Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-14 / 54. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A dolgozók örömmel fogadták a darabbérezést a kiskunhalasi építkezéseknél Jó munkaszervezéssel biztosítsuk az aratáshoz és cséulés'iez szükséges munkaerőt V. évfolyam, 54. szám Ara SO fillér 1950 június 14, szerda Jó könyvvel, tudással a békéért, a szocializmusért Egyre gyorsuló ütemben fejlődik tovább a békemozgalom az egész világon Több mini százezer békealáírás Rómában — Amerikai katonák tilta­kozása Németország újrafelfagyvérzésé ellen — Az osztrák béke­kongresszus kiáltványa Az Amerikai Kommunista Part béketeihívása „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a mű­velődéshez való jogát“ — mondja ki Népköztársaságunk alkotmánya. És ez a jog nein marad papíron, nem marad csupán jog, mert a nép orszá­ga nemcsak jogot, hanem lehe­tőséget biztosít a dolgozó mil­liók számára, hogy részesei le­gyenek a kultúrának. Ennek bizonyítéka az idei szabad könyvnap, amelyet sza­bad hazánkban hatodszor ren­dezünk meg szabadon és füg­getlenül. Az idei könyvnap — a tömegek, a dolgozó milliók könyvnapja lesz, akik már ba Táljuknak, segítőtársuknak te­kintik a könyvet. Jó harcos társnak, amely nem buíít és félrevezet, mint a Horthy-világ szennyirodalma, hanem utat mutat, harcra nevel, mozgósít és tanít. Olyan könyvek kerül­nek dolgozóink kezébe, melyek saját életükről problémáikról beszélnek, amelyekben saját életük, saját sorsuk tükröződik vissza. A mai magyar könyv nem ellensége, hanem barátja, hű szövetségese a dolgozóknak. A régi világban is rendeztek könyvnapokat. Még emlékezünk a Hortby-fasizmus kapitalista üzleti szellem diktálta könvv- napokra, ahol a szeiinyiroda- lom vonult fel megcsúfolva a kultúrát, megvetve és lebe­csülve a népet. Ezért voltak akkor ellenségei a dolgozók a könyvnek — és ezért titkolta a Horthy-világ kultuszkormány­zata bölcsen a könyvnapok „eredményeit“. Ma a könyv e.i- lenségből baráttá lett, ami nem csodálatos, hiszen dolgozóink többsége a szovjet irodalmon keresztül ismerte meg a köny­vet. És egyben megszerette, sze­leteiébe fogadta a szovjet író­kat, magát a könyvet és « szov­jet irodalom példájára induló magyar irodalmunkat is.. Nem csodálatos dolog ez. hanem érthető, világos, követ­kezmény. A szovjet irodalom a nép problémáiról beszél, a szocializmus igazságát és győ­zelmét hirdeti. Kifejezi mind­azt, amiben a szovjet nép mély­ségesen hisz, amiért harcol. És a szovjet éleiében népünk, dol­gozóink diadalmas jövőnk ra­gyogó perspektíváját látják. Ezért indult el nálunk Magyar- országon is diadalmas útjára a szovjet könyv, a szovjet em­ber nélkülözhetetlen tápláléka, kenyere. Nem véletlenül mon­dotta Lóki Gábor, Lúromholdas solti parasztember, amikor a gépállomás könyvtárába visz- szavitte a „Csendes Don“-t: „Olyan volt, mintha a mi dol­gainkat Írták volna bele.** És az sem véletlen, hogy ú jabb könyvet, az „Uj barázdát szánt az eké‘‘-t kérte és azóta is szorgalmas olvasója a gépállo­más könytárának. . A könyv ma már nem a ki­váltságosoké, hanem a dolgo­zóké. Munkásoké, parasztoké, ért ’mL.'gi munkásoké. És nem csak azért az övék, mert élet- színvonaluk emelkedésével le­hetőségük van arra, hogv meg vásárolják, hanem azért és el­sősorban azéri, mert róluk, ér tűk és hozzájuk szól, életükről, ahogyan I.óld Gábor mondotta: „a mi dolgainkról“. „A kultúra megbecsülése ná­lunk nem üres szó, hanem élő valóság“ — mondolta nagy ta nftónk, vezetőnk Rákosi elv­társ. Ez tükröződik az idei, ha­todik szabad könyvnapban is, am!,-or egyik állomását ünne leljük annak az útnak, amely megszünteti a kiváltságosok műveltségi monopóliumát, jo­got, lehetőséget nyújt minden dolgozónak kulturális igényei­nek kielégítésére. „Amit eddig, csak éreztem, most kitárul előttem. A könyv egy egész világot tár jel ne­kem“ -I- így beszélt a könyv ről egy kiskunfélegyházi dol­gozó felesége, aki a felszaba­dulás után kezdett el olvasni és akit a szovjet könyv, a bolse­vik szó ereje és igazsága taní­tott meg a könyv szeretetére. De így vannak ezzel milliók és milliók, hiszen a Horthy-világ egyenes érdekéből fakadt, hogy a dolgozókat szellemi sötétség­ien, butaságban igyekezett tar­tani. Ma már más a helyzet. Rá­kosi elvlárs úgy tanított ben­nünket, hogy „a műveletiemig öszeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladatai­val". Nekünk a szocializmus építéséhez, céljaink megvalósí­tásához, boldog jövőnk megal­kotásához, művelt népre van szükségünk. Olyanra, amely tudja, hogy mit akar, amelyet nem vezet félre többé semmi, amely saját érdekeiért indul harcba. Ennek az útnak diadal­mas állomása az idei könyv­nap, amely dolgozóink kezébe az ellenségből baráttá, segítő­társsá, harcostárssá, szövetsé­gessé lett könyv százezreit jut­tatja. Megyénk dolgozói nagy elő­készületeket tesznek a könyv­napra, a magyar könyv ünne­pére. Városainkban ünnepélyes keretek között nyitják meg 15 én a könyvnapot. Megyénk városaiban és falvaiban való­ban ünnep, a szellem ünnepe lesz az idei könyvnap, amely még szorosabbra fűzi a kap csőlátókat az irodalom és a dől gozó nép. között« Az egész világon terjed, szé lesedik a hékemozgalom. A béke hívei olaszországi bizottsága kö­zölte, hogy a stockholmi békefel- hívást az aláírásgyűjtés első he léljen Komában J(Já.iltJ7-en írták alá. Az aláírok közölt több Ismer, tudós, művész és más társadalui I ezeiöszemélj iség is van. Az olasz nép növekvő béke- mozgaima mg a polgári pártokat Is «.na kényszeríti, bogy • .'■»« szembefutduija- nak a háborús politikát foly­tató L>í Gusperi kormány- nyal. A békemozga.uiuüoz számos ve­delő polgári politikus csaílako­zott, így a többi között Orlando, suti, llonomi, Oronclii és 1)t Aicola is. VARSÓ: Lengyelországban is nagy lel­kesedéssel folyik az aláírásgyüj • és. Ügyedül Varsóban eddig több mint ötszázezren írták alá stock holmi békejelhívást. MAINZ: Nyugatnémetorszügban több mint kétmillióan szavaztak alá­írásukkal az atombomba betiltá­sára. Alainzban sok amerikai né­ger katona, is aláírta a békéivé- két. Bajorországban és Hessen- ben a békeielhivásboz csatla­kozó amerikai katonák tilta­koztak Nyugat Németország újrafelfegyverzése ellen. LONDON: Az Angol Országos Békevédclmi Bizottság bejelentette, hogy jú­lius 22-én és 23-án tartja meg Londonbun a Béke Híveinek or­szágos értekezletét. Az értekezle tea mintegy ezer küldött képvi seit majd a szakszervezeteket és a különböző vallásos és társadal­mi szervezeteket. BECS: Az osztrák békekongresszus va- sárnapi ülésén felszólalt dr. Hein. rich Kent bécsi orvos is aki a há ború alatt Csangteh kínai város­ban teljesített szolgálatot és így a baktériumháborút saját tapasz­talatából ismeri. Elmondotta, hogy 1941 decemberében japán repülőgépek pestissel fertőzött bolhákat és rizst dobtak le a vá­rosra és súlyos járványt okoz­tak. Rámutatott, hogy a háborús uszítok ma tovább­fejlesztik a baktérium­fegyvereket. A kongresszus vasárnap fejez te be munkáját. Záróüléséről kiáltványban fordult az egész osztrák néphez és a békeharc fo hozására szólította fel őket. „Valamennyi osztrákhoz for­dulunk: egyhangúan, tekin­tet nélkül pártokra ég, poli­tikai nézetekre, követeljék az atombomba betiltását. — hangoztatja a kiáltvány. Né­pünk több mint négyszázul venezei lérfija és asszonya már tanusá got tett aláírásával, hogy kész az atombomba ellen harcolni. Fel szólítjuk az ország valamennyi békeharcosát : folytassák az alá irásgyüjtéstl“ A . PRAGA: Lidice csehszlovákiai falu asz. szouyai. békeíelhívást adtuk ki. Nyolc évvel ezelőtt rombolták lfc falujukat Hitler SS-esapatai t most a kegyeletes emlékünnepély tői figyelmeztetik a világ ass2o nyalt : „Ne engedjétek, hogy Lidi­ce megismétlődjék. Akadá­lyozzátok meg a háborút!“ Kiáltványuk a többi között eze két tnoudja : „Sohasem fogjuk el felejteni, hogy ugyanúgy, ahogy lerombolták Lidicéi, Franciaor- szágban elpusztították Oradun és ezer meg ezer falut és városi a Szovjetunióban, Lengyelország ban és máshol. Ha visszaemléke zünk az elmúlt háború 75 millió áldozatára, eszünkbe kell jutnia hogy vannak a világon ma is em­berek, akik anyagi haszon kedvéért újból tömeggyifkos- ságot készítenek elő. Mi azonban a béke világát épít­jük. Fogjunk össze az élet nevé­ben és meg fogjuk akadályozni az uj öldöklést.“ NEW YORK: Az Amerikai Kommunista Féri kiáltványt adott ki, amelyben telhívja az ország dolgozó uépét, fokozzák a békeharcot, az alá­írások gyűjtését. A kiáltvány rá­mutat az Egyesült Államok béke- mozgalmának fogyatékosságaira és üdvözli a newyorkt Békevé- delmi Tájékoztató Központ meg­alakítását. Felhívja az Amerikai Kommunista Párt minden egyes lagját, vegyen részt minden ere­jével a békeharcban. Amerikának béke kell — hangoztatja a kiált­vány, — az amerikai munkások békét akarnak. SIDNEY: Sidneyben a béke újdétcalesi iiívei értekezletre gyűltek össze, A konferencia határozatot ho­zott, amelyben békealáíráf gyűj­tésre szólítja fel a lakosságot és követeli, hogy az ausztráliai kor• mány ismerje el a Kínai Nép­köztársaság kormányát. Arutjunjan elvlárs beszéde az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában Az ENSz európai gazdasági bi­zottságának ötödik ülésszakán az európai országok kereskedelmé­nek fejlesztésével foglalkozó al­bizottság munkájának megvita­tása több ülésen át tartott. Az USA, Anglia és több más, állam képviselői igyekeztek megakadá­lyozni az európai piacokra nehe­zedő amerikai dömpingre, vala mint az USA-nak, illetőleg az USA nyomására egyes murshalli- zált országoknak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irá nyúló megkülönböztető kereske­delmi politikájára vonatkozó szovjet javaslatok részletes meg. vitatását. A kérdést azonban az Imperialista kísérletek ellenére, széles arányokban megvitatták. Arutjunjan, a Szovjetunió kép. viselője megjegyezte, hogy egyes küldöttségek - főként az USA és Anglia küldöttei — kezdettől fogva negatívan fogadták az ENSz európai gazdasági bizott­sága kereskedelemfejlesztési al­bizottságának megteremtését. Az USA és Anglia képviselőinek si­került az albizottság megterem iését egy egész éven át elhúz­ni. Midőn pedig a bizottság mégis megalakult, gyakorlati munkáját szabotálták. Az Amerikai Egyesült Államot képviselője nem tagadhatta a diszkrimináció közismert té­nyét, de igyekezett a megkülön böztető politikát azzal menteget, ni, hogy a Szovjetunió — sze­rinte — „agresszív politikát foly­tat“. Amint azonban a Szovjet­unió képviselője rámutatott, az USA-megbízott a vétkes helyett ártatlanokat vádol, mert az Egyesült Államok meg­különböztető kereskedelmi poltlkája lényeges része az új háborút előkészítő agresz- szív politikának. Az amerikai megbízott Igyeke­zett kitérni a szovjet javaslat ér­demi megvitatása elől. A vita után a Szovjetuniónak az USA részéről megnyilvánuló kereskedelmi megkülönböztetésre és az amerikai dömpingre vonat­kozó javaslatát szavazásra tették fel. Az ENSz európai gazdaság! bizottságának a marshallizált or­szágok képviselőiből álló angol­amerikai többsége nem merte meg­szavazni a szovjet javaslatot, mert az USA küldötte az ellen szavazott. így a szovjet Javasla­tot elvetették. Hatalmas felvonulással befeiezffdiStt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség első országos kongresszusa A Csehszlovák Ifjúsági Szövet, ség első országos kongresszusa négy napig tartott és vasárnap hatalmas felvonulással feje­ződött be. amelyen százezer Ifjú vett részt. Az ifjúság Zápotoczky miniszter- elnök és az egész kormány előtt vonult el. A díszemelvényen he­lyet foglaltak a Csehszlovák Kommunista Párt képviselői, M A. Szilin szovjet követ, a népi de. mokratikus országok képviselői, dr. Vaclav Vacek, Prága főpol­gármestere, Frances Damon, a DIVSz alelnSke, Bert Williams, a DIVSz főtitkára, Qrohman, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke és a csehszlovák ifjúság vezetői Hejzlar képviselő vezetésével, va. lamtnt az Ifjúsági Kongresszus külföldi küldöttel.

Next

/
Thumbnails
Contents