Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-14 / 54. szám

 dolgozók örömmel fogadták — az eitensgg ntegoláltalní igyekszik a tiaraitbérezési a Kishunítalasi építkezéseknél zsokat vettek észre a dolgo­zók. Például a Császár mész­oltó brigád négy tagja közül Hack Mihály a megérdemelt 255 forint helyett 159 forin­tot kapott. Vagy a Kinizsi betonkeverő brigád, aki a darabbér beve­zetése előtt 138 százaékot ért el rendszeresen, a darabbér­nél huszonhárom forintot ka­pott személyenként. A brigád­vezető felelősségre vonta a bérelszámolókat. Természe­tesen a hibának nincs gazdá­ja, mindenki másra tolja a fe­lelősséget. Ezen a héten új rá 52 forintot kaptak. Előfordult az is, hogy szin­tén ,,véletlenül” 130 köbmé­ter betonkeverés helyett 37 köbmétert számoltak el. Vagy Puskás István kömüvessegéd az első héten 147 forintot ke­resett, a harmadikon 174-et és a közbeeső második héten 16 forint 86 fillért számoltak el neki huszonhárom órára. A leívfelbontóst is gátolni igyekszenek. Meg­kezdik ugyan minden hét nén­tekén a következő hét tervé nek felbontását, de azt sokan csak a következő csütörtökön és pénteken kapják meg. A darabbérezés bevezetését is csak immel-ámmal csinálták. Nagyon jól bizonyítja azt, hogy nem csináltak a dolgo­zók érdekeinek szemelőtt tar­tásából különösebb gondot, hogy például a lepedők mosá sánál, ahol a legkönnyebb lett volna a darabbérezést beve­zetni, még ma is órabérben dol­gozóiak az üzem mosónői. Most már kezd felnyílni a dolgozók szeme. Észrevették hogy a hibák sorozatos elkö vetése a bérelszámolás terén nem lehet véletlen. Megalakí­tották a legjobb dolgozókból az üzemi bizottságot és a Párt útmutatása nyomán le fogják leplezni az ellenséget. Az új Ü. B-. a városi párt- szervezet és a Lakásépítő NV halasi pártszervezete segítsé gével le fogják leplezni az ellenséget. Eled a dolgozók kritikája az Utíenntartó NV-néi A Kecskeméti Útfenntartó N. V. dolgozói között már éled Kákosi elvtárs biztatásá­ra a kritika-önkritika. Kezdik meglátni a hibákat és rá is mutatnak azokra. Felelősség­re vonják mindazokat, akik nem tartják szem előtt az üzem, a dolgozók érdekeit. Nem kerülte el a figyelmű két, hogy Sándor Lázár kör­zetvezető nem tartotta be a Párt utasításait, nem tett semmit annak érdekében, hogy mielőbb bevezessék az egyéni bérezést. Nem segí­tette elő az egyéni munkaver seuy fejlődését. Vagy Szaba­di János csoportvezető, min­den feladatban csak a nehéz séget keresi és közben elfe­ledkezik arról, hogy a nehéz­ségek azért vannak, hogy le­győzzük őket. Lemaradt az ujkéeskei és bácsbokodi állami gazdaság, mert rosszul hajtiák Három hete vezették be a darabbérezést a halasi épít­kezéseknél is. A dolgozóknak feltűnt, hogy feltűnően ala­csony teljesítményt számol­nak el. He mivel saját párt- szervezetük nincs, az építke­zésnél a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolat a lehető leg­rosszabb, mivel a felvilágosí­tó munka teljes egészében három emberre vár, akikegye­dül nem képesek átfogni az egész üzemet, — a dolgozók nem tudták, mit kezdjenek. összegyűltek öten hatan, ösz- szehasonlítgatták a keresetü­ket. Elégedetlenkedtek, de nem jártak utána a dolognak. nem ellenőrizték a bérelszá­molást. A második- és harmadikheti munka elszámolásánál még nagyobb hibák fordultak elő. Most már az öntudatosabb dolgozók észrevették, hogy ez nem lehet más, mint az ellenség munkáié Húsz—huszonöt dolgozón is, aki azelőtt 120—180 százalé­kot elért, most tizenhat, hú<z, harmincöt, negyven forintot kaptak. Helytelen lenne, ha nem vennénk észre azt, hogy vannak ezek között olyan dol­gozók akik szintén az ellen­ségnek akarnak segítséget nyújtani azzal, hogy munka­időben a barackfák alatt he- verésznek és utána városszerte hizssztelik, hogy milyen rossz a darabbérezés. Ezeket az öntudatos jó mun­kásoknak el kell távolítani a soraikból. De meg kell nézni az ellen­ség kezét a „véletlenül’’ elszá­molt bérelszámolásnál. Nem véletlen az, hogy éppen most, amikor Pártunk bevezette a jobb és könnyebb darabbére­zési rendszert, akkor igyek­szik az üzemen belül meghú­zódó ellenség elhitetni a dol­gozókkal azt, hogy ez a bérezési rend­szer rosszabb az előbbi­nél. Azért számolják el a bérel­számolók „véletlenül’* a dol­gozók teljesítményét, azért nem fektetett súlyt a vezető­ség arra, hogy a dolgozókkal ismertessék, tüzetesen megvi­tassák a darabbérezés lénye­gét és kiszámolási módját Azért marházta le a dolgozó­kat Sallai Imre építésvezető. Az ellenség keze van abban is, hogy az öntudatosabb dolgo­zókat akik tudják, hogy joguk van nemcsak a jó munkához, de a vezetés ellenőrzéséhez is, — ingerült, goromba hangon küldik ki as irodából, ha utána akar nézni az előtte nem tiszta elszámolásokra. — Ha így követelőzik, hagy­ja el a telepet — szok‘ák ajánlani annak, aki meg mer kockáztatni egy-két kérdést a teljesítménynél alacsonyabb bérelszámolás oka felől. így aztán — mivel éppen a vezetésre nem támaszkodhat­nak — csak maguk között elé­gedetlenkedtek. Ez pedig nem változtatott a helyzeten. Nem leplezte le az ellenséget, a rendetlen, az ellenség akna­munkáját támogató bérs'sfcá- molás tovább tart, hatványo­zott mértékben. Pénteken újabb bérszahotá­végre a munkaversenyzési rendeletet Állami gazdaságainkban a munkaverseny fejlődése egyre újabb eredményeket hoz és a ma­gas teljesítmények biztosítják a növényápolási munkák gondos el- végzését. Az egyéni verseny és a magas teljesítmények alapja mindanüit a munkaszervezési rendeletek kö­vetkezetes végrehajtása, a cso­portelszámolás megszüntetése, a kapásnövények területének egyé. nekre valő kijelölése. Számos ál­lami gazdaságban azonban még mindig nem gondoskodnak e fel­tételek megteremtéséről és ezért tapasztalható sokhelyütt elmara­dás. Ujkécskén például még a telje sitinénybérezést sem vezették be és teljesen elhanyagolták a man kaszervezést. Ez az oka annak, hogy a teljesítmények egy eset­ben sem érték el a normát sem és annak ellenére, hogy a gazda­ság több ízben kapott kisegítő munkaerőt, a növényápolás! mun. kákát csupán 50 százalékig tud ták elvégezni. A vizsgálat Itt más súlyos hibákat Is feltárt és csak most, a gazdaságvezető és helyet, tese, valamint az agronomus le­váltása, a helyes munkaszervezet megvalósítása után emelkednek a teljesítmények. A bácsbokodi állami gazdaságban a 22-ik bér. hétig csoportelszámolás folyt. Kezdetben voltak ugyan magas teljesítmények, de az egyént fe­lelősség hiánya köve!kéziében le. romlott a munka minősége. A ka­pásnövényeket felverte a gaz és ennek következtében egyre nehe­zebbé vált a munka, csökkent a dolgozók teljesítménye és kere­sete Is. Végül 120 újabb munkást kértek, hogy rendbehozhassák az elgyomosodott kapásterüteteket. Ebben a gazdaságban a hibák oka elsősorban az volt, hogy összefolyt a gazdasági és politi­kai vezetés, a politikai vezetők is gazdasági kérdésekkel foglal kozlak és elhanyagolták a fel- világosító munkát Elsikkadt a pártszervezet másik fontos fel­adata: a vezetés pártszerű bírá­lata is. Amikor a megyei köz­pont ellenőrzése feltárta a hibá­kat, megteremtették az egyéni verseny fejlődésének előfeltéte­leit és megismertették a dolgo­zókat a prémium rendszerrel, a munkateljesítmények a régebbi 7.0—90 százalékról gyorsan 120— 150 százalékra emelkedtek. A munkateljesítmények emelkedése lehetővé telte, hogy az állami gazdaság felére csökkenise mun­kaerőigénylését. Rövid idő alatt behozták a növényápolásnál mu­tatkozó mennyiségi és minőségi elmaradást és biztosítani tudták az aratáshoz szükséges munka erőt is. A pártszervezetek irányításával és támogatásával állami gazda­ságaink vezelőinek fontos fel­adata, hogy kiküszöböljék az egyéni leljesflménybérezés és munkaszervezés még sokhelyütt mu'a'kozó hiányosságait és ezzel elérjék a teljesítmények növe'é- sét, a jobb minőségi munkát, az aratás megnövekedelt munkaerő szükségletének biztosítását, a német nép harcban a békéért Németországban napról-nap- ra erősebb lesz a Nemzeti Egységfront mozgalma, amely soraiban egyesíti a uémet nép összes haladó erőit. A német nép széles tömegei elfogadták a Front programját, vagyis a német név egységéért, függet­lenségéért és a békéért foly­tatandó harc kiszélesítését. A nyugati imperialisták nagy ellenszenvvel és gyűlölet­tel figyelik a Nemzeti Egy­ségfront mozgalmának kitere- bélyesedését. Az angol és ame rikai imperialisták ugyanis Németország nyugati meg­szállási övezeteit, — ha már a Német Demokratikus Köz­társaságot nem sikerült — a militarizmus és a fasizmus újjászületésének fészkévé akarják változtatni. Nyugat- Németországot a háború ágyú- töltelék-szállítójának, a Szov­jetunió és a népi demokráciák elleni agresszió fő haditá­maszpontjának tekintik. Ezt a céljukat nem is tit­kolják. Churchill és nemrégi­ben Brandley amerikai tábor­nok is hangsúlyozta ezt, sőt azt is megmondták, hogy a nyugatnémet katonaságnak kell az Atlanti Szövetség ag­resszív hadserege magvát ké­peznie. Amikor tervüket kifőzték és céljaikat kitűzték, nem vették figyelembe a német dolgozók elszánt békeakaratát és a Nemzeti Egységfront hatal­mas erejét. À nyilatkozatokra hamarosan megjött a válasz. A német nép nevében jelen­tette ki a ,Deutschlandsstim- me", az Egységfront lapja: „Egyetlen katonát sem adunk Amerikánakrc Németország dolgozó töme­gei napról-napra, egyre vilá­gosabban látják és érzik, hogy a nyugati övezetek imperialis­ta elnyomása magának a né­met népnek nemzeti létét fe­nyegeti. Ezért hangsúlyozza a Nemzeti Egységfront prog­ramja, hogy főfeladat ,,a né­metek mozgósítása és meg­szervezése Németországnak az angol—amerikai imperialisták alóli felszabadulásáért folyó harc érdekében’1. Az Egységfront programja követeli az egysége«, demokra­tikus, békeszerető és független Németország megteremtését, a megszállás megszüntetését és harcot hirdet a nyugat-né­met zsoldos hadsereg megszer­vezése, az ország milftarizálá- sa és az agresszív Északatlan­ti Blokkba való bevonása el­len. A program külön kiemeli, hogy a német nép demok-a■ tikus erőinek győzelmét csak a Szovjetunió iránti barátság megszilárdítása után lehet biz tosítani. A legközelebbi gya­korlati feladat: meg kell szer­vezni az egész országban a Nemzeti Egységfront helyi bi­zottságait és legszélesebb nép­tömegek előtt rá kell világíta­ni a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok iránti ba­rátság fontosságára és hatal­mas jelentőségére, ezenkívül pedig folytatni és fokozni kell a háborús agresszorok elleni békeharcot. Ezt a programot egész Né­metországban milliók tették magukévá. Ez a harc jelenti a német nép jelentős hozzájáru­lását a béke ügyéhez. A Nem­zeti Egységfront soraiba tö­mörülve a német dolgozók mil­liói tették magukévá a stock­holmi béke-kongresszus hatá rozatait és aláírásukkal, tünte­téseikkel kimutatták békekész­ségüket. A Német Demokratikus Köz­társaságban a Nemzeti Egy­ségfront helyi bizottságai nagy segítségére vannak a Szocialista Egységpártnak és a szakszervezeteknek, hogy a széles tömegeket a békés ter­melőmunkára és a béke meg­védésére mozgósíthassák. Ha­sonlóan komoly tevékenységet fejtenek ki az Egységfront bi­zottságai Nyugat-Németor- szágban is. Egymásután ren­dezték a béke-gyűléseket és tüntetéseket Düsseldorfban, Essenben, Dortmundban, Stuttgartban, Hannoverben, Marburgban és Hamburg­ban. A munkások aktív háborúel­lenes harcát bizonyítja, hogy Düsseldorfban az összes üze­mek képviselői bejelentették, nem hajlandók hadianyagot gyártani. Hamburgban min­den éjjel a falakon hatalmas plakátok jelennek meg, ame­lyek a német nép békeakara­tát hirdetik. A bonni báb-kormány, im­perialista gazdái parancsára, erőfeszítéseket tesz, hogy meg- akadályozza ezeket a mozgal­makat és börtönnel fenye­geti a Nemzeti Egységfront mozgalmának résztvevőit. Új­ra érvénybe akarják léptetni azt a fasiszta törvény, amely szerint a rendőrségnek bármi­kor jogában van gyűléseket szétverni. De a rendőri megtorlás sem állíthatja meg a béke és a de­mokrácia német harcosait. A német nép demokratikus erői egyre szélesebb méretekben fejlesztik ki harcukat a német egység és a béke érdekében. Az amerikai munkások békét akarnak Az amerikai Kommunista Párt felhívása Az amerikai Kommunista Pórt kiáltványt tett közzé. A kiáltvány hangsúlyozza az amerikai nép béketörekvését. Ennek ellenére megállapítja azonban, hogy a békemozgalom az USÂ-ban még nem jutott el arra a szánvonalra, amilyent a ko­moly valóság megkövetel“. Az amerikai Kommunista Párt — mondja a felhívás — minden­egyes tagját felhívja, vegyen részt teljes erővel a béke védelmében megnyilvá­nuló hatalmas erőfeszítésben. Ránk, kommunistákra hárul a felelősség a munkásosztály veze­tőszerepének bitosltásáért, a né­gerek népmozgalmának sikeréért a nép legszélesebb körű egységé­nek megteremtéséért. Amerikának béke kell. Az amerikai munkások békét akarnak. A béke diadalt arat a háború felett — fejező­dik be. a felhívás. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása _______

Next

/
Thumbnails
Contents