hozzá levelükhöz, ami abból hiányzik. Mégegyszer: így hangzott a levél utolsó mondata: „Mi ígérjük, hogy minden hiányosságunkat feltárjuk a jövőben. A pártsajlón keresztül tudatni fogjuk úgy hiá­nyosságainkat, mint eredményeinket, hogy az egész megye dolgozói ismerjék meg azt a hatalmas feladatot, amit az ötéves tervben as épitömunkásoknak el kell végezni“. Tegyék hozzá az elvtársak. „ígérjük, hogy hiányosságaink feltárása után tettek következnek. Ígérjük, hogy nemcsak önkritikát mondunk, hanem utána tettekkel bizonyítjuk be, hogy érezzük a felelősséget dolgozó népünk iránt'. És még egy dologról. A legfontosabbról : Az üzemi pártszerve­zetről. Vájjon ellenőrzik a pártszervezet a vállalat munkáját, vai- jón napirenden tartja e a pártszervezet a termelés kérdéseit? A té­nyek bizonyítják, hogy ezen a téren is van éppen elég tennivaló, hogy van mit javítani. fzzel zárjuk levelünket, várjuk az elvtársak válaszát, a» u üzemi pártszervezet válaszát — és várjuk azokat a tel­ket, amelyek kiküszöbölik a hibákat. Várjuk, hogy a technikai munkaerők ne fényképmásolatokat másoljanak, hanem kimenjenek és magszervezzék a munkát, várjuk, hogy az üzemi pártszervezet tűzze napirendre a termelés kérdéseit, beszélje át a dolgozókkal, ja­vítsa meg a munkát, leplezze le az ellenséget. Ha így dolgoznak az élvtársak: a teltek igazolni fogják s az eredmények aláhúzzák, hogy érzik a felelősséget népünk, a béketábor iránt. Elméleti színvonalunk emelését segía elő az Anyag- és adatszsigáitatás rendszeres oivasasa

Next

/
Thumbnails
Contents